Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-16 / 140. szám
1973. Június 16, péntek 3. oldal Felecsetepaté A szerda esti közvetítés után egyelőre csak találgatjuk, hogy miért szervezte meg a Televízió új sorozatát? Fórumot teremtenek az elégedetlenkedő nézőknek? Érzékeltetni akarják, hogy mennyiféle kívánság, igény zúdul a műsorszerkesztőségre ? A jövőben a közönsé... (Abba kell hagyni, mert elfogyott az erre a témára szánt hely. Jöhet a következő „probléma”.) Hasznosnak ítéljük-e a kezdeményezést? Segíti-e a közízlés fejlesztését, a műsor egészének tárgyilago- sabb, a lehetőségekkel, a sokrétű, gyakran ellentmondó igényekkel jobban számoló közvélemény kialakítását? (Már megint a kéziratlap alján járok, igyekeznem kell... ) Az alapötlet kitűnő. Az igazi vita az igazság kiderítésének, a helyes álláspont kialakításának, a mondandó hatásos közlésének kitűnő módszere. Sajnos, az élet dolgai rendkívül bonyolultak. Igaza van a Televízió műsorszerkesztőségének, amikor minden rendelkezésre álló módszerrel — ismertetés filmek, hangversenyek előtt stb. — igyekszik a valóban értékes műveket népszerűsíteni. Bizonyos szempontból azoknak is igazuk van, akik — külön- böző okok miatt — mivel nem élvezik a szép verse- I két, kifogásolják a versműsorokat. sokallják az ismeretterjesztést ... (Ejnye, le kell zárnom, ezt a részt, noha a negyedét se mondtam el, ami a téma alaposabb kifejtéséhez szükséges.) Most persze arról kellene beszélnem, hogy végül is tetszett-e a műsor. . Talán könyebb helyzetben lennék, ha Horváth János megszavaztatta volna erről a fontos kérdésről az egy' begyűlteket. Lehettek a stúdióban vagy hatvanan. ; Nyilván erre sem volt idő, mint szinte semmire. Olyan volt ez a műsor, mint egy kitűnő előzetes. Felcsigázta az érdeklődést egy-egy téma iránt és azután a riporter bekötötte az álvita félig telt zsákjának a száját. Nem egymással, hanem az idővel „csetepatéztak” a legtöbbször szellemesen, érdekesen vitázó résztvevők. Javaslatunk: folytassák a műsort, hagyják el a „demokratizmus” látszatát keltő formaságokat — pl. a szavazást — és ne feledjék a szólásmondást: kevesebbet, de jobban. Így lesz majd a szerdai „fele- csetepatéból”, a hirdetett és hiányt pótló Telecsete- paté. Holtai Nándor Jól dolgoztak a pártkiadványok terjesztői A jól bevált gyakorlatnak megfelelően Bács-Kis- kun megye valamennyi városában tanácskozáson beszélték meg, hogy az elmúlt oktatási évben miként dolgoztak a pártszervezetek könyv- és sajtó terjesztéssel foglalkozó aktivistái. A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségén most összegezték az értekezleteken szerzett tapasztalatokat. Bognár Lászlóné politikai munkatárs valamennyin részt vett, jól ismeri a korábbi viszonyokat is —így teljes joggal állapíthatta meg, hogy az idén minden tekintetben javult a pártkiadványok terjesztőinek munkája. A pártbizottságok az eddiginél jobban segítik a propagandatevékenységnek, az ideológiai nevelésnek ezt a fontos területét. A kecskeméti városi tanácskozást — például — Borsos György, a városi pártbizottság titkára vezette. Az értekezletek a tapasztalatok cseréjének hasznos fórumaivá váltak. Természetesen kritikai jellegű észrevételek is elhangzottak. A bizományosok kifogásolták: nem kapják meg a kívánt könyveket. Többször előfordul, hogy a kértnél kevesebbet küldenek. Mészáros János, a kirendeltség vezetője pedig azt szeretné, ha mindenhonnan idejében megkapnák az igényléseket. Az öt városban megtartott tanácskozás keretében osztották ki a legjobb terjesztőket megillető dicsérő okleveleket, könyvjutalmakat örvendetes, hogy Kiskunfélegyházán két üzemben is rendeztek a terjesztők részére megbeszélést. Jóváhagyta a múlt évi gazdálkodását a Kecskeméti Városi Tanács A múlt évi költségvetési és fejlesztési alap tervének teljesítéséről tárgyalt tegnapi ülésén a Kecskeméti Városi Tanács. A végrehajtó bizottság erről szóló beszámolóját Bacsák Ferenc pénzügyi osztályvezető terjesztette elő, majd a tanács számvizsgáló bizottságának felülvizsgálati eredményét dr. Kuczka Antal, a bizottság elnöke ismertette. A megyeszékhely múlt évi gazdálkodására — a költségvetési és fejlesztési forrásokból együttesen — 308 millió forint szolgált. A beszámolójelentés lényegében ezzel az összeggel való gazdálkodást részletezte azzal a végeredménnyel, hogy a gazdálkodási keret 80,4 százalékban nyert fel- használást. Ezzel összefüggésben figyelemreméltó a számvizsgáló bizottságnak több észrevétele is. Ilyen egyebek között az útfelújítási keret mindössze 67 százalékos felhasználásával kapcsolatos következtetése, amely szerint a város útfenntartási feladatainak nagysága és a különben is korlátozott anyagi lehetőség mellett, ez utóbbi tervszerű, pontos felhasználása már közva- gyonmegóvási szükségszerűség. • Az észrevételek mellett természetesen a múlt évi gazdálkodás tisztes eredményeit összegezhette a tanácsülés, amely végül jóváhagyólag elfogadta a beszámolót és megfelelő határozatokat hozott. A napirendi téma vitájában a következő tanácstagok vettek részt: Kuti Béla, Szabó György és Szabó Júlia. A tanácsülés további részében dr. Bódogh János bizottsági elnök számolt be a tanács ügyrendi bizottságának tevékenységéről. Ezután a végrehajtó bizottság néhány bejelentése hangzott el, végül pedig az interpellációkra került sor. Ennek keretében Szabó György, az építőanyag-beszerzési gondokról és az engedély nélküli építkezések káros hatásáról szólt, Kollár Tiborné pedig a belsőnyíri tanyai villamosítási igényekkel, valamint a mén teleki' telekárakkal ösz- szefüggésben élt észrevétellel. Politikai nevelés közvetett módon A Duna menti és Kiskunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetsége tegnap küldöttgyűlést tartott Dunapatajon, a művelődési házban. Megtárgyalták a szövetséghez tartozó tsz-ek elmúlt évi gazdálkodásának eredményeit és az 1972-es évi tervkészítés tapasztalatait. A körzet tsz-einek halmozott termelési értéke tavaly az előző évhez képest 27.4, bruttó jövedelme 15,5 százalékkal emelkedett. Magasabb lett a tagság és az alkalmazottak jövedelmi színvonala, javultak élet- és munkakörülményeik. A gazdaságok az 1972-es évi tervek készítésekor számot vetettek a jelenleg rendelkezésükre álló anyagi és műszaki bázissal, a hitel-igénybevételi lehetőségekkel. Nettó árbevételüket 18,1, bruttó jövedelmüket 6,1 • százalékkal kívánják növelni. Az összes eredményt megalapozó növénytermesztésben a kenyérgabona vetésterülete kissé csökkent, a nagyobb állatállomány takarmány- szükségletének megfelelően viszont tovább nőtt a takarmánygabona és a kukorica termőterülete. Nagyobb területről takarítják be majd a népgaz- daságilag fontos zöldségféléket és a napraforgót is. A szarvasmarha-tenyésztésben 3,3, a sertéstenyésztésben 26,7 százalékos emelkedést terveztek. Beruházásaik nagyságrendje csökken, elsősorban a már folyamatban levőket fejezik be. Nagyobb építési beruházás egyedül a DU- NATEJ tsz-közi vállalkozás tejfeldolgozó üzeme lesz. A beszámolót követően a küldöttgyűlés meghallgatta és elfogadta a szövetség alapszabály-módosításának tervezetét, jóváhagyta az elnökség munkatervét. A termelőszövetkezetek második kongresszusának határozatairól, s az ezekből adódó feladatokról szóló tájékoztatás után került sor a tisztségviselők megválasztására. A szövetség elnöke Berta Jenő, a faj- szi Kék Duna Termelőszövetkezet elnöke lett. Elnökhelyettesek: Rostás Aladár, a hajósi József Attila és Csőke István, a dunavecsei Virágzó Termelőszövetkezet elnöke. A szövetség titkárának ismét Perczel Jánost választották. p. E. Munkaértekezletet, .tartott tegnap a Népművelési Tanácsadó vezetősége. Kiskunfélegyházán, a Fegyveres Erők Klubjában ez alkalommal arról számoltak be egymásnak a járási-városi művelődési otthonok igazgatói és a megyei szakreferensek, hogy milyen kihasznált és kihasználatlan lehetőségek állnak a művelődési intézmények előtt a világnézeti és politikai nevelésben. A vitára meghívták a fegyveres erők klubparancsnokait is. Dr. Pankovits József, a megyei pártbizottság munkatársa vitaindító előadásában a politikai-világnézeti nevelés fontosságáról beszélt, megállapítván, hogy a fejlődő klubmozgalomra támaszkodva már eddig is eredményes munkát végeztünk. A művelődési otthonok — mondotta — sok emberrel tartanak kapcsolatot, éppen ezért segítséget tudnák nyújtani a politikai tájékozatlanság, a közömbösség megszüntetéséért folyó munkában. Politikánk mindig megújuló, aktuális feladata a mai társadalomban jelentkező érdekek feltárása,' a belőlük származó összeütközések, konfliktusok lecsillapítása. Ennek megvalósításához nyilvánvalóan jól képzett szakemberek szükségesek. A propagandamunka, az ismeretek minél szélesebb körben való elterjesztése eddig is eredményes volt. Ám az agitációs tevékenység, egy bizonyos politikai álláspont elfogadtatására irányuló munka — nem kielégítő. E két tevékenység ugyan szoros összefüggésben áll egymással, de az egyensúlyt még nem sikerült megtalálnunk. A közvetlen politikai oktatás az erre a célra szervezett' intézetek feladata. A művelődési otthonok — ebbén az értekezlet résztvevői egyetértettek — főleg közvetett módon tudnak elérni jó eredményeket. ; Erre alkalmasak a klubok és a különféle szakkörök. A munka megköveteli, hogy jól képzett, pedagógiai szakismerettel rendelkező emberek végezzék. V. A. Sörrel keresztezett szamóca Eri ám oldaltámadás is az alkoholizmus elleni küzdelmet. Azaz, olyan irányból törnek utat — tudva és tudatlanul — a szesz térhódításának, ahol csak akkor ébredünk kínos valóságra, amikor benne vagyunk a slamasztikában. S a bor, sör, pálinka és szesztársainak diadalútját néha még a tejellátás és tájain felmerülő kisebb-nagyobb mulasztások is egyengethetik. Ha akarják a tejesek, ha nem. De lássunk először egy direktebb alkohol-előnyomu- lási területet. A kecskeméti városi pártbizottság védnökségében nemrég lezajlott nőankét sok-sok harcos és erélyes megállapítása között volt egy ilyen: a városszerte nagy megelégedéssel fogadott, és vonzó formában épült zöldség- és gyümölcspavilonokból az ital lassanként kiszorítja az alapárut, amelynek az értékesítésére a kis üzleteket létrehozták. örültek a nők, háziasszonyok, amikor kerületükben, a munkahelyükről hazavezető út mentén szinte máról holnapra fogadták őket az üde zöldfélékkel, kívánatos gyümölcsökkel, mindennapi élelmicikkekkel jól ellátott pavilonok. Valamennyi a dolgozó asz- szonyok válláról, karjáról vett le jócskán a második műszak terheiből. Nem tetszik azonban, hogy majdcsaknem észrevétlenül — de egyszeresek szintén egyik napról a másikra szolgáló meglepetéssel — majdhogynem több lett némelyik ilyen zöldségboltban a sörösláda, mint a répa, saláta, vagy cseresznye tartására szolgáló rekesz. Ha nem is szó szerint értendő, de a szeszbehatolás fokozódása ezekbe a „tipikusan” női profilú boltocskákba tény. Ellene most már egy város nőinek ankétja emelte fel szavát. Az már a dolognak további „oldalaihoz” tartozik, hogy ugyanezen az ankéton hallhatták az asszonyok, lányok a MEZÖTERMÉK igazgatójától: Nekik, a zöldség- és gyümölcsfélék forgalmazására hivatott szerv irányítóinak se tetszett a krumpli és szamóca keresztezése borral és sörrel, de annak idején lakossági igény volt ez: árusítsanak ilyet is a pavilonokban, ne kelljen azért is máshova menni bevásárolni. Mire egy derűs szoprán hangú közbeszólás az ankéton: — De biztos, hogy férfiak fórumán intézték így. Az őszintén felcsattant nevetés telitalálatot jelzett Ez van tehát zöldség- és gyümölcsfronton. lndirektebbül és a közreműködők akaratán kívül segíti az alkohol csábítását az a panasz, amit egyik nyomdász kollégám hevenyészett egyik reggelre író-, asztalomra. Írásba adta, hogy gyerekkora óta majd eleped a kakaóért, úgy imádja. Legalább annyira, mint „alkoholista a kisfröccsöt” — idézett rész tőle. — Vadonatúj üzemükben még talán forróbb lett a kakaó iránti szerelme, de sajna, az üzemi büfé bájos szőke alkalmazottja mind többször így nyilatkozik a drága ital iránti kérelmére: „O, már elfogyott...” Egy hete így megy már, s miután mások is szeretik a kakaót, a hiány oka felől is érdeklődtek. A válasz: „Hiába rendelek negyvenet, ötvenet, jó, ha kapok tízet, húszat.” Elgondolkoztató. Aminthogy nyomdász kartársamat is „történelmi” töprengésre készteti e sanyarú körülmény. S íme, feljegyzésében már második helyen rémlik fel az alkohol szelleme. Aszongya: „Ha üzemi kocsmát nyitnánk, bizonyára ellátná a Borforgalmi Vállalat — borral. De akkor mérgelődhetne az igazgató, hogy nem megy a munka, kapatosak az emberek.” Keserűen emlékezik kollégám a régi nyomda környékére, ahol — a postával szemben levő fűszerüzletnél öles tábla állta a dolgozók útját, ezzel a felszólítással: „Igyon kakaót, üdít, frissít, táplál. Kóstolja meg!” S most jön az észrevétel történetisége: „A felszabadulás előtt szállóige volt, hogy a nyomdászok szeretik a bort. Most rászoknának a kakaóra — ha lenne.” — Így a barátom. Aki csodálkozik — sok nyomdász szaktársával egyetemben —, hogy pláne olyan helyen, ahol közelben van a tejüzem, miért nincs elegendő üdítő, hideg kakaó reggelire az üzemi büfében? A szálak bogozódnak. Az említett panaszjegyzet elolvasása után a városba mentem a szerkesztőségből. A Centrum Áruháznál két ismerős jött szembe. Megálltunk pár szóra. Honnan? Hová? — A Rákóczi úti tejboltból — mondták. — Nem kaptunk ezt se, azt se. De mások is így jártak. S az alkalmazott a pénztárnál ezzel indokolt egyre: „Azért nincs, mert a tejüzem sofőrjét behívták katonának.. " De sokszor mondhatott már nemet, nincset az az alkalmazott, ha ezzel „védekezett”. Majdhogynem az ismert régi hamuka módján: „Miért nincs kakaó? Mert Bálint katona.” No és egy cikk végén csattanó kell. Írhatnám úgy, hogy két ismerősöm így búcsúzott: — Nincs tej. Bánatunkban megyünk a borozóba. De nem ilyen emberek ők. Szilárdak, megingathatatlanul ellenállnak az alkoholnak. De hányán adjak meg magukat, ha gyakoribbak lesznek az ilyen orvtámadások?! Tóth István Tiszt újítás Kalocsán
