Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-02 / 128. szám

1972. Június 2, péntek 5. oldal Uj szoborral gazdagodott Kalocsa ÜNNEPI KÖNYVHÉT RIVALDA, 70-71 Gy. Szabó Béla \z Építőgépgyártó Vál- at kisgépgyára — Ra- icsai István építész át­tervezett — főépületé­it, a 18 milliós új csar- mak, környezetemelő rkjában a szökőkutas sdence díszítésére Kampf l zsef fiatal, tehetséges jbrászművész alkotását ították. V kristályos haraszti szkőből faragott szobor- npozíció, háttal egy- snak támaszkodó, serdü- fiút és leányt ábrázol, ükét ellentétes irányba dítva, vlzrevágyón néz- í a — hat vízsugárral zített — medencére. Te­hetők arra az időre lékeztet, amikor még locsa lakossága ivóvíz- nyban szenvedett. \ Művészet 1969. jú- si számában Kovács ula műtörténész tájé- ítat arról, hogy Kampfl zsef 1939-ben Mono- í született háromge- •ációs kőfaragó család­1 Béke és Szocializmus st megjelent száma új atot indított „A leniniz- s — a forradalom tudo- nya” címmel. Ebben „A lományos szocializmus 'esítése a dolgozók társa­mi aktivitásával” cím- 1 közli a szerkesztőség ;atócsoportja által kidol- :ott anyagot, mely Le­nek 70 évvel ezelőtt gjelent „Mi a teendő?” tű művéből kiindulva isorban a kérdéskomp- um időszerű vonatkozá- t elemzi. . szocialista országokkal lalkozó rovatból elsősor- l Jerzy Lukaszewcznek, kengyel Egyesült Mun- párt Központi Bizottsá- titkárának „A szocialis- 'ejlődés új szakasza Len­iországban” című írását lítjük meg, amely átfo- képet ad a fejlődés új kaszáról a VI. pártkong- jzus tükrében. A Román mmunista Párt agrárpo- ráját, ugyanebben a ro- ban. Dumitru Dumitriu erteti. . lap Philip Bart tollá­bszámolót közöl az erikái Egyesült Alla- k Kommunista Pártjá- ; XX. kongresszusáról is. kongresszus megállapí- a, hogy a tömegek meg- réséért folyó harcban új kasz kezdődik, nőtt a t befolyása a baloldali jk, különösen az ifjúság ében. ^ Béke és Szocializmus n-amerikai szerzői hó­iról hónapra tájékoztat­sz olvasókat a konti- isen végbemenő forra­lni folyamat alakulásá- Ezúttal mind a kapita- á fejlődéselméletekkel, íd az ultrabaloldali nő­ikkel polemizáló cikket áshatunk a mélyreható dasági-politikai válság óról. Felhívjuk az olva- figyelmét két, divatos ológiai kérdéssel foglal- ó írásra. Az egyik — Sahnazarov cikke — azt problémát boncolgatja, ;y beszélhetünk-e a mai igpolitikai konstelláció- í „hatalmi pólusokról”, célt szolgál a „szuper- almak” koncepciója, ;y a három-, illetve öt­almi világ-modell, és ból. Korán megtanulta a mesterség alapelemeit. A Képzőművészeti Gimnázi­umban 1953-tól Somogyi József oktatta. Majd — a második nekifutásra — felvették a Képzőművésze­ti Főiskolára, ahol Mikus Sándor tanítványa volt. Hódmezővásárhely „nép­nemzeti törekvésű képző- művészeti programját tel­jesen magáénak vallja”, azért minden évben elkül­di munkáit a vásárhelyi kiállításokra. Mint min­den alkotása, kalocsai szobra is „érzelemmel te­lített, egészséges, morális világot sugároz és szoci­alista társadalmunk észle­lésére és szívlelésére érde­mesül.” Az új szobor a művé­szet nyelvén köszönti déli pihenőben az üzem dolgo­zóit és napközben az öt- venegyes úton haladó, vagy a gyár tanulmányozására érkező látogatókat. Bozső Ferenc mennyiben segítik ezek a nézetek a nemzetközi kap­csolatok dezideológizálását. Sz. Angelov az ún. „humá­nus” szocializmus, az egyik divatos antimarxista áram­lat leleplezéséhez szolgál­tat gondolatébresztő adalé­kokat, s a filozófiában ke­vésbé járatos olvasók szá­mára is követhető módon polemizál az elidegenedés téves értelmezésével. A „könyvekről és folyó­iratokról” szóló rész „A kommunista sajtó” című új rovattal nyílik, és elsőként a Pravdá-ról közöl érde­kes ismertetést. A Kossuth Könyvkiadó, valamint a Kiskunfélegy­házi Villamosszigetelő- és Műanyaggyár pártszerveze­te tájékoztató és értékelő beszélgetésre hívta össze az üzem könyvterjesztőit, akik a politikai irodalom A minden évben megje­lenő „Rivalda” az elmúlt színházi évad legjobb ma­gyar színművészeit mutat­ja be. Most, a könyvhétre, napvilágot látott kötet nyolc színművet tartalmaz: Illyés Gyulától és Németh Lászlótól Fekete Sándorig és Csurka Istvánig. A kitű­nő válogatás szinte vala­mennyi alkotását dicsér­hetjük. Sokszínű e kötet műfaji tekintetben is: Csur­ka István komédiája, Dar­vas József vígjátéka mel­lett Németh László műve a hagyományos értelemben vett dráma, míg Devecseri Gáboré irodalmi színpadi alkotás, Örkény Istváné tragikomédia, Weöres Sán­doré költői játék. Csurka István Döglött aknák című komédiája egy idegosztály fehérfalú kór­termét választja színhelyül, „box-ringnek” a reakciós Moór és a dogmatikus- szektás Paál számára. Fő­leg a színmű klinikai „üt­közetei”, szópárbajai sike­rültek jól, amikor idegösz- szeroppanásuk kába pilla­nataiban fejtik ki végletes nézeteiket. Major Tamás és Kállai Ferenc kitűnő alakítására emlékezhetnek vissza a színmű előadásá­nak nézői. Illyés Gyula a Bölcsek a fán című színműve alá ezt a műfaji megjelölést írta: tragédia, tréfában elbeszél­ve. A mű közéopont iában három figura áll: a Tanár, a Mérnök és az Elnök. A mondanivaló gondolati magva a Tanár és a Mér­nök közötti vitában fogal­mazódik meg. Örkény István Macska­játék című színdarabja — hasonlóképpen a korábbi Tótékhoz — elindult a vi­lágsiker útján (gondolunk például a helsinki bemuta­tóra). Az eredetileg kisre­gény formában írt művet népszerűsítésével és árusí­tásával foglalkoznak. Az értekezletre ma, pénteken délelőtt 11 órakor kerül sor. Délután 4 órakor ha­sonló témáról beszélgetnek a Vegyipari Gépgyár könyvterjesztői. Örkény Gyurkó László ké­résére, ösztönzésére dolgoz­ta át. Majd Szolnokon mu­tatták be. Itt elevenedtek meg özvegy Orbánná fel­dúlt lelkiállapotú telefon- beszélgetései, levelei, toló­székhez kötött nővérének válaszai. A pesti előadáson főleg két színész remeklé­sére emlékeznek a nézők: Bulla Elmáéra és Sulyok Máriáéra. Németh László Bodnárné című drámája csaknem négy évtizeddel születése után jutott színpadra. Iro­dalomtörténeti érdekességű volt követni a későbbi Né­meth László-hősöket e ro­kon figurákban. A Bodnár család életének asszonyfor­málta látszat-idilljében ősi tragédiák szelét érezzük. A felkavart indulatokon már nem tud úrrá lenni Bod­nárné. Az olykor gyámol­talan, máskor erős hősnő megformálása az azóta el- hünyt Kiss Manyi nagysze­rű színészi munkáját di­csérte. Weöres Sándor költői já­tékát, a Holdbéli csónakost a Thália Színház mutatta be. Ez a bájos mese — mint a kritikusok észrevet­ték — rokon Ibsen Peer Gyntjével, Vörösmarty Csongor és Tündéjével. Az álom és illúzió világában Pávaszem királylány eljut szerelmeséhez, a Holdbéli csónakoshoz. S közben a mesék világa olykor na- gyonis hasonlít a minden­napi életünkhöz. Igazi drámaírók igazi értékű színműveit adja ke­zünkbe a Rivalda 70—71. Olvassuk el! Szekér Endre A Kecskeméti Óvónőkép­ző Intézet irodalmi-nyelvi szakcsoportját dr. Losoncz Mihályné vezeti. A csoport nemcsak az óvónők gya­korlati-elméleti képzésében végez alapos munkát, ha­nem a neveléstudományt is gazdagítja tapasztalataival. Ezt mutatják dr. Losoncz Mihályné kritikái, elemzé­sei, módszertani jellegű írá­sai az Óvodai nevelés cí­mű szakfolyóiratban. Eb­ben a munkában nagy se­gítséget kap két munkatár­sától, Krajcsovicz Mihály- nétól és Sebő Gyulától. Dr. Losoncz Mihályné pe­dagógiai munkássága mel­lett részt vesz Kecskemét közéleti és irodalmi mun­kájában is: tagja a párt vá­rosi végrehajtó bizottságá­nak és a Katona József Társaságnak. S ki ne em­lékezne még a „Tiszán in­nen, Dunán túl” vetélkedő nagyszerű szereplőjére? Felkerestük, hogy beszél­gessünk vele az óvónőkép­zés munkájáról, feladatai­ról. — A mi csoportunk fő célja, hogy a gyermekiro­dalommal kapcsolatos tud­nivalókat megismertessük a hallgatókkal a két év fo­lyamán. Nyelvtanításunk ugyancsak a gyermeki be­széd fejlődésének sajátos­ságait tartja szem előtt. — Szeretik-e a hallgatók ezeket a tantárgyakat? — Eleinte kissé idegen­kedtek tőle, mert új dolog számukra; a középiskolá­ban nem foglalkoznak gyér mekirodalommal. Később azonban felismerik a je­Grafikusművész. Kolozs­váron él. A hegyek, erdőik, virágok szerelmese. A tör­ténelmi emlékek kutatója: többek között a Petőfi- és Ady-emlékhelyeket kutatja, hogy mesteri vonásokkal, fekete-fehér rajzain, met­szetein is a színességet su­gallja. S természetesen a nagy alkotóelődök eszméit. A Forrás vendégeként tartózkodott Kecskeméten, amikor beszélgettünk vele: — Ügy tudjuk, nem ide­gen a mi vidékünk? — Könyvem jelent meg a kiskunsági élményekről, még 1941-ben. Akkor a ho­mokvilág megjelenítését szimbolikusan egy mosoly­gós arcú kigyermek port­réjával fejeztem be. — Milyennek látja most ezt a tájat, ennyi idő el­teltével? — A fák ugyanúgy nő­nek, a libák ugyanúgy gá- gognak, mégis ... — Sok változást lehet tapasztalni? — Igen. És örömmel tölt el ez a változás. Felemelő. Kedvet ad az újabb rajz­zal való „feltérképezésre”. A legnagyobb meglepetés: Szánk. Valóságos „iparvá­ros” lett. — Milyen változást lát még? — Az emberek meghíz­tak; és kevesebb a gyerek. S a háztetők megpirosod­tak. Eltűntek a vadvizek. Azt is észreveszi a láto­gató, hogy jobban megmű­veltek a földek. Érdekes még, hogy a gyerekek ugyanolyan arcúak, de sok­kal jobban öltözöttek. lentőségét, vagyis azt, hogy az óvodai munkában nél­külözhetetlenek a mesék, a versek — s ekkor már ked­venc tantárgyukká válik. — A rend szerező-ismerte­tő munkán kívül milyen oldalról közelítik meg a gyermekirodaimat? — Mivel az óvodások közvetve, az óvónő előadá­sán keresztül kapják iro­dalmi élményeiket, nagyon fontos, hogy az előadás színvonalas legyen. Ezért ügyelünk az előadókészség fejlesztésére is. Persze a „hogyan” kérdésen kívül az sem mindegy, hogy mit nyújtunk a gyerekeknek. A hallgatók gyűjtőmunkát vé­geznek, rendszerezik a meg­jelent gyerekkönyveket korcsoport és színvonal sze­rint, emellett a folyóira­tokban, napilapokban kö­zölt mesék, versek közül ki­ki tetszése szerinti váloga­tást állít össze. Néhány hallgatónk a nevelés kísér­leti munkáiban is részt vesz. — Milyen formában sze­rez tudomást a közvéle­mény az intézet, a szak­csoport tapasztalatairól? — Megfelelő nyilvánosság előtt beszámolunk kísérle­teinkről, eredményeinkről és véleményünkről. Tavaly az írószövetség ankétján például az 1970-ben megje­lent gyermekkönyvek tar­talmi, minőségi színvonalá­ról beszéltem. Ezek a köny­vek a szórakoztatás mellett az óvodáskorú gyermekek érzelmi életének, értelmé­nek, jellemének formálásán t — Mikor járt utoljára nálunk? — Hat éve. S azelőtt csak negyvennégyben. De ígérem, ezentúl gyakrabban jövök majd. — Ennek örülünk. Nem­csak azért, mert művésze­tét itt, nálunk is nagyra értékeljük, hanem azért is, mert tudjuk, mennyire el­foglalt. Az alkotómunkán kívül a világ minden táján szerepelnek a művei kiállí­tásokon. — Igen; nem panaszko­dom, mindenfelé megbe­csülnek, s ez jó érzés, be­vallom. :— Sokat utazik? — Elég sokat; ám még többet szeretnék: az ember soha nem láthat eleget a világból. Rajzoltam Kíná­ban repülőgépről; tanulmá­nyoztam egy isten háta mö­götti belga falu szépségeit; Olaszország, Svájc gyönyö­rű vidékei vonzottak; iz­galommal töltött el a vég­telen szovjet tájak látvá­nya. A jelszavam: előre nézni, nem hátra. Ebben is segít a sokféle látvány, a távolabbi vidékek és em­berek megismerése. — Olvastuk annak ide­jén, hogy műveinek egy jelentős részét a Magyar Nemzeti Galériának ado­mányozta. — 1966-ban négyszáz grafikámat. Azt szeretném, ha alkotásaim minél szé­lesebb körben eljuthatná­nak a művészetet szerető közönséghez. ra hivatottak. Mi itt gya­korlatban is tudjuk mérni a hatásukat. Az az igazság, hogy a korábbi évekhez mérten javult a gyermeki­rodalom: tartalmában is jobban megfelel az életkori sajátosságoknak, és nyelvi megfogalmazásban is kerüli a fölösleges, leereszkedő ki­csinyítéseket, gügyögéseket. — Mire törekszenek leg­inkább az óvónők nyelvi képzésében? — Mivel a gyermek anya­nyelvét a környezetében élő felnőttektől utánzással ta­nulja meg, ügyelünk arra, hogy az óvónők szépen, kul­turáltan beszéljenek. Per­sze, ez a' követelmény csak elenyésző része annak, amit a beszédről, a nyelv­ről tudni kell. A gondolko- kodás és a nyelv együttes fejlesztése rendszeres és na­gyon céltudatos munkát kí­ván az óvónőtől. Ügy kell dolgoznia, hogy a kicsiket felkészítse az iskolára. — Milyen szintű beszéd- készséget ér el egy átla­gos képességű gyerek az óvoda befejezéséig? — Képes lehet rá, hogy biztonságérzettel beszéljen; helyesen, folyamatosan, ösz- szefüggő mondatokkal fe­jezze ki gondolatait; el tud mondani egyszerű történe­teket, meserészleteket kötő­szavak halmozása nélkül. Tisztán ejti a hangokat, be­széde tagolt, és hangsúlyo­zása, hanglejtése megfelel nyelvünk követelményei­nek. Lakatos Attila Megjelent a Béke és Szocializmus új száma Űj szovjet táskarádió A Bakui Rádiógyárban készül az űj típusú Hazar táskarádió. A hét tranzisztorral és két diódával mű­ködő készülék hosszú- és középhullámú adásokat vesz. Még az idén 150 ezer rádió készül a gyárban. Vállalati könyvterjesztők Varga Mihály A nyelv és beszéd tisztaságáért

Next

/
Oldalképek
Tartalom