Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-22 / 94. szám

1972. április 22, szombat 3. oldal ülést tartott a tervgazdasági iiizsttság A megyei tanács terv- gazdasági bizottsága teg­nap ülést tartott. A ta­nácskozást dr. Körös Gás­pár, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese ve­zette. A bizottság tagjai megtárgyalták az 1971. évi költségvetés és fejlesztési alap felhasználásáról szó­ló jelentést, értékelték a tavalyi településfejlesztési versenyt, s kidolgozták az idei verseny meghirdetésé­nek feltételeit. Ezután elő­terjesztést vitattak meg a bizottság működési szabály­zatára vonatkozóan. A fel­adatok eredményes intézé­sének megvalósítására pénzügyi, lakásépítési, va­lamint tanyapolitikai szak- bizottságot hoztak létre. Végül a tervgazdasági bi­zottság bejelentéseket tár­gyalt. A megvitatott napi­rendi pontokkal kapcsolatos véleményét, javaslatait a bizottság a megyei tanács vb-hez továbbítja. A Teatzul de Comedie vendégjátéka Nagy Lajos szobra Apostagon Társadalmi munkában készítette el Apostag szü­lötte, Nagy Lajos író szob­rát Domonkos Béla buda­pesti szobrászművész. A mellszobrot az íróról elne­vezett kultúrház parkjában állítják fel. az avatást áp­rilis 30-án. délután tart­ják. Ritka ünnep külföldi együttes vendégszereplése, ért­hető, ha az újságíró az esemény jelentőségének a hangsúlyozásával kezdi beszámolóját. Párizsi ruhák Nyilván alapos megfon­tolás után választotta a Teatrul de Comedie Ale- xandru Popescu Párizsi ruhák című művét bemu­tatkozásul. Nyilván tudták, hogy a nemes veretű, köl­tői szöveg elveszti bárso­nyos fényét a hevenyészett magyar fordításban. Szá­moltak azzal is, hogy a román történelemben já­ratlan magyar nézőket oly­kor megoldhatatlan fel­adat elé állítja némely — bizonyára mély értelmű és kifejező — jelkép értel­mezése. Alexandru Popescu mű­ve így is hatott, így is meggyőzte a nézőket arról, hogy a szerző otthonos a modern irodalmi irányza­tokban, s a folklór külön­böző rétegeiben. A haladásért küzdő, ezért maradi környezetével is szembeszálló vezetőt pél­dázza a három fejedelem­séget egyesítő Basaraba vajda. A több szólamú drá­ma megjeleníti a tudatlan­ságba süllyedt népet, amely nem tud mit kezde­ni, a Költővel, a Szobrász- szál. A különböző korokat, távoli századokat ötvöző — és ezzel a nemzeti lét folyamatosságát hang­súlyozó — mű ugyanekkor a Tudor Arghezi tanítását, formai újításait, a Bran­cusi immár klasszikus plasztikai vívmányait bé­nító közönnyel fogadó egy­kori román társadalom ke­serű bírálata. A színészek roppant fe­gyelmezetten, célratörően formálták meg szerepei­ket. Kitűnően képzett, te­hetséges művészek vala­mennyien. Érdemes megje­gyezni Aurel Giurumia (a káplán), Mihai Fotino (a költő), Sanda Toma (Fleur fejedelemasszony), Mircea Albulescu (a vajda), C. Baltaretu (a szobrász), Cas- tel Contantinescu (a szent püspök) nevét. A méltá­nyosság azt kívánná, hogy valamennyi szereplőt fel­tüntessük, mert szinte nem volt gyenge pont az együttesben. Éppen ez a bukarestiek erőssége: homogén a tár­sulat. Galy Gay eltűnése Bertolt Brecht — főként pályájának korai szakaszá­ban látványosan és követ­kezetesen elfordult a pol­gári színjátszás sablonjai­tól, szokásaitól. Feladata a figyelmeztetés. Nevelni, pontosabban okítani akar — többek között — tanul­ságos történetek segítségé­vel. Ötven esztendeje írta az Egy ember az egy em­ber című, ma is félelme­tesen aktuális, friss művét. A zsoldos egyenruha el­idegenít; a beöltöztetés aktusa belsőleg is megvál­toztatja az embereket, erről beszél jelen esetben a bu­karesti színház tolmácso­lásában, a Galy Gay eltű­nése, avagy X fő = 1 fő címmel játszott Brecht- dráma. Lucian Giurchescu FELHÍVÁS Virágos, tiszta Kecskemétért Kecskemét fejlődéséért lelkesedő la­kosságunk jogosan várja el, hogy a köz­területek, lakóterületek, üzemi területek rendezettek, tiszták legyenek és ne hiá­nyozzék a virágos környezet sem. Nem­csak hogy igényli ezt, hanem jelentős társadalmi munkával segíti is a nemes cél megvalósítását. A társadalmi munka szép és követendő példáit láthattuk az elmúlt évben is. Ősszel és tavasszal 300 hold nagyságú védöerdőt telepítettünk a város körül. Ugyanebben az időben 3900 fát és 4170 cserjét ültettünk el a város belső területein. Az utcákban és köz­területeken a tulajdonosok és a bérlők több mint félmillió forint értékben utcai szalagparkot létesítettek és gondoztak egész éven át. Követendő példa a Szer­szám- és Gépipari Művek Gyára, az Élel­miszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, az Eszak-Bács-Kiskun megyei Vízmű és még néhány vállalat telepei­nek tisztasága, parkja, rendezett kör­nyezete. A fejlődéssel együttjáró közterületi bontások, építkezések, a porképződésre hajlamos környezet arra késztet mind­annyiunkat, hogy jobb közérzetet kiváltó, tiszta, virágos, zöld területeinket mind a munkahelyen, mind a lakóterületeken növeljük, gondozzuk, rendezzük. A Kecskeméti Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága, a KISZ Városi Bizott­sága, a Hazafias Népfront Városi Elnök­sége felhívással fordul a város lakossá­gához, társadalmi, gazdasági szervezetei­hez, intézményeihez olyan kéréssel, hogy vegyenek részt a „Virágos, tiszta Kecs­kemétért’ mozaalomban. Egyénileg és csoportosan szervezzék és munkálkodja­nak a város minden lakóját szolgáló nagyszerű cél megvalósításán. A lakóterületeken rendezzék az utcai folyókákat; a járda mentén létesítsenek szalagparkokat; egész éven át gondozzák azokat. Építési anyagtól, törmeléktől, szeméttől takarítsák meg az utcákat; a szeméttároló és gyűjtő edényeket csak a megszokott szállítási időben helyezzék ki, a környezetét tartsák tisztán; lakó­épületeik homlokzatát tatarozzák, tartsák frissen, tisztán. Az üzemek és vállalatok, intézmények épületeik és telepeik előtti közterülete­ket rendezzék, parkosítsák, rendszeresen, egész éven át gondozzák. A belső terü­letükön rendezzék az anyagtárolást, köz­lekedő utakat, a telephely határain és belső szabad területeken parkosítsanak, tavasszal és ősszel fákat ültessenek. For­dítsanak gondot épületeik homlokzatai­nak tatarozására. Kérjék az üzemi KISZ- és szakszervezeti bizottságok segítségét az állandó szervezett tisztasági, parkosítási munkák végzésében. A város minden lakosa vegyen részt a mozgalomban lakóterületén és munka­helyén. Legyen védője és megőrzője a maga és a közösség érdekében közterü­leti parkjainknak, fáinknak, közös va­gyonúnknak. Ne szemeteljünk, másokat erre figyelmeztessünk. A fuvareszközök tulajdonosai szemetet, törmeléket csak a kijelölt szemétlerakó helyekre szállítsa­nak. Bizonyosak vagyunk abban, hogy fel­hívásunk megértésre talál és széles körű, egész éven át tartó mozgalom születik. Helyszíni szemlén a végrehajtó bizottság Kecskemét Város Taná­csa Végrehajtó Bizottságá­nak tegnapi ülése annak a felhívásnak az ismertetésé­vel kezdődött, amelyet a vb, a KISZ városi bizottsá­ga, és a Hazafias Népfront városi elnöksége tett köz­zé, felkérve a város lakóit, üzemeit, társadalmi és gaz­dasági szervezeteit,intézmé­nyeit a „Virágos, tiszta Kecskemétért” induló moz­galomban való részvételre. Ezután a testület tagjai helyszíni szemlére indultak, amelyen megismerkedtek a város erdősítési programjá­nak jelenlegi helyzetével, a zöldövezet kialakítására irányuló törekvésekkel. A bejárás során megtekintet­ték a csalánosi parkerdőt, a Muszájban levő, főként tölgyes telepítést, és a Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz területén levő erdőültet­vényt. rendező — dicséretes lele­ménnyel — külön aktuali­zálja a témát azzal, hogy a zöldsapkások formaruhá­jába bújtatja a valahol Ázsiában állomásozó kato­nákat. A legmodernebb géppisztolyokkal, golyószó­rókkal szereli fel a szín­padon, a nézőtéren — te­hát köztünk — menetelő, lövöldöző, gátlástalanul handabandázó hajdani embereket. így is érzékel­teti, hogy ezeknek a kato­náknak roppant hatalom adatott. És — sokakkal megtörténhet, ami az egy­szeri ír hordárral: eredeti szándéka ellenére tagja lesz egy pusztító fegyveres közösségnek, mert nem tud nemet mondani. Remek művészeket lát­hattunk ezen az estén is. Egytől egyig pompás fizi­kai adottságokkal rendel­keznek és nagyszerű, cél­tudatos a mozgáskultúrá­juk. Kitűnően énekelnek, amennyire ez a közösen előadott dalokból megálla­pítható. És micsoda jó­kedvvel komédiáztak, no­ha már a kétszázadik elő­adás felé közelednek. Mindenképpen meg kell említenünk a kantdnosnőt megformáló Stela Popescu (féktelen temperamentum, bűbájos közönségesség) ne­vét, az új szerepkörben bemutatkozó Aurel Giuru- miat, az őrmestert D. Rucareanut (bár szerep- felfogásával nem minde­nütt érthetünk egyet) és a már ismert Mircea Albu- lescut. Mindkét művet az igaz­gató Lucian Giurchescu rendezte. Nem szereti a félhomályt, a tisztázatlan­ságot, semmit sem bíz a véletlenre. Szinte mate­matikai képletekre bontja a szituációkat. Szigorú pro­fesszor, akinek van sze­me, füle az élet vidámsá­gaira. Kitűnően gazdálkodik a rendelkezésére álló térrel. A szereplők elhelyezése a pódiumon esztétikai él­ményt nyújt és megkönnyí­ti a mondandó értelme­zését. Kitűnő társa Nemteanu tervező. Kedden este a kopár, rendkívül prakti­kus színpadkép egyfajta szorongó zártságot sugallt; a deszkatornyok szigorú őrségként fogták körbe, vi­gyázták a színpadon zajló cselekményt. A Brecht- műben — leleményességét bizonyította. A jelzésszerű díszletek lehetővé tették, a helyszínek gyors váltá­sát, és kellő teret adtak a játékhoz. Heltai Nándor Aki szebbé tette a világot A történelem úgyszólván minden évszázada kű- lönleges képességű, nagy férfiakat adott az emberiségnek. A múlt század zsenije a munkásosz­tály győzelmes ügyének megalapozója a nagy tudós, Marx volt. Amit Németországban és szerte a vilá­gon akkor ez a lánglelkű proletárvezér elhintett az emberek tudatában, azt Vladimir Iljics Lenin, szá­zadunk nagy történelmi alakja, az egész földkerek­ség szocialista jövőjének tervezője és tényleges meg­alapozója — orosz földön juttatta diadalra a haladás, a béke, a humanizmus, az igazság, egyszóval a nép ügyét. Éppen ezért emlékezünk ma e nagy törté­nelmi személyiség születésének 102. évfordulójára, akinek neve annyira összenőtt a világ és nemze­tünk sorsával is, mint a tenger és a part. Lenin egyedülállóan hatalmasat alkotott. Tette és tehette ezt azért, mert helyesen fogalmazta meg és juttatta kifejezésre népének történelmet formáló tö­rekvéseit, mert bízott a népben, mert a tömegek lelke volt az ő lelke is. S éppen ezért, ha hat évti­zeddel ezelőtt csupán saját népe ismerte Lenint, vagy nemzetközi méretekben azok, akik részt vettek a forradalmi harcokban, manapság Lenin neve már ott él a világ minden iáján dolgozó százmilliók szívében. Lenin nagysága abban van, hogy megalkotta az új típusú forradalmi pártot, amely képes volt a mun­kásosztály forradalmi harcának vezetésére. De ab­ban is, hogy megvédte és új életre keltette Marx és Engels tudományos szocializmusát, s azt az im­perializmus és a proletár forradalom új korszaká-j ban mélyreható és sokoldalú vizsgálódás alapján! csodálatos alkotó erővel tovább fejlesztette. Tízért győzhetett 1917-ben az orosz munkásosz- tály, ezért dolgozhatta ki Lenin a szocializ­mus építésének nagyszerű tervét, ezért mondhatjuk manapság elsősorban Lenin történelmi úttörő mun4 kaja eredményeként, hogy a Szovjetunió és a szó- ciálista világrendszer az egész világtörténelem ésj a világpolitika holnapja formálódásának maghatá­rozó ereje lett. Lenin tanai elévülhetetlenek. A szocialista tár­sadalom épülésének közepette egyetlen vonatkozás-i ban sincs szükség arra, hogy tanításaiból bármit is) eröltetetten aktualizáljunk. Hiszen óriási munkás-\ ságának minden tétele, szinte minden sora a mi mai> problémáink alapvetőségét tükrözi és a megoldás mikéntjének mindig bőven buzgó forrása marad. Lenin történelmi szerepe napjaink ragyogó sikerei világánál még jobban látható. Ahogy lépésről lépés­re előbbre jutunk a szocialista építésben, népünk jólétének emelésében, úgy növekszik Lenin nagy­sága és lesznek még inkább hervadhatatlanok érde­mei. Hogy meddig jutottunk Lenin a szocialista) építést célzó terveinek megvalósításában, azt nem­regiben hazánk felszabadulásának évfordulóján tet­tük mérlegre. Sikereink nagy önbizalmat adnak a további munkához, de egyben óvnak is az elbiza­kodottságtól. Óvnak attól, hogy elégedettek legyünk önmagunkkal és ne lássuk tisztán szinte minden­nap a társadalom fejlődése egyenletes ritmusát biz­tositó tennivalókat. Elöbbrejutásunk jelzésének fon­tos mérföldköve az országgyűlés jóváhagyta módo­sult alkotmány, amelyben szinte fénylik a két szó: szocialista köztársaság. évtizedek múltán bizton állíthatjuk, hogy so­kat tanultunk Lenintől, de tanulni mindig szükséges. Ezért a társadalomnak minden generá­ciója továbbra is szorgosan lapozgassa, és tanul­mányozza Lenin müveit. A pártoktatás egész rend­szere, tömegpropagandánk és a propagandisták, az oktatási intézmények szinte mindennapos gonddal ápolják és plántálják el társadalmunkban Lenin eszmei hagyatékát: az egész világot szebbé tenni akaró, nagy történelmi tanításait. W. D. Ev Kecskemét Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Hazafias Népfront Városi Elnöksége Kommunista Ifjúsági Szövetség Városi Bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom