Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-12 / 110. szám
6. oldal 1978. május 18, péntek Csillag az egyenruhán Nem tagadhatjuk, hogy az idő mindennapjaink egyik legfontosabb tényezője. Azt sem lehet azonban kétségbe vonni, hogy talán sehol sem igazodik úgy az élet, a munka az órák mutatóihoz, mint a vasútnál. Aki tehát a MÁV szolgálatában akar dolgozni, annak elsősorban a fegyelemmel kell megbarátkoznia. Ha ez sikerül, akkor elvileg minden lehet az illetőből. Erre a fegyelemre, a percek, másodpercek szigorúságára, az utasítások, alá- és fölérendeltségi kapcsolatok vitat- hatatlanságára utal a közkedvelt megállapítás: a vasút az ország második hadserege. ★ ★ ★ Kiskőrösön egy véletlen kapcsán volt alkalmunk személyesen is tapasztalni a pontosságot. Délelőtt ugyanis hiába kerestük Barkóczi Jánost a csomópont pályafenntartási főnökét: Kiskunhalason tartózkodott. Munkatársai viszont javasolták, hogy 14 óra 30 percre menjünk vissza, mert akkor érkezik haza. S amikor fél háromkor nyílt az iroda ajtaja, már „mérget lehetett volna venni rá”, hogy csakis Barkóczi elvtárs jön be. Így is történt. A középtermetű, egészséges arcú, de már deresedő férfi hatodik éve titkára az itt működő pártalapszervezetnek, s azonnal készségesen rendelkezésére áll az újságírónak, hogy az ezzel ösz- szefüggő kérdésekről, gondokról és eredményekről beszéljen. — Amikor 1966-ban megválasztottak, mindössze hat főből állt az alapszervezet. Hogy miért csak ennyi? A gazdasági vezetők egymás után váltották egymást. Még meg sem melegedett az egyik, amikor leváltották, vagy magától ment, családi okok miatt. Így aztán kissé elhanyagolt volt itt minden, beleértve a pártszervezetet is. Amikor én ide kerültem, akkor jött az új állomásfőnök is, s akkor kezdett konszolidálódni a helyzet. A kiskőrösi vasútnál dolgozó emberek száma hat. évvel ezelőtt meghaladta a 160-as létszámot. Nagyon kevés volt a hat párttag. De ne a múltról beszéljünk. Azóta sok minden megváltozott, javult nálunk — mondja Barkóczi elvtárs, aki 1966- ban tulajdonképpen haza került. Tősgyökeres kiskőrösi. Annyira, hogy szülőhelye a városi rangra törő nagyközség. Az új párttitkár tehát hozzáfoghatott a pártélet kialakításához, a taggyűlések rendszeressé tételéhez. Különösebb szervező munkát nem jelentett ez, hiszen. mint kiderült, a tagság igényelte az összejöveteleket, s mindannyian elégedetten állapították meg hamarosan hogy ismét fórum lett a taggyűlés. A megjelenés — a vasút körülményei közöt ez igazán dicséretes — mindig száz- százalékos volt. A titkárt és az „egyszerű” tagokat is egyre több pártonkívüli kereste meg és kérdezgette: mit tárgyaltatok legutóbb, mit határoztatok, mikor jöttök ismét, össze stb. Néhány év múlva a taggyűlés eseménye volt a csomópont embereinek. Olyan kérdések kerültek terítékre, amelyek mindenkit érintettek, érdekeltek, s azt vették észre a kommunisták, hogy a párt vonzza a kívülállókat. ★ ★ ★ — Legfontosabb célunk, törekvésünk az volt, hogy ne szakadjunk el az emberektől, a mindennapi munkától, az élettől. Nem valami új dolgot fedeztünk fel ezzel, hiszen a pártnak mindig is ez a törekvése. A mi munkánkban ez mégis újat jelentett a korábbi gyakorlathoz képest. Olyan „ügyeket” beszéltünk meg, mint a munka jobb megszervezése, a verseny, a dolgozók megbecsülése, oktatás, szakmai képzés. Én ennek tulajdonítom hogy megnőtt az itt dolgozó, ma már 250 főt számláló kollektíva szemében a párt tekintélye. Egyre több felvételi kérelem futott be. Ügy higyje el, volt olyan esztendő, amikor 4—5 új tagkönyvet állítottunk ki. A múlt évben alakult meg a KlSZ-szer- vezet, tizenkét fiatallal. Azért csak ennyivel, mert nincs több — mosolyog a titkár, s azonnal az utánpótlásra térünk át. Mert hiba volna azt gondolni a fentiekből, hogy a kiskőrösi vasutas alapszervezetben a pártépítés spontán módon történik. Az említett 4—5 új tagkönyv tulajdonosát is évek óta jól ismerik a párttagok, s amikor felvételüket kérték, tudták, kik jelentkeznek. Persze, akadt olyan is, akinek alaposan a fejére olvasták hibáit: igaz, hogy jól dolgozol, igaz, hogy rendben van a családod, majd fel is veszünk a pártba, ha most és mindörökre leteszed a borospoharat. Ne értsd félre — mondták az illetőnek — nem aszkétát akarunk belőled nevelni, de aki havonta kétszer-háromszor dülöngélve jön dolgozni, azt nem állíthatjuk példaképnek a többiek elé. MárJános elmondotta, észrevehető, hogy egy év alatt is mennyit csiszolódik valaki: más a véleményük, a munkafegyelmük, s szinte más, teljesebb az ember. Értik és élik a hármas jelszót: szocialista módon élni, dolgozni, tanulni. ★ ★ ★ Most 26 tagja van a MÁV kiskőrösi csomópontján működő pártszervezetnek. Hat-hét jelölttel foglalkoznak. Mindez az elmondottakkal együtt természetesen nem kizárólag a titkár érdeme. De hogy neki, az ő szervezőkészségének, fegyelmének, példamutató szorgalmának köze van hozzá, nem vitatható. Ilyen körülmények között egyáltalán nem véletlen, hogy Barkóczi János egyenruhájára április 4-én fel tűzhette a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést. — Körülbelül 20—30 percet várakoztunk az átadás előtt. Akkor átfutott rajtam, hogy miért éppen nekem adják ezt, hiszen olyan sokan jól, nálam esetleg jobban dolgoznak — emlékezik vissza nem kis szerénységgel Barkóczi elvtárs. Pedig a rejtélyt nem nehéz megfejteni: azok, akik például a kiskőrösi vasútállomáson jól dolgoznak, azért végzik úgy a munkájukat, mert a pályafenntartási főnök, a párttitkár az ő érdekükben fáradozik, ha úgy tetszik, értük dolgozik még jobban .A A karikatúra „bukása' AZ ORVOS-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége, t- megvizsgálván a falu egészségügyi helyzetét, valamint a falusi egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeit — megállapította, hogy sokat javult és fejlődött a vidék egészségügyi ellátása. így van ez megyénkben is, jóllehet ilyenkor ma még hozzátesszük, hogy csak önmagához képest fejlődött sokat egészségügyi helyzetünk. Hiszen — mint erről elég gyakran szólunk — nagyfokú az elmaradottságunk mind az országos, mind a vidéki átlaghoz mérve is. Nehéz pótolni, ami a múltból túl- szegényes örökségként ránk maradt. De a tény — tény így is. Nem lehet elvitatni a fejlődést, ha például csak a körzeti orvosi hálózat vonatkozásában nézzük az adatokat. 1950-ben 81, később az év folyamán 106 körzeti orvos működött. JELENLEG 206 szerveGál Sándor zett állás van. A III. ötéves terv időszakában 11-gyei emelkedett a körzeti gyermekorvosi állások száma, s a mostani tervidőszakban 14 ú j körzet szervezése szerepel. A járóbeteg-ellátás leggyorsabban fejlődő ágában, a fogászatban főleg falun telepítettünk le megyénkben 42 fogorvost, az előző ötéves tervben. Az új tervidőszakban 27 állás szervezése van soron. A körzeti orvosi hálózattal párhuzamosan növekedett a védőnői hálózat. 1950-től 1970-ig — 86-ról 204-re emelkedett a körzeti védőnői állások száma. Hogy mindez bekövetkezhetett, annak fő előfeltételeként megyénkben is a falusi életkörülményeknek kellett megjavulniok. NAGY SZAMOKAT tudnánk felsorakoztatni annak bizonyítására, mennyivel több falusi házba vezették be ezalatt a vizet, villanyt, gázt. Kunadacstól le egészen Szeremléig nemsokára csak mutatóban találunk községeket, ahol még nem építettek — a lakosság munka-anyagi hozzájárulásával orvosi rendelőt, amelyet a tanács tart fenn. Nem beszélve az új, vagy bővített gyógyszertárakról, s az egészségügyi szolgálat — orvos, körzeti ápolónő, védőnő és orvosírnok — csoportjainak teljesebbé válásáról —. e feltételek is hozzájárultak az egészségügyi dolgozók hivatástudatának elmélyüléséhez. Igen örvendetes, hogy az országos vizsgálat során megkérdezett egészségügyi dolgozók több mint 80 százaléka jelentette ki: marad, tehát véglegesnek nem átmenetinek tekinti a falun végzett munkát. nyelmesen ül íróasztaláná Fölötte nagy pecsétű dipli mája függ a falon. Polcc — gyógyszeres üvegekkf tégelyekkel. A doktor í előtt egy kucsmás és e| kalapos parasztember óriá toronyórát támaszt. Az óri lánc szinte átéri a rendel és akkora medál van a vi gén, mint egy emberfej. kép aláírása: — A toronyórájuk ne modern, a lánc nem aran nem megyek magukb körorvosnak. AKKOR — a hivatást dattól fűtött áldozat munkát végző kórházi túlterhelt körzeti orvosok való tekintettel — magúi helyesbítettünk az igaztal nul általánosító karikatú mondanivalóján. Az él igazolta, hogy nem toron óra lánccal kellett a falu indult orvosoknak, hane víz, villany, gáz, lakás’ t hát amiben ők sem mara hatnak az átlagpolgár niv ja alatt, — aztán rendé eszközellátottság, hogy n mes hivatásukat ne egy j vasasszony „gyógyfelszer lésével” kelljen gyakorc niok. T. I. Hol van már annak a — maga idejében is túlzó, a hivatásszerető orvosokat egyenesen sértő — karikatúráknak a létjogosultsága, amelyet (visszakerestem) 1964 augusztusában, mint „központi anyagot” közöltünk a Petőfi Népében?! A fehérköpenyes orvos, kezében, zsebében a legközismertebb eszközökkel — képedig a párttag példakép! * ★ ★ — Ügy gondolom, hogy fiataljaink közül jó néhá- nyan erősíteni fogják alapszervezetünket. Legutóbbi ülésünkön számoltattuk be őket a munkájukról, terveikről. Dúl László KISZ- titkár és Farkas János szervezőtitkár volt jelen. Minket, idősebbeket, meglepett, hogy milyen bizalommal vannak irántunk, meghatott az őszinte ragaszkodás, a tisztelet. Persze, a pártépítésnek a KISZ-tagokon túl is vannak tartalékai, elsősorban a szocialista brigádokban. Kilenc ilyen brigádunk van. Közülük a pályafenntartók Petőfi brigádja másodszor nyerte el az aranyplakettet. De a forgalmi szakszolgálatnál működő Kossuth tagjai Is aranyat kaptak — először. Ezüstöt kapott a távközlési Petőfi, a Dózsa, bronzot pedig a Rákóczi. A munkaversenynek a vasút területén különösen . nagy a fontossága — zárja le ezt a témakört a titkár elvtárs. Ahhoz azonban; hogy jobban menjen a munka, feltétlenül szükséges az oktatás. Eddig minden évben — 1966 óta — megszervezték a politikai tanfolyamot. Tizennyolc fővel most „megy” a marxista— leninista középiskola, ketten esti egyetemre járnak, a titkár az ősszel kezdi ugyanezt. Amint Barkóczi Közúton a munkavédelmi felügyelik Legelőbb hadd álljon itt a Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsa Munkavédelmi Bizottságának egyik grafikonjáról leolvasott néhány adat: 1970-ben a bekövetkezett 34 halálos üzemi balesetből öt volt a közlekedéssel összefüggő. 1970-ben viszont, amikor az előző évihez képest 13-mal csökkent a tragikus végű üzemi balesetek száma, a 21 ilyen sajnálatos esetből 14 függött össze a munkavédelmi, műszaki előírásoknak a közlekedésben való figyelmen kívül hagyásával. — Nem utolsósorban ezek a lesújtó adatok diktálják bizottságunknak, hogy még jobbá, még hatékonyabbá tegye a megelőzést — magyarázza Gróf István, az SZMT munka- védelmi felügyelője. — A SZOT állásfoglalásának szellemében ezért törekszünk a megyei rendőr-főkapitánysággal mind szorosabb együttműködésre a közúti ellenőrzésekben. Meghökkentek a sofőrök Ennek szükségességét és feltétlen hasznosságát igazolta az április 16—22-e közötti héten tartott általános közúti ellenőrzés, melyet együttesen végeztek az SZMT munkavédelmi felügyelői és a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési és gépjárműveket ellenőrző osztályának dolgozói. A baj megelőzését szolgáló ilyen ellenőrzések hasznossága és rendszeressé tétele mellett szól az a tapasztalat, amely a tehergépkocsi- és vontatóvezetők meghökkenésében volt lemérhető: „Hogy-hogy nemcsak a rendőrségi, hanem civil rendszámú autóból is ellenőrök szállnak ki?! És így szőrözik a jármű műszaki állapotát, a rakomány szakszerűségét?.. .” Minden ötödiknél szabálytalanság... Mennyire nélkülözhetetlen a rendcsinálás elősegítéséhez a megelőzésnek ez a jól választott módszere, beszédesen tanúsítják a következők: az említett, április 16—22-e közötti általános ellenőrzés ötszáznál több tehergépkocsit, illetve vontatót érintett. Közülük több mint 100-nál tapasztaltak különböző, gyakran nagyon súlyos hiányosságokat. Akadt például olyan vontató, amelynek irányjelzője jobbra, pótkocsijának villogója pedig balra kanyarodást jelzett... A leggyakrabban tapasztalt fogyatékosságokat az alábbiakban összegezte az SZMT munkavédelmi bizottsága: — nem működtek a világító berendezések, irányjelzők, féklámpák; — lefutott, kopott külső gumikat használnak, amelyekkel közlekedni igen veszélyes; — hatástalan kézi- és lábfékkel közlekedtek; — ittas személyeket szállítottak a pótkocsin és a vezetőfülkében; — a rakománnyal közlekedő járművek oldalai nem voltak összekapcsolva, illetve hiányzott az összekötőlánc, a teherrel megengedett maximális sebességet 20—30 kilométerrel is túllépték, s emellett túl voltak terhelve, a kormányszerkezetek nem voltak biztonságosak, a megengedettnél nagyobb volt a kormányholtjáték, szabálytalan, vagy kitöltetlen menetlevelekkel közlekedtek, amelyek módot adnak a feketefuvarra. A munkahelyi vezetőkön is múlik Elgondolkoztató megállapítások. Többségük arról tanúskodik, hogy az észlelt hibák, hiányosságok nem menetközben keletkeztek, hanem már a telephelyről szabálytalan, nem működő, vagy nem biztonságos berendezésekkel indulnak útjukra a járművek, és vezetőik. Szó, ami szó, a rendőr- hatóság képviselői számos pénzbírságot szabtak ki a szabályszegő gépjárművezetőkkel szemben. Nem maradnak el azonban az SZMT munkavédelmi bizottságának intézkedései sem. Ezek nyomán nem utolsósorban a vállalatok igazgatóin, a tsz-ek területi szövetségein, illetve a közös gazdaságok vezetőin a sor, hogy felelősségteljes intézkedésekkel gondoskodjanak róla: a közutak forgalmában csak biztonságos erőgépekkel és gépkocsikkal vegyenek részt dolgozóik. A közlekedés biztonsága, emberek élete és testi épsége kívánja meg ezt. A közlekedésrendészet napi kontrollja mellett a civil rendszámú autókból kiszálló munkavédelmi el lenőrök is ezt a célt szol gálják. P. I. Német színház Hajóson A Magyarországra Iá gató Karl-Marx-Stac városi színház együtt Hajóson is bemutatja He rieh von Kleist, „Az élt korsó’’ című remekét, n jus 25-én, a község mű■ lödési házában. Nagyszerű társulatot ] szönthetünk ebből az kálómból Bács-Kiskun r gyében. 1951-ben a Nér, Demokratikus Köztársa: színházai közül ez nyitó meg legelőször kapuit. O; raház a neve, mert mű rán sok zenés mű szerei Sűrűn előadják Hänc Mozart, Verdi, Wagner más klasszikusok műv < Színművekkel is szolgál; az együttes célját: a szó alista embertípus kiala tását, a szépre, jóra fői kony emberek nevelését, színház repertoárjában i megfér egymás mellett T sztoj Feltámadás című rr ve és Brecht Galilei cíi alkotása. A mai embert gondokról, örömökről s: ló művek közül Biegfri Matthus a legsikeresebb, színház több német nat városban fellépett és kert aratott berlini ví dégjátéka során. Kleist munkásságát f hazánkban is jól ismerik német romantika egyik U nagyobb drámaírója. Műi iben azt tanítja, hogy t nős emberek felett cs feddhetetlen ember ít kezhet. A most műsoron vő művében egy erkölcsi len bírót állít pellengér aki nem átall ítéletet he ni olyan esetben sem, an kor a bűnt ö maga kövei el. Az eltört korsó eg ben a korabeli német iga ságszolgáltatást is kig nyolja. Érdeklődéssel várjuk Karl-Marx-Stadt-i együ tes vendégjátékát.
