Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-26 / 73. szám
A Magyar Népköztársaság Alkotmánya III. FEJEZET A MAGYAR NÉPKÖZTÄRSASÄG MINISZTERTANÁCSA molni. Jogállásukat és felelősségre vonásuk módját külön törvény szabályozza. 40. paragrafus S3, paragrafus (1) A Minisztertanács (kormányt a) a Minisztertanács elnökéből, b) az elnökhelyettesekből, c) az államminiszterekből, d) a minisztériumokat vezető miniszterekből és az Országos Tervhivatal elnökéből áll. (2) A Minisztertanácsot, a Minisztertanács elnökét és tagjait az országgyűlés j a Magyar Népköztársaság i- Elnöki Tanácsának javas- J latára választja meg és j menti fel. (3) A Minisztertanács | taeiai részt vesznek és fel- í szólalhatnak az országgyűlés ülésein. 34. paragrafus A Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza. 35. paragrafus 1. A Minisztertanács a) védi és biztosítja az állami, társadalmi rendet és az állampolgárok jogait, b) biztosítja a törvények és törvényerejű rendeletek végrehajtását, c) irányítja a minisztériumok és közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket, d) irányítja a tanácsokat, ellátja tevékenységük törvényességi felügyeletét, e) biztosítja a népgazdasági tervek kidolgozását,' gondoskodik megvalósításukról, f) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés irányát, biztosítja a szükséges személyi és anyagi feltételeket, gl meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás rendszerét, gondoskodik anyagi fedezetéről, h) nemzetközi szerződéseket köt és hagy jóvá, i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal. (2) A Minisztertanács a maga feladatkörében rendieteket bocsát ki és határozatokat hoz. Ezeket a Minisztertanács elnöke írja alá. A Minisztertanács rendelete és határozata törvénnyel' és törvényerejű rendelettel nem lehet ellentétes. A Minisztertanács rendeletéit a hivatalos lapban ki kell hirdetni. (3) A Minisztertanács az alárendelt szervek által hozott minden olyan jogszabályt. határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik, az alájuk rendelt szerveket. (3) A Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei és tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel, törvényerejű rendelettel, vagy a Minisztertanács rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni. 38. paragrafus Országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár — a Miniszter- tanács által meghatározott feladatkörében — az állami szervekre, vállalatokra, szövetkezetekre és egyéb gazdálkodó szervekre kötelező rendelkezéseket adhat ki. Ezeket a hivatalos lanban ki kell hirdetni. E rendelkezések nem lehetnek ellentétesek törvénnyel, törvényerejű rendelettel, vagy a Minisztertanács rendeletével és határozatával, továbbá miniszteri rendelettel. 39. paragrafus (1) Működéséért a Minisztertanács az országgyűlésnek felelős. Munkájáról az országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni. (2) A Minisztertanács táblái és az államtitkárok a Minisztertanácsnak és az országgyűlésnek felelősek, tevékenységükről kötelesek a Minisztertanácsnak és az országgyűlésnek beszá(1) A Minisztertanács meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat. (2) A Minisztertanács az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül, vagy valamely tagia által intézkedhet. (3) A Minisztertanács jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni. 41. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra, községekre tagozódik. (2) A megyék járásokra, a főváros és a nagyobb városok kerületekre oszthatók. 42. paragrafus (1) Tanács működik a fővárosban, a megyékben, a főváros kerületeiben, a városokban és a községekben. Tanácsot több község közösen is alakíthat. (2) A tanácsok tagjait négy évi időtartamra választják. (3) A tanács a lakosság tevékeny részvételével látja el feladatait, munkájában közvetlenül támaszkodik a társadalmi szervezetekre és együttműködik a nem tanácsi szervekkel (4) A tanácstagok kötelesek választóiknak a tanács munkájáról és saját tevékenységükről rendszeresen beszámolni. IV. FEJEZET A TANÁCS 43. paragrafus a) Képviseli a lakosság érdekeit, működési területén megvalósítja a dolgozó nép önkormányzatát. b) Gondoskodik a központi állami és helyi célok megvalósításáról, a hatáskörébe utalt feladatok önálló ellátásáról, a jogszabályok végrehajtásáról. c) Meghatározza — az állami népgazdasági terv és az állami költségvetés alapján — tervét és költségvetését, irányítja és ellenőrzi a tervek végrehajtását, a költségvetés felhasználását, anyagi eszközeivel önállóan gazdálkodik. d) Gondoskodik a terület- és településfejlesztésről, szervezi a lakosság szükségleteinek kielégítését. e) Közreműködik az állami és társadalmi rend biztosításában, a társadalmi tulajdon védelmében. (2) Működési körében a tanács rendeletet vagy határozatot hozhat, amely azonban nem lehet ellentétes törvénnyel, törvény- erejű rendelettel, minisztertanácsi rendelettel vagy határozattal, miniszteri rendelettel, államtitkári rendelkezéssel, vagy felsőbb fokú tanácsrendelettel. A tanácsrendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. 44. paragrafus (1) A tanács végrehajtóbizottságot választ, bizottságokat alakít, szakigazgatási szerveket hoz létre, vállalatokat és intézményeket alapíthat. (2) A tanácsokra vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg. V. FEJEZET V3CT^ 'kö^érd^et sért. (4) A Minisztertanács megsemmisíti a tanácsoknak azokat a rendeletéit, határozatait, amelyek a társadalom érdekét sértik. 36. paragrafus Feladatának ellátása során a Minisztertanács együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel. 37. paragrafus (1) A Minisztertanács elnöke vezeti a Minisztertanács üléseit, gondoskodik a Minisztertanács rendeletéinek és határozatainak végrehajtásáról. (2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Minisztertanács határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják 45. paragrafus (1) A Magyar Népköz- társaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Nép- köztársaság ’ Legfelsőbb Bírósága, a megyei bíróságok és a járásbíróságok gyakorolják. (2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti. 46. paragrafus A bíróságok hivatásos bí- rákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek. A törvény e szabály alól kivételt engedhet. 47. paragrafus A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése fölött. A Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezőek. 48. paragrafus (1) A Magyar Népköz- társaság a bírói tisztségeket választással tölti be. A megválasztott bírák törvényben meghatározott okok alapján visszahívhatók. (2) A Legfelsőbb Bíróság elnökét négy évi időtartamra az országgyűlés uá- lasztja. A Legfelsőbb Bíróság elnöke köteles a Legfelsőbb Bíróság működéséi öl az országgyűlésnek beszámolni, A BÍRÓI SZERVEZET (3) A hivatásos bírákat a törvényben meghatározott módon a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa választja. 49. paragrafus (1) A bíróságok tárgyalásai — a törvény által meghatározott kivételektől "eltekintve — nyilvánosak. (2) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. VI. FEJEZET AZ ÜGYÉSZSÉG 51. paragrafus (1) A Magyar Népköz- társaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a társadalom törvényes rendjét, az állam biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről, az állampolgárok jogainak védelméről. (2) Az ügyészség felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett, képviseli a vádat a bírósági eljárásban. (3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hagy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok a törvényeket megtartsák és megtarVII. FEJEZET az Állampolgárok alapvető JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 50. paragrafus (1) A Magyar Népköz- társaság bíróságai védik és biztosítják az állami, gazdasági és társadalmi rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. (2) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. (3) A bíróságokra vonatkozó szabályokat a törvény állapítja meg. tassák. Törvénysértés esetén fellép a törvényesség védelmében. 52. paragrafus (1) A Magyar Népköz- társaság legfőbb ügyészét az országgyűlés választja négy évi időtartamra. Az országgyűlés a legfőbb ügyészt visszahívhatja. (2) A legfőbb ügyész az országgyűlésnek felelős és működéséről köteles beszámolni. 53. paragrafus (1) Az ügyészeket a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki. (2) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja. (3) Az ügyészekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. 54. paragrafus (1) A Magyar Népköz- társaság tiszteletben tartja az emberi jogokat. (2) A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni. A jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől. (3) A Magyar Népköz- társaságban törvény állapítja meg az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat. 55. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárainak a munkához való jogot, valamint a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást. (2) E jogot a Magyar Népköztársaság a népgazdaság termelőerőinek tervszerű fejlesztésével és a népgazdasági terven alapuló munkaerő-gazdálkodással valósítja meg. 56. paragrafus 1. A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárai számára a pihenéshez való jogot. 2. Ezt a jogot a Magyar Népköztársaság a munkaidő törvényes megállapításával, fizetéses szabadság biztosításával, az üdülés megszervezésének segítésével valósítja meg. 57. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaságban az állampolgároknak joguk van az élet, a testi épség és az egészség védelméhez. (2) Ezt a jogot a Magyar Népköztársaság a munka- védelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, az emberi környezet védelmével valósítja meg. 58. paragrafus (I) A Magyar Népköztársaság állampolgárainak I öregség, betegség és munkaképtelenség esetén anyagi ellátáshoz van joguk. (2) A Magyar Népköz- társaság az anyagi ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás keretében és a szociális intézmények rendszerével biztosítja. 59. paragrafus (1) A Magyar Népköz- társaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (21 A Magyar Népköz- társaság ezt a jogot a köziművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, közép- és felsőfokú oktatással, a felnőtt dolgozók továbbképzésével és az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. 60. paragrafus A Magyar Népköztársaság biztosítja a tudományos és művészi alkotó- tevékenység szabadságát. 61. paragrafus (1) A Magyar Népköz- társaság állampolgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek. (2) Az- állampolgároknak nem, felekezet vagy nemzetiség szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Népköz- társaság a területén élő. minden nemzetiség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását. 62. paragrafus ti) A Magyar Népköz- társaságban a nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek. (2) A nők egyenjogúságát szolgálják: munkalehető'igeiknek és munkafeltételeiknek megfelelő módon való biztosítása, terhesség és szülés esetére tlzetett szabadság, az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme, továb- vá az anya- és gyermek- védelmi intézmények rendszere. 63. paragrafus (1) A Magyar Népköz- társaság biztosítja az ál- lamoolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. (2) A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztja az államtól. 64. paragrafus A Magyar Népköztársaság a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot a szocializmus. a nép érdekeinek megfelelően biztosítja. 65. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja az egyesülési jogot Az egyesülési jogot a törvény szabályozza. (2) A szocializmus rend- jéneik és vívmányainak védelmére, a szocialista építőmunkában és a közéletben való fokozott részvételre, a kulturális ne- veHőmunka kiszélesítésére, a nép jogainak és kötelességeinek megvalósítására, ai nemzetközi szolidaritás ápolására a dolgozók szakszervezeteket, női, ifjúsági és más tömegszer- , rezeteket hoznak létre. 66. paragrafus A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok személyi szabadságét és sérthetetlenségét, a ievéltitok és a magánlakás tiszteletben tartását. 67. paragrafus A Magyar Népköztársaságban mindenki, akit demokratikus magatartásáért, a társadalmi haladás, a népek felszabadítása, a béke védelme érdekében kifejtett tevékenységéért üldöznek, menedékjogot kaphat. 68. paragrafus (1) Minden állampolgárnak joga van arra, hogy reszt vegyen a közügyek intézésében, kötelessége, hogy közmegbízatását lelkiismeretesen teljesítse. i2) Az állampolgárok az álllami és társadalmi szervezeteknek közérdekű javaslatot tehetnek. Ezeket érdemben el kell bírálni. 69. paragrafus A Magyar Népköztársaság állampolgárainak alap- 1 vető kötelessége a nép vagyonának védelme, a tár- s-dalmi tulajdon szilárdítása, a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozása, műveltségük gyarapítása. az ország természeti és kulturális értékeinek oltalmazása, a társadalom rendjének erősítése. 70. paragrafus (1) A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége. (2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítenek. (3) A haza és a nép ügyének elárulását, a katonai eskü megszegését, az ellenséghez való átpárto- lást, a kémkedést, az állam katonai hatalmának minden csorbítását a törvény szigorúan bünteti. íFolytatás a 4L oldalon)
