Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-25 / 96. szám

0. oldal 197t. április 85, tedd Ne maradjon írott betű... Habár napozókat egyelő­re még elvétve sem látni a Sugovicának azon az ol­dalán, ahol üzemek, válla­latok üdülői követik egy­mást — a vízi élet már megkezdődött a Duna-par- ti váróéban, Baján. A Fi­nomposztó Vállalat itteni klubterméből, a sakktáb­lák, asztalifocik mellől is mind sóvárabban tekint- getnek ki a fiatal és idő­sebb munkások a szürkés­zölden ejtőző vízfodrokra. A bátrabbakat — akik szinte siettetnék az igazi szezon jöttét — az sem zavarja különösképpen, ha hűvös áprilisi esőcseppek kopognál? a kikövezett, me­redeken hívogató parton, ahonnan megközelíthetők a leláncolt csónaktestek. Az ezerhatszáz egyesüle­ti sporthorgász és a két­szer ennyi bejelentett mo­torcsónak városában a dél­előtt inkább a ráérő nyug­díjasoké, s a műszakok végeztével váltják fel őket azok, akik az életben egy­szer már átvették tőlük a stafétabotot. A kisebb és nagyobb, fa és műanyag­testű, saját és vállalati csó­nakokat elkötik a nyugton „A határozat végrehajtá­sának körültekintő szerve­zése biztosította annak szé­les körű megismerését, egységes értelmezését és ami a legfontosabb: szá­mos konkrét, gyakorlati in­tézkedés megtételét” — ál­lapította meg nemrégiben a megyei pártbizottság, amikor a Központi Bizott­ság nőpolitikái határozata végrehajtásának tapaszta­latait vette számba. A pártbizottsági ülés nyo­mán főbb vonatkozásaiban szólunk a határozat végre­hajtásának eddigi tapasz­talatairól. tartó sodronyokról, ellökik magukat a sekélyes me­dertől, és — a motorber­regést is alig hallva — rá­fordulnak a Sugovicának, a Duna holt ágának a víz­Alapos műszaki igazítás a karburátor úszóján — indulás előtt. tükrére, amely néhány perc múlva már a nagy folyó erős sodrába tágul. Halász—Tóth A csónak kihúz a pihenőhelyről. ..............' ajMjm “ i Sibo ....• • aÍSKv - . Horgásztanulók a híd alatt. Részvételt a döntésekben is! A nőmozgalom szerveze­ti átalakítása során a szak- szervezetek, a Hazafias Népfront, a mezőgazdasági, ipari, s a fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetek vá­lasztott testületéi mellett a megyében csaknem öt­ezer taggal 514 nőbizott­ság jött létre. Mint a he­lyi problémák legjobb is­merőinek e munkabizott­ságoknak az a feladatuk, hogy segítsék a politikai és gazdasági vezető testülete­ket a határozat végrehajtá­sában. Vegyék ki a részü­ket az intézkedések előké­szítéséből, a döntésekből, s ne csak a végrehajtás­ból. Mindehhez természe­tesen az is szükséges, hogy a nőbizottságok vezetői le­gyenek tagjai a nőbizottsá­got életre hívó szerv vá­lasztott testületének. Saj­nálatos, hogy e tekintetben, különösen a mezőgazdasá­gi tsz-ekben nagy az elma­radás. A 227 nőbizottság vezetőinek mindössze 25 százaléka tagja a tsz-veze- tőségének. Jól szolgálta és szolgál­ja a határozat végrehajtá­sát, hogy a párt-, az álla­mi és társadalmi szervek jelentős része megfelelő intézkedési tervvel rendel­kezik. A kormány 1013-as számú határozata, a mi­niszteri rendeletek előse­gítették a munkahelyi le­hetőségek feltárását és ösztönzően hatottak a nők élet- és munkakörülmé­nyeit javító intézkedések megtételére. ba állítása. Ennek eseten­ként objektív akadályai is vannak; kevés a szakkép­zett nő, bátortalanok, vagy éppen családi elfoglaltság miatt húzódoznak a nagyobb felelősséggel járó munka­kör vállalásától. Erőtelje­sen hat még különböző formákban a maradi szem­lélet. Csakis ezzel magyaráz­ható, hogy a diplomás nő elenyészően kevés a veze­tésben. Különösen kirívó ez a megye oktatási intéz­ményeinél, ahol a pedagó­gusok kétharmada nő, az igazgatók között viszont az egyötödöt sem éri el az arányuk. Nem egy olyan húsz—negyven fős tantes­tület akad a megyében, melynek csak egy férfi tagja van, de ő az igazga­tó... Jobb feltételeket a szakképzésben Számszerűség és szemlélet Általában véve kedvezően alakult a nők közéletbe va­ló bevonása. A X. párt-, kongresszust megelőző vá­lasztások során csaknem háromezerrel több asszony lány került a különböző választott testületekbe. Az arányuk 22,7 százalé­kos. A tanácsválasztások alkalmával a helyi taná­csokba 964, a megyei taná­csokba pedig 25 nőt vá­lasztottak meg, 3,3 száza­lékkal többet, mint a meg­előző választásokon. A szakszervezeti tisztségvise­lők 47,2 százaléka nő, s ez az arány 2,3 százalékkal meghaladja a szervezett nődolgozók arányát. A KISZ-alapszervezeti titká­rok között 45,5 százalékot képviselnek a nők. E számok önmagukban fejlődést mutatnak. Ko­rántsem ilyen egyértelmű az előrelépés, ha a szemlé­let oldaláról közelítjük a MHSZ-aktívaértekezlet Kiskunhalason Hétfőn délután rendez­ték meg Kiskunhalason a Fegyveres Erők Klubjában az MHSZ kiskunhalasi vá­rosi vezetőségének aktíva­értekezletét. Ez azért is je­lentős, mert a közelmúlt­ban alakult meg a városi szervezet Vetési Sándor ve­zetésével. Az értekezleten Futás Antal, az MHSZ Országos Központjának osztályvezetője, valamint Balabán Sándor alezredes, az MHSZ megyei titkára is részt vett. Balabán Sándor az elmúlt négy év munká­ját összegezte, s körvona­lazta az újonnan alakult városi vezetőség előtt a feladatokat. kérdést. Számos eset tanú­sítja például: ha egy nő közéleti tevékenysége vala­milyen okból megszűnk, a helyére általában férfit vá­lasztanak. Gyakori a türel­metlenség a nőaktivisták tevékenységét illetően. A segítésük, a közéleti fel­adatokra való felkészíté­sük nem eléggé céltuda­tos, átgondolt. Számtalan­szor felkészültségbeli hiá­nyosságokra hivatkozással mellőzik a nőket a közélet­ből, ugyanakkor kevéssé törődnek a szakmai és po­litikai képzésükkel. Elmarad a lehetőségek­től á nők vezető funkció­Röviden a nők szakmai és politikai műveltségéről: Megyénkben az aktív ke­resők 42 százaléka nő. A szakmunkások közötti ará­nyuk mindössze 25,4 szá­zalék. A tovább nem tanu­ló fiatalok zöme lány, s akik tovább tanulnak, el­sősorban gimnáziumba je­lentkeznek és később általá­ban szakképzettség nélkül vállalnak munkát. Kedve­zőtlenek a lányok szakkép­zettségének feltételei. Nincs lánykollégiumi hely, s nem mindig megfelelő a pálya- irányítás sem. A szakmunkásképző is­kolákban tanulók 27 szá­zaléka lány, de számuk például a ruházati, textil­ipari, kereskedelmi szak­mákban a 80—90 százalé­kot is eléri. Alig találha­tók meg ugyanakkor a műszeriparban és más, a nők fizikumának megfelelő szakmákban. A 8 általánost végző lányok 35 százaléka készül szakmunkáspályá­ra. Jó részük érdeklődése azonban az úgynevezett di­vatos. mesterségekre (fod­rász, kozmetikus) irányul, figyelmen kívül hagyva a számos egyéb fontos és szép szakmát. Csupán kezdetinek mond­hatók a dolgozó nők szak- képzettségében elért ered­mények. Vannak a megyé­ben üzemek, vállalatok, amelyek — élve a kor­mányhatározat adta lehető­séggel — különböző ked­vezményekkel segítik a nőket a tanfolyam elvégzé­sében. Még így is megter­helő azonban a tanulás, kü­lönösen a családos anyák­nak. A pártszervek, alapszer­vezetek, valamint a tömeg­szervezetek nagyobb gon­dot fordítottak a nők po­litikai képzésére. Ered­ményeként a pártoktatás különböző formáin 12 341 nő — a hallgatók 27,2 szá­zaléka — tanul. Még ked­vezőbb a helyzet a KISZ, a szakszervezet és a nép­front által szervezett ok­tatásban, ahol a résztvevők több mint a fele — csak­nem 15 ezer személy — nő. A Központi Bizottság ha­tározata óta eltelt két év tapasztalatai összességük­ben biztatóak. Leszűrhető belőlük, hogy a pártszerve­zetek, a tömegszervezetek­ben és tömegmozgalmák- ban dolgozó kommunisták értik a határozat jelentősé­gét és céltudatosan mun­kálkodnak a végrehajtá­sáért. Mindazonáltal — sok még a tennivaló. Szalóki Lászlóné a megyei pártbizottság nőfelelőse Hajrá gyerekük ! Rendbe hozzák Petőfi Sándor szülőházát Kiskőrösön, Petőfi Sán­dor szülőhelyén a gazdag jubileumi program előké­szítése mellett nagy gondot fordítanak arra is, hogy megfelelő környezetben ün­nepelhessék majd a nagy költő születésének 150. év­fordulóját. A városjelölt nagyközség vezető testüle­téi felkérték az építkezések vezetőit és dolgozóit: a még hátralevő időben tegyenek meg mindent az impozáns városkép kialakításáért. A település lakói társadalmi munkában segítik a kör­nyezet szebbé, vonzóbbá té­telét. A Bács-Kiskun me­gyei tanács anyagi támoga­tásával megszépítik a Pet­rovics-házat, amelyben a költő született. Az évenként 24 000—25 000 hazai és kül­földi látogatót fogadó kis nádfedeles szülőház állag- megóvására — aláfalazásra tavaly 250 000 forintot köl­töttek. Az idén a nádtetőt javítják ki, s kívül-belül tatarozzák a házat Talán a törökök bevonulását előzte meg akkora izga­lom Kecskeméten, mint amilyen elön­ti most a hírős vá­rost a SZŰR kü­szöbén. Nem vélet­len a történelmi hasonlat, kedves olvasók. Az a kö­rülmény, hogy mindjárt az elővé­teli pénztár meg­nyitásának napján 2 ezer belépőjegy fogyott el, s közel ezer bilétát a vál­lalati közönségszer­vezők adtak el — hallatlan tolongá­sok bekövetkezésé­nek árnyékát veti előre. Jó szimatot fo­gott az aranyho­mok fővárosának népe, amikor úgy véli, hogy a buda­pesti színészek és újságírók idei első mérkőzése olyan rangadó labdarúgó­bulit ígér, amelyért nem falra hányt borsó az a pár ti­zes. Akkora az ér­deklődés már most, hogy mint hírlik, fő a feje a SZŰR- felelősöknek, vajon nem lesz-e' szűk a Széktói Stadion. Bánják is, hogy annak idején nem gumiból, gyártották. Sokakat emészt­het a kíváncsiság, ugyan miért e nagy megtisztelte­tés irányunkban? Hogy a magyar színház és zsurna­lisztikái kultúra kiválóságai — a népstadiont szerep­lést se győzve ki­várni — elsőként Kecskeméten óhajt­ják összerúgni a patkót. Hogy a fő­városi színművé­szek és táncdaléne- kesek legelőször az aranyhomok zöld gyepén kívánják megpöngetni hang­szalagjukat. Szerintem logikus következménye ez annak a hódítás­nak, amelynek so­rán — a közel­múltban — mi vet­tük be Budapestet. Amikor megyéstől szálltuk meg a szé­kesfővárost, Vajda- hunyadvárától kezdve a központi művelődési házig minden zegzugát. Megmutattuk, mit tudunk. Érthető, ha Budapest illusztris paróka- és tolibaj­nokai barátságosan revanzsálják mind­azt, amit mi vit­tünk a nagy falu­ba. A Bács-Kiskun megyei néni tánco­sok, dalosok ferge­teges estjén ízelí­tőt kaptak a szín­művészek abból, milyen is a tőről metszett Rúzsa Sándor-i nyelvezet. Csoda, ha eleged­nek a vágytól, hogy blyan tökéletes környezetben hall­ják ezt, mint a hí­rős város. Éppen ezért ne fukarkod­junk a lelkesedés­sel. Az idevalósiak a nézőtéri bizta­tással teremtsenek olyan hangulatot a pestieknek, amely­ből megérzik: ez az igazi betyárvilág, nem amit a filmen láttak. Kiáltsuk mi­nél többször kórus­ban: „Hajrá gyere- kök! Szép volt gye- rekök!” Meglátják, meg­érdemlik aranyos vendégeink. Micso­da átéléssel játsz- szák majd el a színész futballisták Tiborc panaszát, ha egy-egy kulisszák mögötti fault után nem tizenegyest ítél a bíró. Külöt, zamata lesz ennek Katona József vá­rosában. No és az újságírók is bizo­nyításra készülnek: megmutatják, hogy nemcsak csepülni tudják a magyar futballt, hanem ját­szani is — a válo­gatott jelenlegi szintjén. Készüljünk hát a történelmi ese­ményhez méltó buzgalommal je­gyet biztosítani május 7-ének dél­előttiére a Széktói Stadionba. Hogy jegyhez jussunk, azért semmi se drága. Tekintsünk most el olyan ké­nyeskedéstől, hogy nem illő összeköt­tetéseket igénybe venni belépője­gyért. Ha ilyet lá­tunk, egyik sze­münkön be. a má­sikon ki. Azt se vessük meg, aki ne­tán rég felejtett es­ti imájában noszo­gatja a jóistent, hogy juttasson ne­ki SZŰR-jegvet. Hátha neki a jóis­ten is barátja? Márpedig ha az ... akkor egy belépő­jegy miatt ne kös­sük vele össze a bajuszt. Legyen tele a SZŰR napján any- nyira a Széktói Sta­dion, mint ameny- nyire Vajdahunyad- vára volt Budapest meghódításának napjaiban, amikor Bács-Kiskun me­gye bevonulási in­dulójától volt han­gos a Városliget. Legyen teteje an­nak a napnak, mi­dőn Budapest lesz Bács megyében. Tóth István Vítsi életképek

Next

/
Oldalképek
Tartalom