Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 95. szám
If (9TL Sprtlfa 23, vasárnap ft oMa! Á por leszáll ' «Ra haragudjanak, hogy «óraimmal zavarom önöket, de úgy érzem, hogy méltánytalanság ért Februárban kezdtem dolgozni ' a TEMAFORG kunszent- nriklósi gyárában és a kéthetes próbaidő vége előtt egyszercsak minden előzetes nélkül azt mondja a művezető, hogy menjek az irodába a munkakönyvemért. Igaz, egy mázsától 193 kilóig teljesítettem, s ez nem elég De...” Többek között ez szerepelt az egyik, szerkesztőségünkbe érkezett panaszos levélben, ami az ott dolgozó munkásnők rossz közérzetéről adott félreérthetetlenül hírt, s ami útnak indított megnézni, hogy mi az igazság nincs-e túlzás, ferdítés a vádakban. A helyszínen — már a gyárkapun belül — egy sovány, ideges asszony von félre ^négyszemközti be-. szélgetésre”. Omlik belőle a keserűség. Kísérőim, az üzem irányítója és a művezetők diszkréten félrehúzódnak és nem éppen vidáman mosolyognak, amikor visszaérek hozzájuk. Miért? — Mit csináljunk? Inkább sírjunk? — jegyzik meg fanyarul. — Már azt is megengedtük, hogy ott legyen minden mérésnél, ceruzával, füzettel a kezében. De — szerinte — így is megrövidítettük tíz kilóval. A műhelycsarnokban, ahol a nők dolgoznak, szállong a gépek körül a por. Mintha alaposan felkavarodott volna valami miatt a levegő — körülbelül ez az érzése az embernek, ha egy kicsit odafigyel az oldalfal ablakain át beáradó és a mennyezet neoncső veiből szitáló fényben álló műhelyre. A síneken túl A Textilhasznosító Vállalat (TEMAFORG) egyik részlege tavaly települt Kunszentmiklósra, egyben azzal a céllal is, hogy újabb munkaalkalomhoz jussanak az elhelyezkedni szándékozó nők, akik közül azóta ötvenen már elmentek máshová. A műszakkezdésekre autóbusz hozza az itt dolgozó lányokat és asszonyokat. A helybéliek is több mint három kilométert tesznek meg, amíg ide érnek a vasúti síneken túl magasodó üzembe. De vajon mennyire esik távol ez az ipari létesítmény és a gvárkerítésen belül kialakított rend a korábban megszokott életformától, r melytől a munkásnők itt nyolc órányi időre minden nap elbúcsúznak? A vállalat főleg nyugati országokból származó, többé-kevésbé elhasznált pamutárut, ruhákat, fehérneműt dolgoz fel gépek tisztítására alkalmas anyagokká. A végtermékek közül legértékesebb az asztalosoknak készülő, úgynevezett fehér fényező rongy, aminek 34 forintba kerül kilója. A kevésbé jó minőségű háztartási rongyok báláit hosszan elnyúló és magas kazlakba rakják, amelyeket ponyvákkal védenek meg az esőtől. A rongykazlak már a hatalmas telephely hátsó sarkában húzódnak meg, szemben a műhelycsarnok bejáratával Nehezen megy A feldolgozó műhelyben az asszonyok egy része a fajta, szín, szennyezettség és vastagság szerint külön kosarakba válogatja az anyagokat, mások pedig géppel darabokra szelik a gomboktól, csatoktól megtisztított, használt ruhákat. Gajdicza Istvánnét is öles vesszőkosarak veszik körül. Nem képes teljesíteni a napi normát, akárcsak a levélíró. A 28-as számú gépen dolgozó Hollósi Eszter is csak alig több mint a felét nyújtja annak, ameny- nyit kellene. — Igen, „hoznunk” kellene a normát, de többünknek egyszerűen nem megy — mondja. — Sokszor az anyag is olyan, hogy lehetetlen feldarabolni a naponta megkívánt 280 kilót. Hát igen, bennünk is akad hiba, van amikor nincs kedvem dolgozni, vagy esztendei fáradozás mellett, amit a nagy családért folytat? — Három kislányunk van. Már dolgoznak. Egyikük itt; ő a tsz ösztöndíjasaként végezte el a kertészeti technikumot. A másik az OTP-nél van állásban, a harmadik Város- földön tanít. Aligha lenne így, ha nem találta volna meg a harmóniát közélet és magánélet viszonyában. Nincs mit firtatni. Walami visszamotosz- v kál fülembe beszélgetésünk elejéről. — Valami olyat említett, hogy „a kis boltnak is örü- tünk” ... Felélénkül egyből. Kivált, hogy épp ekkor lép be Budai Ferenc párttitkár is. — Most már egy nagyobb ve gyesből tot szeretnénk. Ami van, már nem elég erre a nagy körzetre. Raktár ebben nincs, a petróleum bűze beleeszi magát mindenbe. Mert bár víz, villany van az új tanyaközpontban, kintebb még sokan világítanak petrőval. Kenyeret is éppen annyit tarthatnak, ameny- nyi hamar elfogy... Bent is sokszor felvetettem már, de azt mondták, sokba került az Alföld Áruház ... Viszont a mindennapi cikkekért nem utazhatunk. Sok az idős ember is abban a 170 tanyábn ... Budai Ferenc egyből benne van a témában. — Mióta húzódik ez a vegyesbolt ügy! — Gyorsan papírt vesz elő, s még gyorsabban skiccet rajzol a határrészről. Látszik, nem egyszer érvelt már ezzel. — Hol van azon a helyen akkora vonzáskörzete egy boltnak, mint itt lenne?... Mi helyet adunk — az új lakóházsoron az első portát ma sem építettük be, hogy megmaradjon az üzletnek —, villany, víz van, s az építőanyagot is kiszállítjuk .,. Hátha sikerül még... folytatódik az eszme* csere buszközlekedésről, orvosellátásról. S ki is választaná külön, hogy most a pártember, vagy a népfrontaktivista töpreng, vitatkozik a közért? Együtt teszik* Tóth István többször kimegyünk, én például dohányozni. Az elégedetlenség és az elkívánkozás egyik oka az lehet, hogy hiányzik a sikerélmény. Ide elsősorban friss mozgásra, gyorsan válogató, ügyes kezekre van szükség. A felvételeknél lejátszódó alkalmassági vizsgálatok eredményét a gyakorlat ugyanakkor sokszor megcáfolja, rendszeres a hiányzás, egy-két hónap után többen hoznak orvosi igazolást arról, hogy „idegrendszeri bániaknak miatt nem dogozhatnak gépen”, a berendezések egy része ilyenkor kihasználatlanul áll. De másról is haliam, habár suttogva mondják az asszonyok; — Nincs becsülete a me- lósnak, semmibe se vesznek. A múltkor is szólok a művezetőnek, de csak odább ballag. A nőnapon a lemaradással hozakodtak elő, mintha az ünnepség egy termelési tanácskozás lett volna. A másik oldalról A műhelyt nagy üvegablakos fal választja ed az irodahelyiségtől. Mit is tud mondani Németh Ferenc instruktor, aki már a negyedik ember itt egy év alatt az üzemvezetői poszton? — Az üzem bővülni fog, ma még ideiglenes jelleggel működik. A beruházás 60 millió forintba került és a pénznek minél hamarabb meg kellene térülnie Hiába, dolgozni kell. Valóban elküldjük azokat, akikben nem látjuk, hogy teljesíteni tudják a normát. A többieknek sem lenne jó, ha azt a munkát csinálnák, ami nem megy neki, hiszen hamarosan áttérünk a szalagszerű termelésre, s akkor valakinek mindig többet, más helyett is dolgoznia kellene. Legalább megközelítően egyformán teljesítő, jó kollektívát szeretnénk kialakítani. Mint amikor egymással veszekedő feleket hallgat meg az ember, s külön- külön mindenkinek igaza van. Kunszentmiklóson a vidéki iparfejlesztés közben jelentkező gondok csúcsosodnak. A munkásnők jó része más tempóhoz szokott korábban, alaposabbaknak kellene lenniök a munkaalkalmassági vizsgálatoknak is, s a bizonytalansági érzést fokozza, hogy gyakran váltogatják egymást az első számú vezetők. A nagy üvegablakon át látni, hogy kavarog a por, ami egyébként általános a textilipari üzemekben, ám még veszélyesebb azokon a helyeken, ahol észrevétlenek maradnak az apró, szennyező szemcsék, mint a lappangó elégedetlenség elemei. Többek között olyan szervezési intézkedésekre, vezetői stílusra is szükség van, ami figyelembe veszi az itteni emberek átmeneti helyzetét, még nem teljes munkásvoltukat. A gépek között most vizet kezdenek locsolni, siettetve azt a természetes folyamatot, aminek a végeredménye az, hogy a por elül a padlózaton, aztán összeseprik és kidobiák a rongykazlak mögé. Itt az 'deie. hogv az elmérgesedett hangulat kiváltó okaival is valami hasonló történjen. Halász Ferenc i Országos méretű akció JÓI hslfld a tanyai iskolák villamosítása Országos méretűvé vált az az akció, amelyet megyénkben kezdeményeztek a tanyai iskolák villamosítására. A téma legjobb ismerőjét, Tohai Lászlót, a megyei tanács tervosztályának vezetőjét kerestük fel, hogy tájékoztassa olvasóinkat a külterületi iskolák árammal való ellátására indult mozgalom helyzetéről. — Milyen elképzelések alapján kezdték meg a tanyai iskolák villamo| sítását? — Ügy vélem ezúttal felesleges arról beszélnem, hogy milyen hatalmas előrehaladást jelent az oktatás korszerűsítése szempontjából, ha a falvaktól, városoktól távol levő külterületi iskolákban elfúlhatják a petróleumlámpákat, bekapcsolhatják a rádiókat, tv- készülékeket. magnetofonokat, a pedagóguslakásban a hűtőszekrényeket és egyéb háztartási gépeket. Bács-Kiskunban a lakosság 28 százaléka még ma is tanyákon él. s ez az arány önmagában is aláhúzza az akció jelentőségét. Első lépésként tisztázni kellett, hogy melyek azok a külterületi iskolák, amelyek még hosszú ideig működni fognak, ezért fontos árammal való ellátásuk. A megyében 80 ilyen iskola van. A második teendő annak megfontolása volt, hogy hol. milyen módon villamosítsunk. Negyvenegy helyet találtunk, ahol gazdaságosabbnak mutatkozott a villanyhálózatról való bekötés, 39-nél pedig a helyi áramforrással való megoldást választottuk. — Miért a Bács típusú aggregátort fogadta el a megyei tanács végrehajtó bizottsága a tanyai iskolák egy részének villamosításához? — A végrehajtó bizottság tavaly határozatot hozott, hogy azokhoz az iskolákhoz, amelyeket nem gazdaságos hálózatra kapcsolni, helyi áramforrással kell ellátni. Miután ilyen jellegű áramellátásra sem belföldi, sem külföldi gyakorlati tapasztalatok nem voltak, lelkes — a külterületi lakosság sorsát szívükön viselő — megyebeli szakemberek kísérletezni kezdtek. Mátrai László, a Bács-Kis- kun megyei Tőzegkitermelő Vállalat főmérnöke a Honda E-típusú áramfejlesztők alkalmassá tételével, Lovas Béla villamosmérnök, a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola tanára a szélkerékkel nyert áram inverteres átalakításával. Bajnóczy László, a Kecskeméti Vegyesipari Szolgáltató, Javító Vállalat részlegvezetője az AB—1 szovjet aggregátor Bács-típusú áramfejlesztő berendezésbe való beépítésével foglalkozott sikeresen. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a kezelhetőség, az üzembiztonság, a műszaki és a gazdaságossági mutatók alapján döntött, s minden tekintetben a Bács-típusú aggregátor bizonyult a legalkalmasabbnak. A vb ugyanakkor^ köszönetét fejezte ki a kísérletek sikeréhez való hozzájárulásukért 11 tanyai iskola pedagógusainak, Lőrincz Bélának, a Kecskeméti Ve- gvesinari Szolgáltató Javító Vállalat igazgatójának, a Kecskeméti Fémioari Szövetkezet vezetőinek és szakembereinek. — Milyen arányú társadalmi megmozdulás tapasztalható a tanyai iskolák villamosításánál? — Az „Iskolavillamosí- tás”-i számlára eddig 246 ezer forint érkezett be. Ám ennél sokkal nagyobb értékű az a társadalmi munka, amit már elvégeztek, illetve amit felajánlottak. Az első feladat, amihez társadalmi munka segítséget kértünk, az épületek belső villanyhálózatának szerelése volt. Ezen a területen haladt legjobban előre az akció, ugyanis a 80-ból már 70 iskola belső szerelése el is készült. Ebből ugyan 30 helyen a tanácsok fejlesztési alapjából fedezték a költségeket, 50-nél azonban a megye, s az ország különböző vállalatai, ipari szövetkezetei. intézményei nyújtottak, illetve adnak segítséget. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat villanyszerelő építésvezetősége három, a magyar néphadsereg repülős alakulatai négy, a MÁV Adatfeldolgozó Főnöksége kettő, a 623-as Kecskeméti Ipari Szakmunkásképző Intézet növendékei szakoktatóik vezetésével kettő, és hosszú lenne felsorolni azokat a vállalatokat, amelyek egv-egy iskola belső szerelését végezték el. Ez annál is inkább nagy segítség, hiszen minden külterületi tanintézménynél 30—40 ezer forintot tennének ki az ezzel kapcsolatos kiadások. — Mi volt a további teendő és kik segítettek? A második lépcső, a hálózati vezetékek kiépítése, amelyben az áldozatvállalás még nagyobb mértékűnek bizonyult, mint a belső szerelésnél. A LIGNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat Fenyő-brigádja 120 darab favillanyoszlopot készített. A Kőolajvezeték Vállalat kecskeméti üzemének Edi- son-brigádja 2 kilométer vezetéket épít a jakabszál- lási Wolford dűlői iskolákhoz. A munka értéke közel 150 ezer forint. Az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat ugyancsak kb. 150 ezer forint értékű vezeték- építést végez társadalmi munkában Fülöpházán. Hasonló összegbe kerülne a kéleshalom-kisrátai iskolához a hálózat kiépítése, ha a bajai székhelyű Alsó-Du- navölgyi Vízügyi Igazgatóság azt el nem végezné. Két helyre kért ilyen feladatot a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat. A Fischer- bócsai iskolát pedig egyenesen maguknak kérték a 623-as Szakmunkásképző Intézet növendékei. A külső vezeték építéséhez még várunk további felajánlásokat. A következő szakasz a helyi áramforrások társadalmi segítséggel való beszerzése. A Kecskeméti Vegyesipari Szolgáltató Javító Vállalat igen jelentős felajánlása, hogy az összes aggregátort önköltségi áron gyártja le. A MÁV Dunakeszi Járműjavító dolgozói kommunista szombatot tartottak, amelynek munkabérét — 50 ezer forintot — a kunbaracsi kákási iskolának ajánlották fel áramforrás vásárlására. Az Iskola [ televízió a Fáklya Klubon , keresztül országos gyűjtés- i ben két aggregátor beszerzéséhez járul hozzá. Nagyobb összegű felajánlást tettek még a Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalal és a Csavaripari Vállalat Miskolci 2-es Gyárának dolgozói. Egy Bács-típusú aggregátor önköltségi áron 50 ezer forintba kerül. Hogy mind a 39 helyi árramforrás óra összejöjjön, még további adományokra van szükség. A vállalati, szövetkezeti kollektívák és magánszemélyek erre a célra a Kollégiumi Alap számlán fizethetnek be. A csekk hátuljára azonban feltétlenül rá kell írni az „Iskolavilla- mosítás” jeligét. — Vannak-e újabb vonásai a villamosítási akciónak? — Az ezerszemű társadalom valóban mindig újabb és újabb segítségnyújtási lehetőségeket fedez fel. Visz- szapillantásként csak any- nyit, hogy egyes városi munkáskollektívák, amikor a helyszínen látták, hogy mit jelent tanyán villany nélkül élni. rádupláztak vállalásaikra. Most azonban újabb kezdeményezés van kibontakozóban. Szocialista brigádok szerződéseket kötnek iskolák patronálására, s vállalják az áramfejlesztők rendszeres, tervszerű megelőző karbantartását. Ilyen szerződést ajánlott fel a Ganz- MÁVAG Budapesti Gyárának Lenin komplex brigádja, a Kecskeméti Autójavító Ipari Szövetkezet, a dunaújvárosi Volán Vállalat egy-egy szocialista brigádja. A sajtón keresztül is arra kérjük a vállalatok, szövetkezetek szocialista brigádjait, hogy tervszerű elosztásuk miatt szerződési szándékukat a megyei tanács tervosztályával közöljék — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Tohai László. N. O. tazeiközi vásár nyílt Szabadkán Szombaton nyitották meg Szabadkán a Pannónia elnevezésű nemzetközi vásárt, amelyen a Bács-Kiskun megyei SZÖVKER Vállalat szervezésében megyénk több üzeme és szövetkezete is képviselteti magát. Mintegy 35 négyzetméter alapterületre terjed Bács- Kiskun megye kiállítási része, ahol a vásár látogatói a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat, a Kalocsai Vas- és Villamosipari Vállalat, a Kiskőrösi Vegyes Ktsz, a Jánoshalmi Bácska Ktsz, valamint a Kecskeméti UNIVER Szövetkezet és a Fajszi ÁFÉSZ termékeivel ismerkedhetnek meg, kaphatnak ízelítőt gyártmányaik ból. Nemcsak a SZÖVKER, hanem a nagyszabású nemzet közi „seregszemlét” országosan rendező Konzumex Külkereskedelmi Vállalat és a Szegedi Vásárigazgatóság vezetői is abban a reményben vonul tátják fel a tetszetős, s egyben praktikus gyártmányt) kát, árucikkeket, hogy azok felkeltik majd a jugoszláv ke reskedelem, mindenekelőtt a Vajdaság szakembereinek érdeklődését, s így végső soron a kishatár-esereforgalom további szélesedését, bővülését is szolgálják. A vásár április 30- án zárja kapuit. t
