Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-08 / 159. szám
C Mat 1972. Július 8, szombat A KI mii tud? — a színfalak mogil Az ötödik Ki mit tud? kiírása még 1971-ben megjelent. A selejtezők ez év januárjában kezdődtek és 1972. május 4-én este hangzott fel először a Ki mit tud? nyitózenéje. Azóta 11 alkalommal köszöntötte Megyeri Károly a bíráló bizottságot, a résztvevőket és a televíziókészülék előtt helyet foglaló nézőket. Esetenként mintegy másfél-két millió embert. Az adásokat követő napon pedig legalább kétszer ennyien tárgyalják, vitatják a látottakat, hallottakat 15 óra 05 Kőbányán, a Ganz-MA- VAG művelődési házának a bejáratánál sietős ismerőssel találkozom. Megállítom. Vásárhelyi László, a Népművelési Intézet csoportvezetője mentegetőd- zik. — Ne haragudj rohannom kell, innen nem lehet elkésni. Az idő pontosan délután 3 óra. Kezdődik a főpróba Elkísérem az emeleti nagyterembe. Elmondja, hogy fél éjszaka utazott. Az előző este a galgamá- csai csoport bemutatóját nézte meg. Délelőtt két Bács-Kiskun megyei együttes kérelmével foglalkozott. A „Bácska” Olaszországba, a hercegszántóiak Jugoszláviába készülnek... Kezet fog és elfoglalja helyét a zsűriben. A következő pillanatban megfeledkezik hivataláról, a tennivalókról, a gondokról, csak a Ki mit tud? létezik számára. 15 óra 05 perc. Másnap 0 óra 40-kor viszi haza a tv gépkocsija. A zsűri ingujjban... Ott mosolyog a terem közepén Major Tamás, pipázik Rábai és jegyzetel, nézi a nyüzsgést Pernye András ... Valamennyien rövidujjú ingben. Csak ketten hiányoznak. Az operatőr intézkedik: két műszaki üljön a helyükre, a kameramozgások beállítása miatt. Hatalmas fénycsóva im- bolyog a főfalon. Körbe- ballag. Megáll az egyik kinagyított fotónál. Előtte egyetemista diák üldögél és hanyag mozdulattal egy — képzelt — legyet igyekszik elkapni. Most a szegedieké a terem. A zsűri figyeli műsorukat. Olykor-olykor felírnak egy-egy szót, egy mondatot. Véleményüket magukba zárják estig, mert akkor szavazni kell, ország-világ előtt. Most még arcukról is nehéz leolvasni, hogy tetszik-e az előadás. Bajok Az első asszisztens dühös. Megállítja a próbát. — Hányszor mondjam, hogy recseg a fülhallgató, így nem lehet dolgozni. És leül. Jelzi, hogy addig nem hajlandó egy lépést se tenni, amíg a műszak...' Vita. Hangoskodás. Ki a felelős? Pauló László rendező kéri a tisztelt gyülekezetei, hogy ne szórakozzanak. 240 pe«c múlva kezdődik az «las, és még sehogy sem állnak. Gurul a pódium Még a falakból is harsog a zene. Hány beépített hangszóró lehet a teremben? Az egyik dzsesszegyüttes játszik. Ök maguk tolták be a kereken guruló dobogót, meg a zongorát. Sietni kell. A számok után szavaznak. Este alkalmazzák először az új módszert. Az egyik zsűritag minden esetben kilencest tart fel, a másik egyest. Felfogás dolga. A versengés 8 órakor kezdődik. Pataki azért bemondja a végeredményt. Szeretném megkérni, hogy számolja ki hány órát foglalkoztak a televízió munkatársai a közvetítések előkészítésével, rendezésével. Csak itt helyben kilencven- tagú stáb dolgozik. Egy-egy adást minimálisan 6—8 óra próba előz meg. Mennyi is az? Sok, nagyon sok. Itt, cérna, pisztoly Szabó Kálmánnéval, a Berkes Ferenc irodalmi színpad kulturális felelősével beszélgetek. Izgatott kislány keresi. Tűt, meg cérnát kér. A tanárnő a világ legtermészetesebb mozdulatával nyúl táskájába és átnyújtja a varróeszközöket. — Ilyenkor minden előadódhat, fel kell készülni. Pál István, a szegediek rendezője pisztolyt dobál- gat. Ideges, alig leplezi Az egyik széken vékony fémrúd hever. Amikor a monoriak lépnek a dobogóra kézbe fogja a televízió egyik dolgozója és mindig a beszélő felé közelít vele. Gondosan ügyel arra, hogy bele ne lógjon a képbe. Se a mikrofon, se ő (185 cm magas, 90 kiló.) A „fémrúd ra” akkor van szükség, amikor többen szerepelnek, beszélnek, mozognak. Ismeretlenek rámköszönnek Matrózinges ügyelő a kecskemétieket szólítja. Mindössze 105 perccel az „igazi” adás előtt. Csete Gabriellától kérdem: milyen érzés a televíziószereplés. — Megyek odahaza Téten az utcán, rám köszönnek ismeretlenek. Gratulálnak. A nyárlőrinci Balogh Vera erősen drukkol. — Kitűnően éreztük magunkat egy hétik a bajai KISZ-táborban, Nem éghetünk le... De már menni is kell, int Pataki Pál, az ügyelő. — A KlSZ-művészegyüt- tesnél dolgozom, úgy kértek kölcsön a Ki mit tud?- ra. Imádom az ilyen forgatagot, szeretem a fiatalokat. — A kecskemétiek hogy viselkedtek? — Megírhatja: semmi baj nem volt velük. Ha eszerint döntenének biztosan ők kapnák az egyik első helyet. Elköszön, bekap néhány falatot, ma nem ebédelt még. A képernyőről néztem az esti műsort. Alig ismertem rá az emberekre. Ment minden mint a karikacsapás, mosolyogtak a vetélkedők, a zsűri. Pihenten nézett szembe az országgal valamennyi közreműködő, mintha napokig üdültek volna valahol. Heltai Nándor Eredmények és feladatok a nagyüzemi sertéstenyésztésben Bács-Kiskun megyéből az elmúlt évben összesen 8202 vagon hús került a belföldi piacra, illetve exportra. Örvendetes, hogy ugrásszerűen fejlődött a sertéshizlalás, amelyre korábban a ciklusosság volt jellemző. A három évenként bekövetkező csúcsok és a mélypontok közötti különbség nagy zavarokat okozott a feldolgozásban és az ellátásban egyaránt. A termelés egyenletessé tétele és a lakosság zavartalan ellátása érdekében született kormányhatározat nyomán a megyében is megkezdték az egyenletesen nagy mennyiséget adó szakosított serGyorsíapsziás - kánikulában Borsóidény a hűtővyárban A gyárba a legtöbb borsó a miskei, fajszi, és dusnoki közös gazdaságokból érkezik. A hazánkban forgalomba kerülő mélyhűtött zöldborsó egyharmadát a Magyar Hűtőipar nagy bajai gyára készíti. Az üzem vezetői most a feldolgozási idény vége felé azt ígérik, hogy az idei esztendő az első olyan év, amikor zökkenő- mentes lesz a belföldi ellátás. A bajai gyárban összesen 2400 tonna fagyasztott bor. sót készítenek az idén, amiből 1730 tonnát az országhatárokon túlra szállítanak. Sikerült megtartani és tovább bővíteni a nyugati • NSZK-beli, spanyol, angol — piacot is, ahol 1300 tonnányi borsót értékesítenek. A borsó feldolgozási útja— az előfőzés után. (Pásztor Zoltán felvételei) téstelepek kialakítását. Az eltelt két évben bekövetkezett változásokról, a termelés jelenlegi helyzetéről és a még hátralevő feladatokról Gádor József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője adott tájékoztatást. — A megye élelmiszer- gazdaságának negyedik ötéves terve a mezőgazdaságban tervezett beruházási összegből a szakosított sertéstelepek létesítésére több mint 25 százalékot biztosít, ennek eredményeként pedig az állomány 30 százalékos növelését tervezte. A beruházások megkezdése előtt a nagyüzemi sertésférőhelyek sem meny- nyiségben, sem minőségben nem feleltek meg a termelési célkitűzéseknek. Az 1968. évi felmérések szerint az állami gazdaságok hizlaldái kapacitása 31150, a termelőszövetkezeteké 80 145 férőhely volt. A műszaki elhasználódottságot talán jól szemlélteti, ha elmondom, hogy a férőhelyek 41 százalékának korszerűsítését nem lehetett gazdaságosan megoldani. A mezőgazdasági üzemek nagy érdeklődést tanúsítottak a szakosított telepek iránt, s tizenkét termelő- szövetkezet és öt állami gazdaság határozta el sertéshizlaló telep létesítését. Később újabb két tsz és egy közös vállalkozás csatlakozott hozzájuk, összesen tehát húszán kapcsolódtak be a nagyüzemi sertésprogramba. A telepekről évente 311 ezer 764 hízó kerül majd ki. Ez év júniusáig kilenc telep építése fejeződött be, decemberre további kettő készül el, s tizenegy telep együttes teljesítménye 227 ezer 580 sertés meghizlalása lesz. A kivitelezés általában sehol sem volt zökkenő- mentes. Jelentős többlet- költségek jelentkeztek,esetenként 20—35 százalékos különbség tapasztalható a tervezett és a tényleges kivitelezési összeg között. A termelőszövetkezeteknél például tavaly a 13 folyamatban levő beruházásnál 49,3 millió többletköltség merült fel az anyagárak emelkedése, a technológia módosítása, kapacitásbővítés vagy költségvetési különbözet miatt. A feszültségek következtében az egyes telepeknél a befejezési határidőt nem tudták betartani, a beruházások elhúzódtak. A késedelemnek pedig jelentős anyagi hátrányai vannak. Sok a gond amiatt, hogy az egyes belső berendezéseket kivitelezés közben kell módosítani. A trágyakihordó rendszereknél, az etető- és szellőzőberendezéseknél fordulnak elő átmeneti zavarok, igaz, ezeket a garanciális időn belül ki is javítják. Nem megoldott a telepek te- nyészanyaggal való ellátása sem. A fajtakérdésről elmondható, hogy az állami gazdaságokban általában megoldódott, kialakult, a termelőszövetkezetben viszont még nem dőlt el végi legesen, illetve csak egyes telepeken értek el jó eredményeket. Az állomány ellátásához1 szükséges takarmány szárítását, tárolását és keverését a gazdaságok kiegészítő létesítményként alakítják ki. Amíg elkészülnek, addig Baján, Bácsalmáson a már meglevő berendezésekkel állítanak elő tápot, vagy szerződést kötöttek a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal keveréktakarmányok szállítására. Kiskőrösön pedig a társgazdaságok közreműködésével biztosítják a takarmányt.. A homokhátsági gazdaságok szakosított telepeik számára nem tudnak elég szemes takarmányt termelni, ezért itt feltétlenül szükség van a kooperációra. Az intenzív sertéshús- termelés elképzelhetetlen a nagy tömegben rendelkezésre álló és olcsó fehérje nélkül, tehát fokozni kell az üzemeknél a fehérjetartalmú növények termelését. Már a jelenlegi helyzet alapján is megállapítható, hogy a megye mezőgazda- sági üzemeiben hizlalt sertések feldolgozásához az állatforgalmi és húsipari vállalat jelenlegi kapacitása nem elegendő. A pillanatnyilag előállított sertéseknek alig egyharmadát képesek feldolgozni, a többit felvásárolják és más vállalatok szállítják élő állapotban. A vállalat területi elhelyezkedése is igen kedvezőtlen, mivel a homokhátsági körzetben van, ugyanakkor a hízósertések nagy részét a déli területek adják. Habár a negyedik ötéves tervben kapacitását egyharmadával növeli, a mezőgazdasági nagyüzemekből kikerülő sertéseket nem tudják feldolgozni. A helyzeten a bácskai húskombinát megépítésével lehet javítani. Létrehozásában két állami gazdaság és harminchárom termelőszövetkezet vesz részt. Ha elkészül, évente 100 ezer hízót dogozhatnak fel. Megvalósulásáig azonban nagy feszültséggel lehet számolni. Ennek enyhítése lehetséges a jelenleg is megle- yő állami és szövetkezeti, állami gazdasági feldolgozók tervszerűbb, jobb kihasználásával. A termelés és feldolgozás összhangjának megteremtése érdekében feltétlenül meg kell gyorsítani a kiskunfélegyházi vágóhíd bővítését, rekonstrukcióját és mielőbb megvalósítani a bácskai húskombinátot. A meglevő szakosított telepek fizikai betanított és szakmunkás szükséglete több mint négyszáz fő. Pillanatnyilag csak százötvenhét van, hetvenet most képeznek ki, de még mindig hiányzik kétszáz. Az üzemek és területi szövetségek, az állSmi gazdaságok feladata gondoskodni a megfelelő tenyész- anyag-ellátás intézményessé tételéről. Meg kell vizsgálni egy kooperációs alapon létesítendő megtermékenyítő állomás létrehozásának lehetőségeit is. Elengedhetetlen a szakosított telepeken alkalmazott sertéstartási technológia ered ményeinek elemzése, hogy a tapasztalatokat a következő új beruházásoknál már felhasználhassák. , D. É.
