Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-02 / 128. szám

I oldal 1972. Június 2, péntek Kutatások, megrendelésre Beszélgetés dr. Gergely István, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel Mikor jó kutató a kutató? Ha megmarad szűkebb por­táján, s az intézet falai kö­zött fejti ki ereje legjavát, vagy pedig ha elmegy a „tetthelyre”, az elméleti eredmények felhasználásá­nak színtereire, közvetle­nül segítve a gyakorlati megvalósítást? Olyan kér­dések ezek, amelyek szám­talanszor felvetődnek a gazdaságok és a kutatóin­tézetek kapcsolatában. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a korszerűbb, megalapozot­tabb pénzügyi helyzetű gazdaságok egy része nem pusztán a közvetett fel- használás híve, hanem igényli a szorosabb, a szer­ződésen alapuló kutatási kapcsolatot is. A kormány a közelmúltban országos kiemelt kutatási célprog­ramokra hozott határoza­tot, ezek közül három té­makör a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um hatókörébe tartozik: a talaj termékenységének fokozása, az élelmiszerek választékának bővítése, va­lamint a hústermelés növe­lése. Természetes, hogy végrehajtásukhoz nélkülöz­hetetlen a mezőgazdasági üzemek és kutatóintézetek együttműködése, a gyakor­latban is bevált tudomá­nyos eredmények kiterjedt alkalmazása. Dr. Gergely István me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettest — úgy is, mint az élelmiszer- gazdaság műszaki fejlesz­tésének irányítóját — kér­tem meg, válaszoljon né­hány kérdésre. — Voltaképpen mi­lyen megbízásokból tevődik össze egy- egy kutatóintézet munkája? — A nevéből, jellegéből következő feladatra, vagy­is alaptevékenységre a mi­nisztériumtól kap megren­delést az intézet. Szerző­dést köthet az e témákhoz kapcsolódó munkákra kü­lönféle főhatóságokkal, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottsággal, a Magyar Tudományos Akadémiával és így tovább. Egymás kö­zötti kutatáskoordinációnak nevezzük azokat a szerző­déseket, amelyek a külön­féle programokban való részvételre kötik egybe az intézeteket. Végül ugyan­csak szerződés alapján vál­lalhatnak munkát a terme­lőszövetkezetek és állami gazdaságok megbízásaira. — Ezúttal marad­junk pusztán ez utóbbi témakörben. Mi indokolja és mi korlátozza ezt a köz­vetlenebb, s így ta­lán hasznosabb kap­csolatot? — Nagy fokú változatos­ság, kiegyenlítettség tanúi vagyunk, ha ezeket a szer­ződéseket vizsgáljuk — vá­laszolja a miniszterhelyet­tes. — Mindenekelőtt azon­ban hadd szögezzem le: ezek a kapcsolatok igenis korlátozottak, mégpedig több okból. Az egyik leg­fontosabb tényező az, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok mű­szaki fejlesztési alap híján, viszonylag kevés pénzt tudnak előteremteni spe­ciális követelményeikhez igazodó kutatások finanszí­rozására. Az élelmiszer- és •Po cTqrrA acáo'Knn í> 1*jLa>joJfc».ai 1 eredmények nagyobb részt központi erőforrásokból születnek, ebből követke­zik, hogy e produktumok zöme ingyenes a felhasz­náló számára. Az, hogy a szerződéses kapcsolatok te­repe oly változatos, követ­kezik az intézetek jellegé­ből is. Mert mondjuk, mi­féle, alapvető feladatához igazodó szerződést köthet valamely tsz-szel az Agro- botanikai Intézet? Ellenke­ző előjelű példa lehet a Kis­állattenyésztési Kutató In­tézet, amely lényegében ak­kor teljesíti alaptevékeny­ségét is, amikor az általa kitenyésztett, különféle hibrideket szerződés útján, megfelelő ellenszolgáltatá­sért, átadja a gazdaságok­nak. Beszélhetünk időbeli kiegyenlítetlenségről is, hi­szen valamely új növény­fajtát, termesztési-tenyész­tési eljárást csak akkor és addig lehet értékesíteni, amíg az újdonság az inté­zet privilégiuma. Mindent összevetve tehát, azt mond­hatom, fontosnak tartom, mégpedig a mezőgazdaság fejlesztése érdekében, hogy a jövőben is bővüljön az intézetek szerződéses kap­csolatainak hálózata. Ezút­tal nemcsak a gazdaságok­kal kötött szerződésekre gondolok, hanem a más fő­hatóságokkal létre jövőkre is, hiszen ily módon gya­korolhat pozitív hatást például az iparra is a me­zőgazdaság. — Várható-e bizo­nyos versengés ki­alakulása a kutatók között? I rítást végeznek. Ilyenek a már említett Kisállatte­nyésztési Kutató Intézet, vagy az iregszemcsei, a nyíregyházi, s más kutató­bázisok. Az itt születő ku­tatási eredmények viszony­lag gyorsan, beruházások nélkül felhasználhatók. Az új fajták tenyésztésére kö­tött szaktanácsadási szer­ződés nem tőkeigényes és gyorsan, sok gazdaságra ki­terjeszthető. De csak kevés szerződést köthet az az in­tézet, amely beruházásigé- nyes, komplex fejlesztési terveket, eljárásokat ad át a vállalatoknak és a gaz­daságoknak. Példa lehet er­re a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet, ebbe a kör­be tartoznak az egyetemek is. Ez utóbbi típusban alapelvnek azt tartom, hogy hozzávetőleg a kuta­tókéval megegyező szám­ban álljanak kölcsönösen előnyös szerződésben rögzí­tett partneri kapcsolatban a termelőszövetkezetekkel, különféle vállalatokkal. A beszélgetésből kitet­szik, hogy a bevezető kér­désre korántsem lehet egy­értelműen válaszolni. Mi­vel a kutatóintézeteket az állam tartja fönn, joggal tarthat igényt arra, hogy minden erejüket alapvető feladatuk teljesítésére for­dítsák. Mégis, a szakta­nácsadás formája, az egyéb szerződések létjogosultsága aligha vitatható. K. N. Négyszáz holdon termesztenek étkezési borsót a termelőszövetkezetben. Meg­kezdték a hüvelyes növény cséplését. 18 mázsa körül várható holdanként. raszt kormány elismerő oklevelét. A 4500 holdas termelő- szövetkezet elnökével, Ko­sa Antallal azokról az erő­feszítésekről beszélgettünk, amelyeknek gyümölcseként születtek az eddigi sike­rek. — A szakosítással elér­tük, hogy legfőbb növé­nyeink termesztését telje­sen gépesítettük. Egyszerű­sítettük a termelési szerke­zetet és jelenleg egyetlen gabonagépsorral, két ki­egészítő berendezéssel az egész szántóföldi növény- termesztést gépesítettük. Azt a munkát, amit vala­— Az intézetek hazai konkurrenciájáról nemigen beszélhetünk, a kutatásban versenyről csakis nemzetkö­zi összehasonlításban lehet szó. Ha pedig, mondjuk, az anyagi érdekeltség elve alapján a szerződéses kap­csolatokban bontakoznék ki versengés, annak következ­ménye csakis egy lehet: az alaptevékenység, a volta­képpeni kutatás szenvedne kárt... , — Ebből tehát az derül ki, hogy nem szabad megfeledkez­ni az elmélet átplán- tálásának közvetlen útját korlátozó té­nyezőkről. Mégis, bi­zonyos növekedés bizonyára várható szerződések dolgá­ban ... — A szerződések mai mennyisége legfeljebb csak évi tíz-tizenöt százalékkal növekedhet — hangsúlyoz­za dr. Gergely István. — Ha ugyanis ez nem így lesz, csökken annak a munkának az aránya, amelynek eredményét in­gyenesen kapják meg a gazdaságok. Magyarán szól­va: nem kívánatos anya­giasság uralkodott el a ku­tatók között. Mind ma, mind a jövőben nagyon vi­gyázni kell tehát arra, hogy csak reális mértékben építsék ki szerződéses kap­csolataikat az intézetek. Hogy hol van a határ, azt persze, csak esetenként le­het megmondani, de két fő típus mégis meghatározha­tó. Viszonylag nagy lehet a szerződések száma azon intézetekben, amelyek új növény- és állal fajtákat icon alt Reklamációból — jobb cipő Elemzés az Alföldi Cip »gyárban Ösztönzés a minőség jegyében A fogyasztási cikkek kö­zül a cipők minőségéről beszélünk a legtöbbet, saj­nos, nem mindig az elis­merés hangján. Az Alföldi Cipőgyár termékeiből mint­egy 9 ezer párat cseréltek vissza tavaly. Bár ez a szám kevesebb, mint az iparág átlaga, az üzem vezetői mégis elégedetlenek, mert a kifogások nemcsak a vál­lalat hírnevét rontják, ha­nem megcsapolják a nye­reséget is. A minőség ja­vítása céljából rendszere­sen figyelemmel kísérik a fogyasztók panaszait. A napokban fejezték be az üzemben az elmúlt fél­évben érkezett reklamá­ciók értékelését. Az elem­zés célja, hogy feltárják és megszüntessék a hibafor­rásokat. A jegyzőkönyvek­ben szereplő hiányosságo­kat fajtájuk és gyakorisá­guk szerint csoportosítot­ták. Szétválasztották a hi­bákat aszerint is, hogy mi­lyen termékféleségeknél — gyermek- vagy felnőttláb­beliknél — mutatkoztak. Ez előkészíti a fazonok ter­veinek felülvizsgálatát. Az osztályozás megszabja a hiányosságok előidézőit ku­tató tevékenység további irányát. A vizsgált időszakban többnyire szakadás, lakk­leválás miatt vitték vissza a cipőket, de listát a tal­pukat idő előtt elhagyott 1 álrxh^lilc .Ttlrz. .aj. r\lr . tette ki a reklamációk csaknem felét. Üjra ellen­őrizték a ragasztási eljá­rást. Szakítógépen próbál­ták ki a jelenlegi előírások mellett készült cipőket. A tapasztalatok alapján mó­dosították a felületelőké­szítést és a kötési időt. A technológiai fegyelem meg­szilárdítására június else­jétől új, a minőségre ösz­tönző prémiumrendszert vezetnek be. Különválaszt­ják az egyes műhelyek ju­talmazását és a végzett munka minősége szerint differenciálnak a dolgozók között is. Az értékelés alapja a minőségellenőrző lap, amelyen megjelölik a rosszul végzett műveletet, így kiderül, hogy személy szerint ki követte el a hi­bát. Ez növeli a meó fele­lősségét, de könnyíti mun­kájukat, hogy ezután nem­csak a végeredményt ellen­őrzik, hanem a szalagok­nál gyártás közben is vizs­gálják a termékeket. Az ellenőrzés megszigo­rítása mellett fokozott gon­dot fordítanak az alap­anyagok vizsgálatára. A jövőben emelik a bőrátve­vők létszámát, mert a je­lenlegi egy dolgozónak túl sok ez a munka. A gyors intézkedéseket a fazonok tovcXibi elemzése után úíabbak követik majd. ió- tékonv hatásukat reméltm- tően a vásárlók is lemér hetik.-E -M. 1 mikor 3—400 ember látott el, ma 30—40-en végzik. Ezzel együtt a főbb növé­nyek termésátlagait meg- sekhez nem kaptunk kivi­telezőt, saját építőrészleget hoztunk létre. Egy-egy ágazatban pró­báltuk megvalósítani a ter­melés és feldolgozás egy­ségét. A búzatermés egy részét saját malmunkban dolgozzuk fel, sütödénk kát is kaphatnak a vevők. Ha összegében vizsgáljuk la gazdaság árbevételeit, 1964-hez viszonyítva hét­szeres az emelkedés. A net­tó árbevétel tavaly elérte a 100 millió forintot, erre az évre 3 millióval többet terveztünk. Gondok és tervek A közös gazdaságban többször elhangzik a kér­dés a tagok és a vezetők részéről, hogyan lehetne továbblépni,. Sok gond je­lentkezik főként amiatt, hogy az iparból ideáramló termékek ára jelentősen emelkedik, növekednek az állami elvonások is. Mind­ezek figyelembevételével kellett az idei tervet össze­állítani. Csak a legfőbb ágazato­kat tudjuk átttekinteni. A sokféle tevékenységet vég­ző gazdaságban a terv va­lóságos dokumentumgyűj­temény, hiszen csak rövid összefoglalása az elképze­léseknek több mint 30 ol­dalt tesz ki. — Néhányat ragadjunk ki — folytatja az elnök — a kertészeti ágazatunkban a gyümölcstermesztés fej­lődik legdinamikusabban.' A korábban telepített bo- gyósgyümölcsűek közül az idén 8 holdon köszméte és ugyanekkora területen a piros ribizli termőre for­dul. Nagyobb beruházásunk a szarvasmarhatelep építése, amely az idén fejeződik be. A tehenészetben teljesen gépesítjük a technológiát. Célunk, hogy az állomány a legrövidebb időn belül törzstenyészetté váljék és ezzel együtt folyamatosan korszerűsítjük a tartási módokat. Szeretnénk, ha ez a hatalmas beruházás minél gyorsabban megté­rülne. Az állattenyésztés fej­lesztését csak a takar­mánytermesztés növelésé­vel nldhatiuk meg. Ezt se-; gíti az öntözés. si programban csak jövő­re szerepel az öntözés meg­indítása, de a munkák elő-: rehaladása lehetővé teszi; az üzem kipróbálását. Hat­vanöt hektáron telepítet-' tünk cellulóznyárfát. En­nek öntözését is ez évben meg szeretnénk kezdeni. Vállaltuk az öntözőtelen szociális helyiségeinek megépítését. Az Alsó-tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóságtól nyert információ szerint az idén 330 hold öntözését akariák megkezdeni. Ez 10 millió forint értékű beruházást követel, nevezetesen: 13 ki­lométer azbeszt cementeső földbe fektetését, 500 köb­méter beton bedolgozását, 115 köbméter falazat marr- építévét és 65 ezer köbmó- ternyi földmunkát. va, mint amit a városban dolgozó ipari munkások keresnek. Nálunk több a munkaidő, hiszen naponta 12—14 órát is kell dolgoz­ni. Gazdáink igyekeznek elvégezni a rájuk bízott feladatokat. Elsősorban en< nek köszönhetjük eddigi eredményeinket. IC S. Azonos kereset Az országban először Érdemes szólni arról hogy itt épül az országban az első nagyüzemi, városi szennyvizet öntöző telep. A város szennyvize eddig a csukáséri főcsatornába ömlött, ahonnan a Dong- éren keresztül jutott el a Tiszába. Semmi lehetőség nem volt a tisztítására, de- rítetlenül ömlött, vagy csordogált hosszú kilomé­tereken át. Mind a két csa­torna vizét és élővilágát tönkretette a mérgezett víz. Hazánkban először próbál­koznak most a városi szennyvíz öntözéssel törté­nő hasznoytásával. A te­lep építője az Alsó-ti-zavi­déki Vízügyi Igazgatóság. A termelőszövetkezet el­nöke erről a következőket mondja: — Bár megyei beruházá­Nincs lehetőség arra, hogy tovább soroljuk a termelőszövetkezet terveit, az eddigiek is bizonyítják, hogy mennyi kezdeménye­zés született máris. Kosa Antal megjegyzi: — Gazdáink átlagkerese­te az elmúlt 8 év során másfélszeresére emelkedett, á iöv“d°lmük nem maga­sabb . oráni., napra, számít­Á sikerek alapja A kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet múlt évi gaz­dálkodási eredményei alap­ján elnyerte a munkás-pa­háromszoroztuk az utóbbi i években. Fejlesztettük az állatte- } nyésztést is és mivel az ehhez szükséges építkezé- I van, a kenyerét magunk értékesítjük. Elárusítóhe­lyeinken nemcsak kenye­ret, hanem zöldségféléket, gyümölcsöt és takarmányo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom