Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-01 / 127. szám
«. oldal 1972. június 1, csflt5rt5k Fácánkeltetés Az alpári Tisza Vadász- társaság az idén először foglalkozik a fácánok keltetésével, nevelésével. Képünkön Ivicz Pál, a vadásztársaság gazdasági vezetője ellenőrzi a fészkeket, amelyeken kotlóstyú- kok melegítik a tojásokat. Mintegy 2 ezer tojást keltetnek az idén. A kisfácá- nokat 8 hetes korukban szabadon engedik a társaság vadászterületén. a dolgozó a naptári év egész tartama alatt tagja volt a termelőszövetkezetnek. Kivétel a belépés éve, amely akkor is teljes nyugdíjévnek számít, ha a tagsági viszony nem január 1-én, hanem mondjuk június 23-án keletkezett. Egyébként az 1967. január 1. előtti úgynevezett részéveket nyugdíj szempontjából nem lehet figyelembe venni. A törvényhozó indokoltnak tartotta, hogy külön szabályozza az 1956- és 1957- es kilépéseket, s az ezzel kapcsolatos tagsági viszonyokat, továbbá a nyugdíjéveket. A jogszabály szerint az ilyen tagsági viszonyt egész évben meglevőnek kell tekinteni akkor is, ha a tagsági viszony a tsz felbomlása miatt megszakadt, feltéve, hogy a tsz- tag a tsz megszűnésétől számított 90 napon belül ugyanabba, vagy más szövetkezetbe tagként belépett, illetve, ha a községben a 90 napi határidő lejártakor nem volt termelőszövetkezet, viszont a helyben elsőnek megalakult tsz-be annak létrejöttétől számított 30 napon belül belépett. A tagsági viszony szempontjából teljesnek kell még tekinteni az évet a további két esetben is: a) ha a tag tagsági yiszoAz ízlésnevelés útján játék és munka Lajosmizsén Élénk színekben bővelkedő, kedves és esetlen figurákkal találkozhatott a la- josmizsei közönség egy héten át a községi művelődési ház nagytermében. A központi általános iskola tanulóinak rajzaiból rendezett kiállítás célja az volt, hogy bemutassa a rajztanítás eredményeit, népszerűsítse a szülők körében is a gyerekek által kedvelt foglalkozást. Ám a kiállítás rendezése nemcsak az eredményeket tükrözte, hanem azt a folyamatot is érzékelhetővé tette, melynek során a gyerekek fokozatosan elsajátították az ember- és térábrázoló képesség alapvető ismereteit, a rajzeszközök, az ecset helyes használatát. Dr. Nagy Lászlóné, az iskola rajztanárnője vezetett végig a kiállítótáblák között. Előbb az elsősök vágással, tépéssel készített munkáit láthattuk. — E módszer alkalmas arra — magyarázta a tanárnő —, hogy az aprólékos, játékos firkálgatásból a határozottabb, a rajzlapot jobban kitöltő formákhoz szoktassa a kicsiket. Az alsó tagozatban tulajdonképpen előkészülnek a gyerekek a komolyabb munkára. Az iskolai rajzóráknak hasonló céljuk van, mint a többi tantárgynak: segítséget kell adniuk a gyerekeknek az aktív, önálló látásmód kialakulásához, az ábrázolóképesség fejlődéséhez, a természeti és társadalmi valóság sokoldalú megismeréséhez. Játék és munka kapcsolódik össze, mikor a gyerekek rajzolnak. A világ valóságos egészéből kiemelik a számukra érdekes, fantáziájukat megragadó dolgokat, kellő irányítással észreveszik azok lényegét. Az értelem fejlesztésének egyik alapvető módja az ítéletalkotó képesség formálása. Az ehhez szükséges elvonatkoztatás a rajz lényegkiemelésében valósul meg, az ítélet, a vélemény pedig magában a rajzban, A gyerekmunkák fejlődés folyamatában való kiállítása mutatja az utat: hogyan változnak a gondolatok, miként gazdagodik a képzelet és a kézügyesség. Persze az értelmi nevelés mellett számos gyakorlati jelentősége is van a rajzoktatásnak. Segíti a műalkotások megértését, a modern, ízléses lakásdíszítés, az igényesség kialakulását. Talán nem utolsó szempont az sem, hogy a soksok gyerek között időnként felbukkan néhány valóban tehetséges, akinek rajzai már művészi hajlamokról tanúskodnak. — Egy éve, hogy megalakítottuk iskolánkban a rajzszakkört — mondja dr. Nagy Lászlóné. — A kiállításon szerepelnek az ő munkáik is. Sok eredményről még nem tudok beszámolni, de a kezdet biztató: az itt látható — főképpen ötödikesek által készített rajzok — magukért beszélnek. Felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt élményt szerzett a hozzátartozók, ismerősök munkájának tárlata. A látogatók véleménye egyaránt az volt, hogy meglepően jól, ügyesen dolgoznak az iskolások. Lakatos Attila Az új gazdálkodási viszo- ! nyok hatására egyre job- í ban átformálódik a vállala- I tok magatartása. A piachoz ; alkalmazkodva keresik a i módszereket. amelyekkel j közelebb kerülhetnek a vásárlókhoz. Az egyik üzem a legkézenfekvőbb lehető- | séséget választotta, a vevők ! kéretlen véleményeiből, a i reklamációkból vonnak le tanulságokat. A panaszok elemzése után nyomozzák | ki a hibák okait, változtat- j ják meg a technológiát, Az utólagos kifogások kötelező | ellenőrzése is a minőség javítását szolgálja, de nem célszerű megvárni a kényszert. A Ganz-MÁVAG kiskun- halasi gyáregysége például — kérdőíveken keresztül — közvetlenül a rajzasztalok mellé invitálta a partnereket. Ugyanis — mielőtt hozzálátott új temékeinek kialakításához — felkérte az üzemeltetőket, hogy közöljék a jelenleg működő berendezésekkel kapcsolatos tapasztalataikat. Mint az üzem vezetői elmondták, megérte a fáradságot, mert nagyon sok értékes észrevételt kaptak. Ezeket kamatoztatva született meg az áramfejlesztő prototípusa, amely elődjénél egyszerűbben kezelhető és a szerelése, az alkatrészek esetleges cseréje is könnyebb. A szükséges módosítások, amelyeket a gyakorlat mutatott ki. rejtve maradhattak volna még a legkörültekintőbb üzemi vizsgálatok mellett is. P. M. ..';3stAsúSiSKiuMÍ n Lássuk a továbbiakban, miként határozzák meg a nyugdíjéveket, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a termelőszövetkezet tagja a nyugdíj szempontjából érvényes esztendőt szerezzen? A jogszabály szerint termelőszövetkezeti nyugdíjévnek tekintendő minden olyan naptári év, amikor a tagsági viszony fennállott, a tag meghatározott időn át rész vett | S£ózelebb a vásárlóhoz Bezárta már a kapuit a gyárak és a vevők hagyományos randevúja, a Budapesti Nemzetközi Vásár. A kiállítás, de már egy kirakat is végső próbát jelent az üzemek számára. Vizsgát, amelyen lemérhetik: termékük hogyan állja a versenyt, mennyire felel meg a fogyasztók igényeinek. A felelet kiderült a szerződésekből. tárgyalásokból. az áru iránti érdeklődésből. • A találkozás kimenetele azonban — az értékítélettől függetlenül — már korábban eldől, szinte a fejlesztés első lépéseinél. A vállalat, miután felfigyel a piac hangjaira és elhatározza, hogy új gépet, fogyasztási cikket jelentet meg. Mozgásba lendül a szervezet. A tervezőgárda számba veszi a várható követelményeket. tájékozódik a konkurrens cégekről, a világszínvonalról, végül megkonstruálja az új típust. A kísérleti műhelyben elkészül a mintapéldány, amelyet valósághű viszonyok között próbálnak ki. Értékelik a tapasztalatokat, eltüntetik a fogyatékosságokat és elindul a gyártmány, hogy meghódítsa a I vevőt. A vevőt, aki az utol- ) só mozzanatig csupán áttételesen — a szempontokon I keresztül — volt jelen a fo- [ lyamatban. Politikai kérdés a javából SZINTE VALASZ a tiszakécskei Fekecs Gézáné- nak a legutóbbi megyei népfrontbizottsági ülésen elhangzott észrevételére Sarok Antalnak, a megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatójának lapunk tegnapi — május 26-i — számában közölt tájékoztatója a keveréktakar- mány-ellátásról. Fekecs Gézáné azt tette szóvá, hogy egyre nagyobb probléma Tiszakécskén is a háztáji jószágok takarmányszükségletének beszerzése. Előadta, hogy a nagyközségben különösen kirívó a helyzet. Az elosztóhelyen időnként 100—150 ember is sort áll, hátha takarmányhoz jut. Vannak, akik hajnalban „helyet foglalnak” maguknak. Az osztásból — vásárlásból — ennek ellenére rendre sokan kimaradnak. mert kevés az eladható takarmány. Olvasóink emlékezhetnek rá, hogy az elmúlt évben a Petőfi Népe is írt ilyen sorban állásról, s akkor is éppen a tiszakécskei állapotokról. JÓLLEHET, Sarok Antal számokkal igyekezett alátámasztani, „dinamikusan fejlődött az utóbbi években” a gyártás. 1969-ről 1971-re például kereken hatezer vagonnal több takarmánykeveréket készítettek. Ami az összes idei ké- I szítmény — a tavalyihoz hasonló mennyiségű 17 és fél ezer vagon — csak 40 százaléka a megye összes igényeinek. A vállalat gyártási lehetőségeit eléggé igénybe veszi az iparszerű sertéstelepek és a mező- gazdasági szövetkezetek ellátása. Biztató, amit a vállalat és a mezőgazdasági üzemek együttműködésének bővüléséről a keverőüzemek jobb kihasználásáról teljesítményük növeléséről mondott Sarok elvtárs. Meg, hogy a jövő esztendőtől 1500 vagon keveréktakarmánnyal több jut a megye ellátására annak a keverőüzemnek a belépésével, amelyet a bátyai, fajszi, miskei mezőgazdasági termelőszövetkezetek önálló vállalkozásával társulva építenek. Az a tény azonban, hogy az 1971-ben és 1972-ben egyformán kevés, 17 és fél ezer vagon a kilátásba helyezett gyártásnövekedéssel együtt még mindig csak a jelenlegi 40 százalékos igénykielégítésen javít — ha jelentősen is —, mégin- kább aláhúzza Sarok Antal következtetését. Intenzíven keresni kell az együttműködés további lehetőségeit a Vállalat és a mezőgazdasági nagyüzemek között. Közös érdek! MERT ha valami gazdaságpolitikai kérdés, akkor ez az a javából. Nem lehet tehát csak úgy tekinteni, hogy Tiszakécskén, s másfelé egy-egy termelő „párzsákos” igényéről van szó. — Amit szűklátókörűén afféle „maszekolósdinak” tekintenek egyesek, helységenként száz és száz tsz-tag erőfeszítése, szorgoskodása, hogy a háztájin, amely nem választható el a közös gazdaságtól —, szintén produkáljon. Tehát a takarmányhiány már az adott községekben is közhangulatot befolyásol. S A HATÄS, a következmény nem marad a községben. Mert ha a hiány miatt harmadával, felével kevesebb húst. tojást stb. tud előteremteni sok-sok gazda a megyében, az országban a háztájiján, Budapesten, Miskolcon, Szegeden már a városlakók tízezrei méltatlankodnak, amikor megcsappan a kolbász, szalámi, tejtermékkészlet az élelmiszerüzletekben. Es ez is árnyalja — még árnyékolja is — a közhangulatot. Ezért politikai kérdés is a takarmányprobléma. Tóth István nyának megszűnésétől számított 30 napon belül újból belépett termelőszövetkezeti tagnak (nem fontos, hogy ugyanabba a tsz-be) és b) teljes az az év is, amelyben a tagot kizárták a tsz-ből, de a kizárást utólag hatálytalanították. Az 1967. január 1-e utáni tagsági viszony megítélése más. Továbbra is érvényes ugyan, hogy nyugdíj szempontjából teljesnek csak akkor számít az év, ha a tagsági viszony január 1-től december 31-ig megvolt. De az 1967. január 1-ig érvényben volt szabályokkal ellentétben a dátumot követően lehetővé vált, hogy nyugdíjhónapot is számítsanak. Minden 12 nyugdíjhónap egy teljes nyugdíjévnek számít. Mi a nyugdíjhónap és hogyan számítják ki? Nyugdíjhónap címén legfeljebb annyi hónapot lehet számítani, ahányszor 13 munkanapot teljesített a termelőszövetkezet férfi tagja és ahányszor 8 munkanapot a tsz nő tagja, a közös munkában a naptári évben. A nyugdíjhónapok száma azonban egy naptári évben nem lehet több, mint ahány hónapon át a tag nyugdíjbiztosítása fennállott és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt. Más a helyzet akkor, ha a járulék fizetése alól keresőképtelenséggel járó betegség, szülési szabadság, katonai szolgálat miatt mentesült. A meglehetősen bonyolult jogi szabályozást sokkal egyszerűbb és köny- nyebb megérteni, ha példán mutatjuk be, miként kell kiszámítani a nyugdíjhónapot. Vegyük azt az ese-' tét, hogy Kovács István 1968-ban összesen 146 órás munkanapot dolgozott a közösben. Ennek megfelelően 146 osztva 13-mal: 12 nyugdíjhónap, vagyis egy nyugdíjév (azért osztottunk 13- mal, mert a jogszabály szerint legfeljebb annyi hónapot lehet figyelembe venni, ahányszor 13 munkanapot teljesített a tsz férfi tagja — nőknél nyolc munkanap teljesítése szükséges). Ha azonban Kovács István nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége csak 10 hónapig állott fenn, nem tizenkettő, hanem csak 10 nyugdíjhónapot szerzett. Az így elvégzett számítás után maradó azokat a munkanapokat, amelyek nem tesznek ki egy nyugdíjhónapot figyelmen kívül kell hagyni és azokat más naptári évben teljesített munkanapokkal sem lehet összeadni. Következik: Évek és feltételek 2. Dr. Gál Sándor sorozata a szövetkezeti nyugellátásról III. Évek és feltételek I. a közös munkában és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt. E három feltétel együttesen szükséges ahhoz, hogy a tag nyugdíjévét szerezzen. Az első feltételt — a tagsági viszony létezése — két részre kell választani. A rendelkezések szerint ugyanis az 1967. január 1. előtti tagsági viszony csak akkor lehet meghatározó a nyugdíj szempontjából, ha
