Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-25 / 96. szám
1972. április 25, kedd 5. oldal A közgazdászhivatásért Kettős jubileum — Az ötvenedik rendezés után A drámatörténeti előadások Ti ZPTl fit PVf> megszervezője J. O C/O a kecskeméti színházban történeti előadását. Az új népművelési, ismerettovábbítási forma azóta kivívta a szakma, a közönség elismerését Udvaros Béla — ilyenkor — műsorközlő, narrátor, professzor, rendező egy személyben. A hiányzó díszleteket, jelmezeket szemléletes mondatokkal pótolja. Az első előadást több száz követte. Miért ménnek ed az emberek Kecskeméten, Győrben, Szombathelyen, Kiskuhalason — és még tucatnyi városban — az Udvaros Béla-féle drámatörténeti előadásokra? Minek köszönheti sikereit? Kérdeztünk; válaszoljunk: a lelkesedének, a témát és a közönséget megillető szeretetnek; sugárzó műveltségének. Akik Egyszer hallották, sokáig emlékeznek szélesen hömpölygő, a kort, a művet, a szerzőt egyszerre láttató stílusára, teménytelen adatot felsorakoztató fejtegéseire. Néhány esztendeje egy ankéton színháztörténeti tájékozottságával feltűnt fiatal orvostól megkérdezte a vitát vezető neves fővárosi tudós: honnan szerezte alapos ismereteit? Rendszeresen hallgatja Udvaros Béla előadásait — így válaszolt. Hozzátette: Ezek az ismertetések kedvet csináltak az igazi színházhoz és a szakkönyvekhez. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy a kecskeméti Katona József Színház ősbemutatóit a drámatörténeti előadások, a közönség tudatos esztétikai felkészítése nélkül aligha fogadták volna ilyen érdeklődéssel a látogatók. Alakuló illés! tartanak A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetségének kecskeméti helyi csoportja április 27-én délután 16 órakor tartja alakuló ülését a megyei tanács kultúrtermében (BeErdő a vadaknak Veress Miklós első verseskötete A Katona József Színház közimert rendezőjével nyaranta is — amikor a társulat többi tagja a vizek mentén, a hegyekben piheni az év fáradalmait — gyakran találkozunk a megyében. A népművelési tanácsadó évről évre őt kéri fel a, műkedvelő művészeti mozgalom vezetőinek továbbképzésére. Szívesen foglalkozik az amatőrökkel. Bács-Kiskun megye közművelődése szegényebb lenne többek között Angeli Mátyás, Bánáti Tibor, Kovács Gézáné, Baradlai László nélküL Mindnyájan Udvaros Bélát vallják mesterüknek, az ő általa vezetett tanfolyamokon szerezték meg a szükséges diplomát — és ami ennél fontosabb — a nélkülözhetetlen ismereteket. Az országos hatáskörű Népművelési Intézet is nagyra értékeli pedagógiai munkásságát és más megyékben is megbízza hasonló feladatokkal. A Négy évszak sorozat előadásaira — zenét, költészetet elegyített ezekbe Udvaros Béla szerkesztőként rendezőként — felfigyeltek az Országos Filharmónia szakembered. Felkérésükre az új évadban más megyékben is megismétlik az itteni bemutatókat. * A jubiláló művésznek további sikereket kívánunk színházi tevékenységében és közművelődési munkálkodásában egyaránt. Ér- dezéseit, új kezdeménye- deklődéssel várjuk új ren- zéseit Hcltai Nándor loiannisz tér 2., földszint). Ez alkalommal K. Nagy Zoltán, a szövetség kutatási és továbbképzési osztályának titkára Gyorsírás a gyakorlatban címmel tart előadást a tagok részére. 1^1 árcius első felében ■ ■ sajtótájékoztatót tartott dr. Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem rektora a közgazdászképzés reformjának a végrehajtásáról. A sajtótájékoztató sok gondolatot ébresztett a jelenlevőkben, hiszen kevésbé ismert hivatást mutatott meg a maga szépségeivel és gondjaival. Hazánkban majd negyed- százada kezdődött a marxista közgazdászok képzése és akkor vált önállóvá és vette fel Marx Károly nevét a egyetem. Azóta mintegy 12 ezer közgazdásznak adott diplomát. Jelentkezőkben általában nincs is hiány, a nappali tagozaton két-háromszoros a jelentkezők száma. A hallgatók elhelyezkedésével nincs baj, mert a végzős hallgatók ötször-hatszor több állás között válogathatnak. A múlt tanévben —__ például — több mint 11Ő0 állást hirdettek meg, ezekre csak 120 végzős pályázott, mert 180 hallgató már az üzemi gyakorlatokon az üzemekkel közvetlen megbeszélés alapján helyezkedett el Az Idősebb kecskemétiek Jől ismerik a Tőserdőt. Jómagam is vagy fél évszázada. Amikor róla beszéltünk, mindig a Tőserdőt emlegettük, ha oda kirándultunk, mindig a Tőser- .dőbe mentünk. 1970 júniusa óta sokszor Wvastam róla a Petőfi Népében. Az első meglepetést keltő cikk címe Kincsünk, Tőserdő volt (így, névelő nélkül). Azt hittem, elmaradtam a fejlődéstől, és a Tőserdő közben önálló község lett. Községek neve előtt valóban nincs névelő. De meggyőződtem róla, hogy a Tőserdő maradt, ami volt: a Holt-Tisza melletti erdős terület megnevezése. Ezért azzal tettem félre a cikket, hogy a riporter nem kecskeméti, és főként nem ismeri a helyesírási szabályzatot. Arra is gondoltam, hogy talán nyelvi fejlődés kezdetét jelentette az említett cikk. Vártam a fejleményeket. „Tőserdőtől a Rial- tóig” — olvastam egy tudósítás címét (a lakiteleki nőbizottság olaszországi kirándulásáról volt szó). Üjabb cím: Kerekdomb és Tőserdő. Egy kép aláírása pedig ez volt: Tőserdő legújabb létesítménye a Tős- fürdő. Mindenütt névelő nélküli Tőserdő. Tavaly nyáron egyik barátom újságolta, hogy vasárnap a Tőserdőben volt családostul, örömmel kérdeztem vissza: A Tőserdőben? Barátom is határozottan felelte: Igen, a Tőserdőben. Örömöm nem sokáig tartott. Pár nap múlva az egyes buszon egyik volt tanítványommal beszélgettem. Két kis gyermekével Tőserdőbe utazott (névelő nélküli Tőserdőbe). Az eltérő nyelvhasználat, úgy látszik nemzedéki kérdés is. A fiatalok miért kövessék az idősebbeket éppen ilyen, számukra jelentéktelen dologban, mint Ha ilyen nagy az igény, akkor joggal merül fel a kérdés, hogy miért nem vesznek fel több hallgatót? A kiképzettek száma és minősége két tényezőtől függ: az anyagi lehetőségektől és a szellemi kapacitástól. Ezek közül a szellemi kapacitás a döntő, azaz a jól felkészült, nagy tapasztalatokkal és a gyakorlati gazdasági életet is jól ismerő tanárok határozzák meg az oktatás színvonalát és adják meg az egyetem rangját. (Milyen jó lenne, ha iskoláik megszívlelnék ezeket a gondolatokat!) A jelenlegi igényeket számításba véve, még a 80-as években is közgazdászhiánnyal számolhatunk, mivel a fenti körülmények nem teszik lehetővé a mostaninál lényegesen több közgazdász képzését. , J oggal kérdik egyesek, mivel is foglalkozik a közgazdász? Minden termelési folyamatnak alapvetően két oldala van; technikai-műszaki jellegű területek és folyamatok, valamint társadalmi-gazdasági jellegű oldal. Ezek nem választhatók el egymástól. A társadalmi muna névelő pontos használata, hiszen más, sok tekintetben lényegesebb nyelvi kérdésekben is külön utakon járnak. Ilyen töprengések közepette olvastam lapunkban ez év januárjában A Tőserdő „árnyai” című cikket. Ebben Bartos Gyula, a Hírős Sporthorgász Egyesület tagja arról panaszkodott, hogy a Holt-Tiszán lelakatolt csónakokat a kirándulók tönkreteszik. Minket az érdekel, hogy a Tőserdőt mindig névelővel írta. Szinte igazságot szolgáltatott a Tőserdő né- velős írásában. Ismeretlenül is nagyon köszönöm szívességét Tehát a Tőserdő. Nem is lehet másképp. Tölgyeserdőből rövidült tőserdő több is lehet. Ha azt mondja valaki, hogy Tőserdőben volt, a sok tölgyes közül valamelyiket érthetjük rajta. „A” Tőserdő pedig az a bizonyos Holt-Tisza melletti Tőserdő, ahova a kirándulók régen is, és úgy látszik, miután újra felfedezték ezt a vadregényes erdőt, ma is szívesen járnak hétvégi pihenőre. Egyéb példák is meggyőzhetnek bennünket A Műkertről, Budapesten a Városligetről, o Népligetről beszélünk. A névelőt az erdőségek neve előtt megkívánja nyelvérzékünk. Ezért beszélünk a Bakony- ról is. Helyesírási szabályzatunk pontosan előírja, mikor kell a földrajzi tulajdonnevek előtt használni névelőt. Ezért kell belenyugodnunk, hogy a Tős- erdőről beszéljünk. Ha idővel majd külön tanácsú település lesz, akkor már Tőserdőbe, sőt pontosabban Tőserdőre fognak járni a kecskeméti Leninvá- ros lakói, ha a kormos, zománcporos levegő után friss levegőt akarnak szippantani. Kiss István kamegosztás révén mégis létrejött két foglalkozási ág a nagyüzemek kialakulásával, amely mindkettőhöz kapcsolódik. Az egyik a mérnöki munkakört, a másik a közgazdászi munkakört foglalja magába. Mivel a két oldal nem különíthető el egymástól, a mérnökök sem nélkülözhetik alapvető közgazdasági ismereteket és a közgazdászok sem műszaki tájékozottságot, sőt a mérnökközgazdász speciális szak is létrejött az elmúit években. A közgazdász tehát a termelés társadalom-gazdasági kérdéseivel foglalkozik. Természetesen a gazdasági tevékenység alapján sok szakágazat jöhet létre. Ilyenek a piackutató, gazdasági szervező, tervezőelemző, gazdaság-matematikai, elméleti gazdaságpolitikai szakágazat, nem is beszélve a közgazdász-tanári szakról. Külön is szükséges megemlíteni az agrárszak növekvő szerepét. Ugyanis a mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodás tényleges kifejlődésével az agrár-műszaki problémák mellett mindinkább a közgazdaságiak kerülnek előtérbe, a vállalati tervezési és elemzői, valamint a vállalati áruforgalmi és piacszervezői munka. A közgazdásznak szakmájánál fogva érdeklődnie kell a társadalom gazdasági, politikai kérdései iránt, de nem riadhat vissza a matematika alkalmazásától, (ha kell a számítógéppel való munkától sem). Fontos, hogy idegen nyelv elsajátítására készsége alakuljon ki (például a külkereskedelmi szakon két idegen nyelvet el kell sajátítaniuk), fontos, hogy a közgazdász jó szervezőképességgel rendelkezzen. A Közgazdaságtudományi Egyetemen igyekeznek követni azt a gondolatot, amelyet Igor Tamm Nobel-díjas szovjet fizikus így fejez ki: „A tanítvány nem edény, amelyet meg kell tölteni, hanem fáklya, amelyet fel kell lobbantam.” Tehát nem az a lényeg, hogy sokat tömjenek a hallgatók fejébe, hanem, hogy soka+ tudjanak, azaz, amit tudni kell ne felejtsék el ér azt valóban mélyen ismerjék, sőt alkalmazni tudják váratlan esetekben is, lehetőséget teremtsenek arra, hogy a hallgatóknak legyen idejük gondolkodni és tanulmányozni az anya. got. Dr. Körösi József Tizenöt éve dolgozik Udvaros Béla a kecskeméti Katona József Színházban. Csak a beavatottak tudják, hogy a Dinasztia volt ötvenedik rendezése. Ritka teljesítmény. Évente három-négy mű színpadra állítására vállalkozott. Felsorolásuk meghaladja e cikk kereteit. Csupán emlékeztetőül idézem Lorca Bemarda háza című drámájának , feszült pillanatait, a Három nővér lágy melankóliáját, a kristálytisztán tolmácsolt Nórát. Három cím, az irodalom három nagy egyénisége, három égtáj, három kultúra. Udvaros Béla szüntelenül igyekezett a repertoárt bővíteni, a látóhatárt tágítani. Az európai színjátszás 2500 esztendős ünnepén korszerű, a mához szóló, friss Elektra előadásával, majd a Lüszisztrate rendezésében bizonyította felkészültségét és azt, hogy a görög klasszikus kultúra a mai nézőkre is hat. A rövid felsorolásból is kitűnik igényessége, a valódi értékeket keresi, terjeszti. „Mi, akik az előadást létrehoztuk, hiszünk az élet értelmében, fejlődésben, a küzdelem szépségében” — írta Udvaros Béla az Elveszett paradicsom itteni bemutatója előtt. Valóban az 1957 óta Bács-Kiskun megye székhelyén működő színházi szakember mindig részt vett a társadalom előrehaladásáért, jobbításáért vívott, folytatott küzdelemben, A pódiumot szószéknek tekintette, ahonnan hatékonyan terjeszthetők a hasznos gondolatok, eszmék. Optimizmusát a múló idő bajai, a csalódások sem csökkentették. Ellenkezőleg, újabb erőfeszítésekre sarkallták. Vallja, hogy a kulturális értékek befogadása gazdagabbá teszi az embereket. Tehát: a közművelődésben, a művészi alkotások közvetítésében szerepet kell vállalni az íróknak, színházi embereknek, festőknek, muzsikusoknak. Mindezt tudja és vállalja Udvaros Béla, aki másfél évtizede „jelen van” a megye közművelődésében. Afféle kovászember, kísérletező elme. Hirdetik Hellaszban címmel — még az 50-es években — tartotta első drámaSzép múltja, öröksége van a szegedi egyetemi alkotókörnek. Kötetek fülszövegeiről, antológiák, folyóiratok hasábjairól ma már sokunk által ismert írói, költői pályák indultak az irodalmi vitáknak legtöbbször késő estig helyet adó bölcsészkar tantermeiben. Némi „ineterregnum” után az egyetemisták által a 60-as évek elején újjáalakított irodalmi alkotó- csoportnak olyan elődje volt, melynek hírét a Király István professzor vezette kör tagjai közül elsősorban Fenákel Judit, Papp Lajos, Hatvani Dáni- niel és Bárdos Pál alapozták meg írásaikkal. Noha erről a szellemről, az alkotókor összetartásáról, s a nem egyszer kapuzárás utánig nyúló vitáról 1960 után már csak anekdotáztak az egyetem folyosóin, új fiatal költőket, írókat szült, nevelt az egyetemi város irodalmi élete. Ebben az időben kezdte publikálni verseit Veress Miklós, akinek Erdő a vadaknak című első kötetét, nemrég vehette kezébe az olvasó. A legtöbb elsőkötetes esetében a megjelenés egyben bemutatkozás is. A fiatal szegedi költő kötete kiforrott verseket tartalmaz. A csokorba gyűjtött félszáz vers közül már több megjelent a fővárosi és vidéki folyóiratokban. Eddig négy antológiában publikált. A jó kötet tehát nem volt meglepetés. A 30 éves költő életét, napjait a kínzó betegséggel vívott harc, s ehhez szorosan kapcsolódva a boldogság utáni vágy, a boldogság keresése határozza meg. Veress Miklós költészetének a legtöbb elsőkötetes költővel szemben az a legnagyobb erénye, hogy egyéni sorsát — a harmincéveset — minden emberi sorsra vonatkoztatva írja meg. Az állandó vibrálást, a mindennapi küzdelmet írja, amely célhoz vezet. Mint kötete fülszövegén is írja, ha nem hinne ebben, nem vállalná többé azoknak az óráknak félelmét, amikor farkasszemet kell néznie egy fehér papírlappal. (Kozmosz, 1972.) Tárnái László Moszkvai „Balaton" áruház A napokban nyílt meg a szovjet fővárosban, a Micsurin sugárúton a „Balaton” áruház. Az új épület berendezése Magyarországon készült és az árucikkek többsége — élelmiszer és tejtermék, gyümölcs, borok, kerámiák, kozmetikai cikkek és egyebek — szintén magyar. Képünk: az áruház emléktárgy osztály a. £EelefotQ — TASZSZ—MTI—KS) j. Tőserdő vagy a Tőserdő
