Petőfi Népe, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-26 / 174. szám
^ WTt. JűHns 26, szerda 5. oldal Évi 3400 kölcsönzés A megyei filmtárban Á Bács-Kiskun megyei Népművelési Tanácsadó filmtárának keskeny, hosz- szú helyiségébe lépve, a megrakott polcok láttán kíváncsian kérdezi a látogató, hogy hány kópiát tárolnak itt? Ezret, ötezret? Csitári Miklósné, a filmtár vezetője kérdéseimre elmondta, hogy 3300 darabot tartanak nyilván. A kópiák hosszúsága változó. A legrövidebbek „.mindössze” negyven méteresek. Ilyen az Elektra rövidített, vágott változata. Akadnak kétezer méternél hosszabbak is. Az Orosz csoda című film 2575 méter. Ha egymás után „lepergetnék” valamennyi tekereset, akkor ez a képzeletbeli szalag Kecskeméttől Prágáig érne. A kölcsönzés egész éven át tart. Nyáron kisebb a kereslet. Ez érthető is, hiszen a filmáljomány felét a TANÉRT által készített oktatófilmek alkotják. Kecskemét valamennyi általános és középiskolája a rendszeres kölcsönzők közé tartozik. Nekik könnyebb, helyben vannak. A vidékiek közül a Kertészeti Egyetem Kiskunhalason működő Kertészeti Főiskolai Kara és a kunfehértói Sziklai Sándor általános iskola igényel a legtöbbet. Az őszi és téli időszakban a mezőgazdasági szakfilmeket keresik. Egyre több termelőszövetkezet vásárol saját vetítőgépet. Gyakori vendég a filmtárban az apostagi Duna Termelőszövetkezet,, a kiskunfélegyházi Petőfi Tsz és a Homokgyöngye Szakszövetkezet megbízottja. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat munkatársai innen viszik előadásaikhoz a megfelelő szemléltető filmeket. Egy évben mintegy 3400 kópiát kölcsönöznek, azaz naponta átlagosan tízet. A „régi üzletfelek” is találnak mindig újdonságot, mert a filmtár anyaga örökös változásban, átalakulásban van. 1 Évente 200—250 filmet selejteznek elavult tartalma, vagy a rossz kópia miatt. Kár is, származhatna, ha korszerűtlen, rossz mezőgazdasági módszereket népszerűsítő filmeket vetítésének. — Például — a modern agrotechnikát követelő üzemben. A pótlást részben a Művelődés- ügyi és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól kapják. A TANÉRT rendszeresen küldi a legkorszerűbb oktatófilmeket. A megyei tanácstól kapott pénzösszegből vásárlással is gyarapítják az állományt. A BACSFILM alkotásai — Kincses Bácska. A Duna menti népek találkozója, Barátok között stb. — is innen kölcsönözhetők. A kópiák nagyobb forgalma és az új filmek ismertetése érdekében negyedévenként kiadják az új beszerzések és külön a művészfilmek katalógusát. K. K. Illés Endre: ülés Endre hetvenéves. A Nyugat nemzedékéhez tartozó, már a harmincas években tekintélyes író — azt hiszem — napjainkban jutott el a szélesebb olvasóközönséghez, könyveivel, színműveivel, s ehhez nagy mértékben járult hozzá a televízió is, mely nem egyszer sugározta alkotásait. S maga az író is — ahogy például a hetvenedik születésnapjára készült tv-műsorban — megjelenik a képernyőn, s a nagyközönség is „belopódzott” Illés Endre gellérthegyi lakásába, műhelyébe. S ezek a találkozások feltétlenül hatnak a nézőre, közelebbi ismerősei lesznek Illés Endrének, több művét olvassák. A Hármaskönyv válogatás az író hetvenedik születésnapjára. A felvidéki Csütörtökhelyen született író bemutatkozik a Hamu című elbeszélésgyűjtemény első darabjában. A tölgyerdőre épült városban. „Tízéves koromig úgy éltem, mint akit egy kémcsőbe forrasztottak — maKeszthely Petőfi-emlékei A Petőfi-emlékbizottsá- gok nagy költőnk születésének Í50. évfordulójára mindenütt méltó kegyelettel készülnek. Ez alkalomból Keszthelyen is számba veszik a Petőfivel kapcsolatos emlékeket. A Balaton-parti város Üjmajor nevű településén, a költő felesége és ihletője szülőházában felújították az emlékszobát. A majort — ahol emléktábla is megemlékezik a költő hitvesének szülőhelyéről — Szendrey Júliáról nevezték eL Új szobrok Gyulán A Gyulai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának határozata alapján újabb képzőművészeti alkotásokkal gazdagodik a város. A középkori vár előtt végvári vitézt ábrázoló bronz lovasszobrot állítanak fel, amelynek alkotója Tóth Béla szobrászművész. A művészsétányon — ahol többek között Dürer és Munkácsy portréja látható — Ady mellszobrát helyezik el. A városi tanács úgy döntött, hogy új felszabadulási emlékművet állítanak fel Gyulán. Három művészt kérnek fel a pályamű benyújtására, s ezek közül választják ki a kivitelezésre kerülő tervet. PARABOLAANTENNÄK ESZTERGOMBÓL A rohamosan fejlődő híradástechnika, a szaporodó televíziós adótornyok és közvetítőállomások részére készítenek parabolaantennákat a Pestvidéki Gépgyár esztergomi gyáregységében. Az itt gyártott antennákat a televíziós közvetítőláncba építik be, de segítségükkel megoldható, hogy egy-egy csatornán több ezer nagy- távolságú telefonbeszélgetést is lebonyolíthassanak. levél tartalmát, ha nem adhatja ide még nekem sem. — Ezt megőrzőm, mert... Szóval, így szól a levél: „Ferikém, képzeld, tegnap reggel lélekszakadva fut fel hozzám a hivatalomba Balátai Jenő... »Gyula, valami óriási dolog történt. Az amerikaiak azt akarják.. .•« Ehhez most hozzá kell tennem, pár nappal azelőtt felkeresett Jenő, és mutatott egy levelet, amelyben őt valami Mr. Woordworth, az Egyesült Államok alumíniumkonszernjének aligazgatója, találkára hívta meg a Gellért-szálló éttermébe. Mr. Woordworth egy tolmács segítségével, aki a követségről ment oda, azt közölte Jenővel: „Uram, biztosíthatom, nagyon nagyra értékeljük az ön csaknem két évtizedes munkásságát. Tudunk felfedezéseiről, szakdolgozatairól, memorandumairól. Kitűnő geológusnak tartjuk, ön itt, Magyar- országon már nem dolgozhat... ön kulcs volt. Ezzel nyitották ki a kasszát, és a kulcsot eldobták... Uram, jöjjön ki az Államokba. Tisztességes összeget, jó életet, megbecsülést ajánlunk önnek... satöbbi, satöbbi... Jenő azt mondta, majdnem elájult. Nem is képzelte volna, hogy ő érte a külföld nyújtsa a kezét, amikor itt, a saját hazájában betevő falatja is alig van. Aztán Balátai, amilyen gyorsan berobbant hozzám, olyan gyorsan lohadt le az öröme. — Nem megyek ki, Gyula — mondta nekem —, nem megyek, mert magyar mérnök vagyok. Nekem vállalnom kell a nép sorsát. Mondhattam aztán én már neki, hogy ez felesleges marhaság, ósdi, romantikus kacat, tudod, Jenő milyen. Túlságosan is dacos és szeret pózolni, tetszelegni a maga kimondott, hajthatatlan igazában. Azért írom e levelet neked, talán tudsz rá hatni, menjen innen!!! Ferikém! Balátai Jenőnek el kell innen mennie! Te tudod, hogy miért!!...” Szász kikapcsolta a készüléket. Elsőnek Éva szólalt meg: — Még mindig nem értem, Dániel, mit akarsz ezzel a felvétellel. Mire jó ez? Az apám, úgy látszik, sajnos nem volt ilyen dolgokban beszámítható, otthon maradit. — Éva! Ha az apád tudatja valakivel, hogy az ame- riakiak ajánlatát nem fogadja el, akkor nem hal meg. Ha nagyanyád beszél vele, akkor tudhatta volna, hogy nem akart kimenni az USA-ba. Nem beszélt vele, tehát mástól tudta, illetve csak feltételezte, hogy nem akart kimenni. Utólag tudta meg. De most nem is ez a leglényegesebb, hanem a németek sem tudtak arról, hogy nem fogadja el az ajánlatot. Ezért kellett hát apádnak eltűnnie. Ez most már egészen biztos. Az indok teljesen világos. Nem akarták, hogy Amerikába kerüljön. — A te apádat meggyilkolták! — Hazudsz! — kiáltotta Szászné kivörösödve, de szemébe rémület költözött Értelmetlenül bámult férjére. Határozottan dühös volt rá. Miért keveri megint apja dolgait az életükbe. — Előre megfontolt szándékkal. Jő előre kitervelve gyilkolták meg Balátai Jenőt édesapádat a Kaszinó utcai lakás fürdőszobájában. Éváról egyszeriben lehullott a magabiztosság álarca. Arca nézése ezerféle tartalmat fejezett ki, de ezek közül egy sem mutatott együttérzést férjével. Azt a fel- tételezést, hogy apja áldozat volt nem hitte el Dánielnek. — Blöffölsz — mondta megvetően.' — Mindig is szeretted meghökkenteni az embereket. Miért ölték volna meg az apámat és kik ölték volna meg? Erre válaszolj ! — A nagyanyád közreműködésével a Gestapo, pontosabban Alfred Frisch csoportja. A titok nyitja Ehren- burgi Bayer Olgánál, a nagyanyádnál van. — Megőrültél? — szisszent fel az asszony. — Nem. Sőt, ma éjjeltől végre nagyon is tisztán látok. És most te adtad a kezembe az utolsó, még hiányzó bizonyítékot; Flessburger ajánlatát. Talán nem lepődsz mgg, ha közlöm veled, a nagyanyád túlságosan régóta, 1934 óta ismeri Alfred Flessburgert, a kölni gyógyszerészt, bár abban is kételkedem, hogy gyógyszerész-e egyáltalán. Egyébként táviratoztam Pestre. Itt a válasz: Magyarországon Alfred Flessburger nevű diplomata, export-import üzletkötő vagy ügynök, de még ilyen nevű tisztviselő sem dolgozott a harmincas évek közepén és végén. A cég, amit a gyógyszerész, mint munkahelyet megjelölt, nem létezett. —~ LFolytatjuk) -<— Hármas könyv gamban voltam, nem ismertem más gyereket.” És sohasem felejti ifjúsága városát, Lőcsét. Ma is az ifjúkori én álmait őrzi, a városon kívül található magasság, erdő, tenger, levegő, fény szerelmét. Az elbeszélő ülés Endre kristályosán zárt szerkesztésű, mindig világo- san-racionálisan elrendezett alkotásokat ír. Korányi Sándor tanítványa a kórtünetre figyel. Az emberek közti szakadékokat írja meg. Legtöbbször az igazi ember-voltunkat eltorzító hazugsággal küzd meg. A felelősségérzet drámáját dolgozta fel híres novellájában, a Szigorlatban. A nyers őszinteség önző célért: látszat-győzelem. Híres sorai évek óta bennem élnek: „'Nincs tovább. Felnőttek vagyunk, nekünk már nem adatott meg a kegyelem, mint az ártatlanoknak. Minden tettünkért vállalni kell a felelősséget, semmi alól nincs feloldozás.” A Teljes világítás című novellája a tanár félelmetes leleplezése: A párbaj a múlt világ embertelen szokásainak, kapcsolatainak bírálata; az Ítélet is a dzsentri-világ fenegyerekeskedé- seit leplezi le. S ahogy ez utóbbi novella címe jelzi, Illés Endre nem hűvösen, érzéketlenül nézi hőseit, ő igent és nemet mond, kemény ítéletet. Az esszéíró ülés Endre legtöbbször kortársainak portréját dolgozta fel Krétarajzaiban (így például a televízióban is sugárzott, Karinthvről szóló adást sokan láthatták), de felejthetetlenek a friss élményt felelevenítő esszék Szomo- ryról, Kosztolányiról, Babitsról stb. Most ä Hár- maskönyvben Stendhalról szóló írásait gyűjtötte ösz- sze. örök társa Stendhal: fordítja, tanulmányt ír róla, a módszere vonzza. „Fáradt voltam, ma ismét Stendhalt olvastam. Az ő bonyolult rendje, hanyag világossága, hőseit leleplező kérlelhetetlensége tudja legjobban elfeledtetni velem a fáradtságot.” ülés Endre drámaíró is: a Törtetők, Az idegen, a Türelmetlen szeretők, a Homokóra és a Festett egek írója — hogy csak a legismertebbeket említsük. A szigorú író drámáiban az önmagukat kereső fiatalok mellé áll, oldódik korábbi kíméletlenül kritikus nézőpontja. Diószegi András jegyezte meg Illés Endre prózájáról: „A magyar próza a világirodalomban is ezen a kemény, sallangtalan, kristálytiszta hangon lehet jelen a legtöbb eséllyel.” Szekér Endre Dobrejccr Vera Iszakoyna A Kecskeméti óvónőképző Intézet nyái;i akadémiájának egyik neves vendége volt Dobrejcer Vera Iszakovna, a moszkvai Óvodapedagógiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, az orvostudományok kandidátusa. — Kedves Vera Iszakovna! Előadása a szovjet óvodások különböző korcsoportjainak napirendjéről szólott. Véleménye szerint van-e alapvető különbség a magyar és a szovjet óvodákban alkalmazott nevelési elvek között? — Sok beszélgetés és tapasztalatcsere után úgy látom, hogy nevelési elveink azonosak. Igaz, a mienktől eltérő elképzelésekkel is találkoztam, ám ezek sem rosszak, csupán azt jelzik, hogy a különböző kutatók igyekeznek más-más módszerekkel közelíteni a megoldáshoz. A magyar óvodákban például nem határozzák meg szigorúan a gyerekek napirendjét: ha valakit nem érdekel egy-egy foglalkozás, akkor nem vesz részt rajta, hanem játszik tovább. Nálunk, á Szovjetunióban viszont kötött a napi program: a foglalkozásokon mindenkinek részt kell vennie. A magyar óvodások egyszerre étkeznek, míg nálunk aránylag kötetlen az étkezések ideje. Mindkét módszernek van előnye, hátránya, ám egy dologban azonos a nézetünk: igyekszünk minél fiatalabb korban kialakítani a gyerekek egyéni életritmusát. Kecskeméti előadásomban arról is beszéltem, hogyan lehet és kell a gyerekek óvodai életrendjét ha; sonlatossá tenni az otthonihoz. — A moszkvai kutató- intézetben milyen tudományos munkát végez? — A gyermekek munka- képességének tanulmányozásával foglalkozom: a fizikai megterhelés okozta változásokkal. Kísérleteinkkel arra igyekszünk választ kapni, mekkora erőkifejtésre van szüksége egy gyereknek ahhoz, hogy tényleg fejlődjék is a fizikuma. Az óvodai program például azt írja elő, hogy a foglalkozáson elég a gyereknek háromszor felmászni a bordásfalra. Mi bebizonyítottuk a vizsgálatokkal, hogy ez semmiféle fizikai megerőltetéssel nem jár, tehát nem is fejleszti az izomzatot. A kísérletek arra engedtek következtetni, hogy az elégséges megterheléshez hat-hét alaklommal is fel kell másznia a gyerekeknek a bordásfalra. — Hasznosnak látta-e az óvónők nyári akadémiáját? — Mint első rendezvény, kiválóan sikerült. Értékes előadásokat hallottunk, jól dolgoztak a szervezők, és úgy láttam, hogy az érdeklődés sem hiányzott. A kérdésekre adott válaszok- mól néha egy-egy külön- előadás is kerekedett. A rendezőkkel egyetértésben mégis az a véleményem, hogy a következő években egy-egy téma köré kellene csoportosítani a konferenciákat. Egyik évben a testi nevelés, másikban az erkölcsi, azután az ének-zenei, művészeti nevelés lehetne a fő téma. Most any- nyi mindenről esett szó, hogy nem tudtunk egy témában alaposabban elmélyedni. Lakatos Attila
