Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-03 / 102. szám

Vidáman ünnepelte május 1-ét a megye lakossága Korszerűbb technika, tágas üzemcsarnokok Felavatták a Petőfi Nyomda új telepét Kecskeméten Tizenötezres nézősereg, nemzetközi versenyzőgárda, értékes sportsikerek Magas rangú vendégek a nemzetközi lovasverseny záróeseményein A nyomdaavató ünnep­séget Ablaka István igaz­gató köszöntője vezette be. „A munkásság nagy ünne­pén, a mai napon kerül fel­avatásra a megyeszékhe­lyen a nyomda új telephe­lye, amely tisztelegve a nagy magyar költő emlé­kének, Petőfi Nyomda né­ven fog működni. A név és az átadásra kerülő új üzem — folytatta a vállalat igaz­gatója —, mindannyiónkat további munkára kötelez, hiszen a nyomdászat nem­csak mesterség, nemcsak ipar, egyben alkotás is, amelyben a szocialista kul­túrát tovább erősítő művé­szetet is táplálni kell. Kecskemét nyomdász dol­gozói nagy örömmel várták ezt a napot, hiszen tulaj­donképpen egy-két ember­öltő volna szükséges ahhoz, ami nálunk a mai napon történt.” Az igazgató ez­után a kecskeméti nyomda múltjával foglalkozott és részletesen ismertette an­nak gazdag történetét. Majd így folytatta: „A 151 éves kecskeméti nyomdász­múlt után az immáron már két évtizedes tanácsi irá­nyítás nyomán, korszerű, modern épületben, korsze­rű gépekkel felszerelve, működhet tovább nyomda­üzemünk. A kecskeméti és a megyei nyomdászkollek­kolával, majd később édes­apja Kecskemétre íratta be. De ugyanide tért visz- sza Petőfi 1843 januárjá­ban, ahol ifjú színészként három hónapot töltött. Szi- lády Károly kecskeméti nyomdájában többször megfordult a költő. Jókai Mórral, Ács Károllyal kö­zösen könyvet akartak ki­adni. Az öreg nyomtató mester támogatta elgondo­lásukat, eljárt a cenzornál, de a kiadványra ez a jel­zés került: Nem engedé­lyeztetett. Tehát Petőfinek a nyomdával is közeli kap­csolata volt és így nem vé­letlen az, hogy az új üzem Petőfi nevét vette fel.” A megyei tanács elnök- helyettese ezután szólt a nyomdaüzem felszabadu­lást követő küzdelmes esz­tendeiről, majd az azt kö­vető időszak iparfejlesztési törekvéseiről. Az előadó el­mondotta, hogy: „... az elmúlt két ötéves terv so­rán a megye iparfejleszté­se jelentős eredményeket ért el. Ebben az időszak­ban két és félszerese volt a megye iparának fejlődése az ipar országos fejlődésé­nek. S ebben a megyei iparfejlesztési politikában jelentős szerepet kapott a két évtizeddel előbb alapí­tott megyei nyomda válla­A vendégek megtekintik a fényszedő géptermet tíva hálás köszönettel ve­szi át az új üzemet és kö- szönetiinket fejezzük ki azért hogy dolgozóink új, korszerű épületben folytat­hatják munkájukat. Ezután dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhe­lyettese mondott ünnepi beszédet, amelynek beveze­tőjében a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Bács- Kiskun megyei és városi bizottsága, valamint a me­gyei és a városi tanács ne­vében köszöntötte a Petőfi Nyomda valamennyi dolgo­zóját. A későbbiekben ar­ról szólt, hogy miért éppen Petőfi nevét vette fel a nyomda vállalat. „Petőfi Sándor megyénk szülöttje és számos emléke kötődik Kecskeméthez. A gyermek Petőfi Sándor Kiskunfél­aduhó-ana i e­lat.:: S végigtekintve a nyomda vállalat eme húsz esztendejét, megállapíthat­juk, hogy jelentősen részt vett a megye iparpolitikai célkitűzéseinek megvalósí­tásában, sok községben és városban hozott létre új ipari munkahelyeket, biz­tosítva az ott élő lakosság foglalkoztatását.” Glied Károly ünnepi beszédét a következőkkel fejezte be: „Biztos, hogy az elmúlt időszak alatt a nehéz körülmények között dolgozó nyomda vállalat az új üzemben még nagyobb fejlődést ér el és gyártmá­nyai felsorakoznak a leg­szebb magyar nyomdater­mékek közé.” Az üzem udvarán meg­tartott ünnepség befejező ..aktusaként dr, Gaidócsi — Először is a magam és a minisztérium nevében szeretettel üdvözlöm a Pe­tőfi Nyomda minden dol­gozóját. Az ágazati irányí­tást a jövőben a tanácsi vállalatoknál is erősítjük. Ily módon ez a vállalat is számíthat a támogatásra. Még a negyedik ötéves terv időszakában 12 millió forintot kap központi ala­pokból az üzem további korszerűsítésére. Még na­gyobbak a minisztérium, az Országos Tervhivatal és a Kiadói Főigazgatóság tervei ezzel az üzemmel az ötödik ötéves tervben. Hogy úgy mondjam, való­ságos könyvgyárrá, vagyis könyvgyártó nyomdává kí­vánjuk fejleszteni. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke fogadja Hirling József határőr alezredes jelentését. Erre az adottságokat megfelelőnek tartom. Az üzemet részben a főváros­hoz való közelsége teszi al­kalmassá erre, ugyanakkor igen biztató, hogy nagy lendülettel folyik itt a fia­tal szakmunkások képzése. A nyomda összdolgozóinak mintegy 12 százaléka nyomdaipari tanuló. Csak biztatni tudom a vállalat vezetőit ilyen jellegű tö­rekvéseiknek folytatására. Végezetül kívánom, hogy a nyomda legyen névadójá­hoz, a nagy magyar költő­höz, Petőfi Sándorhoz mél­tó — mondotta befejezésül Sárosi Sándomé miniszter- helyettes. hogy meghívottként részt vett a bulgáriai Sumén lo­vasklub, a román váloga­tott keret, a csehszlovák Slavia lovasklub, Glacz Andrej csehszlovák baj­nokkal az élén, a jugoszláv Djakovó és Vojvodina Gra- nicsár lovasklubok, vala­mint a magyar olimpiai ke­ret tagjai. A négynapos versenyt — amely bemu­tatta a lovassport vala­mennyi szépségét — több mint 15 ezren tekintették meg. Szombaton Losonczi Pál, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Ortutay Gyula tatása. Bútor László, a Ma­gyar Lovasszövetség fő­titkára nyújtotta át a ki­váló sportolónak a Testne­velés és sport kiváló dol­gozója kitüntetést. Május 1-én szintén ma­gas rangú vendégek érkez­tek a versenyre, Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács elnöke kísére­tében. Pártunk vezetőit Dudás István határőr alez­redes, a kerület parancsno­István, a megyei tanács eL nöke meleg és további jó munkára serkentő szavak kíséretében adta át a Pe­tőfi Nyomdát a vállalat szorgos dolgozóinak. Ezután Sárosi Sándomé miniszterhelyettes átvágta az új üzem bejáratánál a nemzeti színű szalagot, majd a vendégek működés közben nézték meg a kor­szerű gépekkel felszerelt nyomdát. Munkatársunk kérésére a miniszterhelyet­tes lapunknak az alábbi nyilatkozatot adta: Kifogástalan rendezés, színvonalas küzdelem, ra­gyogó eredmények, ezzel le­het összefoglalni azt a négynapos vesenyt, ame­lyet a Kiskunhalasi Határ­őr Dózsa rendezett április 28-tól május 1-ig. A ver­seny színvonalát emelte. akadémikus, az Elnöki Ta­nács tagja is végignézte a vadászugratás színvonalas küzdelmeit, A vasárnapi verseny egyik kedves színfoltja volt Suti István határőr alhad­nagy többszörös Európa- és magyar bajnok búcsúz­Baján, az ifjúság szigetén Baján friss szél lobogtatta az ünnep reggelén a várost köszöntő motorosok zászla­ját. A hangszórókból mu­zsika áradt, a téren kato­nazenekar játszott. Az em­berek a Petőfi-szigetre igyekeztek, hogy megnéz­zék az általános és,közép­iskolák műsorát és tanúi legyenek annak, amikor a fiatalok gondoskodásukba veszik a szigetet. Kincses Ferenc, a váro­si tanács elnöke köszöntöt­te az ünneplőket, majd ok­iratot adott át Papp Péter­nek, a KISZ városi bizott­sága titkárának, amellyel a Petőfi-szigetet a városi tanács Baja ifjúságának gondjaira bízta. Közös ren­dezési terv alapjait fogal­mazták meg. Az új létesít­mények, parkok, sportpá­lyák, üdülők építéséhez a városi tanács évente mint­egy 330 ezer forintot ad. A fiatalok pedig minden év­ben 15 ezer társadalmi munkaórában vesznek részt a sziget újjávarázso­lásában. Az ifjúság szigetének ki­alakításával kapcsolatban az ünnepségen részt vevő dr. Greiner József, a me­gyei pártbizottság titkára, kérésünkre a következőket mondta: A párt ifjúságpolitikai határozatáról nemcsak be­szélünk, hanem teszünk is érte. Az ifjúság a felnőtt nemzedékkel együtt építi a szocializmust, a társadalom pedig a közös célok meg­valósításában bizalommal számít a fiatalokra. Ezt példázza Baján a sziget át­adása is, egyben bizonyít­ja, hogy a város vezetői szeretik és támogatják a fiatalokat. De a bajai ifjú­ság nagy feladatot is vál­lalt magára. Ahhoz, hogy szép terveik valóra válja­nak, nagyon sokat kell ten­niük összefogva a helyi üzemekkel, intézmények­kel. Akaratból, lelkesedésből nincs is hiány. Műsorukkal a város fiataljai erről győz­ték meg a jelenlevőket. Sok százan tapsoltak az is­kolások tornagyakorlatai­nak, ügyességi versenyének. A Petőfi-szigetet húsz éve még alig áthatolható akác-, fűz- és nyárfarenge­teg borította. Azóta válla­lati üdülők sorakoznak itt és a közöttük kiépített utat a munka ünnepén Május 1 sétánynak nevezték el. Május elsején a Bokodi úti lakótelep egyik utcája nevet kapott. A négy éve elhunyt Táncos Györgyről, a munkásmozgalom ki­emelkedő egyéniségéről, a bajai vasutas szakszervezet egykori elnökéről, a Szo­cialista Hazáért érdertv- érem birtokosáról nevezték el az utcát. A járás települései közül Bácsalmás nagyközségben hétfőn reggel hatalmas transzparensekkel, zászlók­kal kezükben vonultak fel az általános és középisko­lai tanulók, s az üzemek­ben, szövetkezetekben dol­gozó fiatalok. Az ünneplőbe öltözött KISZ-esek délelőtt 10 órakor érkeztek a Kos­suth parkba, ahol Szabó Mihály, a KISZ községi bi­zottságának titkára kö­szöntötte őket. A május el­sejei megemlékezés után nagyszabású kultúrműsor­ra és sportversenyekre ke­rült sor« ka, Ispánovits Márton, a járási pártbizottság első titkára, Búza Dezső, a já­rási hivatal elnöke, Sípos János, a városi pártbizott­ság titkára, Vincze Ferenc, a városi tanács elnöke fo­gadta. A díjkiosztás után Nyers Rezső személyesen gratulált a csapatok veze­tőinek, köztük Hirling Jó­zsef határőr alezredesnek, a kiskunhalasi lovasiskola parancsnokának a kiváló eredményekért, a színvona­las rendezésért. Ez a verseny egyébként nagy le­hetőséget adott az olimpiai keret tagjainak az olimpiá­ra való felkészüléshez, s a közeljövőben Lengyelor­szágban megrendezendő Military bajnokságon való részvételhez. Érdemes meg­említeni, hogy a megye, a város párt-, társadalmi szervei, üzemei 25 tisztelet­díjat ajánlottak fel az öt­ven versenyző számára, akik 120 lovat vittek az akadályok fölé. (A lovasverseny eredmé­nyeit lapunk sportrovatá­ban közöljük.) G. G. * Kiskunhalason, a járás székhelyén 15 ezren vonul­tak fel. Az ünneplő töme­get a párt- és tömegszer­vezetek vezetői, valamint a munkában élenjáró dol­gozók köszöntötték. Az el­nökségben Katanics Sán­dor, az MSZMP Bács-Kis- kun megyei Bizottságának titkára is helyet foglalt. Este a városi KlSZ-bizott- ság a strandfürdőben di­vatbemutatóval egybekö­tött medencebált rendezett a fiataloknak. A kiskunhalasi járásban a május elseje egyik ki­emelkedő eseménye volt a Tompán, mintegy három és fél ezer ember részvételé­vel megtartott ünnepi nagygyűlés, melynek szó­noka Ispánovits Márton, a járási pártbizottság első titkára volt. Ezt követően kisdobosokat és úttörőket avattak, majd a lakosság a késő estébe nyúló majáli­son szórakozott. Csólyospáloson orvosi ren­delőt és lakást adtak át. Kiskunmajsán már pén­teken megkezdődött a má­jus elsejei ünnepségsoro­zat. Az üzemek, vállalatok, szövetkezetek nagygyűlé­sein a legjobban dolgozó szocialista brigádoknak vándorzászlókat, oklevele­ket és jutalmakat adtak át. Vasárnap délelőtt sport- versenyekre, délután pedig a kultúrházban és a KISZ- klubokban ifjúsági talállo- zókra, szellemi vetélkedők­re került sor. Este a zsúfo­lásig megtelt kultúrházban táncdalénekesek adtak mű­sort. Hétfőn délelőtt 10 óra-1 kor a kultúrházban a könyvhónap megnyitójára került sor. Délután csak­nem négyezren keresték fel a sportpályát, ahol ké­ső estig tartott a május el­sejei majális. Jánoshalma mellett az Erzsébet-erdő zászlókkal, szalagokkal feldíszítve vár­ta a nagyközség lakóit. Háromezren nézték meg a községi KISZ-esek színvo­nalas kultúrműsorát. Az egész napos programban valamennyi községi válla­lat és szövetkezet kultúr- csoportja fellépett. Ebéd után sportversenyeket tar­tottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom