Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
II>ODf\LQ/Vl Mindig újat-témában és módszerekben Beszélgetés a pszichológia gyakorlati alkalmazásáról Petőfi Sándor: Deákpályám Diligenter frequentáltam Iskoláim egykoron, Secundába portált még is Sok szamár professorom. A poesisból is ebbe Estem inter alia; Absurdum pedig, de nagy, hogy Ennek kelljen állnia. El sem obliviscálnak, mert Ha occasióm akadt: Kutyáliter infestáltam E jó dominusokat. Egynek pláne... no de minthogy Szerelemhistória, Talán jobb lesz in aeternum Sub rosa maradnia. Csak denique mi közöttünk Sine fine folyt a per, S consilium abeundi Lett a vége breviter. * . Ergo mentem és vagáltam A hazában szanaszét; Verte tandem a bal czombom Kard.;. azaz hogy panganét. A Petőfi által összeállított Versek I. gyűjteményben látott először napvilágot ez a költemény, 1844- ben. A kedves dunavecsei napok terméke. Kétségtelenül saját diákkorára emlékezik vissza a 21 éves ifjú, némi iróniával, afféle minden kötöttségtől szabaduló művész fölényével. Való életrajzi elemek keverednek kiagyaltakkal. Petőfit csak egy ízben buktatták meg, s nem poézisből: történelemből. (!) Igaz, „irodalomból” sem állt jól és most a beérkező költő öntudatával túlozza, élesíti a képet, a professzori szamárkodás kifigurázására. Király József professzort jól ismerik Kecskeméten. Évek óta sorozatosan tart előadásokat a szabadegyetemen, de nagy sikerrel ismertetett bonyolult összefüggéseket a tanyavilágban szervezett műsoros esteken is. Munkacsoportjával 1968 óta végez pályaalkalmasság-vizsgálatokat a szakmunkástanulók felvételével kapcsolatosan. A közelmúltban Mikes Lilla előadóművésznő társaságában lépett fel az újszerű, A teszt ördöge című irodalmi összeállításban. Erre a fellépésre vonatkozik első kérdésünk. — Hogyan kerül a pszichológia, illetve annak egyik vizsgálati módszere a teszt, a művelődési ház színpadára? — Nekünk, pszichológusoknak, meg kell ragadnunk azokat az alkalmakat, amelyek segítségével helyes fogalmakat közölhetünk tudományunktól, s annak felhasználásáról. Ma a pszichológia „divatos.” Ez a tudomány korábban, — jórészt még a régmúltból származó félreértések miatt — nem nyerte el érvényesülési lehetőségét, de amint az akadályok megszűntek, iránta az érdeklődés ugrásszerűen megnövekedett Esztétikai érzék vizsgálata. Színes idomokból meghatározott idő alatt különböző alakzatokat kell összeállítani. — Gyakran emlegetik ma a teszteket. Dj leieméh nye ez az emberi megismerésnek? — A művelődéstörténet hagyományai temérdek ■ próbaállítást őriznek. („Ha ki tudod oldani a gordiuszi csomót, egész Ázsia urává lehetsz...” emlékezhetünk a híres mondásra.) A mesék világa is gazdag, különféle próbatételekben. Amikor a király el akarja döSítéhi, kire hagyja trónját, akadályversenyeket gondol ki, próbák elé állítja a jelölteket: meg kell mászni ok az üveghegyet,' lei kell szabadítanak a királykisasszonyt, lefejezni a sárkányt, meg kell fejteni találós kérdéseket. Ha meseszerű és naiv köntösben is, de felcsillan e próbatételekben a hűség, megbízhatóság, állhatatosság, bátorság puhatolása, olyan tulajdonságoké, melyek egyes társadalmi szerepek betöltésénél alapvető követelmények. KÉT KIÁLLÍTÁS Kováts László és Schnur József A Katona István Társaság két művésztanár tagja Kalocsán, a Petőfi Művelődési Központban mutatta be az utóbbi két évben készült alkotásait. A gondos rendezést a mindent egyszerre bemutatni akaró jószándék zavarta csupán, mert jórészt kétsorosán és egymáshoz túl közel helyezték el a képeket. A gazdag anyag arról tanúskodik, hogy a művészek nagy iskolai elfoglaltságuk mellett is sokat dolgoznak, nyaranként pedig művésztelepeken, festőtársak közelében gyarapítják tudásukat. Eddigi közös kiállításaikon is feltűnt az újnak, a korszerűnek, emellett az egyéninek keresése. Kováts László régebbi intim hangulatú képein inkább az „alföldi” s a „nagyistváni” ábrázolási módot követte. Mostani táj- és életképein élményeit egy- egy részletre koncentrálja s a festészeti alkotóelemek, a szerkezeti rend, ritmusösszefüggés, a rajz dekoratív szerepe, a képi térbeliség foglalkoztatja mindenekelőtt. A megélénkült színskála is ezt szolgálja. Uj stílusának értékes darabjai pécsi és tokaji utca- és tájképek. Portréin, így a feleségéről és gyermekeiről készülteken, vagy például az Öreg ember barázdált arcképén, a karakteres egészalakos Falusi asszonyán sorsok elevenednek meg. Olajképei mellett friss, köny- nyed megoldásukkal akvarelljei, tusrajzai még hűségesebben tolmácsolják kísérletező kedvét. Schnur József változatos technikával készíti (pasztell, akvarell, filctoll, nyomda- és műanyagfestékkel) képeit, vázlatait. Kíváncsian tanulmányozták műveit a látogatók, hiszen gyakran keveri az anyagokat, s ecsettel, tollal, „kaparással” játszi könnyedséggel alakítja a felületet. Legtöbbször néhány fa, házsor vagy az évszakok hangulatát érzékeltető udvar- és kert- részlet a témája. Különösen emlékezetes a Téli táj című munkája, Duna-partja, ágas-bogas fákkal szegélyezve. Csendéletei közül egyik napraforgós képének egyéni színvilágát kell kiemelni. A két kalocsai művésztanár a mindig változó és megújuló kísérletek közben sem szakadt el a természeti utalástól, a valóságos képtől. Előadásmódjuk mind egyszerűbbé és átgondoltabbá válik. Életművük a „hitelesség” jegyében alakul, s joggal hívja fel magára a kiállítás látogatóinak figyelmét. dn M. Kiss Pál Kun István Kun István 1908-ban Erdélyben, Szászfenesen született. Küzdelmes gyermekkorából az erős akarat, az élni akarás hajtja és viszi fel Pestre a 30-as években a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay Gyula lesz a tanára. Részt vesz az 1938-as római és az 1942-es berlini kiállításon. Rudnay mester mély belső világának, a magyar nép sorsának ábrázolásában olyan erős hatás alá került, hogy ez véglegesen meghatározta művészi vágyait. A későbbiekben, amikor Rudnay mesterrel együtt 1947-ben, a bajai Művész- telep megalapításakor végleg Bajára kerül, következetesen valósítja meg művészetének alaptételét, ars poeticáját: érzések őszinte tolmácsolásának kötelességét. Berecz Miklós a Művészet 1971 decemberi számában ezt írja a mesterről: „Kun István művein nem találjuk a divatos, a művészet mezsgyéjén, a bűvészet vitustáncát járó »absztrahálásnak« nyomát. Nem lett belőle sem »olcsó udvari muzsikus«, sem a tegnapi meggyőződésén változtató modernista, maradt, mint volt korábban is, a magyar tájak és népélet szerény, belső izzású piktora.” De mit mondanak a képek? „Az én falum.” Viharos gomolygó felhők alatt, sötét háttérből a házak fehérje int felénk. A gyermekkor álma-emléke, amely mindig visszahív. — „Ketten.” A műteremben az állvány mögött feleségével állnak ketten, meghitten, mindenben egysorson. — „Nehéz felhők.” Feszülő indulatok vallomása, még egy utolsó fényvillanás és sötét vihar zúdul a tájra. — „Vázlat Dózsához." ösz- szecsapó szenvedélyek tükröződnek az arcokon, mozdulatokon. A tragédia utolsó feszült pillanatának látomása ... A baja» „Tűit István Múzeumban látott, 25 év munkásságát összefogó kiállítást a közeli napokban Szolnokon is bemutatják. Miskolczy Ferenc — Melyek azok a vizsgálati területek, ahol a tesztek korrekt alkalmazása nélkülözhetetlen? — Mindenekelőtt a szakmai alkalmasság és képesség megállapításánál, iskolai oktató-nevelő munkában, munkahelyek légkörelemzésében, .valamint kórházakban,. rendelőintézetekben, ahol esetleges viselkedés- és gondolkodásbeli zavar fokát diagnosztizálják. E módszereknek a gyakorlatot kell szolgálni. — Melyek azok a gyakorlati problémák, melyeket a munkahelyeken tanulmányoznak? — Az emberek, „közérzetére” ható tényezők pszichológiai elemzése, a dolgozók kiválasztásával, fejlesztésével és ösztönzéséyel kapcsolatos kérdések, valamint a tájékoztatás szükségessége, gyakorisága és módja — egy-egy adott munkahelyen. — Hallhatnánk ezek egyikéről valami közelebbit? — Múlt évben rendeztük meg a KGST-tagorszf gok delegátusainak részvételével azt a nemzetközi te nácskozást, melynek tárgya volt a kereskedelmi pá lyára készülő fiatalok rátermettségének és ösztönz sének vizsgálata, illetve néhány módszere: A haza, küldöttek többsége Bács-Kiskun megyéből érkezeti miután — vidéki viszonylatban először — kezdemé nyezően felismerték szakmunkástanulók kiválasztó sánál a pályaalkalmassági vizsgálatok jelentőségéi bevezették és folyamatosan alkalmazzák a vendéglátóipar és a kereskedelem területén. — Van-e az alkalmasság és a munkavégzés hatékonysága között kapcsolat? — Természetesen. Egy munkaterületen a rátermett és kevésbé rátermett egyén teljesítménye sohasem lehet azonos. Különösen fontos szerepet kap ez a kérdés a kereskedelem és vendéglátóipar területén, ahol munkaerőhiány is jelentkezik az utóbbi években. Ha az embernek és tevékenységi környezetének kölcsönös megfelelőségét tudományosan elemezzük, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy semmit sem érnek a technika „csodái”, a mind.eu eddiginél nagyobb hatásfokkal működő berendezések, eszközök, a termelés és értékesítés szolgálatában, ha alkalmatlan személyekre bízzuk, irányításukat. — Hogyan függ össze az alkalmasság és munkaerő már említett kérdése? — Ha az alkalmasság fennáll, a munkavégzés hatékonysága (termelékenység) növekszik, s jgy kevesebb, — de nagyobb hatásfokkal működő személy is elláthatja a szükséges feladatköröket. — Mit tegyen az a fiatal, akiről nem a legkedvezőbb vélemény alakul ki a vizsgalat során? — Szükséges hangsúlyozni: a munkaalkalmasság nem végleges kategória, hanem változásnak kitett tulajdonságegyüttes, mely fejleszthető. Jelez bizonyos képességeket vagy azok' hiányát. Ezáltal az elméleti és gyakorlati képzés eredményességéhez diagnosztikai képet ad,' megkönnyítve az oktató-nevelő tevékenységet —sm — . JKátay Mihályi Zománckép
