Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-25 / 121. szám
Helikopteres permetezés A Bajai Állami Gazdaság vaskúti kerületében az 1576 holdas szőlőültetvényen helikopterrel végzik a növényvédelmi munkákat. A jól bevált módszert tavaly az év közepén kezdték el, akkor összesen 11 726 hold volt a gép toliooí+mámro A <7 írlón hét alatt 1400 holdra juttattak ki növényvédőszert. A levegőből való védekezésnek több előnye is van. Egyrészt a szerek jobban tapadnak és nagyobb védelmet nyújtanak, másrészt a gazdaságok rövid idő alatt képesek kipermetezni a növényvédőszert. A mezőgazdasági szövetkezetek országos kongresz- szusa értékelte a szövetkezetek tevékenységét. Többek között kitűnt, hogy a termeléstechnika fejlődése, ennek folytán az átlagtermés emelkedése, valamint a szakosodás mellett mind nagyobb szerepet kap az üzemek irányításában a közgazdasági szemlélet. Háztáji Az átszervezés után a parasztság a háztájiból származó jövedelmet tekintette a főbb bevételi forrásnak. Ezért abban az időben az volt a célja, hogy minél nagyobb háztáji földet és munkaegységére a lehető legtöbb természetbeni juttatást kapjon. Időközben megszilárdultak a szövetkezetek és a nagyüzemi gazdálkodásból származó, a munka szerint évről évre emelkedő jövedelem hatására a gazdák többségének szemlélete is megváltozott. Azt tapasztalják ugyanis, hogy a közös és háztáji gazdaság, mint szervesen összefüggő termelési egység, kölcsönösen kiegészíti egymást. Érthető, hogy mind több mezőgazdasági üzemben azt igénylik a szövetkezeti tagok, hogy a háztáji gazdálkodást önálló üzemágként kezeljék. A Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetében a legtöbb gazdaság igen jól megoldotta a háztáji termékek közös értékesítését és a nagyüzem számottevő segítséget ad a háztáji állomány takarmány-ellátásához. Ebben a tájegységben a legnagyobb és talán a legjobban szervezett a mélykúti Alkotmány Tsz háztáji üzemága. E szövetkezet háztáji gazdaságaiból tavaly csaknem 20 Korszerűsödő szemlélet ezer hízott sertést értékesítettek közösen, és ebben az esztendőben 25 ezer vágósertést szándékoznak forgalomba hozni, önmagában ez is jóval több annál, mint amennyit egy évtizeddel ezelőtt az akkori kiskunhalasi járásban és Kiskunhalason az állami felvásárló vállalatok a termelőktől átvettek. ' Ez úgy válhatott valóra, hogy az államnak, a szövetkezetnek és az ott dolgozó családoknak is érdeke lett a háztáji állomány gyarapítása. Az, hogy a korszerűtlen gazdasági épületek se álljanak üresen, hanem használják ki állattartásra. Mindezeken kívül igen sok a még ki nem aknázott lehetőség a közös és a háztáji gazdaság, valamint a kölcsönös bizalmon alapuló egyéb vagyoni együttműködésben. Szakosítás A jó vezető megtalálja a módját annak, hogy a szövetkezeti tag a közös vagyon gyarapításában a személyes jövedelmének növekedése folytán legyen érdekelve. Meg kell találni az adott gazdaság legkedvezőbb termelési szerkezetét és azt az ágazatot, amelyre a helyi adottságok, valamint a közgazdasági szabályozók figyelembevételével a szövetkezetnek szakosodnia érdemes. A szakosított sertés- és szarvasmarha-telepek építéséhez folyósított állami támogatás csábító lehet. A köz- gazdasági elemzés és a saját adottságok figyelembevétele nélkül azonban csődbe juttathatja a szövetkezetei, veszteségessé teheti a gazdálkodást. Kétségkívül kell az alapos elemzés, szükséges a megfelelő óvatosság a hitel igénybevételénél, de ez mégsem válhat a termelés fejlesztésének, a haladásnak a gátjává. A lehetőségek kiaknázásának elmulasztása épp olyan bűn és felelőtlenség, mint a megalapozatlanul megkezdett, veszteséget okozó beruházás. Fontos kelléke a közgazdasági szemlélet érvényesítésének az utókalkuláció elemzése. Ekkor dől el véglegesen, hogy valóra váltak-e az előzetes számítások. A jó vezető elemzi az üzem termékeire vonatkozó adatokat, keresi a termelési költségek csökkentésének a módját, hogy minél nagyobb tiszta nyereséget könyvelhessen el a gazdaság. Összefogással A termelés központosítása, a szakosodás előrehaladása beruházásokat tesz szükségessé. Minél nagyobb méretű a beruházás, annál kisebb annak a lehetősége, hogy egy-egy üzem saját erejéből azt meg tudja valósítani. Előrehaladni, jövedelmezően termelni, a növekvő körülményeknek megfelelni csak úgy lehet, ha a gazdaságok élnek a társulás adta lehetőségekkel. A gyakorlat bizonyítja, hogy több üzem összefogásával a termelés és az értékesítés legjövedelmezőbb módját lehet megteremteni. Garas Mihály Amit jó tudni Cf t©I©IC"V a lakás- és üdül Az 1971. október 5-én életbelépett új rendelkezések célja, hogy elősegítsék a telek-, lakás- és üdülőigények kielégítését és megakadályozzák az ezzel kapcsolatos, munka nélküli vagyonszerzést. Ennek megfelelően szabályozzák a tulajdonszerzést, az elidegenítést és tartalmazzák a bejelentési kötelezettséget. Kik kötelesek bejelentést tenni? A kormány rendeletéi előírják, hogy a telek-, lakás- és üdülőtulajdonáról 1972. június 30-ig az a személy (család: a házastársak és kiskorú gyermekeik, továbbá a velük együtt lakó nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermekeik) köteles bejelentést tenni, akinek az ország területén bárhol beépítetlen lakó- vagy üdülőtelek-tulajdona, illetőleg egynél több lakás- vagy üdülőtulajdona van. Kinek nem kell bejelentést tenni? Nem kell bejelentést tenni annak a személynek (családnak), akinek a tulajdonában csak egy lakás (szövetkezeti, öröklakás, egylakásos családi ház) és egy üdülőtulajdona van, ha beépítetlen telek nincs. (A bérlakás nem minősül lakástulajdonnak.) Nem kell továbbá a beépítetlen telkek tulajdonosai közül azoknak sem újabb bejelentést tenni, akik korábban már eleget tettek a telekadó-rendeletben előírt bevallási kötelezettségüknek, abban az esetben, ha ennek_során a tulajdonban levő valamennyi telket, lakást, üdülőt bejelentették és azóta változás nem történt. A család tagjainak tulajdonáról egyébként közös bejelentést kell tenni. Ki milyen mértékben vásárolhat telket, lakást és üdülőt? Egy személy (család), ha nincs lakása és üdülője, vásárolhat egy lakó- és egy üdülőtelket. Aki lakással, illetőleg üdülővel nem rendelkezik, egy lakást és egy üdülőt vásárolhat. Aki pedig csak beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőtelekkel rendelkezik egy lakás-, illetve egy üdülőtulajdont szerezhet a telek beépítése útján. Az említett mértéket meghaladó ingatlanok vételére, ajándékozására stb. kötött szerződések semmisek, s a rendelkezések szerint a hatóságok nem érvényesíthetik azokat. Van-e jogszabályi lehetőség a tulajdonszerzési korlátozás alól való felmentésre? A rendelkezések a helyi tanácsok részére felhatalmazást adnak arra, hogy bizonyos esetekben — kérelemre — a tulajdonszerzési korlátozás alól felmentést adhassanak. Vannak-e az elidegenítésre megszabott határidők? Az engedélyezett mértéket meghaladó beépítetlen telket, vagy telkeket 1972. december 31-ig, a megállapított mértéket meghaladó lakást, illetőleg üdülőt pedig 1973. december 31-ig köteles a tulajdonos eladni, elajándékozni, mégpedig úgy, hogy — választása szerint — a tulajdonában egy lakás és egy üdülő, vagy egy lakás és egy beépítetlen üdülőtelek, vagy egy beépítetlen lakótelek és egy üdülő, vagy egy beépítetlen lakótelek és egy beéptíetlen üdülőtelek maradjon; Az elidegenítési kötelet zettség nem vonatkozik a hat lakószobásnál nem nagyobb olyan többlakásos épületre (családi házra), amelyet legalább részben a tulajdonos használ. Adható-e felmentés az elidegenítési kötelezettség alól? Városokban, továbbá olyan községekben, ahol a lakásigények társadalmi elbírálását elrendelték, az elidegenítési kötelezettség alól felmentés nem adható. Nem adható felmentés az üdülő elidegenítésére vonatkozó kötelezettség alól, illetőleg az eladásra, elajándékozásra előírt határidő sem hosszabbítható meg. Mikor áll fenn telekadófizetési kötelezettség? A telekkel kapcsolatos adókötelezettséget, s annak mértékét a tulajdonban álló beépítetlen és beépített építési telkek száma határozza meg. Egy beépítetlen építési telek esetén adót akkor kell fizetni, ha rajta kívül legalább még két beépített építési telek van, ha lakás is van és a beépítetlen telek lakóteleknek, ha üdülő is van és a beépítetlen telek üdülőteleknek minősül, ha ugyan lakás vagy üdülő nincs, de a' telek beépítésére vorfatkozó kötelezettségét a tulajdonos nem teljesítette. A többlakásos családi házat, vagy több üdülőegységet tartalmazó üdülőt egy beépített építési telekként kell számításba venni. A telekadó alól mentes: az építési tilalom alatt álló beépítetlen építési telek; a kiskorú gyermek öröklés útján szerzett beépítetlen telke (a nagykorúság eléréséig’; az a beépítetlen lakótelek, amelyen szükség- lakás, vagy lakás céljára használt olyan helyiség van, amely még a szükség- lakás követelményeinek sem felel meg; ha a helyiségre az építésügyi hatóság fennmaradási engedélyt adott, vagy annak tényleges használatbavétele óta 10 év már eltelt. Az építési telkek közül a rendelet alkalmazása során számításon kívül kell hagyni egy olyan beépített építési telket, amely a családon kívül álló személy állandó és kizárólagos használatában áll, vagy ha az egyébként is mentes a telekadó alól. A bejelentési kötelezettség teljesítéséhez a tulajdonszerzéssel és elidegenítéssel, valamint a telekadóval kapcsolatos tudnivalókra a tanácsok illetékes szervei a szükséges felvilágosítást ezen kívül is megadják. Öntözési terv Irakban Az iraki tervezésügyi miniszter tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezetőivel kölcsön nyújtásáról az „Asfal El- Khaless” öntözési terv finanszírozására, amelynek költségeit kb. 600 millió dollárra becsülik. Megvalósítása lehetővé tenné, 53 ezer hektár öntözését a Tigris és az Eufrátesz között. Más tervek, amelyek megvalósításához Irak a bank segítségét szeretné megkapni: kísérleti iskolák, tanműhelyek és két mezőgazdasági intézet. Az ezekhez szükséges hitel összege kb. 20 millió dollár. Az I. borvilágverseny Magyarország a bortermelés mennyisége tekintetében a ranglistán a 14. helyet foglalja el, a borok minősége alapján azonban a világranglista élin áll. Az első alkalommal megrendezésre kerülő borvilágverseny színhelye Budapest lesz. Célja a jó minőségű borok termelésének ösztönzése, a kulturált fogyasztás segítése, a egyes országokban termelt bortípusok bemutatása, megismerése, a termesztéssel foglalkozók technikai és tudományos ismereteinek gyarapítása. Az I. borvilágverseny- nyel csaknem egy időpontban lesz az UVEX- PO közgyűlése is, amelynek programjában szakmai rendezvények, üzem- látogatások, filmbemutatók szerepelnek. A jól koncentrált és fejlődőképes szőlőtermő tájakat a szakemberek 14 borvidékre osztották be az azonos éghajlati és talajviszonyok, művelési mód és a hagyományos termesztésre kiható szokások, az ott termett borok minősége alapján. Azok a községek, amelyek nem voltak besorolhatók, jó bortermő helyként kaptak rangot. A legnagyobb kiterjedésű az országban a Duna—Tisza közén 180 kilométer hosszúságban és 100 kilométer szélességében elterülő alföldi borvidék. Talaja a barna homoktól a futóhomokig igen változatos, csakúgy, mint borainak minősége. A szabadszállási bor a királyi asztal borai között szerepelt. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Kiállítás szakmai rendezvényei között szereplő üzemközi bemutatókban öt állami gazdaság, egy pincegazdaság, egy kutatóintézet, két tsz és egy szakszövetkezet vesz részt. Megyénkből az Izsáki Állami Gazdaságot jelölték ki a homoki szőlőtermesztés, a szüret és a szőlőfeldolgozás szemléltetésére. A gazdaság agárdi telepén a külföldi és hazai szakemberek a 35 hektáros izsáki hagyományos művelésű szőlőültetvényt tekintik meg majd elsőként. Itt bemutatják a 125x80 centiméteres telepítés átalakítását széles sorművelésre, a tápanyagellátást és a növényvédelem rendszerét. Az agárdi 58 hektáros, magasművelésű ültetvényen a homoki szőlőtermesztés tapasztalatait, a magasművelés agrotechnikáját és az egyes műveleteknél használatos gépsorokat, eszközöket szemléltetik. Az üzemközi bemutató utolsó állomása a 76 ezer hektoliter befogadóképességű tárolótér, a műszakonként háromezer mázsás teljesítményű feldolgozó, valamint a palackozó lesz A kombinátban a vendégek nemcsak a különböző technológiai géosorn- kat láthatják, hanem megismerkedhetnek a gazdaság üzem- és műnk a - szervezési módszereivel is. D. É. Szovjet hitel Iránnak A szovjet kormány közel 40 millió rubeles ipari hitelt bocsát az iráni bank rendelkezésére, amelyet számos ipari terv megvalósítására kívánnak fordítani. A hitelt üzemek létesítésére, gépek és berendezések vásárlására, vagy a már meglevő ipari komplexumok fejlesztésére használják fel. Ez az első eset, hogy a Szovjetunió kormánya az iráni kormány beleavat- kozása nélkül folyósít hitelt iráni banknak. A módszer gazdaságos isimért az egy holdra jutó költség 80 forint, amellett felszabadulnak az erőgépek. lehetőség nyílik a tipizálásra és a traktoroknak a gazdaság más területén való felhasználására. A meglevő 46 traktorra a permetezési forduló 5—6 nap volt, míg a helikopteres módszerrel egy nap alatt elvégezhető a földi gépek munkája.
