Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-02 / 128. szám
1972. Június 2, péntek 5. oldal Uj szoborral gazdagodott Kalocsa ÜNNEPI KÖNYVHÉT RIVALDA, 70-71 Gy. Szabó Béla \z Építőgépgyártó Vál- at kisgépgyára — Ra- icsai István építész áttervezett — főépületéit, a 18 milliós új csar- mak, környezetemelő rkjában a szökőkutas sdence díszítésére Kampf l zsef fiatal, tehetséges jbrászművész alkotását ították. V kristályos haraszti szkőből faragott szobor- npozíció, háttal egy- snak támaszkodó, serdü- fiút és leányt ábrázol, ükét ellentétes irányba dítva, vlzrevágyón néz- í a — hat vízsugárral zített — medencére. Tehetők arra az időre lékeztet, amikor még locsa lakossága ivóvíz- nyban szenvedett. \ Művészet 1969. jú- si számában Kovács ula műtörténész tájé- ítat arról, hogy Kampfl zsef 1939-ben Mono- í született háromge- •ációs kőfaragó család1 Béke és Szocializmus st megjelent száma új atot indított „A leniniz- s — a forradalom tudo- nya” címmel. Ebben „A lományos szocializmus 'esítése a dolgozók társami aktivitásával” cím- 1 közli a szerkesztőség ;atócsoportja által kidol- :ott anyagot, mely Lenek 70 évvel ezelőtt gjelent „Mi a teendő?” tű művéből kiindulva isorban a kérdéskomp- um időszerű vonatkozá- t elemzi. . szocialista országokkal lalkozó rovatból elsősor- l Jerzy Lukaszewcznek, kengyel Egyesült Mun- párt Központi Bizottsá- titkárának „A szocialis- 'ejlődés új szakasza Leniországban” című írását lítjük meg, amely átfo- képet ad a fejlődés új kaszáról a VI. pártkong- jzus tükrében. A Román mmunista Párt agrárpo- ráját, ugyanebben a ro- ban. Dumitru Dumitriu erteti. . lap Philip Bart tollábszámolót közöl az erikái Egyesült Alla- k Kommunista Pártjá- ; XX. kongresszusáról is. kongresszus megállapí- a, hogy a tömegek meg- réséért folyó harcban új kasz kezdődik, nőtt a t befolyása a baloldali jk, különösen az ifjúság ében. ^ Béke és Szocializmus n-amerikai szerzői hóiról hónapra tájékoztatsz olvasókat a konti- isen végbemenő forralni folyamat alakulásá- Ezúttal mind a kapita- á fejlődéselméletekkel, íd az ultrabaloldali nőikkel polemizáló cikket áshatunk a mélyreható dasági-politikai válság óról. Felhívjuk az olva- figyelmét két, divatos ológiai kérdéssel foglal- ó írásra. Az egyik — Sahnazarov cikke — azt problémát boncolgatja, ;y beszélhetünk-e a mai igpolitikai konstelláció- í „hatalmi pólusokról”, célt szolgál a „szuper- almak” koncepciója, ;y a három-, illetve ötalmi világ-modell, és ból. Korán megtanulta a mesterség alapelemeit. A Képzőművészeti Gimnáziumban 1953-tól Somogyi József oktatta. Majd — a második nekifutásra — felvették a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Mikus Sándor tanítványa volt. Hódmezővásárhely „népnemzeti törekvésű képző- művészeti programját teljesen magáénak vallja”, azért minden évben elküldi munkáit a vásárhelyi kiállításokra. Mint minden alkotása, kalocsai szobra is „érzelemmel telített, egészséges, morális világot sugároz és szocialista társadalmunk észlelésére és szívlelésére érdemesül.” Az új szobor a művészet nyelvén köszönti déli pihenőben az üzem dolgozóit és napközben az öt- venegyes úton haladó, vagy a gyár tanulmányozására érkező látogatókat. Bozső Ferenc mennyiben segítik ezek a nézetek a nemzetközi kapcsolatok dezideológizálását. Sz. Angelov az ún. „humánus” szocializmus, az egyik divatos antimarxista áramlat leleplezéséhez szolgáltat gondolatébresztő adalékokat, s a filozófiában kevésbé járatos olvasók számára is követhető módon polemizál az elidegenedés téves értelmezésével. A „könyvekről és folyóiratokról” szóló rész „A kommunista sajtó” című új rovattal nyílik, és elsőként a Pravdá-ról közöl érdekes ismertetést. A Kossuth Könyvkiadó, valamint a Kiskunfélegyházi Villamosszigetelő- és Műanyaggyár pártszervezete tájékoztató és értékelő beszélgetésre hívta össze az üzem könyvterjesztőit, akik a politikai irodalom A minden évben megjelenő „Rivalda” az elmúlt színházi évad legjobb magyar színművészeit mutatja be. Most, a könyvhétre, napvilágot látott kötet nyolc színművet tartalmaz: Illyés Gyulától és Németh Lászlótól Fekete Sándorig és Csurka Istvánig. A kitűnő válogatás szinte valamennyi alkotását dicsérhetjük. Sokszínű e kötet műfaji tekintetben is: Csurka István komédiája, Darvas József vígjátéka mellett Németh László műve a hagyományos értelemben vett dráma, míg Devecseri Gáboré irodalmi színpadi alkotás, Örkény Istváné tragikomédia, Weöres Sándoré költői játék. Csurka István Döglött aknák című komédiája egy idegosztály fehérfalú kórtermét választja színhelyül, „box-ringnek” a reakciós Moór és a dogmatikus- szektás Paál számára. Főleg a színmű klinikai „ütközetei”, szópárbajai sikerültek jól, amikor idegösz- szeroppanásuk kába pillanataiban fejtik ki végletes nézeteiket. Major Tamás és Kállai Ferenc kitűnő alakítására emlékezhetnek vissza a színmű előadásának nézői. Illyés Gyula a Bölcsek a fán című színműve alá ezt a műfaji megjelölést írta: tragédia, tréfában elbeszélve. A mű közéopont iában három figura áll: a Tanár, a Mérnök és az Elnök. A mondanivaló gondolati magva a Tanár és a Mérnök közötti vitában fogalmazódik meg. Örkény István Macskajáték című színdarabja — hasonlóképpen a korábbi Tótékhoz — elindult a világsiker útján (gondolunk például a helsinki bemutatóra). Az eredetileg kisregény formában írt művet népszerűsítésével és árusításával foglalkoznak. Az értekezletre ma, pénteken délelőtt 11 órakor kerül sor. Délután 4 órakor hasonló témáról beszélgetnek a Vegyipari Gépgyár könyvterjesztői. Örkény Gyurkó László kérésére, ösztönzésére dolgozta át. Majd Szolnokon mutatták be. Itt elevenedtek meg özvegy Orbánná feldúlt lelkiállapotú telefon- beszélgetései, levelei, tolószékhez kötött nővérének válaszai. A pesti előadáson főleg két színész remeklésére emlékeznek a nézők: Bulla Elmáéra és Sulyok Máriáéra. Németh László Bodnárné című drámája csaknem négy évtizeddel születése után jutott színpadra. Irodalomtörténeti érdekességű volt követni a későbbi Németh László-hősöket e rokon figurákban. A Bodnár család életének asszonyformálta látszat-idilljében ősi tragédiák szelét érezzük. A felkavart indulatokon már nem tud úrrá lenni Bodnárné. Az olykor gyámoltalan, máskor erős hősnő megformálása az azóta el- hünyt Kiss Manyi nagyszerű színészi munkáját dicsérte. Weöres Sándor költői játékát, a Holdbéli csónakost a Thália Színház mutatta be. Ez a bájos mese — mint a kritikusok észrevették — rokon Ibsen Peer Gyntjével, Vörösmarty Csongor és Tündéjével. Az álom és illúzió világában Pávaszem királylány eljut szerelmeséhez, a Holdbéli csónakoshoz. S közben a mesék világa olykor na- gyonis hasonlít a mindennapi életünkhöz. Igazi drámaírók igazi értékű színműveit adja kezünkbe a Rivalda 70—71. Olvassuk el! Szekér Endre A Kecskeméti Óvónőképző Intézet irodalmi-nyelvi szakcsoportját dr. Losoncz Mihályné vezeti. A csoport nemcsak az óvónők gyakorlati-elméleti képzésében végez alapos munkát, hanem a neveléstudományt is gazdagítja tapasztalataival. Ezt mutatják dr. Losoncz Mihályné kritikái, elemzései, módszertani jellegű írásai az Óvodai nevelés című szakfolyóiratban. Ebben a munkában nagy segítséget kap két munkatársától, Krajcsovicz Mihály- nétól és Sebő Gyulától. Dr. Losoncz Mihályné pedagógiai munkássága mellett részt vesz Kecskemét közéleti és irodalmi munkájában is: tagja a párt városi végrehajtó bizottságának és a Katona József Társaságnak. S ki ne emlékezne még a „Tiszán innen, Dunán túl” vetélkedő nagyszerű szereplőjére? Felkerestük, hogy beszélgessünk vele az óvónőképzés munkájáról, feladatairól. — A mi csoportunk fő célja, hogy a gyermekirodalommal kapcsolatos tudnivalókat megismertessük a hallgatókkal a két év folyamán. Nyelvtanításunk ugyancsak a gyermeki beszéd fejlődésének sajátosságait tartja szem előtt. — Szeretik-e a hallgatók ezeket a tantárgyakat? — Eleinte kissé idegenkedtek tőle, mert új dolog számukra; a középiskolában nem foglalkoznak gyér mekirodalommal. Később azonban felismerik a jeGrafikusművész. Kolozsváron él. A hegyek, erdőik, virágok szerelmese. A történelmi emlékek kutatója: többek között a Petőfi- és Ady-emlékhelyeket kutatja, hogy mesteri vonásokkal, fekete-fehér rajzain, metszetein is a színességet sugallja. S természetesen a nagy alkotóelődök eszméit. A Forrás vendégeként tartózkodott Kecskeméten, amikor beszélgettünk vele: — Ügy tudjuk, nem idegen a mi vidékünk? — Könyvem jelent meg a kiskunsági élményekről, még 1941-ben. Akkor a homokvilág megjelenítését szimbolikusan egy mosolygós arcú kigyermek portréjával fejeztem be. — Milyennek látja most ezt a tájat, ennyi idő elteltével? — A fák ugyanúgy nőnek, a libák ugyanúgy gá- gognak, mégis ... — Sok változást lehet tapasztalni? — Igen. És örömmel tölt el ez a változás. Felemelő. Kedvet ad az újabb rajzzal való „feltérképezésre”. A legnagyobb meglepetés: Szánk. Valóságos „iparváros” lett. — Milyen változást lát még? — Az emberek meghíztak; és kevesebb a gyerek. S a háztetők megpirosodtak. Eltűntek a vadvizek. Azt is észreveszi a látogató, hogy jobban megműveltek a földek. Érdekes még, hogy a gyerekek ugyanolyan arcúak, de sokkal jobban öltözöttek. lentőségét, vagyis azt, hogy az óvodai munkában nélkülözhetetlenek a mesék, a versek — s ekkor már kedvenc tantárgyukká válik. — A rend szerező-ismertető munkán kívül milyen oldalról közelítik meg a gyermekirodaimat? — Mivel az óvodások közvetve, az óvónő előadásán keresztül kapják irodalmi élményeiket, nagyon fontos, hogy az előadás színvonalas legyen. Ezért ügyelünk az előadókészség fejlesztésére is. Persze a „hogyan” kérdésen kívül az sem mindegy, hogy mit nyújtunk a gyerekeknek. A hallgatók gyűjtőmunkát végeznek, rendszerezik a megjelent gyerekkönyveket korcsoport és színvonal szerint, emellett a folyóiratokban, napilapokban közölt mesék, versek közül kiki tetszése szerinti válogatást állít össze. Néhány hallgatónk a nevelés kísérleti munkáiban is részt vesz. — Milyen formában szerez tudomást a közvélemény az intézet, a szakcsoport tapasztalatairól? — Megfelelő nyilvánosság előtt beszámolunk kísérleteinkről, eredményeinkről és véleményünkről. Tavaly az írószövetség ankétján például az 1970-ben megjelent gyermekkönyvek tartalmi, minőségi színvonaláról beszéltem. Ezek a könyvek a szórakoztatás mellett az óvodáskorú gyermekek érzelmi életének, értelmének, jellemének formálásán t — Mikor járt utoljára nálunk? — Hat éve. S azelőtt csak negyvennégyben. De ígérem, ezentúl gyakrabban jövök majd. — Ennek örülünk. Nemcsak azért, mert művészetét itt, nálunk is nagyra értékeljük, hanem azért is, mert tudjuk, mennyire elfoglalt. Az alkotómunkán kívül a világ minden táján szerepelnek a művei kiállításokon. — Igen; nem panaszkodom, mindenfelé megbecsülnek, s ez jó érzés, bevallom. :— Sokat utazik? — Elég sokat; ám még többet szeretnék: az ember soha nem láthat eleget a világból. Rajzoltam Kínában repülőgépről; tanulmányoztam egy isten háta mögötti belga falu szépségeit; Olaszország, Svájc gyönyörű vidékei vonzottak; izgalommal töltött el a végtelen szovjet tájak látványa. A jelszavam: előre nézni, nem hátra. Ebben is segít a sokféle látvány, a távolabbi vidékek és emberek megismerése. — Olvastuk annak idején, hogy műveinek egy jelentős részét a Magyar Nemzeti Galériának adományozta. — 1966-ban négyszáz grafikámat. Azt szeretném, ha alkotásaim minél szélesebb körben eljuthatnának a művészetet szerető közönséghez. ra hivatottak. Mi itt gyakorlatban is tudjuk mérni a hatásukat. Az az igazság, hogy a korábbi évekhez mérten javult a gyermekirodalom: tartalmában is jobban megfelel az életkori sajátosságoknak, és nyelvi megfogalmazásban is kerüli a fölösleges, leereszkedő kicsinyítéseket, gügyögéseket. — Mire törekszenek leginkább az óvónők nyelvi képzésében? — Mivel a gyermek anyanyelvét a környezetében élő felnőttektől utánzással tanulja meg, ügyelünk arra, hogy az óvónők szépen, kulturáltan beszéljenek. Persze, ez a' követelmény csak elenyésző része annak, amit a beszédről, a nyelvről tudni kell. A gondolko- kodás és a nyelv együttes fejlesztése rendszeres és nagyon céltudatos munkát kíván az óvónőtől. Ügy kell dolgoznia, hogy a kicsiket felkészítse az iskolára. — Milyen szintű beszéd- készséget ér el egy átlagos képességű gyerek az óvoda befejezéséig? — Képes lehet rá, hogy biztonságérzettel beszéljen; helyesen, folyamatosan, ösz- szefüggő mondatokkal fejezze ki gondolatait; el tud mondani egyszerű történeteket, meserészleteket kötőszavak halmozása nélkül. Tisztán ejti a hangokat, beszéde tagolt, és hangsúlyozása, hanglejtése megfelel nyelvünk követelményeinek. Lakatos Attila Megjelent a Béke és Szocializmus új száma Űj szovjet táskarádió A Bakui Rádiógyárban készül az űj típusú Hazar táskarádió. A hét tranzisztorral és két diódával működő készülék hosszú- és középhullámú adásokat vesz. Még az idén 150 ezer rádió készül a gyárban. Vállalati könyvterjesztők Varga Mihály A nyelv és beszéd tisztaságáért
