Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-25 / 121. szám
Kiskunsági ncmcsny árból A Kiskunsági Állami Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság számára az 1971-es év a gyorsabb előrelépés esztendeje volt. Az értékelés alapjának számító időszak 123 millió forintjáról 247 millióra emelte halmozott termelési értékét. Ennek forrása elsősorban a műszaki fejlesztés volt, hiszen az üzem dolgozóinak létszáma négy év alatt csupán hetveneggyel növekedett. Az erdőgazdaság faalap- anyag-termelése 1980-ra eléri a tervezett 180 ezer köbmétert. 1971-ben 143 A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE ezer köbméter úgynevezett vastag fát termelnek ki az erdészetekben. Ebből 45 ezret feldolgoztak, itthon, illetve külföldön félkészvagy készgyártmányként értékesítettek. A hazai gyufaipar például több mint fél ezer köbméter nemesnyárt a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságtól vásárolt. Összeállította: Nagy Ottó A beruházási szabályozó rendszer fejlődése A beruházások egyben a további fejlődést is megalapozzák. Ha tehát olyan fejlesztésekre költünk, amelyekkel hatékonyabban lehet termelni, akkor perspektivikusan is megfelelő jövedelmekre számíthatunk. Mivel a beruházások közvetlenül a vállalati gazdálkodás alapjául szolgálnak, a döntési jogköröket úgy módosították, hogy a fejlesztés nagyobb hányada felett . vállalati hatáskörben dönthetnek. A pénzügyi források mgteremtésénél pedig az volt a törekvés, hogy a hitel minél nagyobb mértékű legyen, és az ezen felüli anyagi eszközöket állami támogatásból és saját erőből fedezzék. Az anyagi eszközok koncentrálása Korábban a beruházási előirányzatok nagy részét központi döntések alapján osztották el, ezért igen kis szerepe volt a vállalati elképzeléseknek. E megállapítások megyénkre is érvényesek, hiszen a beruházási tevékenység igen nagy hányada a központi járműfejlesztési program, közműfejlesztési program és a vidéki ipartelepítési feladatok végrehajtására folyik a vállalatainknál. Amikor a beruházások nagy hányadát helyi döntési hatáskörbe utalták a központi szervek, arra számítottak, hogy a vállalatok hosszabb távra terveznek, s nagyobb jelentőségű beruházásokat valósítanak meg. Nem így történt, mert a gazdálkodó szervek nem koncentrálják a beruházásokat, a rendelkezésre álló pénzeszközöket elaprózottan használják fel, a beruházási pénzeszközök azonnali befektetése, évenkénti elköltése tapasztalható. A tartós betétek állománya nagyon minimális, szinte jelentéktelen. Nem tudtuk maradéktalanul megvalósítani azt az elvet sem, hogy a beruházások azokba az ágazatokba kerüljenek, ahol a termelés a legnyereségesebb. A fejlesztési alapok és jövedelmek koncentrálódása több esetben nagyon is elkülönül egymástól. Nagy hatékonyságú, modern beruházások pedig csak úgy valósíthatók meg, ha azokhoz a szükséges pénzösszegek előteremthetők. Ennek egyik módja, hogy a fejlesztési eszközök intenzívebben áramoljanak a gazdasági életbe, mint jelenleg. Gazdaságirányítási rendszerünknek nagyon lényeges eleme, hogy a piac szerepére alapozunk. Több vállalatnál eltúlozzák azt az elvet, hogy aki nem fejleszt, az lemarad. Ezért nem tartanak pénzt a bankban, sőt többször előfordul, hogy beruházásokat végeznek akkor is, ha erre a pénzeszközök nem állnak rendelkezésre. A kalkulációkban a fejlesztési költségeket a valóságot meghamisítva alábecsülik és a létesítmények befejezéséhez szükséges költségeket központi segítséggel kívánják előteremteni. Mindez nem kívánatos tervalkudozásokhoz vezet és az ilyen igények nem is teljesíthetők. Ezért szabályozták rendelettel, hogy a többletköltségek fedezetére tartalékot kell a beruházóknak képezni. Bács megyében a korszerű sertéstelepek építésénél fordult elő szinte sorozatosan, hogy egy beruházás 100—120 millió forint tervezett költséggel indult, a többletkülönbség összege pedig gyakran eléri a 40—60 millió forintot is. Természetesen ezekben az esetekben több tényező játszott közre, de szinte valamennyi beruházásnál kimutatható az alá- tervezés is. Hatékonysági követelmények A kiméit és nagy fontosságú beruházások megvalósítását a kormányzat sok esetben preferenciák alkalmazásával segíti. Ezek a szabályozók a gazdaságirányítási rendszer első éveiben helyesen működtek. Az utóbbi időben a preferenciáit ágazatok nagyon megsokasodtak. Négy év alatt 52 féle preferált területet jelöltünk ki, ezért ez a szabályozó szinte elvesztette jelentőségét. A beruházásoknál általában nem tartják be a hatékonysági követelményeket sem, amelyek pedig feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az üzembe lépő létesítmény építési költségeivel kapcsolatos hiteleket a gazdálkodó szervek hiánytalanul vissza tudják fizetni. Megyénkben ezek a megállapítások különösen vonatkoznak a mezőgazdasági üzemek által eszközölt beruházásokra. Nagyon sok esetben a nyereség csak a számításokban volt meg, ténylegesen sokkal szerényebb eredmények születtek. A középlejáratú beruházási hitelek 36 hónap helyett átlagosan 27 hónapra lettek kihelyezve. Ez abból a szempontból előnyös, hogy a hiteleszközök hamarabb kerülnek vissza és ismételten kihelyezhetők. A hosszúlejáratú hitelek nyújtásánál az eredeti elképzelések szerint 6—7 éves visz- szafizetési időkre számítottunk. Ténylegesen a törlesztés időtartama kevesebb, mint öt év, ami lényegében ugyanazokkal a következményekkel jár, mint a középlejáratú hiteleké. A hitelrendszert úgy kell továbbfejlesztenünk, hogy a hitelbírálat és a hitelképesség ne csak a jelenlegi szempontoknál, hanem a jövő tényezőinél is mérlegelésre kerüljenek. Számolni kell azzal, hogy a mostani helyzettel szemben később előnytelenebb gazdasági viszonyok is bekövetkezhetnek, tehát mindezek hatása megfelelően tükröződjön a kölcsönnyújtás elveiben. Kivitelezési idő A beruházásihitel-nyújtáskor olyan igény merül fel, hogy a lejárati idő a mostani gyakorlattól eltérően hosszabb legyen és nemzetközileg kialakult szokásoknak megfelelően a hitelt igénybe vevő gazdálkodó szervet adókedvezményben lehessen részesíteni. Az is ösztönözne a jövedelmezőbb beruházások megvalósítására, ha a fejlesztés után keletkező nyereség teljes egészében visszamaradna a vállalatnál mindaddig, amíg a beruházással járó egyéb terheket viseli. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a nyereségen belül igen nehezen lehet elkülöníteni azt a részt, amely kifejezetten a fejlesztés következtében keletkezik. A hitelek kiadásánál helyes lenne a besorolási mutatót kiegészíteni olyan szempontokkal, amelyek szerephez juttatják a kivitelezési időt is. Helyes ugyanakkor a preferenciák számát csökkenteni és a beruházások finanszírozására adott hitelek szerepét növelni. Ezt a népgazdaság IV. ötéves terve a gazdálkodás minden szférájában így irányozza elő. A feldolgozóipari beruházásoknál például 23 százalékos, az iparnál és a mezőgazdaságnál pedig 17 százalékos a preferált hitelarány. H. Kiss Béla A gabonaipar gondjai Ősszel 112 ezer 256 hold búzát vetettek el Bács- Kiskun megyében, megközelítőleg annyit, mint 1970- ben. A múlt évben 22 ezer 443 vagon étkezési búzát takarítottak be, s ebből a mennyiségből 15 ezer 203 vagonnyit a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat vett át a termelő üzemektől. A terményvásárlás július 10. és augusztus 10-e között volt a legnagyobb, amikor az egész évben átvett kenyérgabona-mennyiségnek csaknem 64 százalékát kellett elhelyezni a vállalat körzeti üzemeinek raktáraiban és az ideiglenes tárolótérre. Még így is több, mint 2 ezer vagon termény a szabad ég alá került. Az előrejelzések szerint kenyérgabonából ebben az esztendőben is kielégítő termés várható. Ötezer vagon raktárteret kellene építeni ahhoz, hogy jó gabonatermés idején is töb- bé-kevésbé kielégítsék a szükségletet. Bácsbokodon épül ugyan egy 560 vago- nos raktár, de ez alig enyhíti a hiányokat. A gabonafelvásárló körzeti üzemei ezért felkészültek arra, hogy a tavalyihoz hasonló mennyiségű terményt bértárolási megállapodás alapján a termelőknél hagyjanak, vagy a vállalat telepein védett helyen ugyan, de a szabadban tartsanak, mindaddig, amíg a magtárak telítettsége nem csökken. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat az elmúlt években tovább korszerűsítette telepeit. Üj gépeket szerzett be, amelyek meggyorsítják a gabona szállítását és tisztítását. Ennek következtében a gabonabetakarítás időszakában naponta 500, megfeszített munkával 800 vagon terményt tud átvenni a mezőgazdasági üzemektől. Ebből két műszakos üzem mellett naponta 130 vagon gabonát tud megszárítani, és 470 vagonnyit tisztítani. Ez a teljesítőképesség a vállalat, valamint a szövetkezetek és állami gazdaságok szélesebb körű együttműködésével növelhető. Egyes gazdaságokban papírt, vagy vasárut tartanak a mezőgazdasági termékek elhelyezésére létesített gazdasági épületekben. Jobban szolgálja a közérdeket, ha ezekben a raktárakban, amelyeket jelenleg nem rendeltetésszerűen használnak fel, mezőgazdasági terményt, illetve a keveréktakarmány előállításához szükséges alapanyagokat helyezik el. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat az érdekeltekkel egyetértésben, ennek a lehetőségnek a kiaknázására törekszik. A fedett helyen raktározott termény vagy takarmányalapanyag nincs kitéve az időjárás viszontagságainak és kevesebbet veszít az értékéből, mintha a szabad ég alatt helyeznék el. A haszon kiállítása Nyugodtan elmondhattuk a fenti megállapítást a közelmúltban Kecskeméten rendezett újítási kiállításról, amelyen a mozgalom által produkált legjobb alkotásokat tették közszemlére a megye üzemei. A bemutatón szereplő termékek és eljárások az elmúlt évben nem kevesebb, mint 24 millió forint terven felüli hasznot eredményeztek a válallatoknak. Képünkön a Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyárának újításai láthatók. Felsőszentiváni kezdeményezések A lakosság tejellátása fontos téma. Ezért érde- I mes szólni arról a gépbemutatóról, amelyet nemrégen a felsőszentiváni Üj Élet Termelőszövetkezet szarvasmarha-tenyésztő telepén rendeztek. A kétnapos tapasztalatcserére az ország minden tájáról, részéből eljöttek az állattenyésztő szakemberek. Érdeklődéssel figyelték az új magyar tejkezelő gépsort, amely kifogástalanul működött. A berendezéseket a termelőszövetkezet megvásárolja a gyártó üzemektől. Célja, hogy segítse a lakosság ellátását. Az elmúlt esztendőben saját boltjaiban 770 hektoliter tejet értékesített. A közvetlen eladással több mint 200 ezer forint többletbevételhez jutott. Elhatározta a közös gazdaság vezetősége, hogy tovább növeli a közvetlenül értékesített tej mennyiségét és a község ellátásán kívül Bajára is szállít. Az elképzelések szerint bevezetik a műanyagtasakba történő csomagolást. Az újonnan megvásárolt gépsor lehetővé teszi, hogy a tej a fej és után néhány órával a vevő asztalára kerüljön. Az új berendezésekkel növelik a jöedelmezőséget. Ez a törekvés jelentkezik a borjúnevelésnél is. A fölözött tejpor és a borjútáp viszonylag magas ára arra ösztönözte a közös gazdaságot. hogy visszatérjen a fölözött tej itatásához. Erre megvan a lehetőség, mert az egész szarvasmarha-állomány tbc-mentes. Az összes költségek figyelembevételével egy liter fölözött tej 1—1,4 forintba kerül. Ha a fölözött tejjel itatják a borjúkat évente 152 ezer forint megtakarítást érnek el. Figyelmet érdemelnek a felsőszentiváni Űj Élet Termelőszövetkezet kezdeményezései. Keresik az utat, miképpen lehetne csökkenteni a szarvasmarha-ter nyésztés költségeit. Szenegál Szenegálnak jelentős fejlődési problémái vannak. Dakar, a főváros ugyan a téli hónapokban is fürdési lehetőséget kereső európaiak egyik kedvelt üdülőhelyévé válhatna. A hátország azonban nagyobbrészt száraz és barátságtalan. A legjelentősebb exporttermék a földimogyoró, noha kísérleteznek cukornád és rizs termesztésével is. A valóban nagy lehetőségeket azonban a Szenegál folyó szabályozása. öntöző- és energiaszolgáltató rendszerének kiépítése kínálná. Ez azonban nehézségekbe ütközik, mert a tervet csak a környező országok, Mali és Mauritánia gazdaságának egységes fejlesztésével lehetne megvalósítani.
