Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

Korszerű nagyüzem tizenötezer 1700.bold dntgzését segíti § szivattyúba» termelő munkát, hasznuk legyen belőle. Hogyan áll ezzel a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, milyen értéke­ket állítottak elő a külön­böző termelési ágazatokban Elöljáróban nem árt, ha tudjuk, hogy a gazdaság­nak jelenleg több min: 2200 dolgozója van, de he beleszámítjuk az idény­munkásokat is, az évi át­lagos létszám 2400-ra tehe­tő. A gazdaságnak összesen 7344 hold szántója, 1973 hold szőlője, 964 hold gyü­mölcsöse (alma, őszi- és kajszibarack, meggy, sza­rintot, ami 113 százalékot emelkedést jelent az elő­ző esztendőhöz képest. A,/, összképet bontsuk meg és vizsgáljuk, hogy mennyi egy-egy dolgozó év: átlagjövedelme a gazdaság­ban. Legjobb megközelítési mód, ha a gazdaság hal kerületében dolgozók be­osztás szerinti csoportjának vesszük az átlagát. Így pél­dául 1971-ben az I. kerü­let növénytermesztésénél dolgozó 241 ember átlag- keresete személyenként kö­zel 27 ezer forint volt. A második kerület hasonló beosztású munkásai 26 ez­tészeti növényeket, árunö­vényeket, szemes és szálas­takarmányt termel — fc növényei a búza, a lucer­na és a kukorica. Az idei évre tervezett termésátla­gok ezekből a következők, búzából 23 mázsa holdan­ként, lucernából széna ér­tékben 55 mázsa, kukori­cából pedig májusi mór- Zsoltban számítva 35 má­zsát terveztek holdanként Az állattenyésztés — te­hén, növendékmarha, ita­tásos borjúnevelés, hízó- marha, sertés — tulajdon­képpen két fő ágazatra osztható: a szarvasmarha A 80 ezer hektoliteres bortároló \ 1 Részlet a 731 hold almásból móca), több mint három­ezer hold legelője, ezer hol­don felüli erdője van. Tér mészetesen ott vannak a gazdaság dolgozói a szőlő- feldolgozóban, a palackozó- üzemben, a sertéshizlaldá­ban, a szarvasmarháknál, a hűtőházban, az öntözésnél, a gépeken stb. Munkájuk értékére jellemző, hogy például az 1971-es halmo­zott termelési érték meg­haladta a 304 millió fó­rét kerestek, a harmadik kerületben 29 ezret és így tovább. Nem járnak tehá rosszul, akik a gazdaságot választják munkahelyként. Persze nemcsak az átlagjö­vedelem miatt. De a gaz­daság vezetése már erre a2 évre, 1972-re azt tervezte, hogy az egy főre vetített éves jövedelem — minden­kit beleszámítva megha­ladja a 28 ezer forintot Termelési ágazatok Sikerül-e elérnie a gaz­daságnak, hogy növekedjen a termelési érték, s ezáltal az emberek jövedelme? Meg tudják-e csinálni Hosz- szúhegyen, hogy az előző évekhez képest még többet adjanak a népgazdaság­nak? Az eddig elmondot­tak és a következő sorok­ban ismertetésre kerülő szándékok mindenképpen biztosékul szolgálnak erre Vegyük sorra a gazda­ság termelési ágazatait, : természetesen nem aprólé­kos részletezéssel, de néz­zük meg az ottani adato­kat. A növénytermesztés — amely gabonaféléket, kér­és a sertés, összesen 732 tehene, 571 növendékmar­hája, 270 hízómarhája és 332 itatásosán nevelt bor­júja volt a gazdaságnak 1970-ben. Érdemes ezek „mutatóit” is megjegyezni. 1 tehénre jutó évi tejho­zam 3 ezer 20 liter, ugyan­akkor 661 kocát és 10 ezer hízósertést tartottak a gaz­daságban, illetve az utób­bit el is adták. A kertészeti főágazaton belül a két legfontosabb a szőlő és a gyümölcs. Az 1939 hold szőlőről ebben az évben 96 ezer 963 mázsa szőlőt saándékozik szüre­telni a gazdaság, ami hol­danként 50 mázsás átlag­termésnek felel meg. A 923 hold gyümölcsös zöme — 731 hold — a téli alma, amely ebben az évben meg­közelítően 100 ezer mázsá­A palackozó technológiai berendezése összehasonlítjuk a gazdasá­gon belüli jelenlegi hely­zettel, a mostani tényekkel. Nemcsak a Hosszúhegyi Állami Gazdaság szem­pontjából érdekes, de va­lamennyiünknek sokat mondó adat például, hogy a gazdaság betöltötte hu­szadik „életévét”, hiszen K/49-ben alakult meg a Du­na—Tisza közének déli ré­szén, mindössze 800 holdon Akkor még mint Nemesnád­udvari Állami Gazdaság szerepelt a kimutatásokban és a „gépparkot” mindösz- sze 2—3 Hoff er és 15 pár ló jelentette a munkagé­peken kívül. A .mostani Hosszúhegyi Állami Gaz­daság tulajdonképpen 1953- ban alakult ki, mintegy 2500 hold homokos jellegű területen. De már ebben az évben megkezdték mintegy 600 holdon a gyümölcsfák telepítését, hiszen a szántó- területek egyáltalán nem biztosították az áüattartégr ram megvalósításával. Nyolc év alatt — 1961-től ■1968-ig — összesen 1455 hold, gépi művelésre alkal-; más szőlőt telepítettek a gazdaság dolgozói, ugyan-; akkor ezzel a munkával' párhuzamosan folytatták az elöregedett szőlők selejte­zését is. { De már az űj telepítés első évében is volt a gaz-: daságnak több mint 800 hold régi szőlője, s ez ter­mett. A termés tárolására azonban csupán az egyéni gazdaságoknak megfelelő pincékkel rendelkezett a gazdaság. A betakarított szőlő jelentős részét tehát el kellett adni, s ez egyál­talán nem jelentett jómeg­citású .. szőlőfeldolgozóval rendelkeznek. A gazdaság megalakulásának huszadik évében* 1969-ben a palac­kozó üzemben évi 3 millió palackot töltöttek meg a hí­res borokkal. Az első lendülethez tar­tozik még annak a hatal­mas munkának a megindí­tása, amely 1952-ben kez­dődött, s amelynek során gyümölcsfákat, elsősorban almát telepítettek. A fáik termőre fordulása sürgette az ehhez kapcsolódó üzem­részek kialakítását, külön­féle nagyberuházások meg­valósulását. Ez azonban már a további évek felada­taként jelentkezett Ha valaki nem mezőgaz­dasági szakember, akkor is tisztában van vele, hogy több mint 15 ezer holdny: földM igen »ok munka Bemutatjuk a Hosszúhegy! Államé Gazdaságot Ma már nem ritka, hogy valamely állami gazdaság termelőszövetkezet megala­kulásának 15, 20 éves év­fordulóját ünnepli. Az azon­ban már sajnálatosan rit­ka, hogy a termelőszövet­kezet az állami gazdaság feldolgozott, megírt és hi­teles történetét olvasni is tudnák, a helytörténet után érdeklődő fiatalok, idősek, középkorúak. Pedig na­gyon sok izgalmas, kortör­téneti szempontból sem el­hanyagolható dokumentum fekszik még szekrények, irattárak mélyén. Különö­sen akkor telnek meg ezek az egykori adatok, tények izgalmas tartalommal, ha hoz szükséges takarmányt. Így aztán 1955-ben 150 szarvasmarha sínylődött az istállókban, takarmány nél­kül. Ezt persze nem lehe­tett tűrni, s a gazdaság ka­pott 1200 hold kötött ta­lajúi szántót, amelyen meg­indulhatott az állattenyész­tés fejlesztéséhez szükséges alaptakarmányok termesz­tése. ■ Az els6 lendület Ha azt mondjuk, hogy a Hosszúhegyi Állami Gaz­daság jelenleg 15 ezer 750 holdon gazdálkodik, ezzel még korántsem érzékeltet­tük az itteni munkát, az el­ért eredményeket. A gaz­daság fejlődése, a beruhá­zások megvalósítása a hat­vanas évek elején, ponto­san 1961-ben kezdődött egy nagyarányú telepítési prog­oldást sem gazdasági, sem üzemszervezési szempont­ból. Így aztán 1966-ban megkezdhették egy 55 mil­lió forintos beruházással létrehozott szőlőfeldolgozó, tároló, palackozó építését, amely végleges formájáí 1970-ben nyerte el. Itt már 80 ezer hektoliter bort tud­nak tárolni, s ugyanakkor egy 100 ezer mázsa kapa­van, s ezt a temérdek fel­adatot úgy kell elvégezni hogy mind a népgazdaság­nak, mind pedig azoknak, üMk köajveUeaül yégzák » A munka értéke

Next

/
Oldalképek
Tartalom