Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-25 / 121. szám

1#W. május 25, csütörtök 3. oldal Könyvhét előtt Az átszervezés haszna Tegyük a szívünkre a kezünket: ha azt halljuk, hogy majd az átszervezés segít a gondokon, csak mosolygunk. Ezért rőkö- nyödtem meg, amikor a megyei könyvtár folyosó­ján könyvhalmazt csopor­tosító Bodor Jenőné cso­portvezetőtől és Szeberé- di Gyulánétól a roham­munka okát tudakolva ily választ kaptam. — Hála az átszervezés­nek, már megjöttek a könyvheti könyvek. Valóban a Körkép, a Ri­valdafény, A nagy teme­tő, az Időrendben című Örkény-könyv vándorol — többek között — a pol­cokra. Mindegyik: több példányban. Mi ebben a csodálatos? — kérdezhetnék olvasóink, mi az új, miért kell meg­lepődni. A rendszeres könyvtárlá­togatók bizonyíthatják: két—három hónap is el­telt azelőtt, amíg egy-egy új könyv a kölcsönző pult­ra került. A közgyűjtemé­nyeket ellátó üzletet sem­miképpen sem lehetett túlzott sietséggel, gyorsa­sággal „vádolni”. A könyvkereskedelem ta­vaszi átszervezése után új emberek irányítják az át­szervezett könyvtárellátót. Eddig nagyszerűen. Még soha nem fordult elő, hogy a könyvhét előtt megér­kezzenek az ünnepi kiad­ványok, a szép versesköte­tek, regények, szakköny­vek. Az idén már megér­keztek a csomagok. Reméljük, hogy a könyv­tárosoknak — és egy-két nap múltán az újdonsá­gokkal meglepett — olva­sóknak később sem kell „visszaszívni” a meggyor­sult ügyintézést méltató dicséretet. Jelentés az E-5-ös építéséről Június 30-ra elkészül a csomópont Ismeretes, hogy lapunk részese annak a szocialis­ta szerződésnek, amelynek az a célja, hogy zöld utat nyisson az E—5-ös út épí­tésének. Korábban közöl tűk, hogy a megyeszékhe­lyen áthaladó főközlekedé­si útvonal csomópontjának építése az időjárás viszon­tagságai miatt csak ebben az évben fejeződik be. Ez a korszerű útkeresztező­dés, amely megoldja az út városba való bevezeté­sét és a körút átvezetését is, a forgalom igényeinek megfelelő átbocsátó képes­séggel rendelkezik majd, emellett elég nagyméretű és lehetővé teszi a több­irányú forgalmat. Rajta várakozó, leálló sávok is készülnek. Zsiga Kiss Endrétől, a Közúti Építő Vállalat fő­mérnökétől kértünk tájé­A lakiteleki majálistér sorsa A lakiteleki Tőserdőben épülő üdülőtelep gyorsan fejlődik. Nemcsak a ví- kendházak száma gyara­podik, hanem az itteni igé­nyeket kielégítő létesítmé­nyeké is. Nemrég kért engedélyt a Lakitelek és Vidéke Fo­gyasztási és Értékesítő Szövetkezet az úgynevezett majálistéren vendéglő lé­tesítésére. Kérelmére a Szegedi Állami Erdőren­dezőség kecskeméti erdő- feiügyelőségétöl tiltó vá­laszt kapott. A majálisteret egyébként lezárták a forgalom elől. Ezzel kapcsolatban többen érdeklődtek szerkesztősé­günkben, hogy mi lesz en­nek a természeti szépsé­gekben gazdag környezet­nek a további sorsa. Felkerestük a kecskemé­ti erdőfelügyelőség vezető­jét, dr. Tóth Károlyt és információt kértünk tőle. — Ez a terület már 1955 óta természetvédelem alatt áll. Kezelését az Or­szágos Természetvédelmi Hivatal határozza meg. A hivatal szakemberei meg­állapították, hogy a 120 éves tölgyes tisztásán ren­dezett tömeges összejöve­telek tönkreteszik a nö­vényzetet, kárt okoznak a környezetben. A tölgyese­ken kívül ritkaságszámba megy az itteni bükk, gyer­tyán, éger és kőrisfa. A mellette levő Holt-Tiszá- ban díszlő tündérrózsa, ta­virózsa, vízililiom és sok egyéb növény szintén vé­delemre szorul. Nem is beszélve a madárvilágról. Megjegyzem, a gyalogos turistaforgalom elől nem A festői szépségű őstölgyes egy része zárjuk le a jövőben sem ezt a területet. Pihenőhe­lyeket létesítünk, a növé­nyeket tudományos magya­rázattal jelöljük meg. Egyébként a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság, amelynek kezelésé­ben van az említett ter­mészetvédelmi terület, he­lyette más, hasonló szép­ségű környezetet adott át rendezvények tartására, ki­rándulásokhoz. Itt még né­mi területrendezésre van szükség, amelyet tudomá­som szerint máris vállaltak a környék KISZ-fiataljai — hangoztatta dr. Tóth Ká­roly. * A szerkesztőség meg­jegyzése: A kirándulók te­hát kárpótlást kaptak. Nem ártott volna azonban, ha az illetékesek erről idő­ben tájékoztatják a köz­véleményt. Számos félre­értést megelőzhettek vol­na. ™ s$mm< ___ n ? -«* &*£ ; , fl Balázs Illés vagyonőr: Itt a víz mellett van az terület, amelyet kijelöltek tömeges rendezvényekre a majálistér helyett koztatást arról, hogy je­lenleg az építkezés mi­lyen stádiumban van, mi­kor adják át a csomópon­tot a forgalomnak? Mint megtudtuk, a csomópont burkolásra kerülő területe meglehetősen nagy, 7700 négyzetméter. A burkolat alatti úgynevezett tükör elkészítéséhez nem keve­sebb, mint 5 ezer köbmé­ter földet kellett megmoz- gatpiok és 2 ezer köbmé­ter talajjavító ágyazatot készítettek. A munkát a kecskeméti Közúti Építő Vállalat április derekán kezdte meg a gépi föld­munkával és az útszegé­lyek elkészítésével. Az anyag és a gépi berende­zések rendelkezésükre áll­tak, s már május 10-én megkezdhették volna a burkolat készítését. Saj­nos, az ismétlődő esőzések miatt a munkát nem tud­ták ütemszerűen végrehaj­tani. Az előkészített terü­let ugyanis többször is be­ázott, átnedvesedett. A cso­mópont építéséhez még mintegy 30 nap szükséges. Amennyiben az időjárás nem gátolja a munkálato­kat, június végén már az új csomóponton bonyolód­hat le a forgalom. Olvasóink értesültek már arról is, hogy a Dimitrov téren levő korszerű útke­reszteződést forgalomirá­nyító jelzőlámpákkal látják el. Ehhez a szükséges anyagi eszközök rendelke­zésre állnak. A kivitele­zéssel kapcsolatos határ­idők azonban nem meg­Cikkü ok/rifo mán Baján is vetítik a Népi halászat című tilmet A Petőfi Népe folyó hó 12-i száma közölte dr. Sólymos Ede aláírással „Még kér a közönség” cí­mű reklamációt. Vállalatunk vezetősége megérti és jogosnak tartja a bajai közönség nehezte­lését a meghirdetett „Népi halászat” című kisfilm ve­títésének elmaradása miatt. Annál is inkább, mert a film a bajai népi halászat­ról készült. Vállalatunk a kisfilmek forgalmazására mindig nagy gondot fordított és a jövő­ben is ezt tesszük. Ennek bizonyítéka, hogy kísérő­műsorokon túl több eset­ben kisfilmekből összeál­lított önálló filmsorozatot is műsorra tűzünk egyes filmszínházakban. A reklamált esetben az történt, hogy a MOKÉP Vállalat — amelytől a fil­meket kölcsönözzük — nem értesítette vállalatunkat arról, hogy a „Népi halá­szat” című kisfilmet a mis­kolci rövidfilmfesztiválra vitték. Ezért nem tudtunk időben intézkedni és a közönségnek erről tájékoz­tatót adni. A „Népi halászat” leve- títése — a fenti ok miatt — csak Baján nem történt meg, a többi filmszínhá­zunkban Jancsó Miklós „Még kér a nép” című filmjének kísérőműsora­ként bemutattuk, így Ka­locsán is. A bajai közönség számára ezt megfelelő mó­don hirdetjük. Addig is szíves türelmü­ket kérjük. Akucs László igazgató nyugtatóak, ugyanis elő­fordulhat, hogy a csomó­pont átadásra kerül, de a forgalomirányító jelzőlám­pákat még nem szerelik fel, márpedig így ez a ke­reszteződés meglehetősen balesetveszélyessé válik. Véleményünk szerint he­lyes lenne, ha az illetéke­sek — a városi tanács, il­letve a Közúti Beruházó Vállalat — már most meg­tennék a lámpák ügyében a szükséges intézkedéseket. Időben szóltunk, tettük meg észrevételünket! G. G. * 54 Az egészségügyi jogszabályok gyűjteménye Az egészségügyi jogsza­bályok áttekintése és is­merete a különböző egész­ségügyi szervek, intézmé­nyek, intézetek dolgozói számára nélkülözhetetlen munkájuk során. Ennek figyelembevételével hatá­rozott úgy az Egészségügyi Minisztérium, hogy az új egészségügyi törvényt jog­szabálygyűjtemény formá­jában bocsátja az érde­keltek rendelkezésére. A kiadvány a Medicina Könyvkiadó gondozásában jelenik meg. Bőkezű volt a televízió műsorszerkesztősége kedden. Emlékezetes, elgondolkoztató műsorokat láttunk. Fon­tos műsor volt az „Én nem csinálok egyebet, csak festek ..című. Ilyen filmben gyönyörködve sajnálja az ember, hogy nem honosodott meg nálunk két-há- rom évtizeddel korábban a televízió. Gondoljuk el: ha Móricz Zsigmondról, Szabó Lőrincről, Derkovits- ról készített alkotásokat őrizne a televízió archívuma. Mert a kiskunfélegyházi születésű Holló László mun­kásságát bemutató portréíilm nemcsak hozzánk szól, kortársakhoz, hanem a Kossuth-díjas művész maj­dani tisztelőihez, akik a múzeumokban csodálják az élete nagy részét debreceni kertem házában eltöltő festő vásznait. Holló László nagyszerű beszélgető- partnernek bizonyult, élvezettel hallgattuk dokumen­tum értékű emlékezéseit. Jegyezzük meg B. Farkas Tamás rendező nevét, több sikeres műsor részese. Többször szóltunk arról, hogy a televízió és a nyom­tatott betű: szövetségesek, ha átgondolt, egységes a művelődéspolitika, ha szinte „egymás keze alá” dol­goznak. Mint most. Kellő időben, ügyesen, ötletesen hívták fel a figyelmet a könyvheti kiadványokra, a várható eseményekre. Dicséretes az a törekvés, hogy a társművészeteket tudatosan „építették be” a mű­sorba: szép fametszeteket láttunk, elbűvölő muzsikát hallgattunk. („Engedd, hogy dob legyek ...”) A Morbus hungaricus, a tüdőbaj talán seholsem pusztított olyan veszedelmesen, kétségbeejtően, mint hazánkban, s különösen az Alföldön. A haladó gon­dolkodású orvosok, politikusok tudták, hogy csak tár­sadalmi reformokkal, az életviszonyok javításával és szervezett megelőzésssel szorítható vissza a szörnyű vész. (Ebben a küzdelemben kimagasló szerepe volt a kecskeméti származású Hollós Józsefnek ) Ma kevés ország büszkélkedhet olyan kiváló egészségügyi szer­vezettel, mint hazánk. A megfigyelőhálózat, a szűrő- vizsgálatok segítségével, a magas színvonalú gyógyító eljárások révén Magyarországon a tbc nagyon-nagyon visszaszorult a halálozási statisztikában. Ennek a há­romévtizedes munkának állított méltó emléket a tele­vízió riportfilmje. H. N. Tényekről és feladatekról Tanácskozás Városföldön Tegnap Városföldön az állattartás és a növény- termesztés helyzetét, fej­lesztésének időszerű prob­lémáit vitatták meg az ál­lami gazdaságok vezetői. A megye tizenkét gaz­daságában az állattenyész­tés szarvasmarha- és ser­téstartásra, a növényter­mesztés két, esetleg három azonos termelési rend­szerbe foglalható ágazatra szakosodik. A szántóföldi műveléssel hasznosított 67 ezer 643 holdas terület 53 — 54 százalékán takarmány, 30—32 százalékán árunö­vénytermelést folytatnak. Az elmúlt öt év alatt a hozamok növekedtek; ku­koricából közel 10, lucer­nából és búzából 4—5 má­zsával többet takarítottak be holdanként. Jelentős előrelépés ta­pasztalható a zárt, és tu­dományosan megalapozott termesztési rendszerek, a talajerő-utánpótlás, az in­tenzív fajtahasználat, a ké­miai szerek alkalmazása; a komplex géprendszerek ki­alakítása, a cellulóznyár és erdőtelepítés terén. Nem megfelelő viszont az ön­tözőberendezések kihasz­náltsága, a belvízvédelmi hálózat kiépítésének üte­me, az idősebb erdők ápo­lása, újratelepítése. Az állattartásban a leg­több helyen stabilizálódott a szarvasmarha- és te­hénállomány, az abrakter­melés erőteljes fejlődése pedig lehetővé tette az iparszerűen működő, nagy • kibocsátású sertéstelepek létesítését. Megállapítható azonban, hogy nem kielé­gítő az ágazat jövedelme­zősége, az állategészség­ügyi helyzet, megalapozat­lan a tenyésztői, kereszte- zési, üszőnevelési munka, a szakember-ellátottság. Az említett hiányossá­gok megszüntetésén túl az elkövetkező évek kiemelt gazdálkodási feladata a bel­ső tartalékok jobb kihasz­nálása, az eredményesebb üzemvitel, a takarmány- és az állatitermék-termelés egységének megteremtése összehangolt termelési rendszereken, üzemi szer­vezeteken és anyagi érde­keltségen alapuló szigo­rúan körülhatárolt, aláno­sán kimunkált termelési program létrehozása. D. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom