Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-17 / 114. szám
1972. május 17, szerda 6. oldal A kunszentmiklósi példa UHterflteti „postafiókok” Szög a zsákból... <D Rápillantok a Keretes újság- hirdetésre és nem. akarok hinni a szememnek. Aztán elolvasom újból és mégegyszer. Sajnos, nem tévedtem: a tekintély hamis értelmezésének nyomtatásban is megjelent bizonyságára akadtam! Ugyanis a magát eleddig vegyesipari és szolgáltatónak nevező vállalat nagyvonalúan elhagyta nevéből a/ javító-szolgáltató megjelölést. És a hirdetése sem arra utal, hogy teszem azt: a törött ablakomat hívásomra gyorsan beüvegezi, hanem: „Épületüvegczési munkát rövid határidőre vállalunk” ... Lám, kibújt a szög a zsákból! — állapítottam meg leleplezem és egyben lehangoltam Eszembe jutott ugyanis az a korábbi értesülésem, hogy a nem utolsósorban a lakosság szolgáltatására hivatott tanácsi vállalat vezetői a cég ne- vének megváltoztatására tet- : K -lete t. TVíéghozzá ilyen hűi okolással: „Olyan rosszul c-j; :','j vállalatunk nevében az a javító-szolgáltató szó ... i’gésr.en más lenne a tekinté- jv■; ha egyszerűen, simán vegyesipari valla lat lenne!” Talán szükségtelen is mon- (fcani, hogy a névváltoztatási próbálkozás ne:m talált, mert r.cm találhatott megértést sem a helyi, sem a megyei tanácsnál. Egyszerűen azért, mert ha valahol, ügy e testületekben, s azok apparátusaiban nagyon jól tudják, ho;gy számos vonatkozásban mennyire hiányos, mennyire gyerekcipőben „jár” mindaz a tevékenység, amelyet az oly sokat emlegetett szolgáltatás fogalmával jelölünk. Mint ahogyan azzal is tisztában volt a felügyeleti szerv, hogy a tekintélyre való hivatkozás egyszerűen por- hintés a néwáltozási törekvésben. Mert a háttérben az van, hogy a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások kárára a kevesebb gonddal járó, s talán kifizetődőbb, nagyobb vállakózásokhoz szeretnének a cég nevével is menlevelet szerezni. Márpedig engedtessék meg: talán mégsem egészen ez az út, ez a módszer vezet a szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó program teljesítéséhez. Hogy például a párt Központi Bizottságának e témával szorosan összefüggő, nőpolitikái határozatát ne is említsük. S végül, visszatérve a lapunk á; llis 13-i számában megjelent hirdetésre, hadd tegyük fel a kérdést: hol vette a jogot az önkéntes névváltoztatásra az akkor , még Bajai Vegyesipari Javító- és Szolgáltató Vállalat? kiért a városi tanács végrehaj- ; ) bizottságának döntése az- i’táa született. És nem a hir- d résben szereplőhöz, hanem: B i ii Fémipari és Szolgáltató V. llalr.ra való átkeresztclésé- f ez j rult hozzá. Bizonyára iSy• n meggondolással: ha egy vállalatnál komolyan azt hiszik, hogv nem a tevékenysége, hanem a neve adja a te- iriíélyt, ám legyen vegyes- helyett fémipari. De, hogy a lakosságnak végzendő munkára, javításokra kötelezzen, semmiképp ne maradjon ki a szolgáltató megjelölés. P. !• A tanyai postai kézbesítés hosszú ideje gondot jelent a postának és a tanyán élő embereknek egyaránt. Gond, mert a táviratnak, levélnek, pénz- és csomagküldeményeknek, valamint a sajtóterméknek el kell jutni még a legeldugottabb helyekre, a tanyákra is. Jogos igénye ez a tanyai lakosságnak és sokszor életfontosságú egy-egy küldemény kézbesítése. Ezzel a feladattal hosszú időn át nem tudott megbirkózni a posta. Megyénk kiterjedt „külterületein” a tanyák távol vannak egymástól. Ezt a tényt lehetetlen nem tudomásul venni. Nagy erőfeszítést és megterhelést jelentett a tanyai kézbesítőknek a postai küldemények késedelem nélküli eljuttatása az ott élő lakossághoz. A járhatatlan utak, az időjárás viszontagságai próbára tették az embert, az állatot és a járművet egyaránt. Ezen az állapoton igyekezett változtatni a posta, és elsőként Kunszentmiklós tanyavilágában levélszekrényeket helyezett el, amelyeknél naponta, percnyi pontossággal jelenik meg a posta gépkocsija. Ezeket úgy helyezték el, hogy minél jobban megközelíthetők legyenek a legtávolabb- ra lakók számára is. Ilyen módon naponta megkapják ők is küldeményeiket, majdnem „házhoz szállítva”. Rövid távolságot kell megtenniök a tanyaiaknak, hogy az érkezett leveleket, pénzt, táviratot vagy újságot megkapják. Küldeményeiket a helyszínen fel is adhatják. Az új rendszerű tanyai kézbesítés jelenlegi körülményeink között jónak, kultüráltnak mondható. Követendő minden olyan városban és községben, ahol szétszórt tanyavilágban élnek az emberek. A blokkrendszerű kézbesítő szekrények felállításával, illetve felszerelésével minden család külön „postafiókhoz” jutott. Az újrendszerű tanyai levélszekrények felállításáért dicsérni lehet a postát, mert sok ember gondján segített A tanyai emberek megszerették a kézbesítés új formáját, szinte már várják a postásgépkocsit, amelynek vezetője kedves, udvarias ember és készséggel áll a tanyai lakosok rendelkezésére. Segít gondjaik elintézésében, árusít újságokat, elviszi a leveleiket. Megértéssel fogadták a tanyai lakosok a kézbesítés új módját, és azóta több mint duplájára emelkedett a különféle sajtótermékekre előfizetők száma. (Ez sem közömbös számunkra.) A kísérlet sikere nyomán már újabb tanyai területeken kezdtek hozzá a külterületi kézbesítő szekrények felszereléséhez. Kecskemét határában már szerelik a „postafiókokat”, amelyek közel ötezer családot hoznak közelebb a „világhoz”. Ezt követi Kiskőrös, Baja, KiskunfélegyA Szolnok megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya pályázatot hirdetett a képzőművészek középmagyarországi területi szervezetének tagjai részére „Munkásábrázolás a képzőművészetben” címmel. A pályázat célja, hogy a képzőművészet eszközeivel megörökítsék az ipari és mezőgazdasági munkások életét, a nagyüzemi termelés eredményeit. A területi szervezethez tartozó Szolháza és Kiskunhalas külterülete. Mindez további hétezer család gondján enyhít. Ha minden a terveknek megfelelően halad, akkor ez év végére elkészülnek a levélszekrények felszerelésével. Azok a községek, amelyeknek nagy tanyai területük van és ahol égetően szükséges a postai kézbesítés javítása, a következő években kerülnek sorra. E program megvalósítása hosszú éveket vesz igénybe. Az igények és a lehetőségek nem minden esetben találkoznak, minthogy az anyagiak nem állnak korlátlanul a posta rendelkezésére. Úgy véljük, hogy a postai szolgáltatás jó úton halad, és a tanyai lakosság postai ellátása megközelíti a városi lakosság ellátását. Ez pedig nem közömbös számunkra, de főleg a fentebb közölt közel 40 ezer lakos számára. Arra biztatjuk a postát, hogy vegyék figyelembe az érintett területek lakóinak igényét és minél előbb, minél több helyen valósítsák meg tervüket Sólyom Ferenc nők és Bács megyei művészek festményekkel, grafikai alkotásokkal, szobrászati munkákkal vehetnek részt a pályázaton. A pályaműveket 1972. szeptember 15-ig kell beküldeni a szolnoki Damjanich János Múzeumba. A beérkezett műveket mindhárom kategóriában díjazzák. Az első díj kategóriánként hétezer, a második ötezer, a harmadik díj pedig háromezer forint. Pályázat: Munkásábrázolás a képzőművészetben Kocsis István A kecskeméti színház büféjében két asztalt ösz- sze kellett tolni, hogy elférjenek a Bolyai János estéje című monodráma megtekintésére Budapestről ideutazó irodalomtörténészek, kritikusok, pályatársak. Amikor megtudták, hogy az utolsó előadásokra megérkezett a szerző, Kocsis István, nagyon megörültek. Nehezen tudtam szóra bírni, magáról nem szívesen beszél. — 1970-ben, a Korunk augusztusi számában jelent meg a Bolyai János estéje. A szatmári színház a következő év tavaszán mutatta be. Hamarosan a temesvári, a marosvásárhelyi is műsorra tűzte. Stúdiószínházban itt, Kecskemétien került először a nézők elé. Magaménak érzem ezt az előadást. Pi- róth Gyulában kitűnő adottságokkal rendelkező művészt ismertem meg. A monodráma nem hálás műfaj. Csak olyanok nyúlnak hozzá, akik igazi színházat akarnak. 1967-ben temesvári diákszínjátszók mutatták be első művemet... Azóta több alkotásomat is előadták és kötetben is megjelentek drámáim. „A nagy játékos” Martinovics életének tragikus mozzanatával foglalkozik. A kolozsvári színház játszotta a Stuart Mária című művemet. Egyenletek címmel adták ki első kötetemet. Ez novelláimon kívül a Megszámlálta- tott fák című drámámat is tartalmazza. t.. Magamról még any- nyit, hogy Kolozsváron végeztem az egyetemet, magyar—történelem szakos tanári diplomát szereztem. Jelenleg az Utunk munkatársa vagyok... Mit mondhatnék „ars poeticámról” ? A dráma kérdez. Nem lehet annyira okos, hogy feleljen is a nézőknek. A legetikátlanabb dolog a langyos kérdezés .., Miért mondhat el a hős rendkívül hosszú monológokat? Mert a monológokban nem ismerteti, hanem felfedezi önmagát. A drámát különben sem a hősiesség érdekli, hanem a hőssé válás pillanatai. Kiss Ferenc József At- tila-díjas irodalomtörténész: — Az emberi tisztesség konfliktusait ábrázoló magyar drámák — Illyés, Sánta, Déry alkotásai — után is teljesen eredetinek találom ezt a művet, ösz- sze tudta kötni az alap- konfliktust olyan gondolati tartalmakkal, amelyek Németh László Bolyaival foglalkozó művei után sem voltaic teljesen magától értetődők. Egyetemes problémákat érintett Kocsis István. Kitűnően mutatja a felbomlóban levő emberi tudat mechanizmusát, a ziláltság, a bomlottság állapotát. Fábián Zoltán, az Írószövetség titkára: — Az az alaphelyzet, amelyben Bolyai János elénk áll, önmagával, emlékeivel, kényszerképzeteivel — kicsit végletes. De sorsát úgy fogalmazza Kocsis drámává, hogy tanulságai minden embert elgondolkoztatnak és a humánum feltétlen tiszteletét sugallják. A vezérkari főnök és más színművek írója, Száraz György: — Tiszta levegőt árasztanak Kocsis drámái, örülök a kecskeméti áttörésnek, hogy az itteni bemutató révén mi is láthattuk ezt a jó előadást. Piróth Gyulának csak gratulálni tudok. (A nagyszerű teljesítményért a Művelődés- ügyi Minisztérium a napokban nívódíjjal jutalmazta a Katona József Színház művészét.) * Bízunk abban, hogy találkozunk még Kecskeméten Kocsis Istvánnal és más műveivel. H. N. 2. A vitéz Budára jön Bárha kevés beszédű volt Dózsa, egyáltalán nem hiányzott belőle az önbecsülés. Ismerte a maga erényeit, szolgálatának értékét, noha érdemeiért nem nagyon részesülhetett elismerésben. Lovaskapitányi kinevezése volt a legnagyobb kegy, amellyel eddig a hatalmasok kitüntették. Korábban is tanúbizonyságot kellett adnia vitézségéről, különben aligha biztatta volna Török Imre nándorfehérvári kapitány, hogy egyenesen a királyhoz menjen jutalomért. A székely katona megfogadta parancsnoka tanácsát. Ajánlásával Budára érkezik és II. Ulászló udvara kiutal számára kétszáz aranyat. Egyszersmind meghagyják a kincstárnak, hogy a pénzbeli jutalmon kívül adjanak Dózsának két paripát aranyos-ezüstös szerszámmal. Szinte népmeséi szépségű epizód volt ez a végvári katona életében, de csakhamar szertefoszlott a délibáb. Gyanútlanul kereste fel Telegdy István kincstartó, hogy kérje tőle jogos jussát. Ám a gőgös Telegdy holmi tréfának vélte az udvar kívánságát. Nem érte be a jutalom megtagadásával, ráadásul gúnyosan beszélt a messziről jött vitézzel, aki mindeddig fel sem merte tételezni, hogy gúnnyal és gőggel képesek őt megalázni. Egyelőre önuralmára hallgatott, de háborgó önérzete arra ösztönözte, hogy jóvá tétesse megaláztatását. Ha nem is volt járatos a fényes Budán, kiverekedte, hogy fogadja őt Csáky Miklós Csanádi püspök, az a főpap, akinek Bakócz Tamás esztergomi hercegprímás után a legnagyobb tekintélye volt az országban, aki a király diplomatájaként okos, művelt és jó szándékú ember hírében állott. Mivel pedig a római egyház szorgalmazta leginkább a törökök elleni vitézi harcot, úgy vélte Dózsa, alkalmas helyen kér orvoslást sérelmére. Reménye itt is keserves csalódássá változott. Csáky püspök még bőszítőbben viselkedett, mint a kincstartó. A kegyes nagyúr hírében álló főpap úgy beszélt Dózsával, mint valami jött-ment személlyel, durván lerohanta és rövid úton kidobta palotájából. A pillanatnyi szégyenen túl joggal hihette Dózsa, hogy ez a bánásmód lehetetlenné teszi becsületében, nevetségessé válik, ha meg- csúfoltan tér vissza végvári bajtársai közé. Már nem is a jutalom érdekelte, hanem az emberi méltóságán esett nyílt seb. Pedig ennek sértetlenségéhez ragaszkodott. Olyan nevelést kapott a szabad székelyek között, olyan iskolát járt ki a hadi vállalkozásokban, hogy a szégyen nem férhetett ösz- sze büszke lelkiismeretével. Úgy döntött, hogy a legfőbb egyháznagyhoz, Bakócz Tamás bíboros érsekhez fordul panaszával. Ha itt is elutasítják, akkor egyenesen a király színe elé törekszik. Távolról sem volt csekélység ekkora urakhoz bejutnia olyan embernek, aki semmiféle összeköttetésekkel nem rendelkezett. Különösen nehéznek bizonyult ezekben a napokban, amikor a királyi udvar, egész Buda valóságos lázban égett. Éppen Bakócz Tamás miatt. Az esztergomi érsek nemrég érkezett haza Rómából. Alig tartotta meg Esztergomban a fényes Te Deumot — a her- cegprímási ünnepi istentiszteletet — sietett Budára azokkal a tervekkel, amelyeket a pápa udvarában kovácsoltak Magyar- ország számára a török veszedelem ellen. Bármennyire lefoglalták Bakóczot a fontos ügyek, időt szakított a végvári katona számára. A látszatra kegyes előzékenység mögött okos elgondolás húzódott meg. Hátha alkalmas ez a Dózsa György nagyszabású terveihez? De ha nem alkalmas is, az iránta való szívélyesség mindenképpen jó benyomást tesz a katonákra, akik nélkül lehetetlen megvívni a küszöbön álló nagy keresztesháborút. Mert ez volt a Rómában kovácsolt terv lényege: Magyarországon fegyverbe szólítják a hadra fogható lakosságot, csatlakoznak hozzájuk Európa önkéntes keresztesei és a török ellen vonulnak, visszafoglalják Kons- tantinápolyt, amelynek Bakócz Tamás esztergomi érsek lesz a pátriárkája. Így nemcsak a törököt űzik ki a keresztény Európa déli országaiból, de helyreállítják az egyházszakadás óta más utakon járó konstantinápolyi keleti patriarchátusban is Róma fennhatóságát. A bíboros érsek tehát fogadta a székely vitézt. Elbeszélgetvén Dózsával, csodálkozása nőttön nőtt. Tájékozott, éles eszű, katonai képzettség dolgában kitűnő férfiút ismert meg a végvári lovaskapitányban. Első találkozásukkor még nem hozta szóba a felállítandó keresztes hadak pa- rancsnoklásának ügyét, noha nem kizárt, hogy már ekkor úgy gondolt Dózsára a bíboros, mint leendő fővezérre. A hatalmi erőviszonyok szerint egyenesen kívánatosnak ítélte a hercegprímás, hogy főrangú személy helyett alacsonyabb sorból származó tehetséges vezér álljon a ke; resztesek élére, mivel II. Ulászló uralkodása alatt amúgyis nagy volt már az ország nyakára hágó oligarchiák túlsúlya, szemben a királyi hatalommal. Bakócz persze, nem az ország érdekeit féltette, a mind önállóbb és önzőbb főuraktól, hanem a maga hatalmát. Szövetségest keresett nagyratörő céljaihoz. Mihelyt tisztába jött Dózsa panaszával, személyesen ment a királyhoz és követelte a vitéz megbékítését. Ulászló is gyorsan cselekedett. Nem bízta immár Telegdyre a jutalmazás ügyét, hanem maga tisztelte meg kitüntetésével a székely vitézt. Ünnené- lyes külsőségek között adta át neki a jutalmat, s az először megszabott ajándék fölött aranylánccal ékesítette fel Dózsát, sarkantyút, kardot, díszes bíborruhát nyújtott át neki. Ezzel az aktussal a lovagok sorában emelte a vitézét, s hogy nagyobb nyomatékot adjon kegyének, egy falut is adományozott a székely nemesnek, ezenkívül kiegészítette a Dózsa család címerét a kardot tartó, levágott török kézzel. Gerencsér Miklós Következik: Mise Szent György napján.
