Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-12 / 110. szám

1972. május 12, péntek 5. oldal Az alkotmány — könyvalakban A Kossuth Kiadó könyvheti tervei Gödöllői egyetemisták között... A magyar irodalom ün­■pére gazdag választékot nál a Kossuth Kiadó, ájus 27-én, a könyvhét só napján tíz új könyv trül a boltokba és a pa- lonokba. Kass János il- sztrációi díszítik Nemes- irty István „Krónika Dó- a György tetteiről” című unkáját, amelyben a szer­a források tüzetes átta- ílmányozása alapján kö­lti, elemzi, leírja az ese- pnyeket, kutatja a történ- k emberi vonatkozásait, kort felidéző jellegzetes- Reket. Tavalyi sikeres bemutat- izása után az idei könyv­kén is megjelenik az „Iró- bmmel 1971”, amelynek szeállítója. Nemes György jra törekedett, hogy a agyar valóság sokszínű­gében is hűséges képét rja az olvasó elé. A „Vérvörös csütörtök” 60. /fordulójára jelenik meg smete László „Barikádok udapest utcáin 1912” című űvében. A „Népszerű rténelem” sorozatának gújabb kötete korabeli jkumentumok. újságcik- ;k és résztvevők vissza- nlékezései alapján eleve­ti fel a 60 évvel ezelőtti agikus eseményeket. Balázs Anna lírai hangú nlékképekből kibontakozó íéletírása egy kis prole- r leány gyermekéveit idé- . majd a 20-as évek mű- alyéletével. a fiatalok májaival, érzelmeivel, s =m utolsósorban az ille- ditásban folytatott küz­dőiével ismerteti meg az vasót. A marxizmus—leniniz- us klasszikusainak nép­ierű írásaiból összeállított 'rozat — amely elsősor- an a fiatalok körében épszerű — újabb kötettel azdagodik. Engels „Élet- ijzi vázlatok” című köte- ) megismerteti az olvasó­ul a munkásmozgalom irténetének jelentős sza- aszát, s történelmi szemé- úségekről rajzol életszerű ortrékat. Várhatóan nagy sikere :sz I. R. Grigulevics szov- ít történész könyvének, Az inkvizíció történeté”- ek, amelyben a szerző ar- a a kérdésre válaszol, fiért jött létre az inkvizí- ió, hogyan épült ki és mű- ödött évszázadok során. ,z olvasó bepillanthat a Most 100 éve. 1872. má­us 12-én Baján született jeles Ede. a század első fe- ének egyik. legkiválóbb hagyar szobrászművésze. Bár művészi kiképzését íz Európa-hírű bécsi kép- őművészeti akadémián zerezte, hazatérve csaknem levetette annak klasszikus- ikadámikus stílusát és né­pies tárgyú szobraival ;gyéni és magyar iskolát :eremtett. Ezekkel a művei- /el már az 1900. évi pári- ssi világkiállításon nagy sikert ért el. 1901-ben pe- íig a drezdai nemzetközi képzőművészeti kiállításon, az akkor 29 éves művész a kiállítás kis aranyérmét nyerte el. A nagy arany­érmet nem kisebb művész kapta, mint Auguste Ro­din, aki akkor állott dicső­ségének csúcspontján. híres, nagy perek kulisszái mögé: tanúja lehet Jeanne d'Arc. Giordano Bruno, Ga­lilei elítéltetésének és már- tíriumának. bemutatja az eddig jóformán ismeretlen gyarmati inkvizíció törté­netét is. Érdekes művet ad kézbe E. Iljenkov, a Csernisevsz- kij-díjjal kitüntetett szovjet filozófus: „Bálványképek és eszmények” című könyve gazdag történeti anyag fel- használásával vázolja a tár­sadalmi eszmény történel­mileg változó tartalmát, ki­alakulásának mechanizmu­sát. Részletesen foglalkozik az eszmény nevelési prob­lémáival is, elsősorban a szocialista társadalom vi­szonyai között. A könyvhét első napjá­ra megjelenő műveken kí­vül is színes az egész má­jusi kínálat. A korszerű társadalmi ismeretek könyvtárában jelenik meg impozáns kivitelben „A magyar forradalmi mun­kásmozgalom története”, ötvenezer példányban ké­szül el a most elfogadott alkotmány, s a kötet tar­talmazza Kádár János, Kállai Gyula és dr. Korom Mihály legutóbbi parla­menti beszédét is. A miniatűrgyűjtők őrö­mére megjelenik — magyar —orosz—angol nyelvű elő­szóval — Derkovits Gyula Dózsa fametszetsorozata. Kádár János „Híven a for­radalomért” című könyve — szintén miniatűr válto­zatban — a párt megalaku­lása 50. évfordulóján, 1968. november 24-én, a KB ün­nepi ülésén, továbbá a fel- szabadulás 25. évforduló­ján, 1970. április 4-én az országgyűlés ünnepi ülésén elhangzott beszédét tartal­mazza. A kiadó éves: tervében egyébként szerepel Kádár János és Biszku Béla írá­sainak közzététele. Kádár János beszédeinek és cik­keinek gyűjteménye „A szocialista Magyarorszá­gért” címmel lát napvilá­got. Az elmúlt 15 év si­kerekben és eredmények­ben gazdag időszakát fogja át Biszku Béla „A párt és az állam a nép szolgálatá­ban” című kötete, amely elsősorban a párt- és az államélet kérdéseivel fog­lalkozó cikkeket tartal­mazza. (MTI) Teles nem romantikus, népszínművi figurákat min­tázott, hanem a magyar parasztokat úgy örökítette meg, ahogy ő gyerekkorá­ban látta őket: a munká­ban korán megtört öreg­asszonyt, öregembert, a földművest, a „Kati né- ni”-t és a magyar falunak civilizáció terjedésével egy­re inkább kihalásra ítélt más alakjait. De a fiatal művész azt is bizonyítani akarta, hogy a nagyplasztikai feladatokkal is meg tud birkózni. Erre kitűnő alkalmat nyújtott az Erzsébet királyné emlék­műre kiírt pályázat, me­lyen a vezető nagy szob­rásztriumvirátus. Fadrusz János, Zala György és Stróbl Alajos is felvonult. A pályázaton nagy megle­petésre Zala és Stróbl mel­Mág kér a közönség Régóta várom, hogy Ba­ján is vetítsék a Még kér a nép című filmet. Tud­tam ugyanis, hogy ennek kísérőműsora a „Népi ha­lászat" című kisfilm ami több okból is érdekelt vol­na. S biztosan a bajai né­zőket is, hisz a film jó része a bajai halászszövet­kezet vizén készült. Végre megjelent a plakát, rajta jól olvashatóan a várt film címe. Tegnap délután beültem a moziba, s bár a Jancsó- filmet vetítették, a kísérő­film egészen más volt. Ér­deklődésemre azt vála­szolták, a „Népi halászat” nem érkezett meg. A kö­zelmúltban Kalocsán ugyanígy járt egy barátom. A közönség nevében ké­rem a Moziüzemi Vállalat­tól: Tartsa tiszteletben a kisfilmeket. Az lehet ugyanolyan jó érdekes, ta­nulságos, mint a nagyfilm. Sőt! Tartsa tiszteletben a közönséget. Nem mindenki azért megy moziba, mert okosabbat nem tud csinál- mi. Biztosítsák azt a jogát a nézőnek, hogy a pénzé­ért azt a filmet láthassa — még ha kisfilm is —, amit a műsorból kiválasztott. Ha pedig műsorváltozás történik, legalább a pénz­tár felett elhelyezett fel­irattal tájékoztassák a né­zőt. Ennyit az is megérde­mel. Használják ki azt a propagandalehetőséget, ami egy-egy film helyi vonat­kozásaiban rejlik. lett Teles is első díjat ka­pott. A megismételt Erzsé- bet-pályázatokon még há­romszor nyert első díjat, de a szobor kivitelezésével mégis Zalát bízták meg. A művész közben más művein is dolgozott, sok kitűnő portrészobrot készí­tett. A Millenniumi emlék­műhöz készült Szent László király szobra. Köztéren he­lyezték el — a Kallós Edé­vel közösen készített — Vörösmarty-szobrot. Mun­kácsy Mihály és Barabás Miklós síremléke is tehet­ségét dicséri. 1909-ben avatták fel Kecskeméten Kossuth szobrát, melyet az akkori művészeti szakértők az ország legszebb Kossuth- emlékművének minősítet­tek, mely ítélet alighanem ma is helytálló. Bármily nagyok voltakig A nyári önkéntes ifjú­sági építőtáborok vidám hangulatára emlékeztetett a látvány: a szőlőtőkék fölött feszülő acélhuzalok­ra terített tarka kabátok, kendők, pulóverek, már messziről útbaigazítanak. A dűlőúton autóbusz vára­kozik, a szőlősorok között diákok hajlonganak. Hatal­mas porfelleget hagyva maga mögött megérkezik a vizes kocsi, megáll, egy­szerre megrohanják... Ezúttal azonban nem kö­zépiskolások, hanem a Gö­döllői Agrártudományi Egyetemen tanuló, Bács- Kiskun megyei diákok ér­keztek kétnapos látogatásra a Kiskunhalasi Állami Gaz­daság tajói üzemegységé­ben levő Martos Flóra ön­kéntes nyári ifjúsági tá­borba. Látogatásuk első napján a gazdaság tajói szőlőültetvényén dolgoztak, a leveleiket most bontoga­tó szálvesszőket kötözték a huzalokhoz. — Ha a megkezdett sort befejeztétek, a buszban ta­lálkozunk — kiáltotta dél­ben társainak Bátai Imre, az egyetem Bács-Kiskun megyei diákklubjának ve­zetője. — A táborban ebé­delünk, s utána visszajö­vünk dolgozni. Negyedóra múlva mind a harmincketten elfoglalták helyüket a buszban. Az ebédig még volt egy kis időnk, beszélgettünk. — A Somogy megyeiek példáját követve, másfél évvel ezelőtt alakult meg művészi sikerei, talán még nagyobb érdemének tudha­tó be, hogy a fiatal magyar szobrászművészek egész so­rát fogadta tanítványává, s azokat minden ellenszolgál­tatás nélkül tanította és ne­velte a művészet alázatos szolgálatára. Tanítványai közül a legismertebbek: az első világháborúban elesett Sámuel Kornél, Szent- györgyi István, Petri Lajos, Kisfaludi Stróbl Zsigmond. A modern magyar érem­művészetnek a vele egy időben induló, kitűnő Beck ö. Fülöp mellett egyik meg­teremtője, az utánuk kö­vetkező magyar érmész- nemzedék csaknem minden tagja az ő műterméből, ta­nítványai közül került ki (Berán Lajos, Reményi Jó­zsef és mások). A. Gödöllőn a Bács-Kiskun megyei egyetemisták diák­klubja — magyarázta Szó­ród Sándor, a klub egyik vezetője. — A múlt hónap­ban pedig még szorosabb­ra fűztük Bács-Kiskun és az egyetem közötti kapcso­latot. A kölcsönös támo­gatás érdekében ugyanis a megyei tanács végrehajtó bizottsága, valamint a KISZ megyei bizottsága és az egyetem együttműködé­si szerződést írt alá. A nyolcvan tagú diák­klub másfél év alatt há­rom alkalommal látogatott el megyénk termelőszövet­kezeteibe, állami gazdasá­gaiba. A diákklub megala­kulása után a fiatalok elő­ször a kalocsai, a kiskőrö­si termelőszövetkezeteket keresték fel, tavaly ősszel pedig a Bajai Állami Gaz­daságba szerveztek tanul­mányi kirándulást. Most a halasi gazdaságba jöttek dolgozni. A közelmúltban aláírt együttműködési szerződés alapján Bács-Kiskunból negyven harmadik osztá­lyos középiskolás diáknak kéthetes egyetemi előkészí­tő tanfolyamot szervezünk — magyarázta Bátai Imre. — A mezőgazdaság-tudo­mányi karra jelentkező fiataloknak augusztusban kémiából, biológiából és matematikából tartanak előadásokat az egyetem ok­tatói. Akik pedig a mező- gazdasági gépészmérnöki karon kívánnak majd to­vábbtanulni, ugyancsak augusztusban Gödöllőn matematikai és fizikai elő­készítő tanfolyamon ve­hetnek részt. A szerződés alapján má­jus végéig a gödöllői egye­tem kellő péídányszámban megküldi a -megyei tanács végrehajtó bizottságának a felvételi vizsgák tananya­gának címszavas felsoro­lását és az előkészítő tan- folj/am tematikáját, hogy az előkészítőn nem szerep­lő, de annak megértéséhez szükséges anyagrészekből a tanulók felkészülhessenek. — Májusbon a diák­klubunkban vendégül lát­juk a kecskeméti Berkes Ferenc Közgazdasági Tech­nikum irodalmi színpadá­nak tagjait — folytatta a beszélgetést Tarjányi Györgyi negyedéves egye­temi hallgató. — Egyéb­ként ezzel, illetve a kecske­méti középiskolások iro­dalmi színpadának műso­rával fejeződik be a máso­dik félévre tervezett prog­ramunk, mivel hamarosan kezdődik a vizsgaidőszak. — Az egyetem padjaiba visszatérve, szeptembertől majd újult erővel folytat­juk a munkát — vette át a szót Szórád Sándor. — Nagy fába vágtuk a fej­szénket, ősszel ugyanis Bács-Kiskun megyei napo­kat rendezünk az egyete­men. Tervünk szerint az eseménysorozatra megye­beli szakembereket, KISZ- eseket, irodalmi színpado­kat, zenekarokat hívunk meg. Ezzel kapcsolatban egy kérésünk is lenne. Amennyiben lehetséges, szeretnénk, ha néhány napra megkaphatnánk a nemrég Budapesten meg­rendezett Bács-Kiskun me­gyei napok mezőgazdasági kiállításának anyagát. Az együttműködési szer­ződés egyik paragrafusa a következőképpen hangzik: „A megyei tanács végre­hajtó bizottsága a szakdol­gozati, illetőleg a diploma- tervtémák kifüggesztése előtt javaslatot tesz az egyetemnek azon gazdasá­gokra, illetve témákra, ahonnan és amelyekből a hallgatók szakdolgozatai­kat, diplomatervüket írhat­ják ...” — Számunkra ez az egyik leghasznosabb segít­ség — magyarázta Lakó György, negyedéves hall­gató. — A termelőszövet­kezetektől, állami gazda­ságoktól olyan témák fel­dolgozására kapunk javal­latokat, amelyeket a ké­sőbbiek során a gyakorlati életben is hasznosíthatunk. Szeretnénk, ha a mezőgaz­daság-tudományi kar hall­gatóin kívül a mezőgazda­sági gépészmérnöki karon tanuló diákok is meríthet­nének Bács-Kiskun megyei témát. — Ez nemcsak a szak- dolgozat, illetve a diplo­mamunka elkészítésében nyújtana nagy segítséget nekünk, hanem jobban megismernénk a megye mezőgazdaságának jelenle­gi helyzetét, célkitűzését, problémáit — vette át a szót a diákklub vezetője. — A tanulmányutak szer­vezése mellett az üzemek, vállalatok által javasolt témák kidolgozása is hoz­zájárulna ahhoz, hogy mi­re befejezzük tanulmánya­inkat, s hazajövünk, már nem ismeretlen előttünk Bács-Kiskun mezőgazdasá­ga. — Az egyetem elvég­zése után melyik termelő- szövetkezetben, vagy álla­mi gazdaságban szeretné­tek elhelyezkedni? — A kiskunfélegyházi Le­nin Termelőszövetkezet társadalmi ösztöndíjasa va­gyok — mondta Palásti Béla. — Még a mezőgazda- sági technikum tanulója voltam, amikor szerződést kötöttem a szövetkezettel. Félegyházán laknak a szü­leim, szeretem ezt a várost. Elsősorban tehát ezért ha­tároztam úgy, hogy az egyetem elvégzése után, azaz két év múlva itt he- lyezkedek el. Havonta ezer forint ösztöndíjat kapok. — Éppen a múltkor szá­moltuk: államvizsga után a diákklub tagjainak 80 százaléka hazajön dolgozni — jegyezte meg Lakó György. — Közülük na­gyon sokan társadalmi ösztöndíjasok. A harmad­éves Szabó László például a solti Szikra Termelőszö­vetkezettel kötött szerző­dést. Sztrányáczki Imre el­sőéves hallgatónak ugyan nincs ösztöndíja, illetve szerződése, ennek' ellené­re otthon, valamelyik ke­celi szövetkezetben szeret­ne elhelyezkedni. — Tavaly nyáron a Szik­rai Állami Gazdaság ön­kéntes ifjúsági építőtábo­rában műszaki vezető vol­tam — vette át a szót a harmadéves Muskó Piros­ka. — Nagyon jól éreztem magam a gazdaságban, őszintén szólva, kicsit meg is bántam, hogy szülőfa­lumban az ásotthalmi Egyetértés Szakszövetke­zettel már korábban szer­ződéit kötöttem. Annak el­lenére, hogy Csongrád me­gyéből származom, meg­alakulása óta a Bács-Kis­kun megyei diákklub tagja vagyok. Elérkezett az ebéd­idő. Felzúgott az Ikarus motorja, a diákok elindul­tak a tábor felé. Június végéig elbúcsúztunk tő­lük. A vizsgaidőszak után, mint a táborok műszaki vezetői jönnek haza. Vi­szontlátásra ismét Bács- I Kiskun megyében. Tárnái László Dr. Sólymos Ede Baja, Múzeum A régiségek megfiatalodnak A Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat porcelán műtermében százával sorakoznak az értékes „gyógyí­tásra váró” törött porcelánok, kerámiák. Szakértő ke­zek művészi munkájával javítják a hibákat, illesztik össze a törött darabokat. A kecskeméti Kossuth-szobor alkotója Száz esztendeje született Teles Ede

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom