Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

1972. március 1, szerda 5. oldal Űj könyvekről — néhány sorban Ez alkalommal néhány frissen megjelent, korszerű ismeretterjesztő műre hív­juk fel olvasóink figyel­mét. A magyarok történel­méről szól a KÉPES KRÓNIKA című kötet, melyet a He­likon adott ki. A mű — alcíme szerint — „a magyarok régi és legújabb tetteiről, eredetükről és növekedésükről, diadalaik­ról és bátorságukról” szól, s Geréb László fordította latinból magyarra. Az 1358-ban íródott könyv a magyarok honfog­lalás előtti vándorlásaitól egészen I. Lajos 1342-ben történő megkoronázásáig eléggé részletes leírással kíséri végig történelmün­ket. Természetesen ez el­sősorban a királyok és fő­urak, koronázások és há­borúk, valamint az udvari intrikák leírása (ne vár­jon hát az olvasó tőle va­lamilyen tárgyilagos, tudo­mányos értékelést), mégis: nehezen túlbecsülhető a jelentősége a mai olvasó számára is, aki mélyebben érdeklődik hazája múltja iránt. Egyetemesebb a témája egy másik történelemmel kapcsolatos műnek, mely­nek AZ ÓKOR NAGYJAI a címe, s a szerzője: Cas- tiglione László. (Akadémia Kiadó). Ebben a vaskos kötetben mely (a fülszöveg szerint), a szerző másfél­száznál több ókori politi­kus, költő, író, hadvezér, tudós, filozófus portréját rajzolja meg, mindenki ál­tal érthető szavakkal, tö­mören. Dzsószer („pompás”) egyiptomi királlyal kezdő­dik a sor (uralkodott: i. e. 2750 körül), s tart egészen Justinian us (527—565) bi­zánci császárig — az öt­ven éven át hatalmon le­vő, nagyon művelt és erős­kezű uralkodóig, akinek halála után a birodalom fokozatosan szétesett. Íme, néhány fényes név a portrésorozatból: II. Ramszesz, Salamon, Nagy Sándor, Augustus, Hanni­bál, Solon, Ciceró, Platon, Seneca, Homérosz, Hora­tius, Tacitus. A könyvet pedagógusok, diákok, s a történelem iránt fogékony olvasók egyaránt hasznosan forgat­hatják. Rendkívül izgalmas fel­adatra vállalkozott a már nálunk is ismert bécsi pro­fesszor, Walter Hillitscher, aki AZ EMBER — A TUDOMÁNYOS VILÁGKÉPBEN című monográfiájában megkísérli — az eddigi ku­tatási eredményekre tá­maszkodva —■ kijelölni az ember helyét a természet­ben és a társadalomban. Íme, néhány érdekes, szel­lemi. ínycsiklandozó feje­zetcím a műből: „Állat az emberben”; „Az idegrend­szer anatómiája”; „Nemi különbségek”; „Cselekvés és akarat”; „Az elidege­nedés problémája”; „Poli­tika és jogi tudat”. Ez a roppant mennyisé­gű tudományos anyagra épült könyv azért is fi­gyelmet érdemel, mert úgy „közérthető”, hogy a tu­dományossága nem szen­ved csorbát. Jó lehetősé­get kínál arra, hogy elol­vasásával is még többet tudjon az ember — az em­berről. Varga Mihály 8. A harmadik tény: az Interpol új alapszabálya ha­tározottan kimondja, hogy a szervezet kizárólagos célja a köztörvényi bűncselekmények megtorlása, il­letve megelőzése. AZ OKI Szép számmal akadnak olyanok, akik úgy vélik, hogy a rejtélyes hangzású „Interpol” elnevezés mögött valamiféle szuperrendőrség, a nemzetközi mesterde- tektívek társasága vagy valami hasonló titokzatos do­log rejtőzik. Ha ez így lenne, akkor egy ilyenszerű szervezet története rémhistóriákból épülne fel, ame­lyekben füstölgő csövű Colt pisztolyokkal hadonászó szuperdetektívek csatákat vívnak a világ szuperban­ditái ellen. A valóság azonban kevésbé izgalmas el­lenben annál eredményesebb. A szervezet alapsza­bálya az első fejezet 2. szakaszában meghatározza az Interpol lényegét, mint olyan közszolgálatét, amely­nek rendeltetése a „köztörvényi bűncselekmények megelőzése és megtorlása”. Ne tévesszük szem elől, hogy a „megelőzés* a „megtorlás” előtt áll, mert — mint a továbbiakban látni fogjuk — az Interpol munkájának homlokterébe helyezi a bűncselekmé­nyek megelőzésére irányuló nemzetközi tudományos tevékenység megszervezését. Ugyancsak ebben a vo­natkozásban kell kitérni arra, hogy az Interpol fog­lalkozik a nagy katasztrófák áldozatainak azonosítá­sát szolgáló módszerek tökéletesítésével Is, tekintet nélkül arra, hogy a szóban forgó katasztrófa bűnös kezek műve, avagy sem. A Sain Cloud-i Interpol-székház felé éjjel-nappal szüntelenül áramló információk tömegét gondosan ta­nulmányozzák. szortírozzák, majd az egyes informáci« ■ ■ Üzemi könyvtár és ifjúsági Látogatás egy kiskunhalasi ktsz-ben Első osztályosok beiratása Kecskeméten Március 6-tól 12-ig lehet Kecskeméten az 1972/73-as tanévre beíratni a leendő elsősöket, azokat a gyere­keket, akik 1972. augusztus 31-ig betöltik 6. életévüket. A városi tanács művelődé­si osztálya kéri, hogy a szü­lők lakóhelyükhöz legköze­lebbi iskolában jelentkezze­nek a gyermekeik beíratá- sa céljából. (Személyazo­nossági igazolvány szüksé­ges.) A beírás időpontját az iskolákban kifüggesztett hirdetmény tartalmazza. A széchenyivárosi, szep­temberben nyíló új iskolá­hoz tartozó tanulók (a Bu­dai út — Széchenyi körút, — Nyíri út — Bogovicsfa- lu által határolt területen lakók) szülei a Zója utcai általános iskolában jelent­kezzenek. Félezer embert foglalkoz­tat a Kiskunhalasi Építő- és Faipari Ktsz. Mire köl­tik a kulturális célokra szánt pénzt, milyenek kö­zös rendezvényeik, hogyan művelődnek. szórakoznak az itt dolgozók — erre ke­restünk választ az elmúlt napokban. Kiskunhalason, a TÜZÉP- telep tövében található a szövetkezet famegmunkáló részlege. Bútorelemeket — szekrény- és asztallábakat, karfákat — ruhafogasokat, csipeszeket, zászlórudakat készítenek. A kerítés mel­lett mutatós raktár- és iro­daépület. Itt dolgozik Deák Istvánná adminisztrátor. — A nyolc általános el­végzése után kerültem a szövetkezetbe. Eleinte min­denféle apró munkát bíz­tak rám. később csiszológé­pen dolgoztam. Ezerszám simítottam a vállfákat és fregolielemeket Innen mentem férjhez, és kislá­nyom születése után ide jöttem vissza. Jelentkeztem az általános gimnázium le­velező tagozatára, de vál­takozó műszakban dolgoz­tam, nem tudtam tanulni,- és abbahagytam. Tavaly augusztus végén megkeres­tem Bogdán Sándort, a részlegvezetőt, kértem, he­lyezzenek más munkakör­be, hadd mehessek délután iskolába. Ide osztottak be adminisztrátornak. A tanu­lásban mind több örömet találok, a félévi beszámo­lóm jól sikerült Kezében egy csomó ujj­nyi vastag mini zászlórúd­dal lép be az ajtón Bogdán Sándor, a famegmunkáló részleg vezetője. — A város óvodásai ré­szére társadalmi munká­ban készítjük — mondja, és a botocskákra mutat Kérdéseink hallatán pilla­natok alatt „kész” a vála­sza. — A szövetkezetek ének­karának minden évben adunk a kulturális alapból. Megérdemlik. Most tüntet­ték ki őket ezüstkoszorú­val. A Szegedi Szabadtéri Játékokra 50 jegyet vásá­roltunk, jutalomként kiosz­tottuk dolgozóinknak és a szövetkezet gépkocsijával vittük őket az előadásra. A telepen dolgozók közül Manik István fatömegcikk­készítőtől is megkérdeztük ugyanezt. Mivel az elmúlt években építkezett — elké­szült a háromszobás össz­komfortos családi ház! — minden perc idejét ez a munka kötötte le. Most egy kicsit „lazítani” lehet — így mondja: Elsősorban szín­házba szeretne minél töb­bet járni. A 25 tagú Zrínyi Hona szocialista brigád vezetője, Papp Takács Balázsné. 1966 óta dolgozik itt. — Azt hiszem, abból kell kiindulni — mondja —V hogy itt nálunk 90 nő dol­gozik. Tavaly alakítottuk meg az öttagú nőtanácsot. A kulturális alapból kér­tünk — és kaptunk — ki­rándulásra pénzt, elmen­tünk Szegedre, Pécsre és Pestre is. Bugyi Lászlóné- val, a nőbizottság vezetőjé­vel most hozzuk rendbe az üzemi könyvtárat. Kaptunk 5 ezer forintot, ebből új könyveket vásárolunk. A szövetkezet elnökével, Orbán Mihállyal és a KISZ- alapszervezet titkárával, Jáger Józseffel a központ­ban találkozunk. — Az elmúlt évben — mondja az elnök — száz- húszezer forintot költöttünk kulturális célokra, segélye­zésekre és a Spartacus- sportkör támogatására. A határvonalakat nem húztuk meg élesen, úgy gondoltuk, hogy a pénzt oda kell jut­tatni, ahol nagyobb szük­ség van rá. Tavaly kereken 35 ezer forintba került há­rom ünnepélyünk: a nőnap, május elseje, és a 280 gyer­mek számára rendezett fe­nyőünnepély. Ehhez társul­tak a kirándulások, a könyvterjesztés, és a nagy teljesítményű mosógép megvásárlása is. — Most a fiatalok klubot alakítanak, de szóljon erről a KISZ- titkár, Jáger József. — A Kossuth utcában kaptunk helyiséget a váro­si KISZ-bizottságtól. „Mel­lékeltek” 30 ezer forintot, hogy anyagot vehessünk és társadalmi munkával rend­behozzuk. berendezzük. — Milyen feladatot szán­nak az új klubnak? — Március második felé­re már programot állítunk össze. Szavalóversenyt, szel­lemi vetélkedőket és mo­dern írók könyveinek is­mertetését tervezzük. Lezajlott események — kibontakozó tervek. A szö­vetkezet vezetői egyértel­műen támogatják a tanul­ni szándékozókat. Ahogyan régebben, úgy most is, nyu­godt légkörű vitákkal dön­tik el a kulturális célokra szánt forintok sorsát. Selmeci Katalin Atomreaktor az oktatásban A Budapesti Műszaki Egyetem atomreaktorát 1968- ban kezdték építeni és 1971. május 22-én helyezték üzembe. A reaktor nagy előrelépést jelentett a mag­fizika gyakorlati oktatásában. Az egyetemi reaktor tu­dományos munkatársainak az oktatáson kívül kutatási feladatai is vannak: rádióizotópokat állítanak elő. Képünkön: Az egyetemi atomreaktor épülete. ókat, mindegyiket saját csoportjába, kartotékra veze­tik. Az első csoportba tartoznak a gyilkosságok, be­törések, fegyveres támadások, a különfélébb lopások, csalások, emberrablások (eltűnési esetek), beleértve a gyermekrablásokat („kidnapping”) is. Á második csoportba sorolják a sikkasztásokat, a bankokkal és biztosító társaságokkal kapcsolatos bűncselekménye­ket, a csempészés különböző válfajait és az okirat- hamisításokat. És végül a harmadik csoportba tar­toznak a kábítószer-kereskedelem, pénzhamisítás, prostitúció és leánykereskedelem. Futólag meg kell itt jegyeznünk, hogy az elmúlt évtizedben a harma­dik kategóriába sorolt bűntettek okozták a legtöbb gondot az Interpolnák. Kodály-év, 1972 Egy olyan nagyméretű szervezetben, mint amilyen az Interpol, elkerülhetetlenek a nyelvi nehézségek. Az Interpol keretében három hivatalos nyelvet hasz­nálnak: az angolt, a franciát és a spanyolt. Ennek ellenére, az üzenetek olykor nem eléggé érthetőek; főleg a személynevek közlésével van baj. Az ilyen természetű hibák elkerülése céljából, a fonetikus írásmód alapján, egyfajta bejegyzési rendszert dol­goztak ki. Nem veszik figyelembe a nevek eredeti írásmódját, hanem a francia kiejtés szerint jegyzik be őket A beérkezett vagy elküldött üzeneteket „körözvény- nek” nevezik. Az üzenetek legfontosabb kategóriája a „piros körözvény”, amely az üzenet megoldásának sürgősségét, vagyis a nevezett személy azonnali le­tartóztatását és kiadatását jelöli. A „kék körözvény” információkat kér valamely gyanúsítottról, a „zöld körözvény” pedig figyelmeztetés valamely olyan gya­nús személyt illetően, akit megfigyelés alá kell he­lyezni. Az üzenetek egy másik kategóriáját, amely a nem azonosított holttestekre vonatkozik, „fekete körözvénynek” nevezik. A nemzetközi gonosztevők és általában véve a bű­nözés elleni küzdelemben az Interpolnák szüksége van arra, hogy közvetlen segítséget kapjon a tagor­szágoktól. Ezeknek a tagállamoknak — amint azt a szervezet alapszabályának 31. szakasza előírja — „a törvényeikkel összhangban minden erőfeszítést meg kell tenniük, hogy részt vegyenek tevékenységében”. Hogyan valósul meg a gyakorlatban ez az együttmű­ködés? Érre a kérdésre az alapszabály 32. szakasza adja meg a választ, amikor leszögezi, hogy: „...min­den tagországnak ki kell i0'ölnie egv szervet, amely az illető országban mint Országos Központi Iroda működik”. (Folytatása következik) Zenei nevelők tapasztalatcseréje Az iskolai ének-zenei ne­velés és a Kodály-hagyo- mányok ápolásának elem­zésével és időszerű felada­taival foglalkoznak az áp­rilis 6-án és 7-én Kecske­méten tartandó országos tanácskozás résztvevői. A napokban készült el a Mű­velődésügyi Minisztérium és a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya szervezésében sor­ra kerülő tapasztalatcsere­programja. A bevezető előadás meg­tartására Szalma Sándor- né megyei szakfelügyelőt kérték fel. Ezt követően — még a tanácskozás első napján — ismert, tekinté­lyes, megyénkben élő ének­tanárok mondják el tapasz­talataikat. Délután gyakorlati foglal­kozásokon vesznek részt a vendégek, megtekintenek, meghallgatnak néhány be­Í mutató tanítást. nép*ínc- órát és egy óvodás csoport játékos énektanulását. A pécsi ének-zenei iskola növendékei Háry-kereszt- metszetet „adnak elő”, míg — már az esti órákban — a budapesti, komlói, deb­receni, kecskeméti énekes iskolák kórusainak a hang­versenyére kerül sor a művelődési ház Komszomol téri termében. Másnap kisebb csopor­tokban folytatják a tanács­kozást. Az előadásokat többnyire sok tapasztalattal rendelkező, gyakorló peda­gógusok tartják. Különösen nagy érdeklődés előzi meg Petneki Jenőnek, a Műve­lődésügyi Minisztérium fő­előadójának az ének-zenei iskolák szervezéséről, ve­zetéséről tervezett tájékoz­tatóját. A tanácskozásra vala­mennyi megyei tanács mű­velődésügyi osztályának, továbbképzési kabinetiének illetékes munkatársait és az ének-zenei iskolákat kép­viselő tanárokat várják. H. N. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom