Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-03 / 102. szám
L oldal ■—i 1972. május 3, szerda Május a tanácskozások jegyében Hidrogeodéziai napok Baján Gazdag választékot kínál a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun megyei szervezetének májusi műsorfüzete. A hónap a konferenciák jegyében telik el, hiszen négy egyesület is országos tanácskozást bonyolít le. Május 9-én és 10-én, valamint 16-án és 17-én rendezi Baján a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Hidrológiai Társaság az immár hagyományossá váló hidrogeodéziai napokat. A négy nap alatt nem kevesebb, mint 19 előadás hangzik el. rövid referátumok formájában. Ízelítőül néhány cím: Geodézia a vízügy szolgálatában, A budapesti Duna-part megerősítésének tennivalói. Rajzoló automaták alkalmazása a korszerű térképkészítésnél, Légi fénykép interpretáció a vízügyi gyakorlatban. A rövid felsorolás bizonyítja, hogy a szakembereknek sokrétű tájékozódásra nyílik módja, a két terület közös feladatairól és a legfrissebb technikai újdonságokról. A megyei tanács mező- gazdasági osztálya és a Magyar Agrártudományi Egyesület az elmúlt hónapban a takarmány termesztésről szervezett hasznos eszmecserét Kecskeméten. Most újabb konferenciára kerül sor a téma folytatásaként, ezúttal a lucernatermesztésről. Dr. Virányi Sándor és Pozsár Béla, az Agrobotanikai Kutató Intézet munkatársai a növény termesztésének feltételeiről, illetve fehérjetartalom növelésének lehetőségeiről tartanak előadást. Tóth János. a Bács-Kiskun megyei Növényvédő Állomás igazgatója pedig a lucerna kártevői elleni védekezés legeredményesebb módszereit ismerteti. A harmadik országos jelőtletnap A címben szereplő szót választották fejcímül Kiskunhalason a Dél-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalatnál annak a napnak, amit a belső tartalékok kollektív feltárására szenteltek. Mindenekelőtt megjelölték azokat a területeket, amelyek a legjobban igénylik a fejtörést. Az öt pont, amelyre javaslatokat vártak, felöleli a vállalat életének, működésének ösz- szes szféráját. Íme a fő címek. 1: A munkaerő gazdaságosabb felhasználása, 2. Az anyagi érdekeltség fokozása, 3. Üzem és munkaszervezés korszerűsítése, 4. önköltség csökkentése, 5. A vállalati dolgozók aktivitásának fokozása. Ngm sorolom fel a hozzájuk tartozó alpontok seregét. Ez természetesen csak töredéke a listának. Ám nemcsak a feladatokban, hanem a részvételben is. a totalitásra törekedtek. Az volt a cél, hogy a dolgozók minél többen közvetlenebbül mondhassák el észrevételeiket. A feltételek és követelmények ismertetéséért az osztályvezetők voltak felelősek, emellett a felhívást kifüggesztették az építésvezetőségeken. Az előzetes tájékoztatáson kívül gondoskodtak az ösztönzésről is. A legjobb javaslatokat azonnali elbírálás után sorrendben 1000, 600, 400 és 200 forinttal jutalmazták. A díjak odaítélése a héttagú zsűri feladata volt. Az ötletnapon a dolgozók 63 javaslatot tettek. Kiválasztottam néhányat az észtorna terméséből. Bevezetőnek egy javaslat a heverő forintokról: „a vállalat központi raktárában nagyon sok elfekvő anyag van. öntöttvas idomok, vascsövek, amelyeket még fel lehet használni. Készüljön ezekről jegyzék, hogy a különböző termékekbe beépíthessék az elemeket”. Egy valóban szervezési gondolat: „az anyagbeszerzéssel kapcsolatban kérnénk nagyobb önállóságot az üzemmérnökök részére. Jó néhány alkatrészt megvásárolhatnak nagykereskedelmi áron, nem kellene a központi kiutalásra várni’^ Egy másik ugyanettől a szerzőtől (400 forintot kapott): Az újításokat közzé lehetne tenni az üzemvezetőségeken is. így az eredeti, esetleg csak részleges megoldást tökéletesíteni lehetne, eljutva a műszaki probléma teljes megoldásáig. Volt nem egy, szinte újításnak megfelelő részletesen kidolgozott javaslat. Például Makkai Géza üzemmérnök elkészítette a vízműnél hiányzó csővezetékek térképét és kidolgozta a hálózatok nyilvántartását. (600 forintot kapott.) Voltak ezenkívül kifejezett ötletek is, amelyek nem kínáltak megoldást, csupán ráirányítják a figyelmet a fejlesztendő területre. Mutatóban ezek közül is kettő: pályázatkiírása az ivóvíz vastalanítá- sára, ugyanezt vetik fel a fogyasztónál felszerelt vízmérők talajvíztől való megóvásával kapcsolatban. Végül három, az első díjat nyert ár- és normaügyi csoport tíz javaslatából. A legpraktikusabb: „A vállalatnál használatos szakirodalmat dolgozzák fel pe- remly ukkár lya-rendszerre, így nem kellene a tervezési segédleteket, jogszabályokat órákig keresgélni”. A legmerészebb: „A dolgozókat fizessék a termelési érték előre meghatározott százalékában. Előkalkulációval meghatározható, mekkora a kifizetendő ösz- szeg”. A javaslattól a túlóra csökkenését várják. A harmadik: A gépeket év elején a szerződésekkel egy időben programozzák be. Tüntessék fel melyik munkahelyre és mennyi időre veszik Igénybe azokat. Ez a nyilvántartás kimutatja az üresjáratokat, azokat a hónapokat, amikor bérbe lehet adni a berendezéseket. A felsorolás nem teljes, az ismerteiteken kívül befutott számos megszívlelendő javaslat, amelyek eredményeit forintban még nem lehet kifejezni. Mindenekelőtt szögezzük le: egyetérthetünk az igazgató, Stalai József megállapításával: „Az ötletnap megrendezése hasznos volt”. Pulai Miklós legű esemény házigazdája a Közlekedési Tudományos Egyesület lesz. A talajstabilizációs útépítések kivitelezésével foglalkozó ankét vitaindító előadását dr. Herpay Imre, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem docense tartja. Valószínűleg ez a három esemény vonzza a legtöbb hallgatót, de érdekes és aktuális témákat kínálnak tagjaiknak más egyesületek is. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság például az üzemek egyik legégetőbb gondját az élő- és holtmunka hasznosítását tűzte napirendre. Az új szabályozó rendszer hatását a hatékony gazdálkodás e két alapvető tényezőjére dr. Rózsa József, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője elemzi. Hasonlóan nagy érdeklődésre tarthat számot az export és import egyensúlyának feltételeiről szóló előadás is. Szalmazsáktöltéstő1 a házi gondozásig Az útibeszámolók közül a legtanulságosabbnak a Rendeczky Jánosé ígérkezik. aki a lauchhammeri (NDK) kádgyárban szerzett tapasztalatairól beszél a i LAMPART Zománcipari Művek kecskeméti gyáregységében. Alighogy felteszem a kérdést a lakiteleki Szikra Tsz tagságának korösszetételére vonatkozóan, mosolyogva összenéz Bodor Mária párttitkár és Dékány István elnökhelyettes, aki egyben a község csúcstitkári tisztét is ellátja. Sejtik a kérdés célzatát. És miután közlik, hogy a közös gazdaság 1002 tagja között 302-en vannak a 60 éven felüliek, felváltva arról vallanak, mit tett, mennyi mindent tehet a tsz-párt- szervezet az öregekről való gondoskodásért Dékány elvtárs az udvarra néző ablakon kitekintve, mintegy bevezetőül egy gyakori látványt idéz: — Tegnap reggel is vitték a szalmát egyik járadékosunknak. Ez ugyan kicsiségnek tűnik, de fontos dolog annak, akinek felfrissítésre szorul a szalmazsákja. — A háztáji megváltására vonatkozó javaslatot ugye, Zubor néni tette annak idején a taggyűlésen? — fordul most Dékány Istvánhoz a rokonszenves, fiatal párttitkár. — Igen, Zubor Lászlóné — erősíti meg az elnökhelyettes, s magyarázatként hozzáteszi: — Jól emlékszem, úgy fogalmazta meg, Szállítás - zökkenő nálkiíl Az egyik fontos építési alapanyag, a folyami kavics útját zökkenőmentesebbé tette a Kishajózási Szövetkezet, amely Baján 1100 köbméternyi mennyiséget ad át naponta a fölvásárlóknak, a Bács megyei Állami Építőipari, illetve a Cementipari Vállalatnak. A sódert két kotróhajójuk bányássza a Duna Paks és Úszód közti szakaszának medréből, majd 12 uszály és négy-ct vontató hozza a városig. Az építési anyagot markológépek emelik át az uszályokra, illetve azokról a partra. A szállítás menete azzal is folyamatosabbá vált, hogy a szövetkezet dolgozói újabban a folyami kavics berakodását szintén elvégzik az ideérkező közúti járművekbe. hogy sok idős tsz-tag nem bírja műveni a háztájit. A lehetőség szerint vagy természetbenit, vagy pénzt kellene juttatni a háztáji fejében ezeknek az öregeknek, A javaslatból, mint több hasonlóból is, gyakorlat lett azóta a Szikrában. A szétszórt háztáji parcellák tehertételt jelentenek a közös gazdaságnak, mégis átvállalta az eddig 130 tagja által felkínált háztájit, s valamennyiüknek havi 200 forintot folyósít megváltás címén. A szövetkezet erejéből eddig körülbelül ugyanennyi idős tag havi járadékának kiegészítésére is futja, Természetesen a szociális helyzetüktől függően. — Hadd említsem meg itt, hogy hat idős párttagunknak is folyósítják már a kiegészítést. Egyebek között az erre vonatkozó javaslat is a múlt év szeptemberi taggyűlésünkön hangzott el. A nyugdíjasok és járadékosok tavaly óta nem fizetnek fuvardíjat sem, a szociális alapja terhére szolgáltatja ezt a közösség. S máris újabb témánál tartunk. Megtudom ugyanis, hogy a Szikra Tsz-ben az öregek napi megemlékezést olyan zárszámadásfélével kötötték össze. Beszámolnak róla, mennyit fejlődött a szövetkezet, mire futja erejéből és melyek a további tervek. — Ezt a gyakorlatunkat az idén bemutatóval szeretnénk kiegészíteni —' toldja meg a párttitkár. — Körbe vinnénk őket a kiterjedt gazdaságban, hogy láthassák is a fejlődést, az újat. Mert feltétlenül jólesik ez azoknak az embereknek, akik munkabíró éveikben — úgy hat-hét esztendeje — keserű időKi- és berakodás Baján, a Duna parton (Pásztor Zoltán felvételei szakot éltek át az akkor még sajnos, vajúdó tsz- ünkben.., Dékány elvtárs a héttagú szociális bizottságra tereli a szót. S hogy jelezze szerepét, jelentőségét, elöljáróban újságolja: a bizottság elnöke Győri Sándorné, aki maga is nyugdíjas, április 4-én tsz kiváló dolgozója kitüntetést kapott, éppen a szociális bizottságban való példás működése elismeréseként. — Ma reggel is bent járt Győri néni, hogy kocsit szerezzen. Kiment néhány idős tsz-tagunkhoz — sorolja az elnökhelyettes. — Évente két alkalommal minden öregünknél tesznek hasonló látogatást a szociális bizottság tagjai. Ezek nyomán terjesztik elő javaslatukat például a rendkívüli segélyezésre. Ilyen látogatáson derítette fel a bizottság, hogy Balázs László felesége huzamosabb ideje fekvő beteg. A bácsi ápolta, gondozta, még a háztáji megművelésre sem mozdulhatott el mellőle. Ilyen helyzetben a rendkívüli segély kevés. Javaslatunkra a tsz havi 400 forintért fogadott egy asz- szonyt a beteg gondozására, s így Balázs bácsi is dolgozgathatott. A család helyzetének ismeretében — négy felnőtt gyerekük él más helységekben — jogtanácsosunk viszont szülő- tartási pert kezdeményezett a kötelességüket mulasztó gyerekekkel szemben. A bíróság meg is ítélte, s ennek hatása akkor is jelentős, ha csak annyit említek: az esetnek híre ment a községben. — Szegény Balázs néni meghalt azóta — veszi át a szót ismét Marika. — De ez a szomorú példa az egyedülálló öregeinkről való gondoskodás új módszerét adta a kezünkbe. Már az idén saját házi gondozónőt szeretnénk foglalkoztatni, mert az 52 egyedülálló öregünk [között jó néhányan akadnak, akiknek nagyon sokat jelent majd ez a segítség. Amikor ismét Dékány Istváné a szó, újabb, derűsebb példával hozakodik elő: hogyan köszöntik a házassági jubileumot ünneplőket a Szikra Tsz-ben. — Egy aranylakodalomról régebben véletlenül szereztünk tudomást az ünnepeltek ugyancsak tsztag gyermekeitől. Ez adta az ötletet az apró figyelmességre, az ünnepeltek köszöntésére. Évente négy-öt aranylakodalmunk van. Ilyenkor a tsz képviseletében a pártvezetőség, a szociális bizottság és a nőbizottság egy-egy tagja 500 forinttal, öt liter borral, egy tortával és virágcsokorral lepi meg az ünnepeiteket. Az idén már három ilyen családi eseményünk volt, B. Tóth Józse- féket, Kiss Zakariásékat és Zetkő Istvánékat köszöntöttük. Már búcsúzóban voltam a lakiteleki Szikra Tsz- ből, amikor Bodor Mária még megemlítette: — Talán érdekes lehet még azt is tudni, hogy a múlt évi 858 ezer forint- 'al szemben, az idén 1 millió 200 ezret tartalékoltunk a szociális alapra ... Perny Irén
