Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

nyi termést ad. Ha ehhez százaléka öntözhető, akkor hozzá tesszük, hogy a gaz- biztosítva láthatjuk a ter- daság összterületének 39 vek valóra váltását. A fejlesztés lehetőségei Korábban említettük már, hogy 1970-ben ké­szült el a bortároló, a sző­lőfeldolgozó, amely palac­kozó üzemmel egészült ki Ez a gazdaságnak közel hatvanmillió forintjába ke­rült. Ugyancsak két évvel ezelőtt készült el a korsze­rű sertéstelep, s ezzel a sertésállománynak mintegy 70 százaléka került ideális körülmények közé. 1970- ben átadták rendeltetésé­nek a négyszáz vagonos tá­rolótérrel rendelkező hűtő­házat is, amelyet belga és olasz gépekkel szereltek fel. Kapcsolódik a hűtő­házhoz egy feldolgozó üzem, mert a gyümölcs­nek — elsősorban és szinte kizárólag almáról van szó — azt a részét, amely pia­ci forgalomra nem alkal­mas, sűrítmények formájá­ban hasznosítják. A hűtő­házban szezon idején két­száz ember dolgozik két érdek miatt sem teheti meg. Már a negyedik ötéves terv végén megkezdik egy 500 férőhelyes szarvasmar­ha-istálló, továbbá egy bor­júnevelő építését. A szar­vasmarhalétszám növelé­sével párhuzamosan — ke­resztezéssel — nagyobb te­jelőképességű állomány ki­alakítása a cél. Ezzel azt szándékozik elérni a gaz­daság, hogy a jelenlegi évi 3 ezer literes tehenenként] tejhozamot négyezerre emelje, bekapcsolódva ez­által a kormány hús- él­tej ellátással kapcsolatos programja megvalósításá­ba. Természetesen a szarvas- marhaállomány szám sze­rinti növelése igényli a biztos takarmánybázis megteremtését, a jelenlegi növelését, intenzitásának fokozását. Ennek megfele­lően 197-5-re például a ve­ömfls2ákbaÖf éves - átlag' ban folyamatosan mintegy száz dolgozónak ad állan­dó munkát ez a kombinát. Érthető, hogy a felsorolí három legnagyobb beruhá­zás meglehetősen kimerí­tette a Hosszúhegyi Állami Gazdaság fejlesztési alap­ját, s azon sem szabad cso­dálkozni, hogy jelenleg nincsenek ' nagy pénzügyi lehetőségek újabb, nagy tervekre ilyen téren. Főleg akkor válik ez az említette­ken túl is világossá, ha el­mondjuk, hogy ugyancsak 1970-ben készült el a víz­mű Érsekhalmán, amely 1400 holdat öntöz. Mindez nem jelenti, hogy a gazda­ság véglegesen leállt a be­ruházásokkal és elvetette annak gondolatát is. Ezt a saját, de a népgazdasági Gondoskodás az emberről V" ! íM £1 : . i , A gazdaság üzemi ebédlője Brigádok és versenyek A telepítési program során ültetett szojlóUbla 420 koca és 10 ezer hízó „lakik’’ ezen a telepen Ezenkívül természetesen szállítóeszközt, sőt nagyon sokan- kapnak például bon­tásból származó építőanya­got: gerendákat, téglát, cse­repet stb. Elsősorban a törzsgárda tagjai jöhetnek itt számításba, de például az összes dolgozónak mint­egy 80 százaléka törzsgár- datágnak számít, s egyben ez a tény azt is bizonyítja hogy jól érzik az emberek magukat a gazdaságban. Az emberekről történő gondoskodás nem merül ki az említettekben, mert pél­dául ösztöndíjat kaphatnak a.zok, akik tanulmányt folytatnak, hogy utána a gazdaságban hasznosítsák sen évi 200 ezer forintot fordít jutalmazásként a gazdaság. Milyanék ezek e verseny vállalások és ho­gyan értékelik, miként ju­talmazzák az abban részt­vevőket? A vállalás mindig terven felüli vállalást jelent. Fél dául az ötös üzemegységnél dolgozók azt vállalták, hogy termelési értékben öszesen hárommillió 199 ezer fo­rint többlet értéket állíta­nak elő. Ha összeadjuk az üzemegységekben szemé­lyenkénti bontásban készült vállalások forint értékét, akkor kiderül, hogy éven­ként, például ebben az esz­tendőben több mint 11 mil­lió forint többlet termelési értéket állítanak elő a dol­gozók. A jövő számai A jelenlegi állapotból ki indulva készítette el a gaz daság vezetése a IV. öt éves terv programját, cél kitűzéseit, amelyet termé szelesen már jóvá is hagy­Ebből 1975-ben a térvek szerint 100 ezer, illetve 106 ezer mázsányi mennyiség előállítása a cél. Ez kihat a feldolgozás kapacitására, megkívánja annak növelé­• A 400 vagen befogadóképességű hűtőház testerület 40 százaléka te­rem majd takarmányt. A megtermelt zöldtakarmány minőségének megőrzése érdekében újabb forróleve­gős szárítóüzemet is létre­hoznak a gazdaságban. Ez­zel a betakarítás és a tá­rolás során jelentkező veszteségek elkerülhetők lesznek. Az eredmények, a ter­vek középpontjában az em­ber áll. Mindennél fonto­sabb az alkotó, a dolgozó ember. Vegyük szemügyre azt is, hogyan élnek a Hosszúhegyi Állami Gaz­daság dolgozói — a már említett átlagjövedelmen túl. Azt értjük ezalatt, hogy milyen körülnaényefc között dolgoznak, megfele- lő-e a szociális ellátás. Ér­dekes, hogy a gazdaság dol­gozói szinte kizárólag a környező községek lakói így szállásolási gond nincs Ehelyett azonban meg kel­lett oldani a naponkénti utaztatási. Ezt a gazdaság saját autóbuszaival bonyo­lítja le, ingyen. Négy üze­mi konyhában naponta ‘há­romszori étkezést nyújt a gazdaság. Ezt mintegy 600 dolgozó veszi igénybe rend szeresen. Egyik legnagyobb gond napjainkban a Iák ás Nemcsak városokban, de községekben is. A Hosszú- hegyi Állami Gazdaság évenként öt dolgozójának ad — a szakszerveaeti bi­zottság javaslata alapján — 40 ezer forint támogatást szaktudásukat. A dolgozók nak üdülési lehetőség i: rendelkezésükre áll Bala- tonfenyvesen. Az oda- és visszaszállításról a gazda­ság- autóbuszokkal gondos­kodik. tak az, arra illetékesek. En nek a tervnek a legfőbt céljai között első helyer szerepel a dinamikus fej lődés megtartása, a halmo­zott termelési értéknek év 8—10 százalékkal történő növelése. Nem lebecsülen­dő a jövedelmezőség foko­zása sem. Ezen a téren e gazdaság a 10—15 százalé­kos jövedelmezőségi szinte' tűzte maga elé a jelenleg’ ötéves terv ■ folyamán. A termelési érték növekedé­sét elsősorban a termelé­kenység fokozásával kí­vánják - elérni. Mindezt ho­gyan? A jövőben például minden kerület lehetőleg 1—2 növény termesztésével foglalkozik, az adottságok­nak megfelelően. Az állat­tenyésztésben — a tejhoza­mot már említettük — to­vábbi 850 tehénnel bővítik az állományt, ami 1982-ben már eléri majd a kótezei darabot. A kertészet két fő profil­ja a szőlő és a téli alma. —’, __. la-1- Vk - j A gazdaságban jelenleg 17 brigád vesz részt a mun­kaversenyben, összesen 452 taggal. Minden egységben versenyfelelős működik é; jegyzőkönyvet készítenek a vállalásról, amely jegyző­könyv rögzíti, hogy mit mi­korra és milyen mennyi­ségben, minőségben készí­tenek, illetve végeznek el. A szocialista munkaver­senynek három kategóriája van: az üzemegységek ver­senye, a munkacsapatok ver$enye és a brigádok versenye. A brigádmozga- ftyigta» a versenyre össze­sét is. Növekszik a kereske­delmi tevékenység is. A gazdaság például 1975 ,-ütán évente már 100—120 ezer hektoliter bort szállít a bel­kereskedelemnek. Sorolhatnánk még a jö­vő számait, feladatait és azokat a módszereket, ame­lyekkel a gazdaság el akar­ja érni saját célkitűzéseit. Végül csupán annyit mon­dunk, hogy a negyedik öt­éves terv előkészítésében, a feladatok előzetes megbe­szélésében részt kaptak és vállaltak a brigádok, a munkacsapatok, kerületek, üzemegységek és úgyszól­ván minden ember. Hiszen a tervek csakis akkor rea­lizálódhatnak, ha azok vég­rehajtásában a gazdaság minden dolgozója egy em­berként tevékenykedik és saját erőjéhez mérten a legtöbbet, a legjobbat nyújtja a következő évek­ben is. <x)

Next

/
Oldalképek
Tartalom