Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

1912. április 1, szombat S. oldal Kitüntetések hazánk felszabadulásán ak évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásá­nak évfordulója alkalmá­ból megyénk számos dol­gozója részesült kitünte­tésben. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend aranyfokozatát adományozta Szabó János­nak, a Bács-Kiskun me­gyei Állami Építőipari Vállalat főművezetőjének, a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki Tóth Ferencet, a kiskun­félegyházi vasútállomás to­latásvezetőjét, a Munka Érdemrend bronzfokozatát kapta Barkóczi János, a kiskőrösi vasútállomás pá­lyamestere. A magyat zenei nevetés új sikerei Nemesszeghy Lajosnét, a híres zenepedagógust, a Kecskeméti Enek-z.enei Ál- raxanos lskoia es Lrimná- um igazgatóját „Érdemes művész'’ címmel tüntették ki. Eddigi munkásságának legnagyobb érdeme, hogy valóra váltotta városa nagy szülöttének, Kodály Zoltánnak zenenevelési koncepcióját. 1952-ben — Kodály irányításával — lét­rehozták az ország első ének-zenei általános, majd középiskoláját. Példájára ma már 127 hasonló okta­tási intézmény — ezenkí­vül hét zenei gimnázium — működik az ország kü­lönböző tájain. örvendetes — mondotta a híres zenepedagógus —, hogy ma már világszerte nagy az érdeklődés a ma­gyar zenei nevelés iránt. A Kecskeméti Ének-Zenei Ál­talános Iskola és Gimná­zium módszerei alapján oktatnak az Egyesült Álla­mokban és Japánban is. A távoli országokból Kecske­métre érkeznek a nevelők, hogy elsajátítsák, megis­merjék a Kodály eszméire épült zenei oktatást­Az eddig kivívott hazai és nemzetközi sikerek után méltán sürgeti Nemessze­ghy Lajosné, hogy Kodály szülővárosa legyen az ének­zenei oktatás központja. A jövőben ne csak a külföl­diek tanulják itt meg a zenei oktatás módszereit, hanem váljon lehetővé, hogy a hazai általános is­kolák alsó tagozatú tanárai is továbbképezhessék tudá­sukat Kecskeméten. Egyébként az intézetünk alkalmas lenne arra is, hogy zenepedagógusokat képezzünk ki — mondotta. A továbbiakban a zenei oktatás újabb feladataként tűzték ki, hogy külön ze­nei óvodát hoznak létre Kecskeméten, ahol már há­roméves korban megismer­kedhetnek a gyerekek a zenével. A tanyai kollégiu­mok létrehozásával pedig tovább szélesedhet majd a zenei tehetségkutatás. Nemesszeghy Lajosnét súlyos betegsége sem tart­hatja vissza attól, hogy ne munkálkodjon tovább Ko­dály szellemében, a város ének-zenei kultúrájának továbbfejlesztésén. Egyik irányítója a most zajló Ko- dály-emlékév kecskeméti programjának. Ezenkívül tankönyveket ír. Az ő munkája az általános is­kolák alsó tagozatának énekkönyve. | A közlekedési- és pas­aügyi miniszter a Közle­kedés kiváló dolgozója címmel tüntette ki Mester Jánost. a kecskeméti pá­lyafenntartási főnökség vonalk-S'Mlőjét és Galántai Ferencet’ a kiskunhalasi vasútállomas forgalmi szol­gái. őjét. A honvédel­mi m‘j oiszter Honvédelmi &'rdemer«errLmei tüntette ki Szabadi Lászlót, a kiskun- halasi vasútállomás vasút- őr-parancs nokát A Haza* Szolgálatáért Érdemerem -a inyfokozatát kapta Nagy tván tűzoltó őrnagy és Voll l Imre tűz­oltó főhadnagy. A könnyűipari ier a könnyűipar Kiváló D ,igozója kitüntetést adományoz ta Dongó Józscínénak, a Kiskun. ; Ru­haipari Vállalat főkör*,.,-tjé­nek. Vágó Miklósnak, r„ veesei Vegyesipari Vá .; a fJ_ könyvelőiének. Hodos **.áS7,ló­nak, a Bácska Bútoripar , vál­lalat faipart munkásánál- K*,L lai Sántornak, a Bács-K megyei Nyomda Váltad jűosj- tályvczr-töjének, Mes>..iOS La. losnalí, a Bács-Kiskun mt,„vei Nyom a Vállalat osoportv,j;ze_ A Parlamentbe pé i ken megtartották m< gazdasági szövetkeze második országos kongre■; szusának záróülését. Me jelent a tanácskozáson í’e- hér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, a kormány több tagja, valamint a hazai gazdasági, politikai és tár­sadalmi élet sok kiválósá­ga. Délelőtt Szabó István, a TOT elnöke adott választ a hozzászólásokra, a há­romnapos munkaér kezle- ten elhangzott kérdésekre, javaslatokra- A kongresz- szus egyhangúlag elfogad­ta a beszámolót, a vitában elhangzott javaslatokat, a választ és állásfoglalást. Szintén egyhangúlag fo­gadta el a kiadott alap­szabály-tervezetet és az ehhez fűzött javaslatokat, valamint a kongresszus ál­lásfoglalását. Ezután Pesir István, a szavazatszedő bizottság el­tő.j ének, Ridegh Vincének, ai Bács-Kiskun megyei Textilfel­dolgozó Vállalat szabászának, I Fiigeczky Pálnak, a Kiskunsági 1 Ruhaipari Vállalat csoportveze­tőjének. Pintér Gábornénak, a Kiskunsági Ruhaipari Vállalat betanított munkásának, Garam- völgyi Istvánnak, a Dun-vecsei Vegyesipari Vállalat művezető­jének. Nagy Károlynak, a Kecs­keméti Szolgáltató Vállalat mű­vezetőjének, a Kiskunhalasi Vegyesipari vállalat lakatosá­nak. Fekete Mihálynak, a Bajai Vegyesipari Vállalat asztalos csoportvezetői ének. A nehézipari miniszter a Ne­hézipar Kiváló Dolgozója ki­tüntetésben részesítette Csillag Imrét, a Bács-Kiskun megyei Műanyag- és GumiXeldolgozó VáUalat technológusát. A kohó- és gépipari miniszter a Gépipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesítette Kiss Sándornét, a Kalocsai Fém- és Villamosipari Vállalat számlázój át. A honvédelmi miniszter a Honvédelmi Érdemérem kitün­tetést adományozta Maronccz Józsefnek és Csizmás Ferenc­nek, a megyei tanács BKV. osz­,,ya dolgozóinak. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a Víz­gazdálkodás Kiváló Dolgozója kitüntetésében részesítette Csa­pó Lászlót, a megyei tanács BKV osztályának főelőadóját, Szalai Józsefet, a Dél-Bács-Kis- kun megyei Vízmű Vállalat nőké, a kiskunfélegyházi S Vörös Csillag Tsz elnöke ismertette a szavazás rend- k t, majd a kongresszuson részt vevők a Parlament­ben kijelölt szavazóhelyi- kosan válasz­t g a jelölteket. Az újoi nun megválasztott Ter- i szövetkezetek Orszá­gos Tanácsa visszavonult, megtartotta első ülését és megválasztotta testületi szerveit és tisztségviselőit. A mel . ivetkezetek Országos, Tanácsának el­nöke: S zabó István; elnök­helyet sek: Moharos Jó­zsef, dr Nyíri Béla és dr. Simka István. A TOT el­nökségér. ! ; i tagja van. A TOT állaridó bizottságai: az ellenőrző, a nő-, a köz- gazdasági, a fejlesztési, va­lamint a társadalmi és ön- kormányzati bizottság. A termelőszövetkezetek II. országos k 'Presszusa Szabó Istvánn. , TOT elnökének zárszavává'1 Art véget. igazgatóját, Krakkcr Alfrédet, az Eszak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat üzemvezetőjét, elnöki dicséretben részesítette Bál.nt Istvánnét, a Kecskeméti v-rosi Tanács műszaki osztályé" nak mérnökét, Rév:sz lercn- cet, az Észak-Bács-Kisl un me­gyei Vízmű vállalat vízvezeték- szerelőjét, Trecskó Istvánt, a Dél-Bács-Kiskun megvi i Vízmű Va.lalat vízmű kezelőjét. Fábián Ferenc, a Mélykúti Vegyesipari Szövetkezet elnöke — eredményes és kimagasló munkásságának elismerésekéi ■ pen — hétfőn vette át Rév La­jostól. az OKISZ elnökétől a Munka Érdemrend bronz foko­zatát. Tegnap, pénteken délelőtt pedig a szövetkezetek megyei szt __lázában Fekete László, a K ISZOV elnöke adta át a mi­niszteri kitüntetés rangjának megfelelő Szövetkezeti Ipar Ki­váló Dolgozója jelvényt — két­ezer forintos pénzjutalom kísé­retében — a következőknek: Borsos Györgyné, a Kecskeméti Háziipari Szövetkezet elnöke; Bugyi Sándor, a Kiskunhalasi Cipész Szövetkezet műszaki ve­zetője: Erdős Béla, a Bajai Ci­pész Szövetkezet elnöke; Gró.-.z József, a Bács-Kiskun megyei Ipari Szövetkezetek Termékfor­galmi Társulásának vezetője; Heincz Imre, a Kalocsai Aszta­los- és Építőipari Szövetkezet részlegvezetője; Illés Mihály, a Mélykúti Vegyesipari Szövet­kezet alanftótagia; Kovács Gyu­la Miklós, a Dunznataji Ve­gyes- és Építőipari Szövetkezet részlegvezetőle; Szcndrei Sán­dor, a Magyar Nemzeti Bank Bács-Kiskun megyei igazgatója. Hazánk felszabadulásá­nak 27. évfordulója alkal­mából pénteken az Or­szágház delegációs termé­ben művészeket tüntettek ki a Magyar Népköztársa­ság Kiváló, illetve Érde­mes művésze címmel. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben foglalt he­lyet Fock Jenő, a kormány elnöke, a Politikai Bizott­ság tagja, Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság tit­kára, Hku Pál művelődés- ügyi miniszter. Ott volt politikai, társadalmi és művészeti életünk számos személyisége is. Dr. Ajtai Miklós, a kor­mány elnökhelyettese üd­vözölte aa művészeket, majd átnyújtotta a kitün­tetéseket. Bács-Kiskun megyéből a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a szocialista kultúra terén elért eredményei elismeré­séül a „Magyar Népköz- társaság Érdemes művésze” címmel tüntette ki Ne­messzeghy Lajosnét, a Kecskeméti Kodály Zoltán Éneik-Zenei Általános Is­kola és Gimnázium igaz­gatóját, énekkarvezetői és zenepedagógiai munkássá­gáért. Véget ért Mezőgazdasági szövetkezetek második ofSP kongresszusa Szigorú orvosi ellenőrzés a határállomásokon A Jugoszláviában észlelt feketehimlő megbetegedé­sekkel kapcsolatosan az egészségügyi hatóságok — mint az köztudomású — szigorú intézkedéseket ve­zettek be. Mint dr. Pataky József, a megyei tanács egészségügyi osztályvezető­be elmondta, a megye ha­tárátkelő helyein — Kele- bián és Hercegszántón — felkészültek a ki- és be­lépő utasok orvosi vizsgá­latára, védőoltással való ellátásra, illetve karantén­ba helyezésére. Kelebián az egyik iskola napközi otthonát alakítot­ták ki karantén számára, de szerencsére ennek még ninc6 lakója. A Magyar- országot elhagyó, illetve* beérkező vonatokon a ba­jai kórház orvosai, a kör­I zetl orvosok és a KÖJÁL egészségügyi őrei teljesí­tenek szolgálatot. Aki nem rendelkezik himlő újraol- tási bizonyítvánnyal, azo­kat nem engedik tovább, hanem a Védőoltás után 14 napos megfigyelésre a ka­ranténba szállítják. Hercegszántó — amely nemcsak a kishatárforgal- mat látja el — szintén el­lenőrzés alatt áll. A ka­rantént a balotaszállási KISZ-táborban rendezték be. A Jugoszláviából érke­zők közül huszonhat sze­mélyt helyeztek itt el 14 napos megfigyelés céljából, miután megkapták a feke­tehimlő elleni védőoltást. A határmenti községek lakos­ságának védőoltással való ellátását még nem tartják szükségesnek, erre intézke­dést nem tettek. A hatá- í rcn szolgálatot teljesítő j határőrök, vámőrök és j egészségügyi dolgozók azon- I ban felvették a szükséges védőoltást. A balotaszállási KISZ-tábor elkülönítőjében levő huszonhat személy magyar állampolgár, akik Olaszországból vagy Ju­goszláviából tértek háza. A karanténban levőknél a vé­dőoltás okozta reakción kí­vül mást nem tapasztaltak, így feltehető, hogy a meg­figyelési idő után hazatér­hetnek otthonaikba. A megyei rendőr-főkapi­tányság a jugoszláviai fe­ketehimlő járványra való tekintettel megszüntette a | kishatárforgalmi engedé­lyek kiadását, G.G. Ünnepi köszöntő a testvéri Krímből Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága első titkárának, dr. Romány Pálnak címezve, ünnepi kö­szöntő távirat érkezett a testvéri Krímből. A Szov­jet-Magyar Baráti Társaság Krím területi tagozatá­nak elnöksége és kollektív tagcsoportjai nevében I. T. Tvjordohlebov, az SZMBT területi tagozatának elnöke és L. Sz. Pasztuhova felelős titkár szívélyesen köszönti Bács-Kiskun megye minden dolgozóját a legnagyobb nemzeti ünnepünk, április 4-e alkalmá­ból. Nemes célú, helyes törekvések Csütörtökön, az esti j órákban, a fővárosi tanács I vendégházában ünnepélyes j külsőségek között találkoz- | tak Bács-Kiskun megye ta- | nácsi és pártvezetői a fő- j városi párt- és társadalmi j szervezetek vezető szemé- j lyiségeivel- A baráti han- i gulatú eszmecserén, melyet j közös vacsora követett, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá- I gának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára mondott pohárköszöntőt, mintegy annak az ese­ménysorozatnak a lezárá­saképpen, melynek kereté­ben Bács-Kiskun megyével ismerkedett meg a fővárg dolgozó népe. Németh Károly elvtárs pohárköszöntőjében hang­súlyozta, hogy a lezajlott eseménysorozat nemes cé­lokat és helyes törekvé­seket tükrözött és jól szol­gálta a főváros, valamint az ország népe szocializ­must építő eredményeinek kölcsönös megismerését. Harmonikusan illeszkedik bele a Bács-Kiskun me­gyét bemutató kiállítások, tudományos és társadalmi rendezvények sora azoknak az ünnepségeknek a köré­be, melyeket Pest és Buda egyesítése százéves évfor­dulója emlékére rendez­ne! Köszönetét mondott a fővúios lakói, munkásosz­tálya nevében a sokoldalú és nagy hatású bemutatko­zás minden rendezőjének, szervezőjének és közremű­ködőjének és kérte a je- | lenlevőket, tolmácsolják a óváros dolgozó népének ókívánságait, most, há­lánk felszabadulásának kö- ' zelgő évfordulója alkalmá­ból is. A meleg hangú üdvözlő szavakra dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára válaszolt. Párizsi vendég Megfiatal ított Szí gl igeti-vígj áték Csak a tisztelet és cso­dálat hangján lehet visz- szaemlékezni Szigligeti Edére. Izgalmasan válto­zatos életpálya és sikeres irodalmi 1:____ tek, tiszte­sen értékes művek impo­záns sora jelzi munkássá­gát. Több mint száz da­rabja közül azonban, saj­nos, éppen ezt a kevéssé sikerültet, az íróra és a nagyszerű színházi szerve­zőre, sokoldalú szakem­berre alig-alig jellemzőt választotta ki a színház. A Bajusz anekdótikus tartal­ma belefér egy szerény gyűszűcskébe, márpedig egy balatonnyi tóból — munkásságának tengeréből — ezzel a kicsiny kis gyű- szűvel nagyon keveset le­het kimeríteni, meg aztán azt is bevallhatjuk, hogy a bajusz meghagyásának vagy leborotválásának fal­rengető konfliktusa bár- | miféle aktualizálás hor­gászzsinórjára akasztva em. teája kicsalogatni mrtósa' ’ a nézők együtt­érző f eklődését. Egy íz­ben l -. az államosítás j után, pióbálkoztak a Ba­jusz — d Párizsi vendég Szigligeti ittál írott ősé­nek felújításával, de a si­ker nem volt valami nagy. Tabi László kellemesen gördülékeny átdolgozása, Vincze Ottó rutinos, bár nem túlságosan eredeti muzsikája sem tudta iga­zán korszerűvé tenni az előadást. A Párizsi vendég sike­rét talán az növelhette volna, ha megkereshette volna a rendező a mai színpadra vitel frappáns módját és letett volna ar­ról az ambícióról, hogy megmutassa, hogyan játsz­hatták valamikor régen ezt a kedves, öreg vígjátékot. Pedig a színészek gazda­gon feldíszítették saját művészi invenciójúll kelléktárából a szerepeket s a rendező Lovas Edit is bőségesen hozzáadta ötle­tei közül a lehető legjob­bakat, mégsem hatott- ai igazi színházi élmény erő­jével Szigligeti Edének a nagyon jelentéktelen kis művecskéje. Ami igazi él-, ményt jelentett, az a szín­padi látvány volt. Csinády, István pasztell tónusokkal színezett, szép, stílű-, sós színpadképe és a* kosztümök pompája, ele-1 gáns, magávalragadó szép-5 sége. Hadd említsük meg a1 szereplők közül Gyólay Viktóriát, aki bebizonyí-, tóttá, hogy kitűnő érzék-’ kel tud megformálni víg-; játéki szerepeket is, Sas Józsefet, aki ízes humor­ral karakterizálta a dél-J cég leibhuszárt (örömmel üdvözöljük újból Sas Jó­zsefet a kecskeméti szín-1 pádon). Zsadon Andrea és Korcsmáros Péter ízléssel,1 kulturáltan tolmácsolta a néhol vígoperává szélese­dő zenés részletek dalla­mait, Torma István, mint Hugolini gróf, jól illesz­kedett az együttesbe, de lelkesen, hangulatosan ját­szott Áts Gyula, Balogh Rózsa, Ribár Éva is. Ligeti Mária kitűnő ko­reográfiáját kell még ki­emelnünk. És még egyet tennék hozzá az elmondot­takhoz. Érdemes lenne ha­tározottabb tudatosággal kutatni Szigligeti Ede írói hagyatékában, hiszen a Bajusz mellett, olyan ki­tűnő művek is jelzik élet­művének kontúrjait, mint a Liliomfi, vagy a Fenn az ernyő, nincsen kas — hogy csak vígjátékait említsük —, de történelmi témájú színművei egyike-másika is alkalmas lenne a porta­lanításra. Csáky Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom