Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-11 / 84. szám

1972, április 11, kedd 3. oldal A KÖLTÉSZET ÜNNEPE Ötvennégy vállalat, több mint ezerkettőszáz gépkocsi Janus Pannonius A Vezess baleset nélkül versenymozgalom eredménye Bár a költészet napja: a mai magyar költészet ün­nepe, most mégis egy régi magyar irodalmi évfordu­lóra figyelt a közvéle­mény. Janus Pannonius 1 Máiénak ötszáz éves év­fordulóját ünnepli a könyv­kiadás két .gyűjteményes kötet megjelentetésével, külön számmal a pécsi Jelenkor című folyóirat, Borsos Miklós szobrával és egy balett-bemutatóval ugyancsak Pécs városa. Janus Pannonius modern költő, élő hagyomány. Ahogy a franciák modern­nek. mainak érzik Villont, mi magyarok így vagyunk Janus Pannoniussal és Ba­lassival. Humanista költő- egyénisége, vibráló szelle­messége, friss életszerűsé­ge, reneszánsz természet­élvezete, sajátos antikleri- fcalizmusa, magyarság-ér­zése, egyéni sorsának reá­lis leírásai — mind felejt­hetetlenné teszik legtöbb versét. Egy dunántúli man­dulafára című versében ki­csit fájó hangon vall ma­gáról. A túl korán kivirág­zott, magányos fa sorsát érezte rokonnak, mert a környezet kissé rideg, el­maradott, a korai fagy virágait tönkreteszi. Igen, Janus Pannonius rene­szánsz lírája az itáliai évek derűs éghajlata után bi­zony zordabb ég alá ke­rült. Büszke, humanista költő volt. Tudta, hogy tehetség, tudta, hogy mit köszönhet neki hazája. A híres, szel­lemes epigrammák helyett hadd idézzük az egyéni költészet megalapítóját ha­zánkban: ki fájdalmas hangon szól anyja halálá­ról, ki betegségéről, halál- félelméről vall — „Jól tu­dom, itt állok létemnek földi határán, / Napjaim száma betelt, szellemem el, tova száll.” Szekér Endre Vasárnap délelőtt 10 óra­kor a Kecskeméti Konzerv­gyár I-es telepének impo­záns kultúrtermében ren­dezte meg a megyei rend­őr-főkapitányság közleke­dési osztálya, a Közúti Balesetelhárítási Tanács megyei elnöksége a Ve­zess baleset nélkül ver­senymozgalom nyilvános értékelését. Dávid József rendőr őrnagy előadásában a gépjárműpark növekedé­séről, a közúthálózat fej­lődéséről, a forgalom biz­tonságának alapfeltételei­ről, illetve a balesetek ala­kulásáról szólt. Felhívta a figyelmet azokra a balese­tet előidéző okokra, ame­lyek a megyében dominál­nak. Ilyenek az ittas ve­zetés, a gyorshajtás, az előzési szabályok megsze­gése és az agresszivitás. Ezután részletesen elemez­te a halálos szerencsétlen­ségek okait, amelyek közül 39,8 százalék lakott terü­leten belül — Kecskemé­ten és Jánoshalmán — történt. Különösen veszé­lyes az 5-ös számú főút­vonal, ahol 21 halálos bal­eset következett be. Pél­dákkal bizonyítottéi, milyen korosztályok követik el a legtöbb szabálytalanságot, amelyek súlyos tragédiák­hoz vezetnek. Külön kitért a gyermekbalesetek alaku­lására, az elsőbbségi jog meg nem adásából szárma­zó ütközésekre, majd azok­ra a társadalmi intézke­désekre amelyek elejét ve­hetik e tragédiáknak. A nagy tetszéssel foga­dott beszéd után ismertet­ték a Vezess baleset nélkül versenymozgalom értékelé­sét. Ebből kitűnt, hogy 64 vállalatot kértek fel a versenyre, amelyből 54 ne­vezett be. Sskszfna arany A nemzetközi aranymí- ves-piacon az eddig ural­kodó olasz és NSZK-cégek mellett az utóbbi időben egyre fokozódik a szovjet részvétel. Egy négy évvel ezelőtt feltalált öntőmód­szer eredményeként ugyan­is nagyon érdekes darabo­kat állítottak elő. Az arany­öntés új módszerét lenin- grádi szakemberek kísérle­tezték ki, amely csupán az ún. fehérarany területén évi négyszázezer rubeles megtakarítást tett lehetővé. Ma már négyféle színű arannyal dolgoznak: fehér­rel, sárgával, vörössel és zölddel. Rövidesen megje­lenik a kék, fekete, kár- minpiros arany is. Kísér­letek folynak az ezüst színskálájának bővítésére is. Eddig mindössze a fe­hér ezüst volt ismeretes. Új híd a Körösön A megnövekedett közúti forgalmat a régi keskeny híd már nem tudta lebonyolítani, ezért Kunszentmárton határában új közúti hidat építenek a Hármas-Körösön. Képünkön: Az elkészült ártéri pillérek. Két „aranycsapat” találkozója Kecskeméten Május 7-én SZÚR a Széktói Stadionban Régi vágya teljesül a kecskeméti és a megye­székhely-környéki telepü­lések lakóinak. A korábbi években ugyanis hiába igyekeztek eljutni a bu­dapesti Népstadionban rendezett SZUR-okra egy­szerűen azért, mert nem tudtak belépőjegyet válta­ni. Ezúttal azonban helybe jön az országszerte igen népszerű, vidám sportese­mény: Mint már arról két ízben is hírt adtunk, a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetsége május 7-én, délelőtt (első ízben) Kecs­keméten, a Széktói Sta­dionban rendezi meg a fő­városi színészek és újság­írók vidám, tarka műsor­ral egybekötött labdarúgó­rangadó mérkőzését. Ugyan­erre a Népstadionban, csak május 21-én kerül sor, s ily módon Kecske­mét ezúttal megelőzi nem­csak a többi vidéki városo­kat, hanem Budapestet is. A május 7-i vasárnap délelőtt tehát jó szórako­zást ígér. Erről gondoskodik a műsorban fellépő Koós János, Szécsi Pál, Ambrus Kvri, Aradszky László, Dékány Sarolta, Payer András Zárai Márta, Vá­mosi János, Kovács Ferenc, Kishonti Ildikó, Rátonyi Róbert, Kazal László, Ki- bédy Ervin, Csala Zsuzsa, Hlatky László, ■Szuhai Ba­lázs, Hadics László, ősz Ferenc, Peterdi Pál, Gyar­mati István, az Express zenekar a Syrius zenekar, a Kék Csillag együttes. A műsort Halmi Gábor és Molnár Margit konferálja. Ezután kerül sor a sport­csemegére, a két arany­csapat összecsapására, ame­lyek összeállítása a követ­kező: Színész csapat: Komlós András, Aradszky László, Beszterczei Pál, Bujtor Ist­ván, Fonyó József, Fülöp Zsigmond, Garas Dezső, Garics János, Juhász Já­cint, Kertész Péter, Kazi­mir Károly, Kovács Fe­renc, Koós János, Németh Sándor Sólymos Antal, Su- ka Sándor, Szirtes Adám, Tahi Tóth László, Zenthe Ferenc, Újságíró csapat: Bosko- vits Jenő, Bokodi Béla, Borbély Pál, Görnerr Fe­renc, Gyulai István, Hoffer József, Kovács Gyula, Ko- peczky Lajos, Lantos Gá­bor, Módos Péter, Nagy Lajos, Novotny Zoltán, Pé­ter Róbert, Rédei Ferenc, Sirokmány Lajos, Szabó Ferenc, Szalvay Péter, Vár- konyi Sándor, Ügy véljük olvasóink sok jól ismert névvel talál­koztak az összeállításban. A rangadót egyébként a hangosbemondón dr. Hege­dűs János vidám közvetíté­se fűszerezi. Szerkesztőségünkben egy­re többen érdeklődnek a jegyváltási lehetőségek iránt, ezért közöljük, hogy a jegyelővétel rövidesen lehetségessé válik. Kecske­méten az Üjkollégium előtti jegypénztárnál min­dennap délelőtt 8—12-ig, délután 2-től 6-ig lehet je­gyet váltani ünnep- és va­sárnap is. Telefonrendelés a 13-900 számon. Vidékről levélben is lehet belépőt rendelni. Cím: SZÚR jegy­pénztár, Kecskemét, Sza­badság tér. Jegyek kapha­tók még a kecskeméti IBUSZ-nál és a vidéki IBUSZ-irodákban. Az üze­mek, vállalatok közönség- szervezői tetszés szerinti mennyiségben igényelhet­nek jegyeket az Országos Filharmónia területi meg­bízottjától minden hétköz­nap délután 5 és 6 óra kö­zött, személyesen a Katona József tér 10. szám alatt, telefonon a 12-218-as szá­mon. (Zrínyi iskola.) n. a Az 54 vállalat mintegy ezerkettőszáznegyvennyolc gépjárművel, s ezeregyszáz- tizenhat gépkocsivezetővel küzdött a balesetmentes közlekedésért. A gépkocsi- vezetők az értékelési idő­szakban több mint 47 mil­lió kilométert tettek meg, de sajnálatos módon kö­zülük néhányan hét halá­los, tizenhat súlyos és harmincegy könnyű sérü­lést okoztak. Emelkedett az ittas vezetések száma is ezeknél a vállalatoknál, a múlt évi 14-ről 15-re. Az értékelő bizottság nyolc kategóriában végezte el a besorolást. A szállítási vállalatok közül első helyezést a 9-es számú Volán Kecskeméti üzemegysége szerezte meg. Az állami gazdaságok kö­zül első lett a Bácsalmási, második a Szikrai, harma­dik pedig a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. Mező- gazdasági gépgyártó válla­latok közül első a Bajai Gépjavító, második a me­gyei Növényvédő Állomás, (Tass), harmadik a Solti Gépjavító. Az élelmiszer- ipari vállalatok közül első a Kecskeméti Konzervgyár, második a BOV kiskunha­lasi gyáregysége. Harmadik díjat nem adtak ki. E ka­tegórián belül a B. cso­portban első a MEZÖTER- MEk Kecskemét, második a Kalocsai Fűszerpaprika­ipari Vállalat, harmadik a Sütőipari Vállalat, Kecske­mét. Ipari vállalatok közül első a Vízügyi Igazgatóság Baja, második DÉMÁSZ Baja, harmadik az ÉPSZER vállalat, Kecskemét, B. csoportban első a Veaviva- ri Gépgypár Kiskunfélegy­háza, második a Fémmun­kás Vállalat Kiskunhalas, harmadik Nyomdaipari Vállalat Kecskemét. Az intézmények közül első a Mesterséges Termékenyítő Főállomás, második Ter­vező Vállalat Kecskemét, harmadik Zöldségtermesz­tési Kutató Intézet. Az öt gépkocsin aluli vállalatok közül az első helyet a las- és Fémipari Ktsz Kiskunfélegyháza, a KPM Tanintézetek közül pedig a bajai szerezte meg az első helyezést. A vállalatok, intézmé­nyek, állami gazdaságok megbízottjai ezután a ki­magasló munkát végző, mintegy háromszáz gépko­csivezetőnek összesen 15 ezer forint jutalmat nyúj­tottak át. J G. G. 1 HÁzai NEMZETISÉGI NÉPZENEI FESZTIVÁL Április 15-én a tatabá­nyai Puskin művelődési házban nagyszabású szlo­vák esttel kezdődik az a nemzetiségi népzenei fesz­tivál, amelyet a Magyar Rádió közösen szervez a nemzetiségi szövetségek­kel. Négy nyilvános hang­versenyt tartanak április 23-ig. Április 16-án Szalan- tán, a községi művelődési házban a hazai délszlávok találkoznak, 22-én pedig a kétegyházi Táncsics Mi­hály Művelődési Otthon­ban a magyarországi ro­mán nemzetiségűek szólal­tatják meg kedves dalai­kat, balladáikat. Április 23-án kerül sor Soroksá­ron a hazai német nemze­tiségű dolgozók seregszem­léjére. A Rádió április 26. és 29. között 60—80 perces időtartamban tűzi műsorá­ra a nagyszabású találkozó legsikeresebb produkcióit. SZÁZ TANYAI KOLLÉGIUM Eredményesen halad az általános iskolai diákott­hon-építési program: a leg­utóbbi összegezés szerint a bentlakásos intézmények száma százra emelkedett, s ezekben több mint 8000 kisdiákot tudnak elhelyez­ni. A szétszórtabb, úgyne­vezett tanyás települése­ken érték el a legjobb eredményeket: Bács-Kis­kun megye 16 általános is­kolás diákotthonában 1193 tanuló lakhat, Szolnok me­gye 15 diákotthonában 1Í48, Szabolcs-Szatmár hét internátusában pedig 1239 6—14 éves fiatal talál má­sodik otthonára. 120 ÉVES BÖLCSŐDE Április 21-én lesz 120 esztendeje, hogy az akkori Kalap utca 1. szám (jelen­leg V. kerület Irányi utca 2—4.) alatt megalapították az első pesti bölcsődét. Az évforduló alkalmából a gyermekintézménynek ott­hont adott épületet emlék­táblával jelölik meg, amit ünnepélyes külsőségek kö­zött lepleznek le. GAZDAGABB ANYAGGAL Kibővítve, átrendezve vasárnap ismét megnyílt a közönség élőt a különböző intézmények és a képző­művészek támogatásával 1967-ben létrehozót, s ma már jelentős értéket kép­viselő nagykanizsai városi képtár. A helyi múzeum kezelésében levő képtárban jelenleg már 342 értékes műalkotást őriznek. A többsége festmény, kisebb része pedig rézkarc és szo­bor. A műalkotások között megtalálhatók Barcsay Je­nő, Demjén Attila, Ben­czúr Gyula, Székely Ber­talan, Egry József és más közismert művészek mun­kái. BEFEJEZŐDTEK A DIÁKSZfNJÁTSZÖ NAPOK _A Somogy megyei Csur­gón szombaton este jelme­zes karnevállal és bállal befejeződött a hagyomá­nyos — kétévenként sorra- kerülő — országos Csoko­nai diákszínjátszó napok bemutatósorozata. 28 kö­zépiskola és ipari szak­munkástanuló intézet több mint háromszáz diákszíné­sze lépett dobogóra. A ju­talmakat vasárnap a mű­velődési központ nagyter­mében ünnepélyes külső­TÁRlat ségek között adták át. A megjutalmazottak között van a nagykőrösi Arany János Gimnázium irodalmi színpada is. KAJAK—KENU PÁLYA LESZ TATÁN A természeti kincsekben bővelkedő Tata legszebb ékessége, a nagy tó, üdülő- és sportparadicsommá vált. A festői környezetű feny­vesekkel, erdőkkel övezett 400 holdas tavat „Kisbala- tonnak” is nevezik, nem­csak szépsége miatt, ha­nem azért, mert a főváros­ból és az ország más vidé­keiről is évről évre többen keresik fel. A tó vizét most megszabadítják az évtizedeken át lerakodott iszaptól és így nemcsak fürdőzésre, hanem sport- versenyek rendezésére is alkalmassá válik. Kétezer méteres nemzetközi kajak —kenu pályát alakítanak ki. VÉGET ÉRT AZ V. ORSZÁGOS KAMARAKÓRUS FESZTIVÁL Pécsett vasárnap, a Liszt Ferenc hangversenyterem­ben tartott ünnepi kon­certtel véget ért az V. or­szágos kamarakórus-fesz- tivál. Az idei dalostalál­kozó Janus Pannonius em­lékéhez kapcsolódott, • a nagy humanista költő ha­lálának 500. évfordulója alkalmából. A jubileum tiszteletére Janus-versekre írt kórusműveket és a köl­tő kortársszerzőinek szá­mos művét szólaltatták meg az együttesek. Ez volt az eddigi legnagyobb kórusfesztivál: mintegy fél­ezer dalos adott találko­zót egymásnak a mecsek- aljai városban. A tizenöt magyar énekkar mellett — vendégként — egy-egy bol­gár és csehszlovák kórus is szerepelt a fesztiválon. A négynapos hangversenyso­rozat során száznál több kórusmű csendült fel, köz­tük több olyan dal, ame­lyet Magyarországon eddig még nem adtak elő. NEMZETKÖZI ÚTTÖRŐTALÁLKOZŐ BÉKÉSCSABÁN 7,Az úttörő erősíti a né­pek barátságát...” jelszó­val rendeztek vasárnap Békéscsabán nemzetiségi úttörő kulturális szemlét a Békés megyében élő szlo­vák, román és délszláv nemzetiségi családok gyer­mekeinek részvételével. A nemzetiségiek anyanyelvén lebonyolított szemle szov­jet és csehszlovák úttörők bekapcsolódása révén nem­zetközivé szélesedett. Este a békéscsabai Kulich Gyu­la ifjúsági és úttörőházban gálaestet rendeztek, ame­lyen a vetélkedő legjobb­jai adtak műsort. NYOLCEZER HOLD GESZTENYE A nagyobbrészt gondo­zás nélkül, vadon termő gesztenye keresett gyümöl­cseink közé tartozik. A ha­zai szelídgesztenyések ős­hazájának számító Zala megyében sem foglalkoz­tak tervszerű termesztésé­vel, jóllehet, a talaj és az éehailati adottságok erre alkalmasak. A megyében most nagyszabású geszte- nveteleoítési programot va­lósítanak meg; nyolcezer holdat ültetnek be neme­sített csemetékkel. A szak­emberek szerint a szaksze­rűen telepített és gondozott ültetvény hat-hét év után termőre forduL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom