Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-05 / 156. szám
' 1972. JfiUns S, szerda S. oldal Mípüapodás a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésére magyarkodás is inkább a szocialista országok kispénzű turistáit, a három gyerekkel Lipcséből érkező technikust, a prágai kistisztviselőt. a varsói mérnököt veszi célba. Itt találÉvek óta tömérdek panasz és még több bosszúság forrása a kecskeméti helyi autóbusz-közlekedésben a reggeli csúcsforgalmi időszak, pontosabban a buszok zsúfoltsága. Hogy ez a zsúfoltság milyen méretű, jól érzékeltetik az ismételt utasszámlálás adatai, amelyek szerint az autóbuszok napi utasforgalmának 25 százaléka reggel 7—8 óra között bonyolódik le. A probléma áthidalására ugyancsak évekkel ezelőtt megszületett az életrevaló javaslat: be kellene vezetni a lépcsőzetes munkakezdést, És mégis, minden maradt a régiben. Milyen ellenvetésekre talált a javaslat, ez talán lényegtelen is most. Annyit azért mégsem árt felemlíteni: legutóbb a nők fórumán a buszok reggeli túlzsúfoltságát ostorozó észrevételekre lényegében ilyen választ adtak az illetékesek: az üzemek vezetői elzárkóznak a munkakezdési időpontok megváltoztatásától... És lám, ezúttal mégis azt adhatjuk hírül: tegnap délelőtt a városi tanácsnál — a városi pártbizottság illetékes munkatársának, a 9. sz. Volán képviselőinek, valamint a 2-es jelzésű autóbusz útvonala mentén elhelyezkedő üzemek, vállalatok, intézmények vezetőinek részvételével — megtartott tárgyaláson megszületett az első megállapodás a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésére! Az együttesen mintegy kétezer-ötszáz dolgozót foglalkoztató vállalatok vezetői egyetértettek a 9. sz. Volán Vállalat által kidolgozott, s a tárgyalás alapjául szolgáló javaslattal. A megállapodás lényege pedig, hogy azok az üzemek, vállalatok, amelyeknél eddig 6 órakor kezdődött a munka, szeptember 1-ig folyamatosan bevezetik a háromnegyed 6, illetve fél 7 órai műszakkezdést. Az eddig fél 3-ra bejáró dolgozók munkakezdési időpontját pedig 7, illetve 8 órai kezdésre módosítják ugyancsak szeptember 1-ig. Ezzel mintegy három órára húzódik szét az eddig egy órába sűrűsödő forgalmi csúcs, ami várhatóan a zsúfoltság megszűnését eredményezi a 2-es jelzésű autóbusz útvonalán. Ez a megállapodás azonban csupán az első ilyen lépés. A közeli napokban ugyanis folytatódnak a hasonló tárgyalások a többi buszvonal mentén érdekelt üzemek, vállalatok, intézmények vezetőivel. P. I. Beszélgetés a szerkesztőségben kozik és mutatkozik be igazán a két torz szemlélet: és mutatja meg közös gyökereit. Túl kemény szavak? Legfeljebb annak, aki szeretné behunyni a szemét a kellemetlen jelenségek előtt. Ne hunyjuk be: érdemes látni a „start” kezdetén a pálya egyenetlenségeit, gödreit, meredek szakaszait. Érdemes? Kötelező! Baktat Ferenc Igényesebbek a hal fogyasztók Megkezdődött a keszegfogás a Dunán A bajai Űj Élet Halászati Termelőszövetkezet nyílt vízi halászait az utóbbi években nem fárasztotta a nehéz fogás. A tartósan alacsony vizű Dunán az óriás hálókat nem tudták bevetni, de a kisebb szerszámokat, hálókat nem húzták szerencsével. A mostani ár élénkítette a haljárást, így kora hajnaltól késő estig a vizet járják a bajai halászok. Eddig tíg vagon halat húztak partra, s megkezdődött a nyári keszegfogás. Az apró halak teljes idényére július közepén számítanak. Ekkor egy-egy húzással 8—10 vagon hal is foglyul eshet. Az eddigi piackutatás szerint azonban kevés az igény, a megrendelés az apró, dunai keszegre. A fogyasztók a nemes halakat kedvelik, különösen a tükörponty a keresett, de jól értékesíthető az angolna, a harcsa és a csuka is, Mikor árt a jég a cukorrépának? Az Állami Biztosító Fő- igazgatósága a kárbecslés bizonytalanságának meg szüntetése céljából, 1965- ben megbízást adott a sop- ronhorpácsi Répatermesztési Kutató Intézetnek jég- verési kísérletekre. Az intézet tudományos munkatársai Sopronhorpácson és Hatvan-Nagyteleken, mint egy 65 holdnyi területen, a cukorrépatáblákon „mesterséges jégverést” idéztek elő a tenyészidő különböző időszakában. A több éves tapasztalatokat összesítve megállapították hogy a cukorrépa lombozata a június havi jégverést általában még kiheveri. A jégverés által okozott július, augusztus hónapi levélcsonkítás azonban már komoly terméscsökkenést okoz. Az intézet munkatársai meghatározták a júniusi, júliusi és augusztusi jégverések okozta gyökértermés- és cukorhozam-veszteségeket, nagy segítséget nyújtva ezzel az Állami Biztosító kárszakértőinek jégkárbecslési munkájukhoz. Elkészült a csomópont az E—5-ösön Mától új forgalmi rend a Budai-kapuban Hétfőn telefonon érdeklődtünk Cs. Nagy Páltól, a KPM Közúti Igazgatóságának vezetőjétől: mikor kerül átadásra Kecskeméten, a Budai-kapuban levő csoződött, s az útburkolati jeleket festették, hogy szerdán a csomópontot átadhassák a forgalomnak. A városi tanács Építési Költségvetési Üzemének mungítási lámpák szerelése sem fejeződött be. Mindenképpen hasznos lenne, ha a vízmű vállalat igyekezne mihamarabb átadni a területet az útépítőknek, ugyanIdegenforgalmi start után Ma megindul a forgalom a budai-kapui útkereszteződésben, ahol röviddel ezelőtt még az aszfaltozok dolgoztak. móponti útkereszteződés, amelynek építési határideje június 30-án lejárt? Megtudtuk, hogy csak néhány napos késésről van szó, ugyanis a forgalomirányító berendezések, jelzőtáblák szerelése, az útburkolati jelek felfestése tovább tartott a tervezettnél, ezenkívül még nem fejezték be a Jókai utca és Tal- fája utca új burkolatának építését, illetve az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat nem készült el a Bethlen körút lezárásához szükséges berendezésekkel. Irsa Ernővel, a városi tanács közlekedési és műszaki osztályának előadójával a helyszínen győződtünk meg arról, hogy a Közúti Építő Vállalat szakemberei a hét első napjaiban már a végső simításokat végezték a csomópontban. A táblák felszerelése befejekásai a Talfája utcában az utolsó méterekre terítették az aszfaltot, s ez lehetővé teszi, hogy ma a vízmű lezárja a Bethlen körút Budai-kaputól a Talfája utcáig terjedő szakaszát. Ily módon a közlekedés a Bethlen kőrútról Budapest felé és vissza a következő útvonalon bonyolódik le: Bethlen körút. Talfája utca, Jókai utca, E—5-ös csomópont. Sajnos, a Jókai utca Talfája utcától a város felé eső szakaszán a vízmű vállalat még mindig nem fejezte be a csatornaépítést, holott ezt június 20-ra vállalták. Az útépítők készenlétben állnak, s a csatorna építését követő három hónap múlva a Jókai utcát is átadják a forgalomnak. Szeretnénk megjegyezni, hogy a csatorna építése mellett még az új közviláis ezzel gyorsítható lenne a forgalomnak annyira hiányzó Jókai utca átadása. G. G. AZ ORSZÁGUTAKON már feltűntek a D, GB, USA, F és CS jelzésű autók, minden rendű és rangú márkák, utánfutós, lakókocsis sztrádacirkálóktól a szolid Skodákig és Trabantokig. De a java még ezután jön, hiszen Magyarországon a nagy szezon tulajdonképpen július közepétől augusztus végéig tart. Néhány hete Keszthelyen már láttam olyan cédulát, amely arra figyelmeztette és emlékeztette az idegenforgalom ügyeleteseit: augusztus 5-re egy árva ágy nem sok, de annyi sincs a Helikon városában szabadon. Így hát talán még nem késő néhány futó gondolatot a szezon, az idény elé bocsátani. A sokat emlegetett egységes idegenforgalmi szemlélet érdekében. Ennek a szemléletnek kétféle végletesség is útját állja. Az első az ájult idegenimádat. Amely legszívesebben térden imádná a kemény valutát hozó gépkocsit és utasait. Amely felsőbbrendű lénynek nézi a vendéget — ha „külföldiül” beszél, észre sem veszi, hogy magyar és kispénzű vendég is érkezik a szállodába, étterembe, strandra, presszóba akárhová. A másik ennek az ajná- rozó külföldiimádatnak a visszája és ellentétpárja az ellenszenves „anti-külföldi- ség”, a magyarkodó, rosszízű „maradtak volna otthon” szemlélet. Nagyon sokféle módon jelentkezik. Fő megnyilvánulási formája az idegenforgalmon belül a közömbös udvariatlanság azzal a kiindulóponttal, hogy „örüljön a müncheni vagy padovai pasas, ha a Balatonnál nyaralhat.” Tehát a primitív féltékenység. Amely ki- irigyli a turista gyerekének szájából a szalámit és poharából a coca-colát, vagy, iá vörösbort Mintha bizony 'léhen kellene maradnunk, 'ha vendégeinknek is jut a fnagyar konyha, vagy az ellátás egyéb területének világszerte elismert termékeiből. Mind a két véglet jó alapgondolatot torzít el. Kubai újságíró vendégek Tegnap kubai újságírók érkeztek megyeszékhelyünkre. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége vendégeként tartózkodnak hazánkban: Mario Kuchi- lán Sol, a Bohémia című havannai lap és Jósé R. Vegadias, a Las Villas-i tartományban megjelenő Vanguardia című területi napilap szerkesztői. Mintegy három hetet töltenek Magyarországon, hogy beszámoljanak az itt folyó építőmunkáról, Fidel Castro látogatásának visszhangjáról, s közben szakmai tapasztalatokat is szerezzenek. A Petőfi Népe szerkesztőségében tett látogatásuk alkalmából hasznos eszmecsere alakult ki. Lapunk tömegpolitikai tevékenységéről F. Tóth Pál főszerkesztő-helyettes tájékoztatta a kubai újságírókat, a megye ipari fejlődéséről pedig Nagy Ottó rovatvezető adott áttekintést. Kubai vendégeink ellátogattak a Kecskeméti Konzervgyárba is, ahol Szarka Balázs termelési főosztály- vezető ismertette az üzem termelési tevékenységét, majd bemutatta a gyárat. Délután Kecskemét új lakónegyedeit és létesítményeit tekintették meg latin-amerikai kollégáink. AZ ELSŐ azt a kötelező igényt, hogy vendégeinkhez, jöjjenek bármilyen világtájról, kedves hangon és udvariasan kell szólnunk, mert ez az üzleti — mondjuk ki. semmi szégyellni- való nincs benne — érdeken túlmenően is hasznos. Kapcsolatunkat jelzi a világgal, hazánk és népünk megismertetését szolgálja, hozzásegíti a más társadalmi rendszerből érkezett embert, hogy megértsen egy új normák szerint élő közösséget Ezt a jó igényt rohamosan eltorzította a már említett idegenimádat, nem is egy helyen. A MÁSIK véglet kiindulópontja is realitás. Az a felismerés, hogy nekünk, miközben „szezon van”, a Veszprém, a Somogy, az akármilyen megyei magyar állampolgárral is törődnünk kell, az ő szódavíz-, vagy vagy friss kifli-, vagy uram bocsá szalámiigényét se dughatjuk az alsó polcra, mert furcsa család az, ahol a saját gyerek kevésbé drága, mint a jobban öltözött idegen. Ezt a felismerést lehet józan szinten tartani, évek óta cikkek és hozzászólások tucatjai próbálkozik vele és mégis nagyon nehezen sikerül. Van azonban a két végletnek egv különös találkozópontja, és erről sem szabad hallgatni. Szocialista országok pol-. gárait némely vendéglátó- ipari üzemünkben már pontosan olyan udvariasan szolgálják ki, mint a magyarokat — ám ez sajnos, nem jó jel. Ugyanis nem „felfelé nivelláltak”, hanem „lefelé”. ÉS GYORSAN jegyezzük meg, hogy az „antikülföldi”
