Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-22 / 69. szám

4. oldal 1973. március 33, szerda Mezőgazdasági könyvespolc Szófián barátaink Az állatbarátok évköny­vét jelentette meg a Natura Kiadó Bozóky Éva szer­kesztésében Mindenkihez szól, aki szereti az állato­kat. Olyan írások gyűjte­ménye, amelyeket egész életében szívesen olvas, vagy újra olvas az ember. Harminc ismert szerző vá­logatott gyöngyszemei. Dé- ry Tibor bevezetőjével. Állatokról kutyákról, macskákról, cinkékről és más madarakról szól a könyv, de mondanivalója: ember lenni mindig, min­den körülmények között Előrelépés a főszerpaprika termesztésében Jó eredmények a kutatómunkában A népgazdaságii-g fontos kertészeti ágazat, a fűszer­paprika-termesztés termő- területe évek óta fokoza­tosan csökken. Nem növe­kedtek a hozamok sem, így a feldolgozó üzemek nem jutottak elegendő nyers­anyaghoz, őrleményeikből kevesebb került a világ­piacra. Az előrelépést a ha­gyományos termesztési módszer és a régi fajták nem tették lehetővé. A kor­szerűsítésre kidolgozott program a nemesítés, a ter­mesztés és a feldolgozás fejlesztését tűzte ki célul. Kalocsán, a Zöldségter­mesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állo­másának igazgatójával, dr. Kapeller Károllyal beszél­getünk az egy éve megkez­dett munkáról. — Milyen szerepe van az [ állomásnak a fejlesztési programban? Növekvő export Tartalék a padláson Az úgynevezett kikészítő teremben minősítik és csomagolják a külföldi megrendelésre készült férfiingeket Üjabb exportálási lehető­séghez jutott az idén a Bács-Kiskun megyei Tex­tilfeldolgozó Vállalat. Az eddigi partnereken kívül megrendeléssel jelentkezett például egy NSZK-beli cég. A külföldre utazó termé­keket a kalocsai központi üzemegységek mellett az anyavállalathoz tartozó kis­kőrösi és szabadszállási te­lepeken dolgozó lányok és asszonyok is gyártják. A megrendelések kedvező alakulása azonban gondo­kat is felvetett. A tanácsi irányítás alá tartozó vál­lalat kinőtte az eddigi rak­tárhelyiségeit. Átmeneti megoldásként egy ötlet se­gített. A központi üzem épületének padlását alakít­ják át a célnak megfelelő­en, viszonylag olcsón, mind­össze 50 ezer forintos rá­fordítással. A példa azt bi­zonyítja, hogy a kiaknáz­ható tartalékok néha alig pár méterrel a fejünk fö­lött vannak. Csak körül kell egy kissé nézni. Halász—Pásztor vállalat 100 négyzetméteres alapterületű raktárhoz jut — a központi gyárépület padlásán — A kutatómunka or­szágos irányítását, kaptuk feladatul. Ez több rész­ből áll. A genetikai és élet­tani alapkutatások során a festék, a termésmennyiség, a minőség öröklésszerkeze­tének vizsgálatát végezzük. Erre épül a nemesítési, ag­rotechnikai, növényvédel­mi kísérletsorozat. A keres­kedelem és feldolgozóipar igényeinek jobb kielégíté­sére nagy termőképességű, betegségellenálló, magas festékanyagtartalmú fajtá­kat. valamint ezek szaporí­tóanyagát kell előállítani. A fajták a bennük levő értékes tulajdonságokat a köztermesztésben csak meg­felelő agrotechnikai eljárá­sok alkalmazásával adják, ezért vizsgálnunk kell az öntözési. tápanyagellátási rendszert, az optimális ve­tési sorrendet. A jelenlegi munkaerőhelyzet szükséges­sé teszi a gépesítést, a munkacsúcsokat előidéző betakarítási, anyagmozga­tási, növényápolási munka mechanizálását. A felada­tok megoldásában 15 kuta­tóintézettel működünk együtt. Állami költségvetés­ből évente 4 millió forintot fordítunk erre a célra, de saját bevételeinket is erre költjük. — Eredményesnek mond­ható-e az elmúlt év, mi­lyen területeken sikerült előrelépni? — Feltétlenül jónak ítél­hetjük a tavalyi esztendőt. Sikerült bő termő, nagy fes­tékanyagú, intenzív ter­mesztésre, gépesítésre al­kalmas fajtákat előállítani. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság által tá­mogatott gépesítési kutatá­sok pedig szorosan kap­csolódtak a MÉM program­jához, elősegítve a nagy­üzemi, komplex gépesített fűszerpaprika-termesztést. Hét paprikafajtát különbö­ző termesztési módokkal, öt hazai és külföldi géptípus­sal takarítottuk be. Vizsgál­tuk a hatékonyságot; me­lyik gépnél leggazdaságo­sabb a szedés, a paprikából milyen őrlemény állítható elő. mekkora a sérülési szá­zalék. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a géppel szedett paprikacsöveket azonnal válogatni kell, mert nagy a sérülési arány. A gépek jók, de módosításuk­ra van szükség. A termelő­szövetkezeti szakemberek véleménye kedvező, és ezt tükrözi, hogy az FZB-típus- ból a kalocsai körzetben 10 darab dolgozik az idén, ezer holdat takarítanak be. Hogy a megfelelő kihasz­náltság biztosított le­gyen, a termesztőknek szi­gorúan be kell tartaniuk az általunk javasolt, üzemi adottságokat figyelembe ve­vő agrotechnikát. Az előirt tápanyag-utánpótlást, a vetési sorrendet, módot, a esapad ékellátást. kemizá- lást. A növényvédelemben tavalv fejeződtek be kísér­eteink, nmelvekkel a bak­tériumos levélfoHosség el­lenszerét kerestük. Fertő- zöttség esetén 8—10 má­zsás holdanként! terméski­eséssel kell számolniuk a gazdaságoknak. A kispar- cpiláUon végzett kutóHsok- 1 nál sikereket értünk el az antibiotikumok felhaszná­lásával. Feladatunk volt a megfe­lelő mennyiségű és minő­ségű elit vetőmag előállí­tása is, jelenleg az ország összes paprikatermő terüle­tének 15 százalékára tu­dunk adni az új fajtákból szaporítóanyagot. Jövőre még több lesz belőle, mert a kalocsai és a szegedi kör­zetben 450 holdon lesz ve­tőmagtermesztés. — Hogyan alakul a gé­pesítés után a termesztés gazdaságossága, milyen távlati terveik vannak? — Az idén végképp vá­laszt kapunk arra, hogy a szedőgépek módosításával hogyan alakulnak a ráfor­dítások. Tovább vizsgáljuk a különböző termesztési módokat fajtákat és év végére már pontos számo­kat tudunk adni arról, me­lyik rendszer és paprika­fajta ad lehetőséget a kézi munkaerő minél kisebb igénybevételére. Vélemé­nyünk szerint költség te­kintetében a betakarítás biztonsága a fő meghatáro­zó. Előfordulhat, hogy az egy mázsára eső ráfordítás nem a legnagyobb termést adó fajtánál lesz optimális. A jelenlegi helyzet szerint a nagyüzemekben a helyre­vetést és a palántázást egy­aránt alkalmazni kell. a ha­gyományos termesztési mód mellett fokozatosan növel­hető a gépi művelésű te­rület. A kettő költségei ki­egyenlítik egymást már most is. a fejlődést figye- j lembe véve pedig 1975-re — ' a program végére — teljes . géoesítéssel is jövedelme­ző lesz az ágazat. A kutatók, termesztők, feldolgozó vállalatok együttműködésének ered­ménye a termőterület nö­vekedése. A nagyobb fel- vásárlási árak. a gépek, a palántanevelők biztosítása, a növényvédelmi támoga­tás növelte a termesztési kedvet. A fejlesztési prog­ramban megjelölt időszak végére a termőterületnagy­ságában és a termesztés volumenében egyaránt el­érjük a népgazdasúgilag előírt szintet — hangoztat­ta befejezésül a kutatóállo­más igazgatója. Dénes Éva Válaszol az illetékes Megoldás talán jövőre várható..?- 1 Lapunk február 6-i szá­mában A lakosság érdeke tetteket követel cím alatt szóvá tettük a megyeszék­hely pb-gázellátását. Mi­vel a DÉGÁZ Vállalatnak nincs telephelye Kecske- | méten, a Szegedi úti szük­ségcseretelepen gyakran félnapos várakozásnak, kényszerű tortúrának van­nak kitéve a város és környéke pb-gáz haszná­lói. Cikkünkben a meg­nyugtató, végleges megol­dásig: a telephely létesíté­séig a város több pontján ; bizományi kis cseretelepek ! létesítését indítványoztuk a i vállalatnak. I A cikkre a következőket válaszolta a napokban dr. Varga János, a Dél-alföldi . Gázgyártó és Szolgáltató , Vállalat igazgatója: „Kecskemét város pb- gázellátására jelenleg a Bács-Kiskun megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalattól bérelt cseretelep áll a rendelkezésünkre. A telep a vonatkozó tűzrendészeti és szakági rendeletekben előírt követelményeket nem elégíti ki, így csak ideig­lenes üzemelési engedélye van 600/11 kg-os palackra, holott a napi fogyasztás a járásban levő községek pb- gáz felhasználásával együtt kb. 1000—1200 11-es palack. Gyakorlatilag az ellátás a szállító gépjárművekről történik és azonnal zavarok keletkeznek, ha a palack­szállító gépjárművek a szükséges időre nem érkez­nek be a telepre. Üj telephely kialakításá­ra 1968 óta történik vállala­tunk részéről erőfeszítés, de a kivitelezők negatív hozzáállása, valamint a ha­tóságok évekig tartó vitája meghiúsította, hogy az új cseretelepet kialakítsuk. A városi tanács vb a mé- heslaposi területen jelölt ki telephelyet — 1,5 méter mély nádas közepén —, melvnek 1969-ben elkészí­tettük a kiviteli tervdoku­mentációit. Az akkori elő­írásoknak megfelelően, 4500/11-es palack befogadá­sára volt alkalmas a telep. Az időközben megjelent gáztörvény és végrehajtási utasítás a telep befogadóké­pességét felére csökkentet­ték, így a raktár már meg­épülése előtt nem biztosítja a kellő tartalékot a város környéke ellátására. Időközben a méheslaposi telephelyen megépült a ke­rítés és a körforgalmi út, részleges feltöltést végeztek a kivitelezők, azonban n raktárépületre kivitelezőt nem talált vállalatunk. Az ÉPSZER Vállalattal hónapokig folytatott tárgya­lásokon csak ígéret hang­zott el, de kivitelezésre szerződés nem jött létre. 1970. november 25-én a városi tanács vb-elnökével folytatott tárgyaláson bebi­zonyosodott, hogy a méhes­laposi terület további fej­lesztésre alkalmatlan, így a tanács új területet — a Délibáb út mentén — je­lölt ki, ahol mintegy 5000/11-es palack befogadó- képességű telep megépítése realizálódhatott volna. A hatóságok (Állami Energiafelügyelet, I. es II. fokú Tüzrendészeti Ható­ság, BM, TOP) több mint egyéves vitája alapján 1972. január 21-én született dön­tés, mely szerint a Délibáb úti területet nem tartották megfelelőnek a fenti kapa­citású cseretelep létesítésé­re. Vállalatunk e meddő vi­ták nyomán úgy döntött, hogy a már megkezdett te­lep építését fejezzük be a méheslaposi területen, bár hangsúlyozni szükséges, hogy itt további bővítés­re lehetőség nincs. Az ÉPSZER Vállalat je­lenleg hajlandóságot mutat a feltöltésre és a raktár- épület megépítésére, amely munkák kiviteli szerződését remélhetőleg záros határ­időn belül meg tudjuk köt­ni. Az nik, Harminc fogyasztási szö­vetkezet egyéves tapaszta­lata bizonyítja: a korsze­rűbb, rugalmasabb belső igazgatási rendszer beve­zetése jelentős előnyökkel jár. Az újfajta belső mecha­nizmus rendszerének kidol­gozásban annak idején több mint száz szövetkezeti szak­ember és szervezési szakér­tő vett részt. 1971 elején 30 szövetkezetnél átszervezték a belső igazgatási rend­szert. Egyes központi funk­ciókat kivéve, decentralizál­ták a hatásköröket, és gaz­dasági, illetve területi szak­mai alapegységeket hoztak létre. Ezekhez a gazdasági alapegységekhez került a korábbi központi funkciók egy része, rugalmasabbá vált a munka, jobban össze tudják hangolni a választé­kot a vevők kívánságaival. Amtót azt a SZÖVÖD. ban elmondották, az át­szervezést legjobban a Ba­ranya megyei Szentlőrinc, a békési Mezőberény, a Fe­jér megyei Sárszentmihály, a Győr megyei Csorna, a Hajdú megyei Berettyóúj­falu, a Pest megyei Albert- irsa, a tolnai Tamási és a Veszprém megyei Devecser szövetkezete, valamint a budapesti Horizont ÁFÉSZ oldotta meg. A vezetőknek most már jóval önállóbban kell helyt állniok, a felelősséget nem háríthatják át másokra. Az eddigi tapasztalatok szerint éppen a legjobb szakem­berek érzik magukénak az új belső igazgatási rend­szert, a fejlődés őket igazol­ja, nem pedig azokat a ve­zetőket, akik hatalmuk csorbítását látják benne. Az idén újabb száz szö­vetkezet lát hozzá az igaz­gatás munkájának korsze rdsítéséhez. elmondottakból kitű- hogy vállalatunk ko­molyan vette szolgáltatási feladatát, évek óta igyeke­zett létrehozni saját fej­lesztési alapjaiból mintegy 3—4 milliós költséggel a cseretelepet. Törekvéseink azonban egyetértő támoga­tás helyett állandóan aka­dályokba ütköztek. Kisebb — 90 11-es palac­kos — telepek létesítésének alapfeltétele, hogy a város­ban bázisteleppel rendel­kezzünk. Az ellátás több telepre való kiszélesítése je­lentős anyagi befektetést igényel telepek kiépítése, gép járműbeszerzés, rakodói létszám biztosítása stb.), amellyel jelenleg nem ren­delkezünk. Amennyiben a telenhelv építését sikerül befejezni, megvalósítjuk a város kü­lönböző pontjain a kisebb cseretelepeket, de ezekre előreláthatólag csak az 1973. évben kerülhet sor.” Keszthelyi sárga A Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem burgonya- kutatási intézetének munka­társai évek óta foglalkoz­nak új faltak nemesítésé­vel. Legutóbb a K 550-es jelű fajtájuk részesült ál­lami elismerésben Keszt­helyi sárga néven. A be­tegségeknek ellenálló és íz­letes fajtát hamarosan meg­ismerheti a fogyasztó kö- I zönség is. (MTI.) Bevált az új igazgatási rendszer Az idén újabb száz szövetkezet lép be

Next

/
Oldalképek
Tartalom