Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-27 / 149. szám
1 nid.. . 1972. Június 27, kedd ülök éi „i.ezieíen ÉRTEKEZLETEINKEN sok a sallang, az üresjárat, mindenki újra üdvözöl mindenkit a szónoki emelvényről, engedélyt kér a gondolatok kifejtéséhez, miután már úgyis szól kapott, határozottan közli, hogy egyetért az elölte felszólalóval, s mire nagy körmönfonlan rátérne a saját mondandójára, a legtöbben már torkig vannak a hallottakkal, mert az illető olyan hosszan beszélt, hogy végül nem maradt ideje mit mondani. Ha azután a határozat-, vagy javaslathozatal következik, nyújtózásnak is beillő mozdulattal felemelkednek könyöklésükből a karok, szempillatámasztó helyzetükből a kezek. Hogy miért történhet mindez ilyen szomorú beletörődöttséggel? Már a vita indítása közben fokozatosan alábbhagy a figyelem, ha egyszerűen nem lehet megérteni, hogy miről van szó. Legalább 5 centivel mélyebbre konyulnak a fők, amikor például ilyesmi szerepel a lakosságot érintő fontos jelentésben: „Ez viszont azt is jelenti, hogy a fejlesztések konkrét megvalósításában a szervezetek területén a szakszervezeti oldalról történő segítésben a cselekvés meghatározott.” Bizony, kínos percek telnek el, amíg az ember utánagondol, hogy mit is akar voltaképp kifejezni ez a megállapítás. Ráadásul még az a gyötrő szégyenérzet is hatalmába keríti a csendes többséget, hogy bizonyára a mi elmebeli képességeink csappantak meg az utóbbi időben, mivel már az ilyen egyszerű kijelentések megemésztése is zavart okoz. A belső önvizsgálat aztán odáig vezethet, hogy időnként egész társaságok adják fel a megértésért folytatott kilátástalan küzdelmet. SZÓVAL, ülök az értekezleten, és lesem, hogy mi lesz. A nők és fiatalok helyzetével kapcsolatban általános számszaki adatok hangzanak el, amelyekre a statisztikai zsebkönyvből emlékszem, s amelyek kétségtelenül helytállóak. Szólásra emelkedik ez és ez, aki ennek és ennek a szervnek a képviseletében ismételten köszönti a tisztelt jelenlevőket, akárcsak a diplomáciai testületek udvariassági fogadásain. Majd tolmácsolja a... Mit is? Néhányan szorgalmasan jegyezzük, amit hallunk, hogy alkolomad- tán legyen minek a megfejtésén törni a keresztrejtvények feladványaihoz szokott kobakunkat. Íme: a „hathatós gyermeklábbeli roblémák minél jobb kielégítéséhez gazdasági egységeink a nép- gazdasági érdekeknek megfelelően járuljanak hozzá”. Vagyis abból indult ki a szónok, — gondolom én — hogy kevés a jó, tartós gyermekcipő. Azt viszont csak sejteni lehet, hogy miképp képzeli el a helyzet megváltoztatását. Jobb híján általánossággal ütötte el a dolgot, ami után nálunk vissza lehet ülni a kényelmes székecskébe. A szomszédom rímes játékkal oldja fel az unalmát, oktondi kisdiák módjára az asztal lapjára írja a lemondó látomást: „Fekszem a fűben, (hátamban a kés.) Na és?” Üjabb üdvözlet, mintha csak pohárköszöntő hangzana el az értekezlet utánra beharangozott munkaebéden. Amíg bele nem fáradok, szaporán rovom a fölösleges töltelékszavakat: nem elsősorban.........úgymint..., habár... mint ilyen ..., ebből a szempontból..., a konkrét sajátosságoknak megfelelően, stb. stb. A szakzsargonból kölcsönzött, ködösen hangzó elvárás helyett sem neveznének meg követelményeket vagy igényeket. Sőt, igazi bölcseséggel isgya- rapszom, mi szerint „ott kell a kérdésre válaszolni, ahol azok elhangzanak.” EGYÉBKÉNT ÍGY IGAZ, de a másik, a jobb oldali szomszédom már azon mesterkedik, hogy végre 3x6-ot gurítson ki a fekete, rószaszín és piros pöty- työs kockákkal, amelyeket minden kísérlet előtt egy hangtompított anyagú, igen csinos kis hengerben ráz össze. A hozzászóló — mint mindegyik — szintén jónak találja a beszámolót, és azt a maga részéről elfogadásra ajánlja. Az eddigi négy órából legalább hatvan perc ismétlésekkel és általánosításokkal telt el. További tízen várnak még a hozzászólási alkalomra, hetvenen hallgatják őket olyanok, akiknek nem hét havan az órabérük. Ezer forintokra rúgna ki a kidobott percekért benyújtható számla. Szünet, a második. Ekkor mindenkitől — maximum másfél perc alatt — megtudom, hogy lényegében miről is beszéltek. Mintha a tömörség ide, a folyosóra szorult volna ki, mintha a frappáns szókimondás tekintélyromboló lenne a nagyobb számú hallgatóság előtt A teremben egyébként nincs semmi zavaró tényező. A vállalati kultúrhelyi- ségben — amelyet kölcsönkértek erre az alkalomra — ventillátor cseréli a levegőt, óriási legyezőpálmák zöld levelei nyugtatják az idegeket, leomló redőnyök szűrik meg a déli napfényt. Egy kicsit sok is van a jóból, így senki sem mer ráütni a fényesre politúrozott tanácskozási asztalra, még akkor sem, amikor nem ártana: Pedig senki sem emel mesterséges falakat, amelyek arra kényszerítenek a felszólalókat, hogy ennyire bonyolultan fejezzék ki magukat, hogy például az egyszerűen fölfogható munkásvédelem helyett állandóan az embercentrikus, a termelékenység helyett a termeléscentrikus kifejezéseket dobják be. AZ ELNÖKSÉG — mintegy diszkrét jelt adva a folytatásra — visszaül a helyére. Az emeleti díszterem észrevétlen ablakrésein keresztül, az alattunk levő műhelyekből halkan beszűrődik az üvegmosó automaták zaja. Valaki az emelvényre lép, és várjuk, hogy szóljon. Halász Ferenc A síizáálkodásban tükröződik A kukoricatáblán I H y$****~- -h ÉJJ1I % IP* Hatszáz buiuua te>meszneneK Kukoricát az apcstagi Duna Termelőszövetkezetben. A talajlazítási munkálatokat sorművelő kultivátorokkal végzik, egy gép teljesítménye naponta 25—30 hold. ynHjyiy fplvótplp^ Mezőgazdasági könyvespolc A KRIZANTÉM Kína és Japán dombvidékein ősszel gyér lombozató, margarétára emlékeztető virág nyílik, a napjainkban termesztett krizantémafajták őse. — Szinte rá sem ismerünk, olyan gazdag alakban és színben utódainak sora. Hazájában — Japánban — a legkedvesebb növények egyike, még a császárok is méltónak találták címerük ékesítésére, s hogy alattvalóik se feledkezzenek meg a kellő tiszteletről, elrendelték, a krizantém ünnepét. Ma már azonban nemcsak hazájában, hanem az egész világon elterjedtek és kedveltek színpompás virágai. Hogy mennyire népszerű hazájában is, ezt e könyv újabb kiadása is igazolja. A Mezőgazdasági Kiadó örömmel adja In- cze Ferenc munkáját ismét a szakemberek és a kertkedvelők kezébe, hogy a krlzantémtermesztést, a szaporítás és felnevelés módszereit, a régi és új fajták tulajdonságait a szerző közvetlen tolmácsolásában elsajátítsák. A mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetségei sokat tesznek a korszerű termelési módszerek elterjesztéséért. Csaknem minden szövetségnél termelés- fejlesztési bizottság alakult, amely állást foglal, ajánlásokat készít, javaslatokat készít, javaslatokat dolgoz ki a gazdálkodás egy-egy ágazatát érintő főbb szakmai kérdésekben, valamint a közös gazdálkodásokkal kapcsolatban álló vállalatok, gazdaságok, intézmények tevékenységére vonatkozóan. Ajánlások A Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége nemrég értékelte a termesztésfejlesztési és köz- gazdasági bizottság tevékenységét. Megállapította, hogy sok hasznos kezdeményezés fűződik a testület munkájához. Többször megvitatták a termelőszövetkezeti vezetők szakmai felkészültségének növelése érdekében a termelési körzet legfontosabb tennivalóit, számos ajánlást dolgoztak ki. Többek között a villamosenergia gazdaságosabb felhasználását, a mezőgazdasági munkafolyamatok villamosítását, az öntözést, a takarmánytermesztés gondjait beszélték meg. A Bajai Állami Gazdaság a kukoricatermesztés korszerű rendszerének kidogozásá- val lehetőséget teremtett arra, hogy a bácskai körzet termelőszövetkezeteivel közös vállalkozásba keze: jen. Az együttműködés célja, hogy elérjék az egész körzetben a holdankénti 40 mázsa kukoricatermést májusi morzsolt értékben számítva. A kooperációhoz hét szövetkezet csatlako zott. A vállalkozás létrejöttéhez, az együttműködő feltételeinek kialakításáhrr hozzájárult a fejlesztési bizottság szerződésének ajánlásával, javaslatokkal. Tapasztalatcserék Nagy szerepe van a bizottságnak a szakmai tapasztalatok gyarapításában, a termelést fokozó eljárások elterjesztésében. Mindezeket elősegítette az aratás előtti hagyományos határ- és majorszemle. A szemlékre történő felkészülés, a lebonyolítás, körültekintő munkát kíván. Ebben az évben korszerűsítik ezeket a tapasztalcse- réket. Egy-egy ágazatra vonatkozóan tartanak egész napos megbeszéléseket abban a tagszövetkezetben, amely az adott témában a legjobb eredményt mutatja fel. Külön eszmecserére kerül majd sor a gépesítésre vonatkozóan, az egyes fontosabb szántóföldi növények termesztését illetően. Nem marad el a szarvasmarha és a sertés tenyésztésének korszerű módszereit megjavító szemle sem. A bizotság segített elterjeszteni a korszerű talajerő-gazdálkodást. Az idén már 30 tagszövetkezet alkalmazza az ajánlott módszereket. Ugyancsak segített a testület az állami gazdaságokkal történő együttműködés kialakításában. Támogatják egymást a gazdaságok erő- és munkagé pekkel, átadják a techno lógiát a fajtákat, a kísérletek eredményeit. A szakmai bemutatók és tapasztalatcserék egész sorát vállalták az állami gazdaságok. Ezek különösen azért hasznosak, mert külön beruházás nélkül segítik a körzet gazdálkodási színvonalának emelését, növelik a szakmai érdeklődést a szövetkezeti vezetők körében. Szélesebb körben Sok lehetőség van még a bizottság munkájának továbbfejlesztésére — állapították meg az értékelés során. Indokolt, hogy a javaslatokat, ajánlásokat minél szélesebb körben ismertessék. Az egész termelési körzetre vonatkozó átfogó, aktuális témákat dolgoztak ki a követendő termeléstechnikai, technológiai témákra vonakozóan. A körzetben lehetőség van Bz. állattenyésztés további fejlesztésen kívül például egyes zöldségnövények termelésének fokozására is. Sikerrel jártak a bel- és külföldi tapasztalatcserék. A területi szövetség és a bizottság közös szervezésében tizenkilenc esetben került sor az elmúlt év során belföldi, és tizenhat alkalommal külföldi utazásra. A tapasztalatokat igyekeztek a körzetben elterjeszteni. A bizottság munkája tehát tükröződik a jobb terméseredményekben, a korszerűbb gazdálkodásban, a magasabb jövedelemben. K. S. Csoda olasz módra Nino Manfredi szerepeiben mindig is különbözött többi nagy nevettető honmakör, melyet Manfrédi at író-rendező fel kíván tárni filmjében, s melyet l&i——: Jelenet a filmből: az ifjú pár a szokványosnak nem mondható esküvő után. fitársaitól Totótól, Alberto Sorditól, Vittorio Gass- manntól vagy Ugo Tog- nazzitól... Humora kevésbé harsány, több benne az intellektuális mélység mint az egyöntetű nevetést kiváltó „poén” — s valamiképpen ezért iá emberibb szerepeiben. Talán azért van ez így, mert legbelul ő valóban elesett figura, s sikerei ellenére is kisember maradt. Ezt a feltételezést most bemutatott szerzői filmje is igazolni látszik. Üj műve; a Csoda olasz módra —, s ezt a különös atmoszférát sugárzó alkotást maga írta, rendezte, és maga játssza a főszerepet is. És mindezeken túl a film története nagyon sok életrajzi hitelű és ihletettségű motívumot tartalmaz, olyan valóságos eseményeket, melyek a szerzővel estek meg színészi pályafutását megelőzően. De mindez mégis adalék lehetne csupán egy sajátos művészegyéniség életét összefoglalók számára, ha alkotása ugyanekkor nem tökrözné napjaink Olaszországénak oly sajátos társadalmi — morális ellentmondásait és ábrázolása nem lenne ily hiteles. Mert ez utóbbiak kiemelik a filmet a tucatművek sorából és rangot kölcsönöznek neki. Mert mi is az a probléManfredi, a színész oly meggyőzően jelenít meg a mozivásznon? ... A vallásos neveltetés tiltó-paran- csoló eszköztára nyomán kialakult, és a benne részesült fiatalokban meggyökerezett életfelfogással szembenálló „világi” gyakorlatot, illetve e képtelen kettősség káros következményeit. Benedetto Parisinak, a film főhősének életében két „csoda” történik és ezek alapvetően befolyásolják sorsának további alakulását. Egyszer egy jó tízméter magas kőfalról poty- tyan le sértetlenül — és ezt csaknem húsz év kolostori élet követi. A második alkalommal egy szakadékba zuhan — és hála a modern orvostudománynak — életben marad. E két esemény közé szorul egy érzékeny, túlfinomult — és ezért olykor bambának tűnő — fiatalember a belé plántált hittel és a szebbik nem képviselővel vívott belső küzdelme szabadságáért. A konfliktus ideggyógyászati eset. De Nino Manfredi rendezésében és szerepében a Csoda olasz módra mondanivalója általános problémává szélesül — anélkül, hogy az ..alkotók” elfelejtenék, hogy a moziba járó emberek többsége elsősorban szórakozni akar. Pavlovils Miklós
