Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-06 / 131. szám

1972. Jűnlns 8. kedd S. oldal “fenek az ezredfordulóra Ahhoz képest, hogy va­sárnap van, szokatlanul nagy elevenség jellemzi a Kecskeméti Városi Tanács V. B. termét. A helyiség ugyanis egy nagyszabású, s valamennyiünk számára igen jelentős „vetélkedő” színterévé alakult át. Az ez év januárjában „Kecske­mét városköz*ont közleke­désének rendezése” téma­körben kiírt tervpályázat bíráló bizottsága végzi itt, immár napok óta, felelős­ségteljes munkáját. Reile Géza városi tanácselnök mellett Aradi Lajos, a KPM Tanácsi Közlekedési Főosztályának vezetője a zsűri társelnöke. Öt kér­dezzük meg az országos tervpályázat lényege, je­lentősége felől.-— A többnapos bírálat 32 beérkezett pályamű sor­sa felett dönt, számos fon­tos szempont figyelembe­vételével. Kecskemét vá­rosközpontja és a városi főúthálózat kapcsolata je­lenleg rendkívül bonyolult A centrumot körülvevő kiskörútrendszernek a fő­forgalmi utakhoz való — a város általános rendezési tervében rögzített — csat­lakozása nem felel meg a jelenlegi, még kevésbé a későbbi követelményeknek. — Mi a városközpontot övező kiskörút elsőrendű feladata? — Tehermentesíteni az egyre növekvő járműforga­lomtól a centrum magvát, egyszersmind megfelelő kapcsolatot teremteni a be­csatlakozó kilenc főforgal­mi úttal ÍKada. Batthyány, Baicsy-Zsilinszky, Csong­rádi, Bem. Rákóczi, Jókai, Lugossy, Nyíri út). Ennek ! során megoldásra vár a ' gyalogos a kerékpáros és a gAnjármű közlekedés, en­nél is kiemeltebben pedig a tömegközlekedési eszkö­zök forgalma. A kerékoár- forgalom szabályozásánál pürlául az a cél, hogy a főbb irányokból a cent­rumba biztonságosan elve­zető °tő legyen, elválasztva egyútfal, a gyalogosforga­lomtól. Annál több gon­dot kell erre fordítani, mi­vel a kerékpár még hosszú ideig egyik fő közlekedési eszköm marad, különösen az alföldi városok lakóinak. — Milyen igényeket tá­maszt a bírálóbizottság a pályaművekkel szemben? — Két ütemet kell fel­ölelniük, egyrészt egy 15 évre szóló távlati rende­zést, másrészt az ezredfor­duló éveire várható forga­lom követelményeit. Lé­nyeges és elsődleges igény, hogy a közlekedés fejlődé­se a lakosságot ne veszé­lyeztesse a zajártalmak és a levegő szennyeződése szempontjából. — Gondolnak-e a parkoló­helyekre? — Természetesen, hi­szen a megálló, főként pe­dig a huzamosabb időn át egy helyen tartózkodó jár­művek elhelyezése egyre nagyobb gondot okoz. A távlati elképzelések szerint a gépkocsik a paroklóhe- lyek eléréséhez a centru­mot nem szelik majd át. — Végeredményben mi­lyen egyéb előnyöket re- ! mélhetünk a tervpályázat- I tói? I — Hasznos „vezérfonala” lesz ez a városi vezetésnek mind a beépítést, mind a forgalom kialakítását ille­tően. Hiszen, ha csupán az elkövetkező évtizedre gon­dolunk is, igen súlyos fel­adatokat állít elénk a for­galom rohamos növekedé­se. Nagy jelentőségű tény az is, hogy az elfogadott pályaművek jutalmazására fordított összeg sokszoro­san megtérül majd a ben­nük körvonalazott jó ötle­tek megvalósítása révén. Az eredmény kihirdeté­sére egyébként előrelátha­tólag még e héten sor ke­rül. Joggal várunk gyümöl­csöző eredményeket az or­szágos pályázattól. Éppen városunkban tanúsítja ra­gyogó példa: a jó tervek mennyire időtállóak. Hi­szen a Kada Elek nevéhez fűződő Rákóczi út terve va­lamikor a századforduló éveiben született, mag, s erre az útvonalra ma is büszkék lehetünk. J. T. i Hetvenezren tanulhatnak szakmát az idén végzett fiatalok közül Hetvenezer fiatalt várnak az idén a szakmunkáskép­ző iskolákban az általános, illetve középiskolát végzet­tek soraiból. Ez a szám 6000-rel kevesebb, mint a múlt évben felvettek lét­száma, ami az úgynevezett „ifjúsági forrás” apadásából adódik. Ezzel arányban — természetesen — tovább nö­vekszik az a különbség, amely a vállalatok szakem­ber-utánpótlási igénye és a képezhető fiatalok száma között fennáll. A menet közben történő helyzetfelmérés szerint má­jus végéig a felvételi ter­vek 80—90 százalékát már teljesítették, sőt egyes szak­mákban gyakorlatilag már minden elsőéves hely be- töltöttnek tekinthető. A je­lentkezettek száma összes­ségében meg is haladja a felvehetőkét, mivel azonban egyes szakmákat túl sokan, másokat pedig a kívánatos­nál kevesebben választanak még nem tekinthető véglegesnek az idei kép. Annál inkább, mivel a most érettségizők felvétele csak június 20-a után kez­dődhet. A minisztériumban kedvező jelenségnek tart­ják, hogy az idén az érett­ségiző fiatalok részéről az eddigieknél jóval nagyobb a szakmák iránti érdeklő­dés, amit egyebek között annak tulajdonítanak, hogy szülők és gyermekek már reálisabban számolnak az adott lehetőségekkel. Egyéb­ként felveszik szakmunkás- tanulónak azokat is, akik befejezték a középiskola IV. osztályát, de nincs érettsé­gijük. A szakmunkásképző is­kolákban országosan 21 ezer leánytanuló falvételé­re nyílt lehetőség az idén. Rz új alapbérrendszer bevezetéséről és a fogyasztók érdekvédelméről tanácskozott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hét­főn ülést tartott, amelyen több közérdekű kérdésről tárgyalt. A munkások és alkal­mazottak új- alapbérrend­szerének bevezetését vizs­gálva az elnökség megál­lapította. hogy a dolgozók minősítése, munkaköri be­sorolása a vállalatok több­ségénél megtörtént, 1972 végére pedig mindenütt befejeződik. így 1973. ja­nuár 1-én valamennyi vál­lalatnál életbe léphet az új alapbérrendszer, az új bértarifák alsó határainak eléréséhez általában ren­delkezésre állnak az anya­gi eszközök. A KGM-hez tartozó vállalatok 55 szá­zalékánál például a leg­alacsonyabb alapbérek máris elérik a fölemelt al­só határt, további 20 szá­zalékuknál 1972. július 1- ig, a többi vállalatnál Megyénkben járt teg­nap H. H. Toming, a Szov­jetunió magyarországi nagykövetségének titkára. A vendég — a Hazafias Népfront megyei bizottsá­gán rendezett fogadás után — Farkas József, a nép­front megyei titkárának társaságában Császártöl­tésre látogatott, ahol a község vezetői mellett Csipkó Sándor, a járási pártbizottság titkára, s egyben a Hazafias Nép­front járási alelnöke fo­gadta. A község életéről elhangzott tájékoztatás után a vendég útja a he­lyi Vegyesipari Ktsz-be vezetett, ahol — az egye­bek mellett Zsiguli gép­kocsi alkatrészt is gyártó — szövetkezeti üzem dol­gozóival és munkájukkal ismerkedett. Este a helyi művelődési 1973. január 1-ig emelik a törvényesen megszabott magasabb szintre a leg­alacsonyabb kereseteket. Az átsorolás különösen a kisegítő és a női dolgo­zóknál jár béremeléssel. A SZOT elnöksége fel­hívta a vállalati szakszer­vezeti szerveket: kísérjék figyelemmel, s követeljék meg a gazdasági vezetők­től, hogy 1973. január 1-től már mindenütt az új be­sorolási feltételek és bér­tételek szerint állapítsák meg az alapbéreket. Az elnökség a fogyasz­tók érdekvédelméről is tárgyalt, s megállapította: nemcsak társadalmi átlag­ban, hanem társadalmi és fogyasztói rétegenként is vizsgálni kell, hogy a jö­vedelmek és a fogyasztói árak változása együttesen hogyan hat a megélhetési viszonyokra. Ilyen vizsgá­házban magyar—szovjet barátsági nagygyűlésre ke­rült sor, melynek szónoka Csipkó Sándor volt. Fel­szólalt a nagygyűlésen H. H. Toming nagykövetségi titkár is. A magyar—szov­jet barátsági est a Szov­jetunió életét bemutató film vetítésével ért véget. (Folytatás az 1. oldalról) ellátás. A kecskeméti AG- ROKER ugyan május 25-ig megkapta a második ne­gyedévi árualapjának na­gyobbik felét, néhány fon­tos alkatrészt nem küldött el számára a MEGÉV, Az új típusú. román gyártmányú, 65 lóerős trak­tor hiányos alkatrész-ellá­latokhoz azonban a jelen­legi hivatalos árstatiszika nem nyújt elégséges ala­pot, mivel csak átlagos árszínvonallal számol. Az elnökség szükségesnek tartja felkérni a KSH il­letékeseit, hogy a statisz­tikai nyilvántartási rend­szer az eddiginél jobban tükrözze a munkások és alkalmazottak, a nyugdíja­sok, a különböző jövedel­mi kategóriákhoz tartozó családok tényleges megél­hetési költségeinek alaku­lását, az árváltozások ha­tásait. Az elnökségnek az a vé­leménye, hogy a szakszer­vezeti munkában a fo­gyasztók érdekvédelmét szolgáló társadalmi elle­nőrzésnek a jövőben két fő formáját kell érvénye­síteni. Az egyik az üzle­tekre és boltokra kiterjedő hagyományos, tömeges ke­reskedelmi társadalmi el­lenőrzés. Ugyanakkc/r szak­emberek közreműködésé­vel be kell vezetni a szak- szervezeti ellenőrzést a fogyasztási cikkeket gyár­tó, értékesítő, a lakosság számára szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknál, ahol a vállalatok üzletpolitiká­ját, árpolitikáját vizsgálják. Ezzel egyidejűleg meg kell szüntetni a vállalati árta­nácsadó és árellenőrző bi­zottságok működését, mert e bizottságok gyakorlati­lag nem váltak be. (MTI) tása is számos gazdaság, közöttük a harkakötönyi Egyesülés Tsz vezetőit ag­gasztja. De van olyan szö­vetkezet is, amelynek te­hergépkocsijához pécsi út­iránnyal állítanak ki me­netlevelet. A anyagbeszer­ző, mivel Kecskeméten nem kapott, az ottani AG- ROKER-nél kísérletezik a rendrearató géo ponyvá­jának a beszerzésével. Mspr-szovjet barátsóii esi Császártöltésen Befejezés előtt a gépjavítás Á terhes nők tíidővizsgálatáról Az Egészségügyi Minisztérium közleménye Sok helyen kialakult az a helytelen gyakorlat, hogy a terhes nők tüdővizsgálata alkalmával — válogatás nélkül — tüdőröntgenvizs­gálatot rendelnek el, illet­ve végeznek. Ezzel kapcso­latban az Egészségügyi Mi­nisztérium közleményt adott ki a terhes nők su­gárártalmának csökkentése érdekében. Eszerint, ha a terhes nő jelentkezésekor egyévesnél nem régebbi tüdőröntgen­leletet (átvilágítás, felvé­tel, ernyőszűrés) mutat be, azt el kell fogadni és annak eredményét törzslapjára és terhesgondozási könyvébe fel kell jegyezni. Ha a ter­hes nő mellkasröntgen-lele- te egy évnél régebbi, vagy elfogadható lelete nincs, a terhes tanácsadás vezetője (vagy megbízottja) a terü­letileg illetékes tbc-gondozó intézettel vegye fel a kap­csolatot és kérje, hogy a mellkasröntgen-vizsgálatot a terhesség hatodik hónap­ja után végezzék el. Fontos, hogy az ilyenkor végzett vizsgálat különleges gond­dal végrehajtott, hasi su­gárvédő takarással készült teljes méretű filmfelvétel legyen. Mindez természete­sen nem zárja ki, hogy igen alapos, megfontolt ja­vaslat esetében a szüksé­ges röntgenvizsgálatot a ter­hesség bármely szakaszá­ban elvégezzék, ha azt kli­nikai tünetek indokolják. A továbbiakban a közle­mény hangsúlyozza: külö­nösen törekedni kell arra, hogy a terhesség ideje alatt ismétlődő röntgenvizsgála­tokat (például munkafelvé­tel előtti vizsgálat, egész­ségügyi könyvecskével ellá­tott dolgozó időszakos vizs­gálata) ne végezzenek. A terhes nőnél az előzetes és időszakos szűrővizsgálatok esetében az egyébként szük­séges röntgenvizsgálatot nem szabad elvégezni, an­nak megtörténtét a terhes gondozási könyvbe bejegy­zett röntgenlelet igazolja. A Pénzügyminisztérium tájékoztatója a telek-, a lakás­és az iád ülő tulaj dón bejelentéséről A múlt év végén kiadott rendelkezés szerint június 30-ig be kell jelenteni és nyilvántartásba kell ven­ni a telek- a lakás- és az üdülőtulajdonokat. A meg­állapított határidő köze­ledtével a Pénzügyminisz­térium tájékoztatója fel­hívja a figyelmet a beje­lentésre vonatkozó főbb szabályokra. Bejelentésre az a sze­mély (család) kötelezett, akinek az ország területén bárhol beépítetlen lakó­vagy üdülőtelke, illetve egynél több lakástulajdona vagy ennél több üdülőtu­lajdona van. A tulajdon- jogi kérdéseket szabályozó új rendelkezések szerint a házastársakkal együtt lakó nagykorú nőtlen, hajadon gyermekek tulajdona is beszámít a család együt­tes tulajdonába. Nem kell bejelentést tenni akkor, ha a személyi, családi tulajdonban nin­csen beépítetlen telek és csak egy lakás-, s egy üdülőtulajdon van. Nem kell bejelentést tenni azok­nak sem, akik már ele­get tettek a telekadóról szóló rendeletben előírt kö­telezettségüknek. Ameny- nyiben azonban az adóbe­vallásban foglaltakhoz ké­pest a családi, vagy a tu­lajdonviszonyokban válto­zás történt, úgy újabb be­jelentést kell tenni. A rendelkezés szerint lényeges változás: a ko­rábbi telekadó-bevallások­ban nem kellett kitérni arra, hogy a beépített tel­ken levő lakóházban vagy üdülőben a tulajdonosnak hány lakása, illetve üdülő- tulajdona van. Most en­nek ki kell tűnnie a be­jelentésből. Fel kell tün­tetni azt is, hogy a beépí­tetlen ingatlan lakótelek­nek, vagy üdülőteleknek, illetve a beépített telek lakás- vagy üdülőtulajdon­nak minősül-e. Ha a beépítetlen telek nagysága többszöröse az előírtnak, akkor azt annyi lakó, illetve üdülőteleknek kell számítani, ahányra az építésügyi szabályokban és a rendelkezési tervben, vagy a helyi tanács által megállapított teleknagyság szerint felosztható. Arról, hogy a földrészlet hány lakó- vagy üdülőteleknek minősül, a tulajdonos ké­résére az illetékes építés­ügyi hatóság ad tájékozta­tást. A minisztérium tájékoz­tatója ismételten felhívja a figyelmet, hogy az arra kötelezettek bejelentésüket legkésőbb 1972. június 30- ig tartoznak megtenni ál­landó lakóhelyükön a ta­nács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási szervénél. Abban az eset­ben, ha az ingatlan néma tulajdonos állandó lakóhe­lyén van. akkor a beje­lentés példányát meg kell küldeni az ingatlan ^fekvé- se szerinti pénzügyi szer­vekhez is. A bejelentés elmulasztása vagy valótlan adatok közlése — mint is­meretes — szabálysértési eljárást von maga után. Az elmúlt hét végén tar­tották meg a betakarítás előtti szemlét a dunavecsei Virágzó Tsz gépesítési köz­pontjában. Nem sokkal előtte cserélték ki a gabo­nakombájn tizenkét mázsás hajtómotorját a frissen ki­javítottra. Az egyik helyi üzem ajánlotta fel nagy teliesítményű daruiát. hogy baleseti veszély nélkül vé­gezhessék el a munkát a szövetkezet szerelői. A Vi­rágzó Tsz, valamint a Géo és Felvonószerelő Vállalat gyáregvsége közötti együtt­működés jó példa az inari és a mezőgazdasági üze­mek mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolatára. Ennek rriegteremtésén fá­radoznak egyébként az élelmiszer-gazdaság más üzemei és vállalatai is. Az AGROKER valamint a Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat ezen a hé­ten kezdi meg a területi szövetségekkel közösen ösz- -zehívott munkaértekezle­teit, Először Kalocsán! majd Kecskeméten és al többi területi szövetség székhelyén tanácskoznak a szövetkezetek és a kereske­delmi vállalatok vezetői a gabona-betakarítással ösz- szefüggő tennivalókról. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom