Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 73. szám

-. . . ar ; ág ■ kot man ya A magyar államot több mint egy évezreden át a nép munkája, áldozatvál­lalása, társadalomformáló ereje éltette és tartotta fenn. Az államhatalom ugyanakkor az uralkodó osztályok eszköze volt a jogfosztott nép elnyomá­sára és kizsákmányolására. Népűnk nehéz küzdelmei folytatott a társadalmi ha­ladásért, az ország függet­lenségéért: számtalan meg­próbáltatás közepette véd­te és őrizte nemzeti lé­tünket. Történelmünknek ű) korszaka kezdődött, ami­kor a Szovjetunió a má­sodik világháborúban ki­vívott győzelmei, során fel­szabadította hazánkat a fasizmus elnyomása alól. és megnyitotta a magyar nép előtt a demokratikus fejlődés útját. A dolgozó nép a Szovjetunió baráti támogatásával újjáépítet­te a háború sújtotta, ro­mokban heverő Országot. A régi rend urai és védel­mezői ellen folytatott küz­delemben a magyar mun­kásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal, együttműködve a haladó értelmiséggel — kivívta és megszilárdította a dolgozó ; nép hatalmát. , j A forradalmi harcokban megedzödött munkásosz­tály vezetésével, az 1919. évi Tanácsköztársaság ta­pasztalataival gazdagodva, a szocialista országok kö­zösségére támaszkodva népüúk lerakta a szocializ­mus alapjait. Hazánkban uralkodóvá váltak a szo­cialista termelési viszo­nyok. A régi helyén új or­szág született, amelyben az államhatalom a nép ér­dekeit, az állampolgárok alkotó erejének szabad kibontakozását és jólétét szolgálja. A magyar nép nemzeti egységbe tömörül­ve, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. A Mannar Népköztársa­ság Alkotmánya kifejezi az országunk életében végbe­ment alapvető változáso­kat, a társadalmi haladá­sért Vívott küzdelem és az orsz&qépítö munka törté­nelmi eredményeit. Az alkotmány, mint a Magyar Népköztársaság alaptörvénye, biztosítja eddigi eredményeinket és további előrehaladásunkat a szocializmus útján. (Megjegyzés: a dőlt betfikkel szeieft szövegrészek tartalmaz­zák az elvi Jelentőségű módo­sításokat.) I. FEJEZET A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI RENDJE 1. paragrafus Magyarország: Nép-1 köztársaság 2. paragrafus (1) A Magyar Népköztár­saság szocialista állam., (2) . A Magyar Népköztár- sasagfián minden hatalom a dolgozó népé. (3) A Magyar Népköztár­saságban a társadalom ve­zető . osztálya a munkás- osztály, amely a hatalmati a szövetkezetekbe tömö­rült parasztsággal szövet­ségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétégével együtt gyakorol­ja. (4) A város és a falu dol­gozói választott és a nép­nek felelős küldöttek ál­tal i gyakorolják hatalmu­kat. (5) Az állampolgárok munkahelyükön és lakóhe­lyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek inté­zésében. 3. paragrafus . " A munkásosztály mar­xista-leninista pártja a tár­sadalom vezető ereje. 4. paragrafus (1) A Magyar Népköztár* saság biztosítja a társadal­mi szervezetek részvételét a■ szocialista építőmunká­ban. . <2) A Hazafias Népfront tömöríti a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére, a politikai, gazdasági és kulturális fel­adatok megoldására, köz­reműködik a népképvise­leti szervek megválasztá­sában és munkájában. (3) A szakszervezetek vé­dik és erősítik a néphatal­mat. , védik és képviselik a dolgozók érdekeit. 5. paragrafus (1) A Magyar Nép köztár­saság állama védi a dolgo­zó nép szabadságát és ha­talmát. az ország függet­lenségét, harcol az ember ember általi kizsákmányo­lásának minden formája ellen, szervezi a társada­lom erőit a szocializmus teljes felépítésére. (2) A Magyar Népköztár­saság fejleszti és erősíti barátságát a szocialista or­szágokkal; a béke és az emberi haladás érdekében I együttműködésre törekszik a világ valamennyi népé­vel és országával. 6. paragrafus * (1) A Magyar Népköztár­saságban a kizsákmányo­ló osztályok megszünteté­sével uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszo­nyok. A gazdasági rend alapja a termelési eszkö­zök társadalmi tulajdona. 2. A Magyar Népköztár­saság fejleszti és védi a társadalmi tulajdon min­den formáját. 7. paragrafus A Magyar Népköztársa­ság gazdasági életét álla­mi népgazdasági terv ha­tározza meg. Az állam a társadalmi tulajdonban levő vállalatokra, szövet­kezetekre és intézmények­re támaszkodva irányítja és ellenőrzi a népgazdasá­got a termelőerők fejlesz­tése, a társadalmi tulajdon növelése, a dolgozók anya­gi és műveltségi színvona­lának rendszeres emelése és az ország védelmi ere­jének fokozása érdekében. 8. paragrafus (1) Az állami tulajdon a2 egész nép vagyona. (2) Az állam tulajdona mindenekelőtt: a föld mé­hének kincsei, az állami földterület, a természeti erőforrások, a jelentős üzemek és bányák, a vas­út, a közutak, a vízi és lé­gi utak. a bankok, a pos­ta, a távíró, a távbeszélő, a rádió és a televízió. (3) Az állami tulajdon­nak, valamint az állam kizárólagos gazdasági te­vékenységének körét tör­vény határozza meg. 9. paragrafus Az állami vállalatok és gazdálkodó szervek a tár­sadalom általános érdekei­nek szolgálatában, a tör­vényben meghatározott módon és felelősséggel ön­állóan gazdálkodnak a rá- hik bízott vágyonnal. 10. paragrafus (1) A szövetkezetek a szocialista társadalmi rend részei; a szocialista állam társadalmi és gazdasági céljaival összhangban szol­gálják tagságuk érdekeit. (2) Az állam támogatja a dolgozók önkéntes társulá­son alapuló szövetkezeti mozgalmát, biztosítja a szövetkezetek önállóságát, a szocialista szövetkezeti elvek érvényesítése érde­kében felügyeletet gyako­rolva tevékenységük fölött. (3) A Magyar Népköztár­saság különös gondot for­dít a parasztság mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­teire. Védi és fejleszti a föld szövetkezeti-szocialis­ta tulajdonát. 11. paragrafus . A Magyar Népköztársa­ság elismeri és védi a sze­mélyi tulajdont. 12. paragrafus Az állam elismeri a kis- árutermelők társadalmilag hasznos gazdasági tevé­kenységét. A magántulaj­don és magánkezdeménye­zés azonban nem sértheti a köz érdekeit. 13. paragrafus Az alkotmány biztosítja az öröklési jogot. 14. paragrafus (1) A Magyar Népköztár­saság társadalmi rendjének alaoja a munka. (2) Minden munkaképes állampolgárnak joga és kö­telessége, hogy képességei szerint dolgozzék. (3) Az állampolgárok munkájukkal, munkaver­senyben való részvételükkel a munkafegyelem fokozá­sával és a munkamódsze­rek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják. y (4) A Magyar Népköztár­saság a „mindenki képes­sége szerint, mindenkinek munkája szerint” szocialis­ta elv következetes meg­valósítására törekszik. 15. paragrafus A Magyar Népköztársa­ság védi a házasság és a család intézményét. 16. paragrafus A Magyar Népköztársa­ság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és a szocialista nevelésére; vé­delmezi az ifjúság érde­keit. 17. paragrafus A Magyar Népköztársa­ság védi az állampolgárok életét, testi épségét, egész­ségét és betegség, munka­képtelenség, öregség esetén támogatja őket, 18. paragrafus A Magyar Népköztársa­ság szervezi és támogatja a társadalom fejlődését előmozdító tudományos munkát, segíti a haladást szolgáló művészetet, bizto­sítja az állampolgárok kép­zettségének és műveltségé­nek állandó növeléséi. II. FEJEZET A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE ÉS A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA AZ ORSZÁGGYŰLÉS 19. paragrafus (1) A Magyar Népköztár­saság legfelsőbb államha­talmi és népképviseleti szerve az országgyűlés. (2) Az „ országgyűlés gya­korolja a népszuverenitás­ból eredő összes jogot, biz­tosítja a társadalom alkot­mányos rendjét, meghatá­rozza a kormányzás szer­vezetét, irányát és feltéte­leit. (3) E jogkörben az or­szággyűlés a) megalkotja a Magyar Népköztársaság Alkotmá­nyát, b) törvényeket alkot, c) meghatározza a nép- gazdasági tervet, d) megállapítja az álla­mi költségvetést, és jóvá­hagyja végrehajtását, e) megvitatja és jóvá­hagyja a kormány prog­ramját, f) a- Magyar Népköztár­saság nevében nemzetközi szerződéseket erősít meg, g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a bé­kekötés kérdéséről, h) megválasztja a Ma­gyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsát, i) megválasztja a Ma­gyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsát, j) minisztériumokat lé­tesít, k) megválasztja a Ma­gyar Népköztársaság Leg­felsőbb Bíróságának elnö­két és a Magyar Népköz- társaság legfőbb ügyészét. l) ellenőrzi az alkotmány megtartását: megsemmisíti az állami szerveknek al­kotmányba ütköző, vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezését. 20. paragrafus (1) Az országgyűlést négy­évi időtartamra választják. (2) Az országgyűlési kép­viselők tevékenységüket választóik, a köz érdeké­ben végzik. (3) Az országgyűlési kép­viselők kötelesek rendsze­resen beszámolni működé­sükről választóiknak. (4) Országgyűlési képvise­lőt az országgyűlés hozzá­járulása nélkül letartóz­tatni vagy ellene büntető- eljárást indítani — a tet­tenérés esetét kivéve — nem lehet. (5) Minden olyan politi­kai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg ma­gatartás, amely ellentétben áll a társadalom érdekei­vel, összeférhetetlen az or­szággyűlési képviselői meg­bízatással. 21. paragrafus (1) Az országgyűlés elnö­köt, alelnököket és jegy­zőket választ tagjai sorá­ból. (2) Az országgyűlés állan­dó bizottságokat alakít tagjaiból és bármely kér­dés megvizsgálására bi­zottságot küldhet ki. (3) A hatóságok, hivata­lok és intézmények, vala­mint az állam polgárai kö­telesek az országgyűlési bizottságok által kívánt adatokat rendelkezésre bo­csátani, illetőleg a bizott­ságok előtt vallomást ten­ni. 22. paragrafus (1) Az országgyűlés éven­ként legalább két üléssza­kot tart. (2) Az országgyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határo­zata alapján, vagy a kép­viselők egyharmadának írásbeli kérelmére össze kell hívni. (3) Az országgyűlés össze­hívásáról az Elnöki Tanács gondoskodik. 23. paragrafus Az országgyűlés ülései általában nyilvánosak. Rendkívüli esetben az or­szággyűlés zárt ülés tartá­sát is elhatározhatja. 24. paragrafus (1) Az országgyűlés akkor határozatképes, ha a kép­viselőknek legalább a fele jelen van. (2) Határozatait az or­szággyűlés szótöbbséggel hozza. (3) Az alkotmány meg­változtatásához az ország- gyűlési képviselők kéthar­madának szavazata szük­séges. 4. Az országgyűlés ügy­rendben állapítja meg mű­ködésének szabályait és tárgyalási rendjét. 25. paragrafus (1) Törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa, a Minisztertanács, minden országgyűlési bi­zottság és bármely ország- gyűlési képviselő kezde­ményezhet. (2) A törvényhozás joga az országgyűlést illeti meg. 26. paragrafus Az országgyűlés áltál el­fogadott törvényt a Ma­gyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke és titkára írja alá. A törvény kihirdetéséről az Elnöki Tanács elnöke gondosko­dik. A törvényt a hivata­los lapban ki kell hirdet­ni. 27. paragrafus Az országgyűlés tagjai a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, továb­bá a Minisztertanácshoz, vagy annak bármelyik tag­jához, az államtitkárokhoz, a Legfelsőbb Bíróság elnö­kéhez, a legfőbb ügyész­hez feladatkörükbe tartozó minden ügyben kérdéseket intézhetnek. Akihez a kér­dést intézték, az ország- gyűlésen köteles választ adni. 28. paragrafus (1) Az országgyűlés ki­mondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. (2) Háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén az országgyűlés ki­mondhatja megbízatásának meghatározott időre való meghosszabbítását is. (3) A feloszlott ország- gyűlést a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa háború vagy egyéb rendkí­vüli körülmények esetén ismét összehívhatja. Meg­bízatásának meghosszabbí­tásáról az összehívott or­szággyűlés maga határoz. Í4) Az országgyűlés meg­bízatásának lejártától. Ille­tőleg feloszlásától számí­tott három hónapon belül új országgyűlést kell vá­lasztani. (5) A megválasztott or­szággyűlést az Elnöki Ta­nács a választást követő egy hónapon belül hívja egybe. AZ ELNÖKI TANÁCS 29. paragrafus (1) Az országgyűlés az első ülésen tagjai sorából megválasztja a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsát: az Elnöki Tanács elnökét, két helyettes el­nökét, titkárát és 17 tag­ját (2) A Minisztertanács el­nöke, elnökhelyettesei, tag­jai, és az államtitkárok — mint az állam végrehajtó szerveinek vezető tisztség- viselői — az Elnöki Ta­nácsba nem választhatók be. 30. paragrafus (1) A Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a) kitűzi az országgyű­lési választásokat, b) összehívja az ország- gyűlést, c) törvényeket kezdemé­nyez, d) országos jelentőségű kérdésekben népszavazást rendelhet el, e) a Magyar Népköztár­saság nevében nemzetközi szerződéseket köt és erő­sít meg, £) megbízza és fogadja a nagyköveteket és követe­ket, g) megválasztja a hiva­tásos bírákat, h) 1 kinevezi az államtit­károkat és a törvény által meghatározott fontosabb megbízatású állami alkal­mazottakat, ■ valamint a fegyveres erők magasabb rangú tisztjeit, i) alapítja és adomá­nyozza a Magyar Népköz- társaság rendjeleit és cí­meit, hozzájárul külföldi rendjelek és címek viselé­séhez, j) gyakorolja a kegyel- mezési jogot. (2) Az Elnöki Tanács őr­ködik az alkotmány végre­hajtásán. E jogkörében minden olyan jogszabályt, államigazgatási határoza­tot, Vagy intézkedést, amely az alkotmányba üt­közik, megsemmisít, illető­leg megváltoztat. (3) Az Elnöki Tanács al­kotmányossági felügyeletet gyakorol a tanácsok fölött: a) kitűzi a tanácsok ál­talános választását, b) gondoskodik a taná­csok jogainak védelméről, c) feloszlatja azt a taná­csot, amelynek működése az alkotmányba ütközik, vagy a nép érdekeit súlyo­san veszelyezteti. (4) Az Elnöki Tanács dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal. (5) Ha az országgyűlés nem ülésezik, az ország- gyűlés jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja: az al­kotmányt azonban nem változtathatja meg. (6) Az Elnöki Tanács ál­tal alkotott jogszabályok törvényerejű rendeletek. Ezeket az országgyűlés leg­közelebbi ülésén be kell mutatni. 31. paragrafus (1) Háború vagy az ál­lam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetén a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa rendkívüli hatáskörrel felruházott Honvédelmi Tanácsot hoz­hat létre. (2) Az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt és annak megszűnését az Elnöki Tanács állapítja meg és hirdeti ki. 32. paragrafus (1) A Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsá­nak megbízatása akkor szűnik meg, amikor az or­szággyűlés megválasztotta az új Elnöki Tanácsot. (2) Az Elnöki Tanács az országgyűlésnek felelős, és köteles működéséről az or­szággyűlésnek beszámolni. (3) Az országgyűlés jo­gosult az Elnöki Tanácsot, vagy annak bármely tagját visszahívni. (4) Az Elnöki Tanács ha­tározatképességéhez az el­nökön és a titkáron kívül 9 tag jelenléte szükséges. (5) Az Elnöki Tanács minden határozatát és in­tézkedését az elnök és a titkár írja alá. Törvényere­jű rendeletéit a hivatalos lapban ki kell hirdetni. (6) Akadályoztatás ese­tén az Elnöki Tanács el­nökét a helyettes elnök, titkárát az Elnöki Tanács által megbízott tagja he­lyettesíti. (7) Az Elnöki Tanács maga állapítja meg ügy­rendiét

Next

/
Oldalképek
Tartalom