Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-08 / 159. szám

19TL táltos S, «zombal S. oldal II. nemzetközi Kodály Szeminárium Sajtókonferencia az újságíró-szövetségben Kecskemét Város Taná­csa tegnap délelőtt Buda­pesten a Magyar Sajtó Há­zában sajtókonferenciát tartott a II. Nemzetközi Kodály Szeminárium július 23. és augusztus 19. közötti megrendezésének előkészü­leteiről. A tájékoztatón, a sajtószervek nagyszámú képviselőin kívül részt vett Kodó.ly Zoltánná és Ne- messzeghy Lajosné, a Ma­gyar Népköztársaság Érde­mes Művésze, a Kecske­méti Kodály Zoltán Ének- Zenei Általános Iskola és Gimnázium igazgatója. A sajtókonferencia be­vezetőjét Újvári Lajos, Kecskemét Város Tanácsá­nak, elnökhelyettese tartot­ta meg. Ismertette Kodály életútját — amely közis­merten Kecskemétről in­dult el — és mindenekelőtt arról szólt, hogy milyen örökbecsű munkálkodása volt a Mesternek a zene­pedagógia terén, ama jel­szó jegyében, amelyet Ko­dály saját ars poeticája­ként így fogalmazott meg: trA zene legyen minden­kié.’’ Az előadó hangsúlyozta, hogy Kodály a zenei ne­velés olyan módszereit dol­gozta ki, amelynek ma már az egész világ csodájára jár. Ebből a szempontból a kezdet ismét Kecskemét: 1950 őszén itt nyílik meg az első ének-zene tagoza­tú osztály. Ezt nem sokkal később követi Veszprém, a következő évben Budapest, majd négy-öt másik város. Hazánkban ma már 131 ének-zenei tagozatos álta­lános iskolában és 8 gim­náziumban folyik a Ko­dály nevelési metódus. De a világ is felfigyelt. A Szovjetunióban Tallinban elsőként vezették be álta­lános iskolában a Kodály- módszert. Manapság már sok ezer külföldi tanár és annak sok ezer növendéke Épülő, megújuló művelődési házak Rövid hírekben rendsze­resen tudatjuk, hogy hol csinosítják a községi mű­velődési házat, klubkönyv­tárat. (Legutóbb örömmel adtunk számot arról, hogy Lajosmizsén kifestették a művelődés hajlékát.) A megyei tanács művelődés- ügyi osztályán kapott tá­jékoztatás alapján, most a nagyobb építkezésekről adunk számot. Az idén is, jövőre is három községben kerül sor átalakításra, fel­újításra. SÜKÜSD: KÉSEDELEM Bár május elsején fel­avatták Sükösdön a há­rommillió forintos költség­gel épült intézményt, azóta csupán a KISZ-fiatalok tartottak szellemi vetélke­dőt az egyik klubszobá­ban. Hogy ez ideig nem ke­rült sor egyéb, nagyobb- szabású rendezvényre vagy előadásra, az nem a sükös- diek igénytelenségét jelen­ti. csupán a rossz feltéte­lek következménye. A já­noshalmi Bácska Ktsz szak­emberei lassan haladnak a jótállási javítások elkészí­tésével. Leginkább a szennyvízelvezető hiányzik, hiszen enélkül a mosdók használhatatlanok. A köz­ség vezetői most abban re­ménykednek, hogy a csu­pán néhány ezer forintos munka hamarosan elké­szül. JAKARSZALLAS: ÜJ HELYISÉGEK Megfelelő ütemben ha­lad viszont a jakabszállási művelődési ház tatarozása, bővítése. Kész az új fö­démszerkezet, ezekben a napokban rakják a csere­pet. Ezután fognak a bel­ső vakoláshoz, illetve a víz. és villanyszereléshez. A hajdani egyetlen terem­hez most könyvtár- és klubhelyiség is tartozik majd. A félmillió forintból felújított épületet augusz­tus 20-án vehetik birtokba a község lakói. KISSZÁLLÁS: ŐSSZEL AVATJÁK November 7-re készül el a kisszállási művelődési ház. A tizenkét helyiség­ből álló épületben színház- és előadóterem, illetve klubhelyiség, öltöző, bar- kácsszoba és iroda kap he­lyet. A berendezésre, bú­torokra sajnos még nincs „keret”. A kisszállásiak abban reménykednek, hogy a novemberi megnyitóig erre is kerül pénz, hiszen annyi társadalmi munká­val siettették az építkezést! ÉS JÖVŐRE?.,. Félmillió forintot költe­nek Soltszentimrén a klub­könyvtár építésére. A la­kosság társadalmi munkát, a tanács telket ajánlott fel, hogy minél előbb elké­szüljön a kultúra új haj­léka. Bővítik és felújítják a művelődési házat Katymá- ron. Korszerűsítik a nagy­termet, tatarozzák az épü­letet, két klubhelyiséget toldanak a meglevőhöz. (Legyen külön helyük a délszláv és a német nem­zetiségű fiataloknak, ha művelődni, szórakozni akarnak.) A helyi terme­lőszövetkezet — jó előre — önként ajánlotta fel az építőanyag, illetve a bon­tásnál kikerülő selejt el­szállítását. A Jánoshalma központ­jában működő ruhaüzem új épületbe költözött. Egyenlőre a községi KISZ- szervezet foglalja el a he­lyét, jövőre 2 millió forin­tos költségvetésből kezdik meg az átalakítási, bőví­tési munkálatokat: a nagy kn7CPCf rvn i _ é nekel magyar népdalokat és magyar szerzők műveit. Tokióban Kodály Esztéti­kai Nevelési Társaság mű­ködik. Az USA-ban Ko­dály Zenetanárképző Inté­zet alakult. Az elmúlt hó­napokban az NSZK-beli Freiburgban Kodály Tár­saság szerveződött. Kecskeméten — fejezte be az előadó — már meg­kezdődtek a Kodály Zene- pedagógiai Intézet felállí­tásának munkálatai, s a közeljövőben a megyeszék­helyen felállítják az első köztéri Kodály-szobrot. Ezután Kodály Zoltánná, a II. szeminárium prog­ramját ismertette, amely­ből megtudtuk, hogy a rendező szervek között van az UNESCO és a Mű­velődésügyi Minisztérium. Az eddig beérkezett jelent­kezésekből már megítél­hető, hogy a szemináriu­mon 112 külföldi és 28 ma­gyar hallgató vesz részt. A szeminárium célja termé­szetesen nem más, mint a magyarországi énektanítás, a Kodály-módszer ismer­tetése, a hallgatók zenei és pedagógiai továbbkép­zése. A szeminárium ke­retében témakörök szerint lesznek foglalkozások és kerekasztal-beszélgetések is, például a magyarországi zeneoktatás szervezeti fel­építéséről és a zenei neve­lés problémáiról. A szeminárium program­ját hangversenyek, az Ál­lami Bábszínház Háry-elő- adása, Kodály-kiállítás, kisfilmbemutatók, kirándu­lások, Szegeden a Hunyadi László előadás megtekinté­se és a galgamácsai gyer­mek népi együttes bemu­tatója egészítik ki. Kecskeméten ülésezett az Országos Szövetkezeti Tanács (Folytatás az 1. oldalról) sát az OSZT munkájának továbbfejlesztésével, a szö­vetkezeti mozgalomban rej­lő lehetőségek elemzésé­vel fejezte be. A következő felszólaló Nyers Rezső volt. — Nagy örömmel jöttem erre az ülésre — mondotta, — amely négy év munká­ját összegezi, s külön örü­lök, hogy erre az összejö­vetelre éppen Kecskeméten került sor. Jól példázza ugyanis ez a helység, hogy a lassúbb tempójú mező­város hogyan alakul át pezsgő ritmusú ipari-keres­kedelmi nagyvárossá. Az OSZT négyéves munkájáról szólva Nyers elvtárs elmondta, hogy a tanács igazolta létrehozá­sának szükségességét, bebi­zonyította létjogosultságát. Része van abban, hogy a szocialista szövetkezeti mozgalom az elmúlt négy évben fejlődött és jelenleg is fejlődik. Helyesnek bi­zonyult a négy év -alatt a szövetkezetekben végbe­ment átalakulás, mely meg­erősítette a szövetkezeti vezetőségek és a mozgalom kölcsönös és kétoldalú kap­csolatát. Foglalkozott a felszólaló a továbbiakban a szövetke­zeteknek a társadalomban elfoglalt helyével, betöltött szerepével, a szövetkezetek gazdasági, politikai megíté­lésével. Elemezte a gazda­ságirányítási rendszer ta­pasztalatait. Javasolta, hogy az OSZT hívja fel a tag­ságot a munka szocialista tartalmának erősítésére. Felszólalása végén Nyers Rezső elvtárs a revizori jelentésről mondott véle­ményt. A vitában többek között felszólaltak: Rév Lajos; az OKISZ elnöke, Brachna János, a MÉSZÖV elnöke és Moharos József a TOT elnökhelyettese. A vitát Szabó István foglalta osz- sze, majd dr. Pál József­nek., az OSZT titkái-ának indítványára a tanács 1972. december 31-ig meghosz- szabbította Szabó István­nak, az OSZT elnöki tisz­tére szóló megbízatását. Ugyancsak elfogadta a ta­nács azt az indítványt is, hogy a három szövetkezeti ágazat tanácsai legközeleb­bi ülésükön kilenc-kilenc tagot delegáljanak a meg­újításra kerülő OSZT-be. Az Országé» Szövetkezeti Tanács következő ülését már új összetételben tartja meg. A tanácskozás résztvevői délután megtekintették az Alföld Áruházát, ellátogat­tak a Kecskeméti Fémipari Szövetkezetbe, s végül a kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszö­vetkezetet keresték fel. G. S. Húsxexer új diplomás Megkezdődött a végzős egyetemisták, főiskolások elhelyezése Krónikus a közgazdászhiány Hazánk 62 felsőoktatási intézményében — a nappa­li, az esti és a levelező ta­gozatokon — több mint 86 000 egyetemista, főisko­lás ad számot tudásáról az év végi vizsgákon. A vizsgá­zó 86 000 diák között húsz­ezer az utolsó éves, közü­Szö vetkezeti nap Tompán Három község ipari, fo­gyasztási és Tompa mező- gazdasági szövetkezetei tar­tottak pénteken délután kö­zös megemlékezést a tom­pái Kossuth Tsz-ben, a nemzetközi szövetkezeti mozgalom fél évszázados ju­bileuma alkalmából. Az ünnepségen, amelyen dr. Glied Károly megyei tanácselnökhelyettes mon­dott beszédet. Kelebia, Kis­szállás és Tompa szövetke­zeteinek tagjai vettek részt Az előadó méltatta az év­forduló jelentőségét, az ipa­ri, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek együttműködésének fontos­ságát a lakosság ellátásá­ban. Az ünnepi beszéd elhang­zása után a szocialista bri­gádmozgalomban kitűnt ipari, mezőgazdasági és fo­gyasztási szövetkezeti dol­gozók közül többet jelvény­nyel, oklevéllel és pénzju­talommal tüntettek ki. A tompái Kossuth Tsz tagjai közül öten kaptak kiváló dolgozó jelvényt és okleve­let. A szövetkezeti nap baráti összejövetellel folytatódott, majd vidám műsorral zá­rult. Új útmesteri telep Kiskunhalason község művelődési kerül ide. háza S. K. Ritka madarak a harkakötiinyi tónál Üjabb madárszállást fe­deztek fel Bács-Kiskun megyében az ornitológusok. A telephely érdekessége, hogy erdőségektől távol esik, s szántófölddel öve­zett halastó. Harkakötöny mellett. Valószínűleg az élelemszerzés lehetősége vonzotta ide a vízimada­rakat, a gázlókat. Szinte példátlan mennyiségű feke­te gólyát, összesen negyve­net számláltak össze, ezen­kívül kanalas gémek, guli­pánok, széki lilék raktak fészket a tó környékén. A halastó egy részét ugyanis lecsapolták, s így terített „asztalt” találtak a mada­rak, amelyeknek teljes vé­delmet biztosítanak. A megyében jelenleg hét útmesterség dolgozik a KPM Közúti Igazgatósá­gának felügyelete alatt. Ezek feladata az útfenn­tartáson kívül a hatósági tevékenység, valamint a forgalomirányító berende­zések karbantartása. Fel­szerelésükhöz úthenger, a bitumen- és zúzalékszóró, valamint szállító- és rako­dógépek, festő- és bognár­műhelyek tartoznak. A KPM Közúti Igazgatósága a megyében már öt kor­szerű telepet hozott lét­re, mintegy 10 millió fo­rintos költséggel. Kiskunhalason 1971 kö­zepén kezdték meg az új útmesteri telep építését. Erre mintegy 2 millió fo­rintos beruházást kaptak a KPM Közúti Főosztályától. A minden igényt kielégítő irodák, étkező-, melegedő-. pihenőhelyiségek, a mun- kásszálás, fürdő, festő- és bognárműhelyek, raktárak határidőre és jó minőség­ben elkészültek. Az épít­kezés terveit a KPM Köz­úti Igazgatóságán házila­gos kivitelben készítették el, s az útmesterség dolgo­zói a tereprendezésen, par­kosításon, útépítésen mint­egy 500 ezer forint értékű munkát végeztek el. Pénteken délelőtt 11 óra­kor ünnepélyes keretek kö­zött Cs. Nagy Pál, a KPM Közúti Igazgatóságának ve­zetője Plachy Sándor, a KPM Közúti Főosztály fő­mérnöke és Márton Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa jelenlétében vette át a kiskunhalasi Fa- és Építőipari Ktsz megbízottjától az útmesteri telepet G.G. lük több. mint 12 000-en nappali tagozaton végez­nek. Az új diplomások válto­zatlanul két módon juthat­nak álláshoz: pályázattal, vagy egyéni elhelyezkedés­sel. A pédagógusj elöltek to­vábbra is csak pályázat út­ján helyezkedhetnek el. Az első gyorsmérleg sze­rint — egy-két kisebb lét­számú szaktól eltekintve — általában az idén is jóval több állás várja a végző­söket, mint ahányan dip­lomáznak. Változatlanul je­lentős a pedagógushiány, főleg a vidéki általános is­kolákban és általában az óvodákban. Ugyancsak ke­resettek a reálszakos taná­rok is, de kedvező helyzet­ben választhatnak a lehe­tőségek közül a végzős mér­nökök. orvosok, közgazdá­szok is. Az idén végző mintegy 400 közgazdász elhelyezke­désének tapasztalatairól dr. Szabó Kálmán, a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora nyilatko­zott az MTI munkatársá­nak: — 10—12 év óta — külö­nösen azonban a gazdasági reform kezdetétől — válto­zatlan az okleveles közgaz­dászok létszámát többszörö­sen meghaladó kereslet, an­nak ellenére, hogy az utób­bi években egyre többen végeznek a hároméves kép­zést adó pénzügyi és szám­viteli. a külkereskedelmi és a belkereskedelmi főisko­lán. A közgazdasági okle­véllel rendelkezőknek több mint 80 százaléka dolgozik képzettségének megfelelő, vagy ahhoz hasonló mun­kakörben. ä ez az arány az egyetemet végzetteknél valószínűleg még jobb. A probléma tehát nem a köz­gazdászok elhelyezkedésé­ből adódik, hanem abból, hogy a közgazdasági vég­zettséget igénylő munkakö­röknek mintegy felét nem ilyen szakképzettségű em­berekkel töltik be, egysze­rűen azért, mert hiányoz­lak, főleg vidéken. — Jellemző idei adatok: az egyetem nappali tagoza­tán végzettek közül mind­össze 319 új diplomásunk pályázhat, mivel 68 már korábban társadalmi ösz­töndíjszerződést kötött. A 319 közgazdászjelölt számá­ra együttvéve 1230 állásle­hetőséget kínáltak fel a kü­lönböző munkahelyek. A fiúk, lányok tehát bőség­gel választhatnak. Eddig azonban csupán 115-en él­tek a pályázati lehetőség­gel. A közgazdászhiány te­hát évek óta krónikus: s ez azt jelenti, hogy több mint ezer vállalatnak, mun­kahelynek az idén sem tu­dunk közgazdász-szakem­bert adni. Pedig naponta számos intézmény, vállalat, szövetkezet ostromol ben­nünket. Hogy csak néhány példát említsek: a Közpon­ti Statisztikai Hivatal a fő­városban. valamint megyei igazgatóságain együttvéve 63 új közgazdászt igényelt tőlünk. A Magyar Nemzeti Bank a fővárosban és vi­déken 49 álláshelyet hirde­tett meg végzőseink számá­ra. — Legnagyobb az érdek­lődés a tervező-elemző, va­lamint a szervezési szak­ágazaton végzett iparszako­sok iránt. A marketing szakágazatosokkal együtt 649 állást kínáltak fel szá­mukra. Miközben a fővá­rosban 510, a megyei váro­sokban 13. vidéken pedig 123 munkahely várja őket, összesen csak 78-an adták be pályázatukat. Huszonkét agrárszakosunknak 76. hu­szonöt pénzügyesünknek 150. harminchét közlekedési szakemberünknek 68 mun­kahelyet kínáltak fel. Meglepően kedvezőek az állásokhoz kínált egyéb fel­tételek is: a munkahelyek, nagy hányadánál 3500— 4500 forint havi fizetést is ajánlanak. Emellett gyako­ri, hogy lakást, prémiumot, nyereségrészesedést, ked­vezményes munkaidőt, ter­mészetbeni juttatásokat, 2—3 éves szerződés esetén pedig 10—15 ezer forint in­dulási összeget is adnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom