Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-05 / 156. szám
«. oWpJ 1912. Július 5, szerda Nagyüzemi festők Bács-Kiskun számos özemében honosították meg a termelékeny, futószalagszerű festés technológiáját, amely végső mozzanatként a szárítást is magában foglalja. A termék tehát akár használható is, miután lekerül a szalagsor végéről. Az EK A kalocsai gyárának festőműhelyében műszakonként 600—700 por- és páramentes „világítótestet”, armatúrát festenek ilyen módon. Képünk az itt dolgozó, Petőfi Sándor nevét viselő szocialista brigád két tagját, Kóré Árpádot és D. Szabó Istvánt mutatja be munka közben. (Pásztor Zoltán felvétele) Kicserélték a tapasztalatokat Szövetkezeti szocialista brigádvezetők értekezlete Ersekcsanádon A múlt év tavaszán tanácskoztak először Sükös- dön a helybeli és a nemesnádudvari mezőgazdasági szövetkezetek szocialista brigád vezetői. Akkori tapasztalatcseréjük alkalmával határozták el, hogy ezt a gyakorlatot rendszeresítik. A brigádvezetők munkájához segítséget adott az MSZMP Központ Bizottságának múlt évi decemberi határozata, amelynek megvalósításáról a napokbán Ersekcsanádon tanácskoztak a bajai járás három északi községének, Érsekcsanádnak, Sükösdnek, Nemesnádudvarnak termelőszövetkezeti szocialista brigádvezetői. Muharos Sándor, a Bajai Állami Gazdaság párt- bizottságának titkára tartott bevezető előadást, amelynek keretében a mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádok munkájának jelentőségét, a széles körben kibontakozott munkaverseny eredményeit méltatta. A vitában kifejtette véleményét Kecskés Sándorné és Horváth Tivadar érsekcsanádi szocialista brigádvezető, felszólalt a sükösdi Arany Kalász Tsz, valamint a Bajai Állami Gazdaság gépműhelyének szocialista brigádvezetője. Szvorény János, a megyei pártbizottság munkatársa a szocialista brigádvezetők rendszeres tapasztalatcseréjének jelentőségét hangsúlyozta. Kürtös Ádám érsekcsanádi községi párttitkár a tanácskozáson elhangzottak összefoglalójaként arról beszélt, hogy hasonló tapasztalatcserére, a jó módszerek egyeztetésére, azok gyakorlatba átültetésére nagy szükség van, mert előmozdítja a szocialista brigádmozgalmat. Végül a tapasztalatcserén részt vett brigádvezetők a naplók vezetésének legjobban bevált módját vitatták meg, majd megtekintették az érsekcsanádi Búzakalász Tsz baromfitelepét. Papp István párttitkár Nemesnádudvar rr\? r iizeves a kecskeméti nyugdíjas klub A kecskeméti nyugdíjas klub fennállásának 10. évfordulója alkalmából baráti összejövetelt rendeztek hétfőn este a klubtagok a Hírős étteremben. A kis ünnepségen Imre Gábor klubelnök emlékezett vissza az elmúlt évtizedre, az alapításra, amikor még Tóth László volt a nyugdíjas klub elnöke. Beszédének szép gondolata volt, hogy a jó közérzetű nagymamák, nagyapák melegebbé, barátságosabbá teszik a családi légkört, s a jókedvű nagyszülőket az unokák is jobban szeretik. Területi csoportokat szerveznek a klSIpúrban Cél: a gyorsabb ügyintézés A kisiparosok érdekvédelmi feladatait a Kisiparosok Országos Szervezetének megyei titkársága mellett eddig a járási helyi csoportok látták el. Az év végéig az utóbbiak helyett négy körzeti csoportot létesítenek: Baján, Kalocsán, Kiskunhalason, valamint Kecskeméten. A hozzájuk tartozó területek határa azonos lesz a közigazgatási határokkal. Az új név megnövekedett hatáskört is takar. A jelenlegi felépítés megváltoztatását a közigazgatás decentralizálása követelte. Ennek jegyében jóval több döntési jogot kaptak a községi tanácsok Rájuk ruházták az iparfelügyeleti hatáskört is. Az eddigi öt városi és hat járási szerv helyett hatvan iparjogi hatósággal kellene a kisiparos teí?ületekn*k kapcsolatot tartani. Például az iparengedélyek kiadására jogosult helyi tanács a Kecskeméten működő megyei titkárságtól kéri a javaslatot, amely viszont az ehhez szükséges véleményeket a helyszínen gyűjti össze. A távolság növekedésével tehát egy bürokratikus útvesztő alakulna ki, az apparátus átalakítása nélkül. Ezután a példaként említett feladat is a körzeti csoportokra hárul, amelyek a szolgáltatás fejlesztési kérdésekben szintén közvetlen partnerei lesznek a tanácsoknak. Ez a módszer elősegíti, hogy a döntések, határozatok alkalmazkodjanak a helyi körülményekhez. A körzeti csoportok tartják fenn az adóvéleményező bizottságokat. A körzeti csoportok nagyobb részt vállalnak az egyéb tevékenységből, többek között az anyagbeszerzés és a továbbképzés összehangolásából. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a továbbképzésben hátrányos helyzetben voltak a helyi alapszervekkel rendelkező községek kisiparosai. Elvileg rendezhettek ugyan tanfolyamokat, viszont általában hiányzott az egy-egy szakmai kurzus indításához szükséges létszám, a járási csoportok által indított tanfolyamokról pedig kimaradtak. A körzeti csoportok veszik át a megyei titkárságtól a lakosságtól érkező panaszok kivizsgálását is. A helyben létesített bizottságok lényegesen gyorsabban intézkedhetnek majd a vitás esetekben. Az új szervezet működését a Kecskeméten létesített csoport munkáján próbálták ki, így a fent leírtak jó részét már a gyakorlat is igazolta. A függetlenített munkatársak mellett az ügyek intézésében nagyobb szerepet kapnak a társadalmi aktivisták. P. M. A jó közérzet, a rendszer iránti bizalom mélyülésének fontos eszköze a nyugdíjas klub, ahol nyugodt, kulturált körülmények között tölthetik idejüket az öregek. Köszönte a támogató szervek eddigi segítségét is, de a nyugdíjasok nevében éreztette olyan aggályát, hogy lassan leszűkülnek a lehetőségek a kiegyensúlyozott, derült együttlétre. Tíz éve kis létszámmal indult a klub, s jobbára értelmiségiekből tevődött ki a tagság. Azóta más társadalmi rétegekből egyre bővül a klubtagságra aspirálók köre, így az otthont adó szakszervezeti székházban is mutatkoznak helyiséggondok. Farkas József megyei népfronttitkár köszöntötte a jubiláló nyugdíjasokat, s ígérte, hogy a népfrontmozgalom minden erejével támogatja kéréseik mielőbbi teljesítését. s, (t) 25. Posta Rozália megjelenik a vizsgálóbíró előtt. Félénken, alaposan begyulladva. — Üljön le — s a vizsgálóbíró sétálni kezd a szőnyegen. — Mióta van dr. Váriék szolgálatában? Figyelmeztetem, csak az igazat vallja, mert úgyis mindent megtudunk. Hazugság esetén börtönbe kerülhet. — Jaj, jaj — sír fel a lány, s beszél. A vizsgálóbíró néha megáll, s a lányra néz. — Három éve szolgálok az úréknál. Igazán rendes, finom emberek. Jó bért adnak, szobát és ellátást. A nagysága... — Balátai Jenőt ismerték már régebben? Járt ide fel magukhoz? — Nem, kérem! A mérnök úr hat hónappal ezelőtt érkezett. De arról nem tudok, hogy előtte is... Vári doktor úr csak úgy szólítja, Jenő. Balátai úr is tegezi ... tegezte az ügyvéd urat. — Kik látogatták Balátai Jenőt, amíg itt volt? — Senki. Még az ügyvéd úrék társaságát is kerülte. Nagyon magának való ember volt. — Mikor szokott hazajárni Balátai úr? — Reggel korán elment, a szobáját délelőtt szoktam Ismét a pénzért kapott elismerésről Lapunk május 19-i számában szóvá tettük, hogy a magánautósoknak a Magyar Autóklub szervezetei 40 forintért adják ki a hűtőrácsra szerelhető Baleset- mentes közlekedésért emlékplakettet. Cikkünkben vázoltuk ennek okait, sőt, utaltunk arra, milyen ellenérzést váltót ki ez az intézkedés a magángépkocsi- tulajdonosok körében. Lapunkat eljuttattuk a Magyar Autóklub főtitkárának és az Állami Biztosító vezérigazgatójának. A válaszokat az alábbiakban idézzük: ,,A magam részéről hálás vagyok — írja Matykó Vilmos, a Magyar Autóklub főtitkára —, hogy a lap ilyen formában vetette fel a problémát. A Magyar Autóklub a közeljövőben megkeresi az Állami Biztosító vezérigazgatóját és ismételten kérni fogja, hogy a megvont támogatást újból biztosítsa. A Magyar Autóklub harcolta ki a magánautósok elismerő ki- tüntetsét és öt-hat éven keresztül az Állami Biztosítóval együttműködve és támogatásával ez a mozgalom jól funkcionált. Eben az időben 500—600 autós kitüntetése volt esedékes. Ma már ez a szám több ezerre tehető és a klubnak miniszteri rendelet értelmében valameny- nyi magánautósnak ki kell adnia a kitüntetést. Ilyen körülmények között jutottunk el odáig, hogy az igazolvány és a gomblyukjelvény kiadását vállaljuk, a jelvények előállítási költségeit azonban nem.” Szász Endre, az Állami Biztosító ügyvezető igazgatójának levele így hangzik: ,,A Magyar Autóklubbal való kapcsolatunkban mindig nagy súlyt helyeztür' a kármegelőzésre. Lehetőségeink szerint e célra anyagi eszközöket is rendelkezésre bocsátottunk. Az ilyen célra adott összegeket az elmúlt években jelentősen emeltük. Azok ho- vafordítását illetően mindenkor a Magyar Autóklub javaslatait vettük figyelembe. Ezért az általuk adott összegek felhasználása az egyes években különböző célokra történt Amíg 1967-ben a baleset- mentes közlekedés jelvényeire fordítottak meghatározott összeget, addig 1968-ban ennek háromszorosát fény szór ó-b eállító berendezések vásárlására költötték. Az általunk adott pénzösszeg az 1967. évihez viszonyítva, 1971-ben annak majdnem négyszeresét tette ki. Azért említettem az 1967-es évet. mert a Magyar Autóklub ekkor szerepeltette utoljára a balesetmentes jelvényeket.” A két levél — enyhén szólva — ellentmond egymásnak. Tény, hogy az Állami Biztosító jelentős ösz- szeggel segíti a Magyar Autóklub tevékenységét, s támogatás megvonásáról szó sincs. Kinek van mégis igaza, azaz hogyan oldják meg a magánautósok — nem pénzért — jelvénynyel való ellátását? Nehéz lenne erre egyértelműen válaszolni, ennek jogát átengedjük a Magyar Autóklub, illetve az Állami Biztosító felügyeleti szerveinek. Tennénk azonban egy megjegyzést, amelyet a témával kapcsolatos beszélgetésekből szűrtünk le. Szász Endre, ügyvezető igazgató a szóban forgó — tehát az 1972. évben kiadásra kerülő — jelvények előállítási költségeit, mintegy 60 ezer forintot hajlandó a Magyar Autóklub rendelkezésére bocsátani. Mi az, ami gondot jelent? Csupán az, hogy jövőre mór több 10 ezer autós büszkélkedhet öt-, vagy tízéves balesetmentes közlekedéssel — ami nagyon jó dolog —. de jelvénnyel való ellátásuk, elismerésük már milliókat követel. Ezért várat magára a döntés, az intézkedés. Jó volna mégis, ha a tárgyalások mihamarabb befejeződnének, s a minisztériumok — figyelembe véve az automobilizmus erőteljes fejlődését — évekre előre meghatároznák: ki finanszírozza, ki lássa el a baleset- mentes közlekedésért emlékjelvénnyel a magánautósokat ! Gémes Gábor rendbe rakni. Este meg későn jött haza. De volt, amikor egy hétig se mozdult ki a szobájából. — Hány kulcs van ehhez a házhoz? A lakáshoz? — Hát a nagyságos asszonynak és az úrnak, nekem, meg Balátai úrnak is volt. — Szóval négy kulcs volt? — Igen. / — Dr. Váriék elvitték a kulcsaikat? — Miért vitték volna el? Nálam hagyták. Én tudom, mikor jönnek meg, mert előtte mindig írnak, vagy telefonálnak, táviratot küldenek, és én várom őket az állomáson. — Mutassa meg a három kulcsot. A lány a szobájába siet és a kulcsokkal tér vissza. A vizsgálóbíró Balátai kulcsával hasonlítja össze a háziakét és a lányét. Mind a négy kulcs egyforma. A vizsgálóbíró tovább folytatja a lány kihallgatását. — Ma mikor hagyta el a lakást? — Négy óra körül. Éppen a mérnök úr ingeit vasaltam ki, aztán elmentem... Gondoltam, moziba megyek, de itthon felejtettem a pénzemet. A Magdát kicsapják című filmet akartam megnézni. Már a sort is kiálltam, amikor észrevettem, hogy nincs nálam pénz. Ügy elszégyelltem magamat. — Gyalogosan jött haza? — Igen. — És a moziba menve? Hogy mehetett villamoson, ha nem volt magánál pénz? — Nem ültem fel, sétáltam. A lány igazat beszél — gondolta a vizsgálóbíró. — Mennjd pénze van? — A háztartásra hagytak itt az ügyvéd úrék. De arról, ha a nagyságos asszony megjön, el kell számolnom. Tetszik tudni, azt a pengőt, amin moziba akartam menni, éppen Balátai úrtól-,kaptam... Szegény...
