Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-28 / 74. szám
1972, március 28, kedd 3. oldal A „televízió” kollektív- műfaj. Egy-egy műsor elkészítéséhez tucatnyi közreműködő szükséges. Jegyzeteinkben nem mérlegelhetjük a stábok valameny- nyi tagjának tevékenységét, de — általában — arra törekedtünk, hogy minél több nevet megemlítsünk. Most az elmúlt hét vége műsorából négy alkotóra hívjuk fel a figyelmet, jelezve, hogy a közös munkán, produkción is menynyire felismerhetők az erős, sajátos egyéniség, tehetség jelei. AZ IGAZ5ÁGKERESÖ ÍRÓ „Kinek a törvénye” érvényesül mindennapjainkban, ezt kutatja fáradhatatlan buzgalommal és szigorúsággal Galgóczi Erzsébet. Üjra és újra visszatér szülőfalujába, a Győr közelében levő Ménfőcsa- nakra és nyomon követi ismerősei, gyermekkori pajtásai sorsát. A péntek esti közvetítés a Nyitott könyv legsikerültebb adásai közé tartozik. , Sokáig nem feledjük A legkisebb fiú pénze tömör drámaiságát. Mind a három jelenet kitűnő írói alapanyagból készült. A műsorban felejthetetlen színészi alakítást, remeklést láttunk. Patkós Irma, a vidéki színpadok egykori szép hangú, bájos kedvence, a csillogó primadonna most éppen a szűkszavúságával, visszafogottságával, eszköztelen- ségével döbbentette meg nézőit. TUBÖS ÉS NÉPMŰVELŐ Engedtessék meg, hogy a Zaj, zene, zaj-zene ... műsor közreműködői közül Vitányi Ivánt emeljük ki. Űj stílust honosít meg az ismeretterjesztésben. A természettudós szigorú logikájával közelíti meg a művészi hatás sokáig titokzatosnak, megfej thetet- lennek vélt eredőit, kiváltó okait. Keresi a tömegsikerek „receptjét” azért, hogy igyekezzen egy-egy divatos áramlatot kedvezően befolyásolni. Nem az érdekli kizárólagosan, hogy mii van, hanem, miért van így és mi lesz, mi legyen. Ezek az erényei mutatkoztak meg a szombat esti időszerű — Kardos István által rendezett — ösz- szeállításban is. A RIPORTER, NAPJAINK KRÓNIKÁSA A hét rendszeresen beszámol arról, hogy miről, hol tanácskoztak a diplomaták, politikusok, hol volt valami szenzáció: mi történt a héten, örülök, hogy most munkásokat láttunk, akikkel éppen most ugyan nem történt semmi különös; dolgoztak, mint korábban és az elkövetkezendő hetekben. Rap- csányi László, napjaink egyik kitűnő krónikása nagy szavak nélkül mutatta be a kőbányák dolgozó munkásait, érzékeltetve szorgalmukat, szakértelmüket. Heltai Nándor Ma és ho!nap bskekö.csöss- sorsolás Az Országos Takarék- pénztár március 28-án és 29-én rendezi az idei első államkölcsön-sorsolásokat, az I., az V. és a VI. békekölcsön 1972. első félévi húzását. A sorsolásokat mindkét napon Budapesten, az Utasellátó Vállalat Arany János utcai kultúrtermében tartják. Ma, kedden fél tíz órai kezdettel az I. Békekölcsönt sorsolják, 107 800 kötvényre 28 317 600 forintot. Szerdán 9 órai kezdettel először az V. Békekölcsön 497 200 kötvényére 63 712 800 forintot, majd a VI. Békekölcsön 744 000 kötvényére 95 267 800 forintot sorsolnak ki. A kétnapos húzáson a három békekölcsönből összesen 1 349 0Ű0 kötvényre 187 298 200 forint jut nyeremény és törlesztés formájában. A kisorsolt kötvények beváltása április 10-én kezdődik. Tölib mint másfél millió Két ifjú küldött kopogtatott e héten Bodor Jenőnél, a kollégiumi alap társadalmi felügyelő bizottságának titkáránál a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem KISZ- bizottságának képviseletében. Méghozzá a következő 'ajánlattal: kulturális építőtáborral szeretnék segíteni a kollégiumi akciót. A lényeg ez lenne: 4 órás együttes termelő munka a hátrányos helyzetű tanulókkal, utána 4 órás oktatás, felkészítés a továbbtanulásra. De vajon hol tartunk a múlt év őszén elindult társadalmi akcióval, menynyi pénz gyűlt össze az 597-500-as számlán? — Jutott eszembe az értesülés kapcsán. S miközben erről tájékozódni indultam, azoknak a tanyai kisiskolásoknak ezreinél időztem, akik a betűvetés tudományáért a távolságok és az időjárás megannyi próbatételének vannak kiNagyszabású erdőtelepítések Hárommillió forint Kecskemét fásítására Bács-Kiskun megye ösz- szes területének 12,6 százaléka erdő, amely az országos 16 százalékhoz viszonyítva — alföldi megyéről lévén szó — jónak mondható. A termőhelyi adottságok lehetőséget nyújtanak újabb nagyszabású telepítésekre. A megyei párt- és Nemcsak a bácsborsódiak gondja A bácsborsódi Rákóczi Termelőszövetkezet több közös gazdaság egyesüléséből jött létre. Jelenleg egyedüli termelőszövetkezet a községben. Elnöke Illés András tizennyolc éve van ezen a poszton. A területi szövetség közgyűlésén őt is küldöttnek választották a szövetkezetek II. országos kongresszusára. A 4500 holdos gazdaság szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Évről évre sokat fejlődik. Az elmúlt esztendőben csaknem 36 millió forint termelési értéket ért el, az, idén 40 milliót terveztek. Tavaly egy dolgozó tagra 26 ezer forint jövedelem jutott. Bosszúságot okoz Az eredmények a következetes vezetésnek, a tagok hagyományos szorgalmának köszönhetők. Akadnak itt is gondok természetesen éppen úgy, mint más szövetkezetekben. Arról érdeklődöm az elnöktől, hogy ha szót kap a kongresszusson, miről tesz majd említést. — Sok bosszúságot okoz az iparcikkek árának gyors emelkedése. Az árváltozásokkal nem tudufik lépést tartani, nehezíti a tervezést. Jó példa erre a mi sertéstelepünk. A 460 koca hizlalásra tervezett kombinát, amely összesen 5400 hízót bocsát majd ki évente, sokkal többe kerül, mint amennyire számítottunk. Az eredeti, 38,5 millió forintos beruházási érték helyett már 53 milliónál tarttmk, de még ez sem a végleges összeg. Igaz, viszont, hogy külföldi berendezésekkel készül és a világpiacon is változnak az árak. Sajnos, a hazai gyártmányoknál, gépeknél, berendezéseknél is hasonló tapasztalaink vannak. Valamilyen megoldást kellene keresni arra, hogy ne legyenek ilyen nagy költségeltolódások, egy-egy beruházásnál. Ha jobb információink lennének, pontosabban tudnánk kalkulálni, hogy milyen árváltozásokra számíthatunk. Hasonló észrevétel számos termelőszövetkezetből érkezik. Egyes gazdaságok azért mondanak le a gépvásárlásról, mert a tervezett összegből nem tudják fedezni a megnövekedett költségeket, a magasabb árakat. Nemzedékváltás A termelőszövetkezetekben bekövetkezett nemzedékváltás a bácsborsódi Rákóczi Termelőszövetkezetben is gondokat okoz. — Tavaly huszonhatan mentek nyugdíjba — tájékoztat az elnök — köztük többen olyanok, akik megrokkant egészségük miatt voltak kénytelenek abbahagyni a munkát Mintegy 400 tagunkból 150 a nyugdíjas és a járadékos. Az idős gazdák aránya egyre emelkedik, mert a belépő fiatalok száma nem ellensúlyozza az eltávozókat. öregedik tehát a tagságunk. Ez számos gondot vet feL Az idősebbek segítése napirendre került. Támogatjuk őket a háztáji megművelésében, a termények szállításában. Ezen túlmenően életkörülményeiktől, rászorultságuktól függően néhány száz forint jövedelem kiegészítést nyújtunk havonta. Az átlagéletkor növekedésével együtt a támogatást is ki kell terjesztenünk. Másik gondunk: a kieső munkaerő pótlására a gépek beszerzése. A termelés szakosításával megoldottuk a búza, nagyrészt a kukorica, valamint a cukorrépa gépi művelését, illetve betakarítását. Több gépet A munkaerő csökkenésével arányosan szükséges a gépesítést növelni. Ez manapság valamennyi termelőszövetkezetben számottevő gondot okoz. Egyes gépi berendezések ugyanis rendkívül drágák és nem tudják beszerezni. Véleményem szerint egyrészt növelni kellene a választékot, több olcsóbb és jó berendezést forgalomba hozni, másrészt a közös gazdaságoknak érdemes ösz- szefogniuk egy-egy jelentősebb gépsor beszerzésére. A felsorolt jelenségekkel számos szövetkezetben találkozunk. A bácsborsódi gondok nem egyedülállóak. Bizonyára a kongresszuson is sok szó esik mindegekről. K. S. tanácsi vezetők már az előző ötéves tervek során is szorgalmazták az erdősítést, melynek eredményeként 1950—1970 között ösz- szesen 36 ezer hektár új telepítés született, kereken 500 millió forint beruházással. Ilyen nagy arányú erdősítés az ország egyetlen megyéjében sem történt. A jelenlegi, negyedik ötéves terv időszakára az eddiginél még nagyobb feladatok teljesítését tűzte ki célul a megyei tanács. Erről tanácskozott hétfőn délután a megyei tanács termelési és ellátási bizottsága, dr. Glied Károly elnökhelyettes vezetésével. Még nem végleges számok szerint a megyében a negyedik ötéves terv időszaka alatt csaknem 14 ezer hektár erdőt, valamint cellulóznyárt telepítenek. Dr. Tóth Károly, a kecskeméti erdőfelügyelőség vezetője az előzőleg írásban kiadott beszámolót kiegészítve megjegyezte, hogy fontos feladatnak tekintik, hogy Kecskemét fásítási programját megvalósítsák. A városok közül itt van legjobban szükség zöldövezet létrehozására. Az idén 223 hektáron fásítanak, 3 millió forintos beruházással. A vita során megállapították, hogy egyik legfontosabb tennivaló a következő időszakban a homokhasznosítási terv részeként kidolgozni a megye teljes fásítási, erdősítési elgondolásait. Ehhez az is szükséges, hogy a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes osztálya véglegezze a negyedik ötéves terv időszaka alatt megvalósítandó erdősítési és fásítási tervet éves bontásban. Bizonytalanságot okoz ugyanis, hogy nincsenek meg a végleges tervszámok. A hétfői tanácskozás alapján intézkedési terv készül, amely meghatározza a legsürgősebb erdősítési és fásítási tennivalókat. téve. Csaknem háromezrüknek nem jut osztályrészül jelenleg a szak- rendszerű . oktatás. Napjaink nagy, s egyre nagyobb követelményeivel ellentétben, éppúgy látogatják az elsőtől a legfelsőig összevont osztályokat, mint hajdan szüleik, nagyszüleit tették... A kiút e nyomasztó, hátrányos helyzetből a kollégium. Az olyan diákotthonok, amilyenekből 1960 óta 1076 tanyai kisdiák elhelyezésére 16 már létrejött, s működik a megyében. Csakhogy a leg- megfontoltabb számítások szerint is még legalább 2150 kollégiumi helyre van szükség. Ennek költség- igénye pedig 220 millió .. A helyi tanácsok viszont 1975-ig a szorító kommunális és tömérdek egyéb gond enyhítése céljából az egész megyében összesen 10 millió forintot fordíthatnak erre a célra. A megyei tanács határozata a helyi tanácsok költség- vetési megtakarításának 10 százalékát tartalékolja évenként kollégiumi célra, ami 1975-ig mintegy 24—28 millió forint. Nyilvánvaló, hogy marad, sajnos, a feladatból a későbbi tervidőszakra is. Ezért szólított cselekvésre a Hazafias Népfront, az SZMT és a KISZ megyei bizottsága. Hiszen a kollégiumi alapra befolyó minden egyes forint előbbre lendíti az ügyet, rendkívül becses a nemes cél szolgálatában. De íme, a legfrissebb, lelkesítő információk: Az alap számlájára befutott első adomány, Laki Ernő dunavecsei lakos múlt év október elejei egyéni befizetése óta, március 15-ig 1 353 567 forint gyűlt ösz- sze a számlán. Március 23- án pedig a számlát vezető OTP dolgozója örömmel újságolta: nyolc nap alatt mintegy százötvenezerrel szaporodott meg a pénz. Alig fél év eredménye tehát több mint másfél millió forint! Az utóbb hetekben — a változatlanul érkező egyéni hozzájárulások mellett — a különböző munkaterületeken dolgozó kollektívák, csoportok befizetései sokasodnak. Ugyanígy — lezárva a múlt évi mérlegeket — az üzemi, vállalati, szövetkezeti* hozzájárulások. Naponta születnek az akció támogatásának újabb és újabb szép megnyilatkozásai. A megye if- júkommunistái a különböző rendezvényeik, például a bálák bevételeiből csaknem 43 ezer forintot utaltak át a számlára. A BOV kecskeméti gyárának KISZ-ista fiataljai a segítség más formáját választották: a múlt szombaton kommunista műszakot tartottak, keresetüket a kollégiumi alapra szánva. Néhány munkahelyen a reprezentációs alap „fé- kentartását” határozták el. Milyen eredménnyel kecsegtet ez? „Reprezentációs megtakarítás” jelöléssel máris 48 ezer forint érkezett a kollégiumi alapra. S itt említésre kívánkozik egy- kiskunhalasi és egy tiszakécskei javaslat. Az előbbi a különböző értekezleteken való feketekávé- és uzsonnatrakta mérséklését javasolja, az utóbbit pedig a nagyközségben immár a betegszállító-buszban kamatozó „egy doboz Symphonia” akció követését, megyeivé terebélyesedését indítványozza a tanyai gyerekekért. íme, a bizonyságai, hogy a nemes cél cselekvő támogatását korántsem csupán az első, megindító érzelmek táplálták. Az említetteken túl is tömérdek példa mutatja az idő haladtával is változatlanul az érzelem és értelem együttesen fűti a segíteni- akarást, a tettrekészséget. P. L Fiatal szakemberek növényvédelmi vetélkedője A városi és á járási elődöntők után a forradalmi ifjúsági napok , keretében szombaton, Kecskeméten rendezték meg a III. megyei . növényvédelmi vetélkedő döntőjét. Az immár hagyományos szakmai és politikai verseny tizenhét résztvevőjét, s a kilenc tagú zsűriben helyet foglaló Fésűs Istvánt, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetőjét, Fülöp Ferenc, a KISZ megyei bizottságának munkatársa, a megyei döntő vezetője köszöntötte. A vetélkedő előtt Gádor József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője mondott megnyitó beszédet. Mint mondotta, a KISZ megyei bizottsága által kezdeményezett és évek óta eredményesen megszervezett szakmai vetélkedők iránt egyre nő a fiatal szakemberek érdeklődése. Az idén a városi és a járási elődöntőkön mintegy százhúszan vettek részt. E vetélkedők jó példái a szervezett önképzésnek, az ismeretek állandó gyarapításának. az újabb technológiák elsajátításának. A megyei vetélkedő három részből: elődöntőből, középdöntőből és a döntőből állt. A fiatalok nagyon jól felkészültek, s ez fokozta a verseny érdekességét. Különösen a szakmai, illetve a növényvédelemmel kapcsolatos kérdésekre adtak pontos, helyes válaszo-. kát. ( A versenyzők közül 119 pontszámmal Tóth Dezső, a lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezet dolgozója szerezte meg az elsőséget. Második helyezést Gyetvai Ferenc, a kiskőrösi Petőfi Szakszövetkezet dolgozója ért el, 96 pontszámmal. A további eredmények a következők: harmadik Bodor István (lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet) 93 ponttal, negyedik Sugár János (csátaljai Üj Tavasz Termelőszövetkezet) 84 ponttal, ötödik Újvári Pál (Kiskőrösi Petőfi Szakszövetkezet 78 ponttal, hatodik pedig Zárván János (öregcsertői Petőfi Termelőszövetkezet) 6 ponttal. A verseny első hat helyezettje külföldi utazáson vesz részt. T. L. i
