Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-19 / 195. szám
.»»on HUSZONHÁROM EV TELT EL AZÓTA, HOGY NEMESNÁDUDVAR HATÁRÁBAN — 1949. AUGUSZTUS 20-ÁN — GYÖKERET VERT A SZÖVETKEZETI MOZGALOM: 360 HOLD FÖLDTERÜLETEN 54 CSALÁD 62 TAGJA ALAKÍTOTT KÖZÖS GAZDASÁGOT. KÉT ÉV HÍJÁVAL' E NEGYEDSZÁZAD ITT TALÁN NEM VOLT OLYAN MEGRÁZKÓDTATÁSOKKAL ZSÚFOLT, MINT A- MEGYE SOK MÁS VIDÉKÉN, DE AZ IDŐ KORÁNTSEM ESEMÉNYTELENÜL TELT: LERAKTÁK EGY MODERN NAGYGAZDASÁG ALAPJAIT, SŐT' — AMI A LEGUTÓBBI ÉSZTÉN- ■DÖKET' ILLETI — EGY- BEN-MÁSBAN MÁR TÖBB IS TÖRTÉNT. EZ PEDIG CSAK SOK-SOK FÁRADSÁGGAL, KÜZDELEMMEL VOLT MEGVALÓSÍTHATÓ. összevonták a sok kisparcellát, ebből azonban még nem lett magától nagyüzem. Kezdetben sem főagronó- mussal, sem más szakemberrel nem rendelkezett a közös. Hiányoztak a gépek és az épületek is. Éveken át néhány szarvasmarha és kisebb számú sertésállomány jelentette az állattartást. Lényeges beruházás sem történt, ha csak nem számítjuk annak az 1952-ben létesített 4000 férőhelyes baromfitelepet Az ellenforradalmi eseményeket követő évek valamelyest lendületesebb fejlődést hoztak: építették 80 férőhelyes tehénistállót, 130 férőhelyes sertésfiaztatót és 300 férőhelyes hizlaldát. Igaz, ebben az időben már nem égy, hanem három kis közös gazdaság működött.Nemesnádudvaron: a Petőfi* az Aranykalász és az Új Tavasz nevűek. Jelentősebb változás csak áz 1960-as átszervezést követően, egészen pontosan 1961. február 1-én következett be, amikor is a három törpe tsz egyesült Kossuth néven, magába olvasztva az akkor belépett egyéni parasztok tömegeit is. Ekkor alakult ki, 3056 hektáron, azaz 5313 holdon a végleges üzemi terület, amelyen 526 szövetkezeti gazda, kezdte meg közös tevékenységét. 'Bár a gazdaságnak veszteségei nem voltak, évről évre javuló eredményeket könyvelhettek el, a fejlődés -— egészen az elmúlt évtized végéig — viszonylag mérsékelt ütemű volt. Az átszervezés utáni vagyoni Szilárdan alapozott gazdálkodás a nemesnádodvari Kossoth Tsz-ben Az „Április 4” szocialista brigád az uborkatáblán. Szántóföldi szerkezet Az adottságok alapvetően a szántóföldi ' növénytermesztésnek kedveznek: a Dunavölgyi Főcsatornától nyugatra kötött, itt-ott középkötött, eseleg lazább szerkezetű talajok váltogattások gabonából még nem voltak Nemesnád.udvaron. A kukorica hozamnövekedésében — sok más egyéb között — mind fokozottabb szerepet játszik a Martonvásári Kutatóinté1968 óta mind több műtrágyát juttatnak a 650 holdas legelőre. Ez meg is mutatkozik a fűhozam^^u. Amellett, hogy nyáron a marhagulya szükségletét biztosítja, a közös nem jelentéktelen szénaterméshez is jut általa. A 292 holdas üzemi szőlőterület — ebből 50 hold a gépi művelésre átalakított, „művelőútas” kispar- cellás telepítés — jó folytatása a hagyományos nemesnádudvari szőlőtermesztésnek. Tavaly 42 mázsás holdankénti hozamot értek el, ez volt eddig a legjobb, az idén — a fagy- és a jégkár miatt — nem várható ennyi. Csaknem felerészben vegyszeres •' gyomirtást alkalmaznak a területen. A tőkék felén kadarka, a többin néhány fehér' borfajta — kövidinka, szlanka — terem., A termést szőlőként értékesítik; hosszú távú kooperációs szerződésük van a Hosszúhegyi Állami Gazdasággal. A háztáji szőlő területe fogyóban van, 35 holdra tehető összesen, növényvédelmét a tagok, „gyalogpermetezéssel” oldják meg. Araíiák a vetőmagbázát. Technika és teljesítmény Nem kis részben a jó kapacitású gépesítés garan- -álja a korszerű növénytermesztés sikerét. Erogepc.r száma 29, s ez összesen 46 traktoregységnek felel meg. A gépek számának növelése egyelőre nem indokolt, nnál fontosabb viszont a nostaninál is nagyobb teljesítményű gépek alkalmazása.. A. múlani .ellátottság évente 50 ezer normálhold elvégzését teszi lehetővé, ami kimondottan jo teljesítmény. Egy gépre átlag 1700 normálhold jut. Elegendő a munkagép is, de több vonatkozásban szükség van itt is a korszerűsítésre, főleg a szálas takarmányok betakarításánál. A szervizre is alkalmas új gépműhelyben — a fődarabok felújításán kívül minden munkát el tudnak végezni. S az'sem lebecsülendő, hogy a javítást feleakkora . költséggel végzik, mint ami az országos vállalati normák előírásaiban szerepel. Különösen jól bevált a hibamegelőző karbantartás. Legújabban már az olaj felhasználódást is gyarapodást jelzi a 150 férőhelyes tehénistálló, a 120 férőhelyes hízómarha-istálló, a 64 vagonos magtár és a kombájnszérű. Ezek nagyjából 1965-ig épültek meg. A következő években az állatlétszám növelése, a pe- csenyecsibe-nevelés meghonosítása képezte a fejlesztés fő programját. 1969. február 1-től Szögi Mihály a szövetkezet elnöke — előde, Haralyi Ervin nyugdíjba vonult —, fő- agronómusa pedig Földházi János. Ettől kezdve vált a fejlődés dinamikusabbá; megújították a lerobbant gépparkot, korszerűen felszerelt nagy gépműhely készült — csak ez jó kétmillióba került —, másfél éves megfeszített munkával végrehajtották a szarvasmarha- állomány tbc-mentesítését. Az utóbbi időszakban évente már mintegy négymilliót fordítanak beruházásokra. E tekintetben az új vezetés azt tűzte ki célul, hogy a beruházások a távlati célokat is kielégítsék. A gazdálkodás határozott irányt vett a szakosításra. Ez egyebek között azért is vált szükségessé, mivel az 550—600 közötti taglétszám 45%-a nyugdíjas és járadékos. Igaz viszont, hogy a dolgozó tagság átlagos életkora mindössze 37 év. A korszerűsödésnek, a nagyüzemi elvek realizálásának köszönhetően a tagjöve- delmék évről évre növekednek. 1968-ban. 55, tavaly 59 forintot ért egy munkaegység. (E „hagyományos” elszámolási formához a tagság változatlanul ragaszkodik.) Kifejezőbb viszont, ha ide írjuk: 1970-ben 115, 1971-ben 123 forintot számoltak el átlagosan egy-egy. tízórás munkanapra. Más megközelítésben: tavalyelőtt 27 580, tavaly 28 883 forint volt a közösből származó egy tagra jutó átlagos évi jövedelem. Üzemi szőlőültetvény — tavaly 50 mázsás átlaggal fizetett. ják egymást. Művelés szempontjából a mély fekvésű területek viszonylag sok gondot okoznak, főleg csapadékos években. Ez a körülmény hangsúlyozza a belvízrendezés elkerülhetetlen voltát; kisebb "ütemben ezt eddig is végezték, a jövő évtől kezdve nagyobb lépéseket tesznek a megoldás felé. Gabona és kukorica a hagyományos növény. Ami az előbbit illeti, tavaly nem mutatkozott sikeresnek, a hozam egyike volt a leggyengébbnek a bácskai körzetben. Most viszont 20 mázsa körüli holdankénti átlag várható, annak ellenére, hogy a sok csapadék nehezítette a betakarítást és rontotta a minőséget. A jó minőségű vetőmag és __a m űtrágya fokozottabb használata meghozta az _ered- ményt, s ilyen terméskilázettel kialakított kapcsolat. Az intézetnek 22 fajtából álló kísérleti telepe van a Szövetkezet területén. A 620 holdas’ közös kukoricaterületet vegyszerezték, s a termést adapteres kombájnokkal takarítják be. Ehhez megfelelő szárítókapacitással rendelkeznek, s szükség esetén a Hosszúhegyi Állami Gazdaság berendezését is igénybe veszik. Nemcsak az adottságok, de a gépi kapacitás folyamatos használata is indokolják a napraforgó és az olajlen termesztését. Lenből 12, napraforgóból 12— 14 mázsás holdankénti átlagtermésre számítanak. A két ipari növényt ösázésen 300 holdon termesztik. A többi területek különböző takarmányféleségeknek adnak helyet, kielégítendő a mintegy 800 számosállat igényét. • Jórészt a szőlő növény- ápolása és a szüret közötti időszak „áthidalása” érdekében foglalkoznak az uborkával. Amellett jövedelmező is ez a 30 holdon termesztett kultúra; a holdankénti bevétel meghaladja a 20 ezer forintot. A termést a kalocsai konzervüzem miskei telepére szállítják. Fémzárolás előtt a teli zsáaok.
