Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-06 / 131. szám
/ JL oldal 1972. június 6, kedd Az Alumíniumgyárban az amerikai Duppon cég licence alapján megkezdték a tejion bevonatú edények próbagyártását. Az automata gépsort Hollandiából szerezték be és terv szerint az üzemszerű termelésnél egy műszakban 800—1000 főzőedényt állítanak elő. A nagyközönség a magyar gyártmányú teflon edényekkel először a Budapesti Nemzetközi Vásáron találkozott. A második félévtől az üzletekben is megvásárolhatja. Bácskai ismerősöm mesélte el az alábbi, anek- dótagyűjteménybe kívánkozó esetet. A tapintatból meg nem nevezett helységben a minap egy növendékmarhát találtak a tanácsháza előtt, a fához kötve. A járókelők eleinte azt gondolták, hogy az üsző tulajdonosa járatlevelet Íratni tért be az épületbe, és amíg ott tartózkodik, jobb híján, a platánfa őrizetére bízta azt. Elvégre a hivatali szobába mégsem vezetheti be a marhát. A gazda azonban sehogy sem akart előkerülni. A járókelők addig tanakodtak, míg végül kisütötték, hogy a tulajdonos így akart megszabadulni a számára felesleges takarmánypusztítótól, miután a nőivarú szarvasmarhák vágását korlátozó intézkedés következtében még levágásra sem tudta eladni az üszőt. De ezzel a megoldással sem volt szerencséje. Valaki ugyanis megelégelte a jószág kínlódását, eloldotta a kötőféket, a növendékállat pedig hazabandukolt a gazdájához. Majdnem így járt egy másik bácskai község szövetkezeti gazdája is. Ez tűnt ki abból a panaszos levélből, amelyet a szerkesztőségnek írt. íme: „télen kicseréltem a háztáji tehenemet. Egy vemhes üszőt vásároltam helyette, amely áprilisban megellett. Kínáltam a borjút eladásra az állattenyésztési felügyelőségnek, amellyel szerződtem, de tőlük azt a választ kaptam, hogy az állatforgalmi vállalathoz forduljak. (A felügyelőség — amint utóbb kiderült — csupán a tbc- és brucellózismentesnek minősített helységekben veszi át a tenyésztésre alkalmas borjakat, a szóban forgó község azonban nem tartozik ebbe a csoportba. A szerk.) A vállalat megbízottja azzal fogadott, csak én jelentettem, hogy eladó borjúm van és ezzel az eggyel nem tud mit csinálni. Községünkben mind a három termelőszövetkezetnek felkínáltam, de egyik sem vásárol üszőt. A szomszédos községben sem akadtam olyanra, aki átvette volna a borjút. Takarmányt ugyanis nem kapunk a jószághoz, csak legeltetni lehet.” A szövetkezeti gazda panaszát végül orvosolták. A felvásárló vállalat tájékoztatása szerint, a háztáji borjút a napokban értékesíteni tudta a levél írója sőt egy másik gazda is, aki takarmányhiány miatt szintén nem képes felnevelni a tenyészállatot. A tanulságot azonban nem árt leszűrni ezekből az esetekből. A szarvasmarha-tenyésztéssel összefüggésben számos rendelet látott napvilágot az utóbbi években. Valamennyinek az volt a célja, hogy megakadályozza az állomány csökkenését, előmozdítsa a nagyüzemi, a háztáji és kisegítő gazdaságokban az ágazat jövedelmezőségét. -Mindezek következtében Bács-Kiskun megyében javult a tenyésztői munka. Ügy annyira, hogy a szövetkezeti közös tehenészetek állományának 70—80 százalékát törzskönyvi ellenőrzés alá vehette az állattenyésztési felügyelőség. Az 1045 (1970-es rendelet által nyújtott kedvezmény sem maradt hatástalan, mert tavaly négyezer, az idén május középéig ezer- kilencszáz háztáji gazdaságban vállalkoztak arra, hogy az állattenyésztési felügyelőség közvetítésével vemhes üszőt vásároljanak. Bár a megye háztáji gazdaságaiban a fejős tehenek száma hatszázzal emelkedett, a takarmányellátásban viszont alig történt változás. A háztáji állattartó szálas vagy szemes takarmányt a termelőszövetkezettől ritkán kap, mert annak is kevés van. A takarmányboltokban pedig alig jut hozzá. Ha érkezik keverék a háztáji állattartók számára, a gazdák azt csak órákig tartó sorban állás után tudják megvásárolni, amint azt Tiszakécskén panaszolták a napokban. Nem szabad belenyugodni ebbe a helyzetbe. A gyermekek, felnőttek egészségesebb táplálkozásához Feltétlenül szükség van s .több tejre és tejtermékre. Ha ezt elismerjük, akkor segíteni kell a háztáji tehéntartókat a takarmány beszerzésében. K. A. Négy, termálvizet adó I kutat hasznosít a tiszakécs- kei Űj Élet Termelőszö- | vetkezet. Az egyik leghasznosabb, amelyik a fólia alatti hajtatást segíti. Három hektáron teremtettek szubtrópusi hőmérsékletet. Érik a paprika, a paradicsom és az uborka. Eladták a salátát, a korai karalábét. Több millió forint jövedelmet adnak a primőrök az idén is a közös gazdaságnak. A másik két termálkút a baromfitelep fűtését szolgálja, valamint a kacsák fürdőmedencéjét látja el vízzel. 12 ezer tény észkacsájuk, 2 ezer libájuk van. Az idén 400 ezer pecsenyebaromfit nevelnek. — Nagyon érdekes — tájékoztat az elnök Vincze Lajos — a melegvizes fürdő a jószágoknak is kedvező. Nemcsak a termékenységet segíti elő, hanem a tojáshozamot is növeli. Ezért jobb eredményeket tudtunk elérni, mint az országos átlag. A negyedik kút táplálja a termelőszövetkezeti fürdőmedencét és az ásványvízkészítő üzemet. Naponta 3—4 ezer palackot töltenek meg az egyre közkedveltebbé váló termálvízzel, amely lehűtve és szénsavval dúsítva - kitűnő üdítőital. Jó hatással van gyomor- és bélműködésre, hi- | szén tizenkétféle haszhos ásványi sót tartalmaz. j A természeti kincset tehát anyagi erejükhöz és lehetőségükhöz mérten Bálint Bertalanná ládákba gyűjti a hajtatott paradicsomot. Az értékes csemegét naponta szállítják a felvásárló vállalathoz és a piacokra Tárlat ’ szép bútorokból Hétfőn- délelőtt nyitották meg Kecskeméten, a Bács- Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat bútoráruházának bemutatótermében a Kanizsa Bútorgyár termékeiből rendezett kiállítást. A gyár a bemutatón mindenekelőtt az eddig legnagyobb közönségsikert aratott Kanizsa típusú lakószobáival jelentkezett.. Ezenkívül is számos tetszetős és vonzó garnitúrát vonultatnak fel a tíznapos kiállításon. A Kanizsa Bútorgyár egyébként a BIK egyik legjobb kereskedelmi partnere, s termékeikből az áruház a múlt évben mintegy 10 millió forint összegű forgalmat bonyolított le. Gépjárműszemle a Volánnál A Vófán-¥röszC'.'^árt-7 szakszer vezeti:- és •, gazdasági vezetősége azzal is szolgálni igyekszik az 1972-es szállítási feladatok teljesítését, hogy gépjármű műszaki szemlét rendéit el. A felkészülés időszakában a pártszervezet felhívásé:-, ra kommunista szombatodat tartották.. 87 szocialista. brigád több., mint 900 ■dolgözójá készítette elő a gépjárműveket műszakilag és esztétikailag is a szemlére. A végzett különmunkáért : járó bért a : tanyai iskolák villamosítására ajánlotta fel a vállalat. K. F. díjjárulék fizetésére kötelezettnek tekinteni azokat a tsz-tagokat, akik öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjat kaptak, akik 1959. január 1-ét követően gépállomásnál traktorosként dolgoztak, tehát társadalom- biztosítási kötelezettséggel együtt járó munkaviszonyban álltak, továbbá azokat a tsz-tagokát, akik 1960. október 1. napjától öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékban részesültek. Vonatkozik ez az utóbb említettek házastársára még akkor is, ha a járadékra jogosító határt elérte, vagy munkaképtelen volt. Az 1967. január 1. utáni időszakra is érvényes, hogy a tsz-tag a nyugdíjéveket csak abban az esetben szerezhet, ha nyugdíjjárulék* fizetésére kötelezett. Ehhez azonban még hozzá tartozik a következő: megszerzi a nyugdíjévét az olyan tag is, aki azért nem volt nyugdíj járulék fizetésére kötelezett, mert keresőképtelenséggel járó betegségben szenvedett és a tsz- től segélyt kapott, továbbá. aki szülési szabadságon volt, katonai szolgálatot teljesített, vagy munkaviszonyban állott. Ügy gondoljuk, hogy a meglehetősen bonyolult szabályozást érdemes lesz röviden és viszonylag közérthetően összefoglalni. Mindenképpen két részre kell bontani az érvényben levő szabályokat: 1. Az 1967. január 1-ét megelőző időszakban nyugdíjéiként olyan : naptári évet lehet figyelembe venni, amelynek során a tsz- tagság fennállott, és a szövetkezet férfi tagja ■ legalább 120, női tagja' pedig 80 munkaegységet teljesített, s ezzel egy időben — a sorkatonai szolgálatot, valamint az 1957. január 1-ét megelőző termelőszövetkezeti tagság idejét kivéve1 — nyugdíjjárvlék fizetésre kötelezett volt. 2. Az 1967. január 1-ét kövefő időben azonban nyugdíjévként csak azt a naptári évet lehet számítani, amelynek teljes tartama alatt fennállott a nyugdíjbiztosítási kötelezettség, annak fizetése megtörtént és a tsz. férfi tagja a közös munkában 150, női dolgozója pedig 100 tízórás munkanapot teljesített és — a kereső- képtelen betegség, . szülési szabadság, a katonai szolgálat és a munkaviszony idejét kivéve — nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt. (Következik: VI. Á családtag nyugdíjévé’" Jó hír— háziasszonyoknak HasEncs kutak igyekeznék a maguk javára hasznosítani a szövetkezet gazdái. Eladó a Dr. Gál Sándor sorozata a szövetkezeti nyugellátásról V. Évek és feltételek 3. Az előző két részben ismertetett feltételeken túl azonban csak akkor tekinthető termelőszövetkezeti nyugdíjévnek a naptári év, ha a harmadik feltétel is bizonyítható. Ez a feltétel pedig — amint tudjuk — az, hogy a szó- banforgó évben a tsz-tag nyugdijjárulék fizetésére kötelezett legyen. Ez a szabály egyaránt érvényes 1967. január 1. előtti és utáni időre is (a nyugdíj járulék fizetésére kötelezettség a tagsági viszonyból ered és havi összegét a tsz-tag előző évi átlagos jövedelme alapján számítják ki). Némi eltérés azonban mégis van az említett dátum előtti és utáni kiszámításoknál, illetve figyelembe vehető körülményeknél. Hatvanhét január 1. előtt ugyanis a nyugdíjjárulék fizetésére való kötelezettséget annál a tsztagnál is meglevőnek kell tekinteni, aki sorkatonai szolgálatot teljesített, valamint annál is, aki az 1957. január 1. előtti tsz- tagság idejét kéri nyugdíjévként megállapítani. Termelőszövetkezeti nyugdíjévnek számít az a naptári év is, amelyben a tsz-tag nyugdíjbiztosításának szünetelése miatt nem volt kötelezve a járulék fizetésére, de bizonyítható, hogy az illető — ha férfi — legalább 120 munkaegységet, — ha nőről van szó — legalább 80 munkaegységet teljesített az év folyamán a közös munkában. A nyugdíjbiztosítást viszont csak akkor lehet szünetelőnek tekinteni, ha a tag a tsz vezetőségének írásbeli engedélye alapján három, egymást követő naptári hónapot meghaladó időn át mint munkaviszonyban álló dolgozó, vagy mint kisipari termelőszövetkezeti tag a dolgozók nyugdíjbiztosítási szabályai alá tartozott és a tsz vezetősége a nyugdíjbiztosítás szüneteltetését bejelentette. A fenti feltételeknek együttesen kell meglenniük, mert ellenkező esetben az előírt munkaegység-mennyiség teljesítése esetén sem szerzett a tag nyugdíjévét. Nem lehet viszont nyug-
