Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

1B72. június 1, cslUOrtBk 3. oldal Ebben a versenyben nincs vesztes Találkozás és véleménycsere MÁSFÉL NAPOT töltött Bács-Kiskun megyében Fehér Lajos, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyette­se. Vendéglátói elég zsúfolt programot állítottak össze számára. Kőrútjának ese­ményeiről fényképes tudósításban rész­letesen beszámoltunk lapunk hasábjain. Ha statisztikát készítünk a látogatás­ról, ide kívánkozik néhány adat. Másfél nap alatt Kecskeméten és négy község­ben járt a kormány elnökhelyettese. A megye, négy járása és ugyanannyi nagy­község politikai, gazdasági, szövetkezeti vezetőivel ismerkedett meg. Találkozott területi tudományos kutatókkal, szövet­ségi vezetőkkel, szövetkezeti gazdákkal. Ismerkedett a munkájukkal, életkörül­ményükkel és azokkal a gazdasági, tár­sadalmi kérdésekkel, amelyek napjaink­ban leginkább foglalkoztatják az itt élő embereket. KECSKEMÉTEN, Tiszakécskén, Kis- kunmajsán, Kiskőrösön és Solton, amer­re csak járt, mindenütt sokrétű véle­ménycsere alakult ki a vendégek és vendéglátók között. Érdekelte többek kö­zött az, hogy Bács-Kiskunban, az orszá­gosan is jelentős zöldségtermesztő me­gyében, az ágazati fejlesztés érdekében hozott kormányhatározatnak milyen a hatása. A kecskeméti kutatóintézetben megelégedéssel nyugtázta, hogy rendel­kezésre állnak többek között azok az új, Kecskeméten nemesített paradicsom­fajták, amelyek alkalmasak a nagyüze­mi termesztésre, a gépesített betakarí­tásra. S ezek vetőmagjából rövid idő alatt több ezer hektárra elegendő meny- nyiséget tud majd szállítani a Zöldség­termesztési Kutató Intézet. Tiszakécs­kén, a késő esti órákba nyúló beszélge­tést a nyílt, a véleményeket kölcsönösen feltáró, őszinte eszmecsereként lehetne jellemezni. Fehér elvtárs jó néhány esz­tendővel ezelőtt járt a nagyközségben. Akkor súlyos gazdasági kérdések foglal­koztatták a kécskei vezetőket, tsz-tago- kat. Ma ugyanezek a gazdaságok több milliós beruházásokra vállalkoznak. Sa­ját erejükből üvegházakat, fóliaalaguta- kat építenek, amelyeket a helyileg fel­tárt termálvízzel fűtenek. Kész tervük van a szarvasmarha-tenyésztés fellendí­tésére és a terv megvalósítását nagy anyagi áldozatok árán is vállalják. A kormány elnökhelyettese dicsérte a kör­nyék mezőgazdasági üzemeinek okos kez­deményezését, a Tisza menti zöldség- termesztő társulás életrehívását, a helyi adottságok kiaknázására, a hőforrások energiájának jobb hasznosítására. A HOMOKHÁTSÁG másik két nagy­községében a szőlő- és gyümölcstermesz­tő szakszövetkezetek sajátságos gazdál­kodási formája, e termelőközösségekben dolgozó parasztság helyzete, sorsának alakulása volt az egyik fő vitatéma. A miniszterelnök-helyettes itt is feltette a kérdést, miképpen vélekednek a helyi vezetők, szövetkezeti szakemberek a kor­mány különböző elgondolásairól, ame­lyeket egyes, elmaradt termelési ágazat fejlesztése érdekében szándékozik a gya­korlatban átültetni. Számosán egyet­értettek ezekkel a javaslatokkal, de akadt olyan szövetkezeti vezető, aki ellenvéle­ményének adott hangot, és a helyileg alkalmasabbnak tartott módszer beve­zetése mellett szállt síkra. Fehér elvtárs ezt is, mint több más, nem lényegtelen részletkérdést, gondosan följegyzett. SZINTE a látogatás minden állomásán régi ismerősöket is üdvözölt a kormány elnökhelyettese. Azokat a szövetkezeti mozgalmi embereket, akikkel az átszer­vezés napjaiban, vagy az új gazdálko­dási formára való áttérés gondokkal ter­hes kezdeti szakaszában és azóta talál­kozott Fehér elvtárs. Mostani Bács-Kis­kun megyei kőrútján tovább nőtt ezek tábora. K. A. TI' i r Vi r lisziujitas a bácskai területi szövetségnél (Folytatás az 1. oldalról) — A példákat lehetne to­vább folytatni, de összegez­ve megállapítható, hogy vá­rosokban és községekben egyaránt az ipari üzemek, kisipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetek, in­tézmények dolgozói mind nagyobb mértékben vállal­nak társadalmi munkát sa­ját lakóhelyük szépítése, fejlesztése érdekében. Me­gyénkben szinte általánossá vált az a gyakorlat, hogy a járdaépítésekhez tanácsa­ink anyagot és szakvezetőt adnak, a többit a lakosság végzi el társadalmi munká­ban — mondta beszédében a megyei tanács elnökhe­lyettese. majd a tanyai is­kolák villamosítására indí­tott mozgalom eddigi ered­ményeiről beszélt, köszöne­tét mondva a mozgalom se­gítésében kiemelkedően részt vevő vállalatoknak, intézményeknek, gazdasági egységeknek. Ismertette a továbbiak­ban a Hazafias Népfront megyei bizottsága, az SZMT, a KISZ megyei bizottsága múlt év szeptemberi felhí­vását a tanyai általános is­kolák részére építendő kol­légiumokkal kapcsolatosan, s beszélt a felhívás nyomán kibontakozó országos moz­galomról, annak eddigi eredményeiről. Szólt az óvodai helyek számának növelését szolgáló 197Í. kö­zepén megindult mozga­lomról, az eddigi felaján­lásokról, majd rátért a múlt évi településfejlesztési verseny eredményének is­mertetésére. — Bács-Kiskun megye Tanácsa, amikor 1971-ben meghirdette a IV. ötéves terv időszakára szóló tele­pülésfejlesztési versenyt, úgy döntött, hogy azt éven­te értékeli, jutalmazza, 1975 nyarán pedig összesít­ve is értékeli a versenyt. F.nnek megfelelően tárgyal­ta meg a megyei tanács és a Hazafias Népfront me­gyei elnöksége a múlt évi tevékenységet, figyelembe véve az értékelés előkészí­tésében. a megvei tanács tervgazdasági bizottságá­nak, a teleoülésfeilesztési. a műszaki és kommunális bizottságának munkáját. Ennek megfelelően a követ­kező döntés született: A városok között: I. Kecskemét, II. Kalocsa, III. Baja. A járások között: I. a kecskeméti járás. A nagyközségek között: I. Tiszakécske. II. Hajós, III. Kerekegyháza. A 2500 lakos feletti köz­ségek közül: I. Felsőszent- ivän, II. Nyárlőrinc, III. Csávoly. A 2500 lakos alatti köz­ségek közül: I. Kunoeszér. IT. Bácsborsód, III. Város­föld. — A megyei tanács ne­vében köszöntőm a legjobb helyezést elért települése­ket. A versenyzászló és az oklevél mellett a már em­lített megyei tanácsi hatá­rozat szerint 2 millió 300 ezer forintot fordítunk a felsorolt települések jutal­mazására. Gratulálunk az elért eredményekhez, melv minden bizonnyal az 1972. évben is serkenteni fogja a megye minden települé­sét, hogy helyezést érjenek el. A jó tapasztalatok ál­talánosítása céljából ta­pasztalatcseréket tartunk kategóriánként az első he­lyezést elért településeknél. A megyei tanács a tele­pülésfejlesztésben kiváló munkát végzők közül több dolgozót Településfejlesz­tési emlékéremmel, illetve oklevéllel tüntet ki, jutal­maz, mondotta dr. Kőrös Gáspár, majd beszéde vé­gén az idei településfejlesz­tési feladatokat ismertette. A megyei tanács általá­nos elnökhelyettesének be­szédét követően felszólalá­sokra került sor. ReiZe Gé­za, Kecskemét Város Ta­nácsának elnöke a szolgál­tatások jelentőségét, nél­külözhetetlenségét hangsú­lyozta. A tanácsoknak — mondotta — olyan szerve­ző, mozgósító munkát kell kifejleszteniük, amely ak­tivizálja a település lakos­ságát a fejlesztési célok megvalósítására. Saiga Mi- hályné, a kunpeszéri köz­ségi pártbizottság titkára köszönetét fejezte ki a községnek nyújtott támo­gatásért. Elmondta, hogy Kunpeszéren a helyi ter­melőszövetkezet varrodát szándékozik létesíteni, ahol mintegy 110 asszony és lány talál majd munkát. Bene András, a kecskeméti járási hivatal elnöke a.r- ról beszélt, hogy a ver­senyt a járásban eredmé­nyesen segítette az évköz­ben megtartott több kon­zultáció. ahol a községek munkáját összehangolták. Miskó István Tiszakécske Nagyközség Tanácsának el­nöke azt hangsúlyozta fel­szólalásában, hogy termé­keny községpolitika csakis a helyi szervek összefogá­sával. a lakosság érdekelt­té tételével alakulhat ki. Mint Bajnóczi József Ke­rekegyháza Nagyközség Tanácsának elnöke mon­dotta: a lakosság látja, érzi és megérti: érdemes tenni a lakóhely érdekében ön­zetlenül is. Annál is in­kább örülünk a. helyezés­nek — mondta a felszólaló —. mert igen kemény ve- télytársaink voltak ... Ge- rőcs István, a megyei ta­nács osztályvezetője az ide­genforgalom egyre növek­vő jelentőségét hangsú­lyozta, s annak fontossá­gát, hogy az ezzel össze­függő feladatokat minél jobban, szervezettebben és kulturáltabban oldjuk meg a megyében. Felhívta a fi­gyelmet a nemrégiben megalakult Duna—Tisza közi Intéző Bizottságra, annak szakbizottságaira. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke a megye la­kásépítési programjáról, a megvalósítás lehetőségeiről és szükségességéről szólt. Beszélt a társadalmi mun­ka alkalmazásának szám­talan, még kihasználatlan területéről, módszeréről, s azokról az egyre széleseb­ben kibontakozó mozgal­makról, amelyek a tanyák villamosítását, a tanyán élő gyerekek kollégiumi el­helyezését segítik. Ezután Gajdócsi elvtárs átadta az 1971. évi telepü­lésfejlesztési verseny öt kategóriájában helyezést elért települések képvise­lőinek az őket megillető zászlót, oklevelet, pénzju­talmat. Ugyanekkor Tele­pülésfejlesztésért Emlék­érmet nyújtott át 91 ki­emelkedő társadalmi, illet­ve szervező munkát vég­zett aktivistának. A településfejlesztési nagyaktíva zárszavát dr. Romány Pál elvtárs tartot­ta. A megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, • • • hogy eredményes és tartal­mas volt a tanácskozás, amelynek során sokszor el­hangzott a megyei pártbi­zottságnak, a megyei ta­nácsnak és más irányító szervnek szóló köszönet. — Én most első gondo­latként önöknek szeretnék köszönetét mondani, s önök által a városok, községek lakóinak, a megye dolgo­zóinak, akik részt vettek a munkában és megvalósí­tották a terveket, elképze­léseket — mondotta Ro­mány elvtárs, majd így folytatta: — Tapasztalhat­tuk itt, hogy az ügy sze- retete nem függvénye a település nagyságának, sőt, úgy érzem, mintha kisebb helyeken ez jobban érvé­nyesülne. Elmondhatjuk azt is hogy a településfej­lesztés politikai és gazda­sági feltételei kedvezőek, jók 1972-ben is, és azok lesznek a következő évek­ben. Fontos azonban, hogy a települések fejlesztése arra irányuljon, hogy ké­nyelmes, otthonos körül­ményeket teremtsen első­sorban a dolgozó, az alko­tó emberek számára. Tud­ni kell azonban, hogy a verseny nemcsak járdát és virágágyat jelent. Bele kell, hogy tartozzék a település- fejlesztésbe a kultúra, a művelődés, a szellemi lég­kör kialakítása is — mon­dotta dr. Romány Pál elv­társ. A megyei pártbizottság eső titkárának zárszavai után a résztvevők megte­kintettek három, a megye életéről készült kisfilmet, s ezzel véget ért a telepü­lésfejlesztési nagyaktíva. G. S. Az egyéni és háztáji gaz­daságok földjeinek meg­művelése, a növények ápo­lása országszerte egyre na­gyobb gondot jelent a mun­kaerő, illetve az ezt pótló kisgépek hiánya miatt. Ezért is jelentős, hogy a MEZŐGÉP Vállalat és a Homokhátsági Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének meghívására két olasz gép­gyártó cég tegnap Kecske­méten bemutatta a BNV-n kiállított gyártmányait. A Barbieri cég fő profil­ja a mezőgazdasági kisgé­pek előállítása, amelyek jól használhatók a hagyomá­nyos szőlőkben, gyümölcsö­sökben, a szántóföldi ker­tészetekben. A megyeszék­helyen nagy sikere volt a gázolaj, illetve benzines meghajtással e",Taránt ké­szített MINOR—RLGI alap­gépnek, amely többfajta munkagép működtetésére használható. Csatolható hozzá a rotációs kapa, a membrános permetezőgép vaoxr az öntözőberendezés. A háztáji tehenészetek mindeddig megoldatlan problémája a higiénikus fe- jés. Köztudomású, hogy a tehénállomány 50 százalé­ka még ma is az egyéni te­nyésztőknél van, így a ter­mészetes fejést biztosító, automatikus kikapcsolású fejőgép iránti érdeklődés­re joggal lehet számítani. A járási hivatal díszter­mében szerdán tartotta küldöttértekezletét a Bács­kai Termelőszövetkezetek Nagy előnye, hogy csőhá­lózat nem szükséges hozzá, mindenütt használható, ahol van villany. A kisgépekbe a világvi­szonylatban elismert Lom- bardini motorokat építették be. A különböző teljesítmé­nyű motorokat a gazdasá­gokban, az öntözőberende­zések üzemeltetésénél tud­ják jól használni. A MEZŐGÉP és az olasz gépgyártó vállalatok között megkezdődtek a tárgyalá­sok. A tervek szerint koo­perációban állítanák elő a nálunk eddig hiányzó kis­gépeket. Az együttműkö­dési szerződés aláírására előreláthatólag a jövő hó­napban kerül sor. D. É. A bretagne-i Lannionban levő országos távközlési ku­tatóintézet laboratóriumai­ban a telefonösszeköttetést forradalmasító új eljárást dolgoztak ki. Laser-suga- rak alkalmazása révén le­hetővé válik telefonbeszél­getések továbbítása rézszál helyett hajszálvékony üvegszál közvetítésével, amelyen egyszerre 100 000 telefonbeszélgetés bonyolít­ható le. Területi Szövetsége. Baja és a járás harmincöt gaz­daságából hatvanhét kül­dött hallgatta meg dr. Var­ga Antal titkár tájékozta­tóját a szövetség négy esz­tendős tevékenységéről. A megnyitó előadást kö­vető vitában a küldöttek és a meghívottak közül ti- zenketten mondták el véle­ményüket, és egészítették ki újabb javaslatokkal a szövetség elnökségének elő­terjesztését. A küldöttgyűlés elfogad­ta a beszámolót, valamint a szövetség új alapszabályát és újjáválasztotta a tiszt­ségviselőket. A termelőszö­vetkezeteket képviselő kül­döttek közül a jövőben negyvenhatan vesznek részt a szövetség társadalmi bi­zottságainak munkájábán. A bácskai területi szövet­ség elnökévé Varga Pált, a nagybaracskai Haladás Tsz elnökét, elnökhelyette­seké Lusztig Ottó bajai és Szalonnás Mihály bácsal­mási tsz-elnököt választot­ták. A területi szövetség titkára ismét dr. Varga An­tal lett. Az új eljárás különösen a közvetítő anyag rugalmas­sága és könnyűsége miatt igen előnyös: például több métermázsa súlyú rézveze­ték helyett néhány kilo- grammnyi optikai szálat le­hetne alkalmazni. Arra számítanak, hogy a tele­fonbeszélgetések közvetíté­sére alkalmas optikai szá­lakat 10—15 éven belül forgalomba lehet hozni. Kubai vendégek Kecskemálen Tegnap délután kubai vendégek látogattak me­gyeszékhelyünkre. Cristo­bal Ramos, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának osztályvezető­helyettese és Vivian Colls, a Rió tartomány titkára a kereskedelem, a szolgálta­tás, a lakosság ellátásának módszereit és tapasztala­tait tanulmányozzák Ma­gyarországon. A vendégek ellátogattak a Baromfifel­dolgozó Vállalathoz, ahol Csizmadia István igazgató üdvözölte őket. Az üzem- látogatáson jelen volt és a baráti beszélgetésen részt vett Erdélyi Ignác, a me­gyei pártbizottság titkára, valamint Borsos György, a városi pártbizottság titkára is. Kubai vendégeink ez­után az új tejüzemet és a vízmüvet tekintették meg. Olasz deNáciá a mesében Egy hétig hazánkban tartózkodó olasz szövetke­zeti küldöttség két napra megyénkbe látogatott. A delegációt dr. Luigi Rizzi, az egyik olasz mezőgazda- sági szövetség, a Federa- zione Nazionale della Cooperazione Agricola el­nöke vezeti. Kecskeméten a szövetke­zeti székházban Brachna János, a MÉSZÖV elnöke adott tájékoztatást a ven­dégeknek. Ezt követően az olasz szövetkezeti vezetők a Kecskemét—Kiskunfél­egyháza környéki Mező- gazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségéhez lá­togattak. Az érdeképvise- let tevékenységéről kértek információt. Csütörtökön a Szakszövetkezetek Területi Szövetségének munkáját '■'ulmány ózzák Kiskőrö- i sön. A háztáji gazdaságok segítésére Forradalmi újítás a telefonösszeköttetésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom