Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-22 / 69. szám
1972. március 22, szerda 3. oldal Felavatták Vágó Béla szobrát Régi mulasztást pótolt Kecskemét városa kedden délelőtt Vágó Béla szobrának felavatásával. A kecskeméti születésű forradalmár már egyetemista koHenriket, a Párttörténeti Intézet igazgatóját, hogy ünnepi beszédével jelképesen adja át Vágó Béla kő- befaragott portréját a város lakosságának. rában felismerte a kor A munkásmozgalom tör- fejlődésirányát és tudta, ténetének tudós kutatója hogy a beteg társadalmat részletesen ismertette a csak a szocialista átalaku- kispolgári családból száriás, a szocialista forrada- mazó Vágó Béla életútját, lom gyógyíthatja meg. „Fiatal korában már egyik Egyike azoknak, akik a legaktívabb szervezője a mai Bács-Kiskun megye szociáldemokrata mozga- székhelyén megalapították lomnak és a hivatalos az első helyi munkásszer- pártvezetőség egyik legvezetet. következetesebb bírálóAz avató ünnepségre ja.” — mondotta többek összegyűlt diákokat, dolgo- között. Szólt arról, hogy zókat, a megyei és városi milyen szerepe volt a kö- pártbizottság és tanács ve- vetkezetes forradalmárnak zetőit Katanies Sándor, a az antimilitarista mozga- megyei pártbizottság titká- lomban, a proletárdiktatúra köszöntötte „március ra kikiáltásáért és megvé- 21-én, amely naphoz a ma- dóséért folytatott harcban, gyár munkásosztály, a ma- az emigráció bonyolult vi- gyar nép történetének di- szonyai között. Majd így csőséges emléke kapcsoló- folytatta: „És most itt ál- dik” — mondotta beveze- lünk szobra előtt Az em- tőjében, majd felkért Vass lékmű előtt, amely Palfy Társadalmi vezetőséget választottak Hétfőn, a késő délutáni órákban a Kecskeméti Városi Művelődési Központban Kovács Endre, az intézmény igazgatója ünnepélyes keretek között, üzemek, gyárak, pártalap- szervezeti titkárai, művészeti csoportok vezetői, szakkörök tagjai, társadalmi szervezetek küldöttei előtt ismertette az elmúlt esztendőben végzett munkájukat. A SZOT XXII. kongreszszusán kialakult állásfoglalás hatására gyakrabban látogatnak üzemekbe, gyárakba. Jelentős eredménynek könyvelte el, hogy május 1-én Kecskeméten, a Szilády Károly utcában megnyílik az ifjúsági klub, amelyhez tv- és játékszoba, valamint bár tartozik. A beszámoló után választották meg az intézmény társadalmi vezetőségét. a Kecskeméti Városi Művelődési Központban Tagjai: Bakos Péter (Fémmunkás Vállalat), Báron László (Óvónőképző Intézet), dr. Csűri Ferencné (Hazafias Népfront városi bizottsága), Dudogh Pál (Kecskeméti Konzervgyár), Franczen Margit (megyei kórház), Imre Gábor (a nyugdíjasklub elnöke), Dunai Antalné (Kecskeméti Konzervgyár), Kemény Endre (a szimfonikus zenekar karnagya), Király Margit (BOV kecskeméti gyáregység), Kun Lajos (Állami Építőipari Vállalat), Lakos Kálmán (a fotószakkör vezetője), Németh Ferenc (a KISZ városi bizottságának titkára), dr. Csáti András (ÉPSZER Vállalat), Sípos Károly (a művelődési ház kamarakórusának vezetője), Studer Béla (Zománcipari Művek) és Weither Vilmos '607-es Szakmunkásképző Intézet). Gusztáv, a legifjabb szobrász nemzedék tehetséges, máris számos jelentős munkára visszatekintő tagja alkotott ... és a maga egyszerű, póztalan heroizmusá- val őrzi modelljének emlékét: kifejezi a szűkebb szülőföld, s a hálás utókor tiszteletét a nép ügyének bátor katonája előtt”. A nagyhatású beszéd után a városi párt- és tanácsi szervek vezetői, a fiatalok küldöttei megkoszorúzták a szoborsétányon elhelyezett új portrét, emlékművet. Az ünnepségen közreműködött az úttörőház fúvószenekara Háry Péter tanár és a Kodály Zoltán énekes iskola kórusa Vörös János karnagy vezetésével H .N. Ismét jelentkezik a stúdiószínpad: Három lengyel egyfelvonásos Jaroslaw Abramow nevét csak a beavatottak ismerik hazánkban, de ez az első találkozás a határozott politikai célokért küzdő, tehetséges lengyel íróval mindannyiunkat meggyőzött arról, hogy lehet újat és politikailag hiteleset mondani a fasizmusról, annak továbbéléséről és e pusztító ideológia mai megjelenési formájáról, veszélyéről. Mindhárom egyfelvonásos tulajdonképpen a fasizmus mai megnyilvánulási lehetőségeit kíséri nyomon. Először is azt a meghökkentő felismerést tolmácsolja, hogy több mint negyedszázaddal a második világháború befejezése után még mindig vannak akik anyagi, vagy pozicionális előnyökhöz akarnak jutni, pusztán azzal, hogy valamikor az egész emberiséget pusztulással fenyegető rendszer garázdálkodhatott Európa- szerte..Az első egyfelvoná- sosban egy közönséges bűnöző húz hasznot abból, hogy egy cellába zárták egy betegeskedő fasiszta tömeggyilkossal és Storch gauleiter ápolásáért mindennap egynapi amnesztiát kap őreitől. Az árverés című jelenet akörül az ötlet körül forog, hogy egy szürke kis emberke el akarja adni Göring egykori személyautóját. A harmadik jelenetben viszont egy szemfüles riporter abból próbál pénzt csinálni, hogy kifaggat egy öregedő prostituáltat, aki azt állítja magáról, hogy Himmler szeretője veit. A jelenetek érdekesek, hatásosak, bár a fasizmus Tíz továbbjutó Á Ki mit tud megyei döntője Háromszáz perces maratoni vetélkedő után dőlt el vasárnap, hogy kik képviselik megyénket a Ki mit tud további fordulójában, azon a bemutatón, ahol már az lesz a tét, hogy: ki jut a kamerák elé. Terbe Dezső, a KISZ megyei bizottságának első titkára köszöntötte a Katona József Színházban összegyűlt több száz főnyi közönséget, a körzeti műsorok legjobbjait. Takács László műsorközlő ezt követően egymás után szólította színpadra a Ki mit tud megyei döntőjében szereplő szavalókat, énekeseket, zenekarokat, táncosokat. Énekeltek magyarul, németül, angolul, láttunk sokszoknyás résztelki lányokat és hosszú hajú, farmeres gitáros fiúkat, hallottunk klasszikus zongoramuzsikát és modern magyar költőtől, időtlen szépségű verssorokat. Jókedvű fúvósokat, gyengécske táncdalokat, rokonszenvesen és ügyesen kísérletező irodalmi színpadot és felspanolt hangerősítőket, szinte eszköztele- nül remeklő bábpsokat. Az előzetes számításokba megintcsak hiba csúszott — a „jó kétórásra” tervezett műsor — még negyed kettőkor is javában tartott. A délutáni színházi előadás miatt így felkerekedtek a pódiumra váró szereplők, a kitartó, a vasárnapi ebédről lemondó nézők és átköltöztek a megyei tanács dísztermébe. Itt Komáromi Attila, a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei titkára ismertette a bíráló bizottság döntését. Sikerrel szerepeltek és továbbjutottak a „komoly zenei kategóriában” a kecskemétiek. Juhász Terézia (gordonka), szép tónusáért, az igényes megformálásért a Collegium Musicum kamarazene- kar (vezetője Pálinkás Albert) — mivel érdekesnek ítélték az együttes összeállítását. A Kodály Zoltán énekes iskola két növendéke, Kávássy Gabriella és Szebellédy Valéria st'l”«o san adott elő népdalokat. Az érsekcsanádi Kiró'-- Ilona kitűnő, népi hangvétellel tolmá-eoHa a Csanádi nótákat. A két beategyüttes közül a megye- székhelyen működő Tif- Taf szereplését kísérte siker, a szólisták közül pedig a kiskőrösi Nagy István kapott zöld utat. A hercegszántói délszláv tánccsoport — a kitűnő Pacskó Istvánná vezetésével — és Báron László Ci- róka bábegyüttese ismét igazolta jó hírét. Ök is készülhetnek a budapesti fellépésre a Berkes Ferenc kollégium irodalmi színpadával és Lapu Mária versmondóval együtt. A kecskeméti diákok műsorát Takács László állította össze és rendezte. A zsűri fővárosi tagjai több hasonló megyei Ki mit tud-döntő ismeretében így foglalták össze véleményüket. Filvig Erzsébet, a KISZ Központi Bizottsága képviseletében: „Legutóbb Veszprémben jártam, a kecskeméti bemutató jobban tetszett A Televízió ifjúsági osztályának küldötte, Karácsondi Miklós: „Sajnos, igazán kiemelkedő produkciót nem láttam. De az átlag jobb volt, mint a néhány év előtti, hasonló itteni vetélkedőn és a legutóbb a Dunántúlon látottaknál. A sok résztvevő azt mutatja, hogy itt a Ki mit tud kettős célja közül a „tömegmozgalmi jelleg” került előtérbe. Varga Tamás, a Népművelési Intézet munkatársa: „A vers- és prózamondók még kissé elmaradnak a legjobb amatőröktől. De még van idő a felkészülésre.” Érdemes a tapasztalatokon elgondolkodni. És ne felejtsük el megköszönni a Ki mit tud sok-sok névtelen szervezőjének, az előkészítőknek, a műszakiaknak, az áldozatkész csoportvezetőknek a fáradozásait. Felmérés a MÉM-ben A termelőszövetkezetek szakember-ellátottsága zettséggel rendelkező főkönyvelő. Két évvel ezelőtt 2300 holdnyi szántóterület jutott egy-egy felsőfokú végzettségű szakemberre a gazdaságokban, ma már csak 1200 hold, ami fejlődést jelent. A szakemberekből azonban nem mindenüvé „jut”. Budapesten és környékén a tsz-ek vezetőinek 60 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, Zalában, Szabolcsban és Somogybán azonban csak 18 —19 százaléka. A MÉM-ben felmérés készült a termelőszövetkezetek szakember-ellátottságának helyzetéről. Megállapították, hogy a felsőfokú képesítéssel rendelkező szakemberek száma elérte a 6600-at. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszer-gazdaság felsőfokú végzettségű szakember-állományának 40 százaléka a közös gazdaságokban dolgozik. Legtöbb az agrármérnök, összesen 3570 dolgozik a tsz-ekben, a kertészmérnökök száma meghaladta a 400-at és 250 állatorvos is tevékenykedik a gazdaságokban. A felmérés szerint az elmúlt négy évben az agrármérnökök száma csaknem megkétszereződött. A gazdaságokban foglalkoztatott főkertészek több mint 60 százalékának van diplomája. Figyelemre méltó ellenben, hogy a kertészetekben kevés a női vezető, az össses főkertésznek csak három százaléka. Az állatorvosok száma emelkedik a szövetkezetekben, de a kívántnál lassabb mértékben. Hiány van gépész- mérnökökből és kev^s a felsőfokú számviteli kép150 ezer palack A Kiskunmaisai Vegyesipari Szövetkezetnek évek óta megrendelője az Országos Kőolajvezeték Vállalat, amely propán-bután gázpalackot javíttat a nagyközségben. Tavaly mintegy százezer palackot karbantartottak, illetve javítottak a kiskunmajsaiak, ez évben várhatóan 150 ezer darabon végzik el ugyanezt a munkát. Ez a tevékenység évente több millió forintot jövedelmez a szövetkezetnek. történelmi arcképének megrajzolásához elég sok politikai közhelyet, ismert szituációkat, kontrasztokat alkalmaz. A stúdiószínpad a közönség es a színészi játék valamilyen eddig nem tapasztalt egymásra találását es egymásra hatasat ígéri. Valóban testközelből élvezhetik a közönség széksoraiból a nézők egy-egy színészi alakítás formálódásának olyan műhelytitkait, ameiyeKet a nagy színházban a zenekari árkon túli távolságból nem lehet figyelemmel kísérni. Csakhogy az ilyen körszínházi hatásiteltes feltételezi a tökéletsen kidolgozott és minden részletében kikísérletezett rendezői és színészi együttműködést, a játék csiszoltságáL Egyébként is a politikai színház kohójában csak akkor jutnak szintézisre egymással színész és közönség, ha a tökéletes átélés és a sajátos előadási technika minden hevenyészettséget kiküszöböl. Sajnos, az előadás még eléggé kidolgozatlan volt mindhárom egyfelvonásos esetében, úgy, hogy a hatás a vártnál alacsonyabb hőfokon jelentkezett. A vállalkozás azonban így is tiszteletre méltó és mindenképpen folytatásra érdemes. Mégpedig egy évad határain túlmutató tervszerűséggel. A közreműködő színészek játékbiztonsága, szerepfelfogása eléggé egyenetlen képet mutatott. Az est legjobb teljesítményét Mezei Lajos nyújtotta. Storch gauleiter alakja árnyalatosán, színészi ötletekkel gazdagon motiválva áll a közönség elé. Mezei fegyelmezett, célratörő játékkal és őszinte átéléssel teremt atmoszférát a tenyérnyi színpadon. Igen jó partnernek bizonyult mindkét jelenetében Heté- nyi Pál. Az árverés című egyfelvonásosban mint emlékeit felidéző kvietált fasiszta, a Megkésett halál című jelenetben pedig, mint a gauleitert ápoló rab. Hatásos, visszafogott, eszköztelen játékkal kitűnően megtalálta helyét az együttesben Major Pál, mint orvos, majd pedig mint Göring kocsijának mai tulajdonosa. Sajnos, a Nagy szerető című jelenetben nyújtott játéka mindkét szereplőnél alatta maradt a lehetőségeknek. Az őszinte átélés hiánya különösen Székhelyi József közreműködésére jellemző, ráadásul mintha félre is értette volna a szenzációéhes újságíró karakterét. Koós Olga a jelenet első részében lendületes, színes játékkal próbálta ellensúlyozni partnere gyengéit. Orbán Tibor, a rendező, maga is cselekvő szereplője az előadásnak, a jeleneteket összekötő és a stúdiószínpad hiányosságait kommentáló szövege az első részben még érdeklődést tudott kelteni, később, de különösen a harmadik jelenet előtt elvésztette funkcióját, öncélúvá vált. Várjuk a stúdiószínpad következő, a jövő hét keddjén sorra kerülő bemutatóját: a fiatál, tehetséges erdélyi író, Kocsis István Bolyai Jánosról szóló monodrámájának előadását. Cs. E.
