Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-14 / 62. szám

im. március 14, kedd S. oldal Ülést fariéit a kecskeméti városi;' Szakemberhiány a külkereskedelemben Dózsa György szobra Kiskunfélegyházán Tégnáp az MSZMP Kecs­keméti Városi Bizottsága ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt dr. Ro- mány Pál, a megyei párt- bizottság élső titkára. Az első napirend keretében Szabó Lajos, a városi párt- bizottság titkára terjesz­tett elő beszámolót a IV. ötéves terv első évének teljesítéséről és az 1972. évi Az idei tavaszi lipcsei vásárvasárnap napsütéses, de szeles időben, mínusz 5 fokos hidegben nyitotta gazdaságpolitikai felada­tokról. A beszámolót köve­tő tartalmas vita után a városi pártbizottság kidol­gozta idei munkaprogram­ját, majd tájékoztatót hall­gatott meg a végrehajtó bizottság két pártbizottsá­gi ülés között végzett te­vékenységéről. Ezután sze­mélyi ügyeket tárgyaltak. delmi vállalatok még a mostani vásár ideje alatt hasonló oklevelet kapnak. A külországokhoz fűző­dő gazdasági kapcsolataink rohamos fejlődése szük­ségessé teszi a nemzetközi gazdasági kapcsolatok te- I rtiletén dolgozó szakembe- I rek foglalkoztatásával kap­csolatos különböző problé­mák alapos megvizsgálását. Ezért iktatta programjába a Világgazdasági Tudomá­nyos Tanács a nemzetközi gazdasági szakemberképzés, továbbképzés és káredután- pótlás kérdéseinek a gon­dozását. Dr. Nyilas József egye­temi tanár, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tudományos rek­torhelyettese, a világgazda­sági tanszék vezetője el­mondotta: — A továbbképzés prob­lémájával való beható fog­Megnyílt a lipcsei vásár Oklevelet kapott a 25 éve kiállító HUNG EXPO meg kapuit. Délelőtt a kormánykül­döttségek látogatták meg a vásár területét. Az NDK küldöttsége Erich Honec- kerrel, az NSZEP KB első titkárával és WUli Stoph miniszterelnökkel az élen felkereste a szovjet, á len­gyel és a csehszlovák pa­vilont. továbbá beszélge­tést folytatott több fejlődő ország és fejlett kapitalista állam kiállítóival, kereske­dőivel. Dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter és a' magyar küldöttség többi tagja szintén alaposan ki­használta a délelőttöt, s tü­zetesén körülnézett a vá­sár területén. Dr, Bíró Jó­zsef megbeszélést folyta­tott Horst Söllevel, az NDK külgazdaságügyi mi­niszterével. A nagyközönség vasár­nap déltől kezdve keres­hette fel a vásár területét. A magyar kiállítások iránt igen nagy az érdeklődés, s a magyar ipar és kereskede­lem Lipcsében jelenlevő képviselői már megkezdték az első üzleti tárgyaláso­Márciusi tél kát is. A vásár rendező irodája vasárnap délután oklevelet nyújtott át a HUNGEXPO képviselőinek abból az al­kalomból, hogy a Magyar Népköztársaság immár 25 éve megszakítás nélkül részt vesz a tavaszi és az őszi lipcsei vásárokon. Egy­ben utaltak arra is, hogy egyes magyar külkereske­Már-már hajlamosak voltunk elismeréssel illetni azt a bizonyos kutyát, amelyről feltételeztük, hogy „meg­ette a telet”... Pedig hát korántsem. Miután az idő­járás hosszú heteken át tavaszt játszott velünk, e hét. végére — pár nappal március idusa előtt — mégis­csak megjött a tél. A bár vékony, de azért „valódi” hótakarónak feltétlenül a gyerekek örültek meg a legjobban. Kecskeméten, a szalagház előtt vidám és önfeledt szánkózással hódol a hó hozta örömöknek a fiatalság. Reméljük, hogy ezen a télen most már visz- szavonhatatlanul utoljára! (Tóth Sándor felvétele) tott, hogy a Szabad Euró­pa Rádió költségeinek mintegy 90 százalékát köz­vetlenül és bizonyíthatóan az Egyesült Államok kor­mánya fedezi. Ezért java­solta: a Cl A helyett, amely titokban pénzeli a tevé­kenységet, a SZER költség- vetését ezentúl az ameri­kai törvényhozás határoz­za meg. Ez elől már nem lehetett kitérni. Így került a Szabad Európa költségvetése ta­valy nyáron a kongresz- szus, illetőleg annak kü­lönböző szervei elé. Nixon eredetileg 36 millió dollár megszavazását kérte a kö­vetkező esztendőre. Hosz- szas vita után az összeget lefaragták 32 millióra. A valóságban persze sokkal többről van szó, mint arról az általános takarékosságról, amelyre az Egyesült Államok kor­mánya a dollár romlásával rákényszerült. Azután, hogy a SZER és a Szabadság Rádió működéséhez szük­séges összegek a kongresz­szus ellenőrzése alá kerül­tek, mód nyűt arra is, hogy a szenátorok és a képviselők, s általuk az Egyesült Államok közvéle­ménye beletekintsen a kár­tyákba. Egyre több hig­gadt és megfontolt ameri­kai politikusnak az a vé­leménye, hogy a blöff még a pókerben sem mindig célravezető, hát még a po­litikában, a propagandá­ban. Ügy vélik, hogy eny- nyi pénz túlságosan sok azért a soványka ered­ményért, amelyet a mün­cheniek hozhatnak. A CIA hatalmas költségvetésében annak idején jelentékte­lennek számított a Mün­chenre szánt pénz. önálló tételként viszont jelentős és felülvizsgálható kiadás. De William Fulbright sze­nátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke még­sem egyszerűen takarékos­sági okokból ellenzi a Sza­bad Európa Rádió és s Szabadság Rádió állami költségvetési kereteinek to­vábbi fenntartását, hanem azért, mert a hidegháború elavult maradványának tartja. Kétségtelen, hogy az Egyesült Államokban so­kan vélekednek másként. A New York Times pél­dául azt írta, hogy „mind­azok, akik halogató takti­kával próbálják e rádió­adások beszüntetésének el­érését. csak a Kremlnek használnak”. Furcsa logi­ka; úgy tűnik, a hideghá­ború érveinek maradványa. Az Egyesült Államokban mégsem lehet az az alap­kérdés, hogy mi használ, vagy árt egy másik ország­nak, hanem az, hogy mi használ vagy árt az Egye­sült Államoknak. Márpedig — az eddig elköltött fél- milliárd dollárról nem is beszélve — e két adó mű­ködése a gondolkozó em­berek előtt leleplezte az Egyesült Államok igazi szándékait. A SZER és a Szabadság Rádió felszámo­lása pedig használna a Fe­hér Ház tekintélyének. Azt mutatná, hogy ha Nixon nem is tud kibújni a bő; lalkozást különösen az in­dokolja, hogy az új gazda­ságirányítási rendszer le­hetőségei következtében a termelő vállalatok külke­reskedelmi kooperációs te­vékenysége és az önálló üzemi jogú vállalatok szá­ma jelentősen kiszélese­dett. Ennek folytán-az el­múlt években viszonylag nagy számban kerültek ezekre a területekre olyan­nak, akik a szükséges nyelvtudással rendelkeznek ugyan, a megkívánt küL- j kereskedelmi szakismere- j tekkel viszont nem. Ezért a megfelelő továbbképzési formák kialakítására égető szükség van. — A nemzetközi gazda­sági kapcsolatok területén jelenleg mintegy hat-hétez­ren dolgoznak. Számítása­ink szerint 1975-ig még további mintegy ötezer fő­nyi szakembergárdát kell kiképezni, munkába állíta­ni. Vizsgálataink viszont azt mutatják, hogy a je­lentős mennyiségi fejlesz­tés a közgazdaságtudomá­nyi egyetem erejét mégha- j ladó feladatot jelent. Ezért feltétlenül szükség lesz más egyetemek ' végzett hallgatóinak kiegészítő, il­letve továbbképzésével biz­tosítani a gyorsan növekvő szakemberszükségletet. A parasztseregek vezére, I „a népért síró, bús, bocsko- | ros nemes” Cegléden hir- j dette meg a felkelés céljait, a jobbágyi hadak követelé- i seit. Dózsa György születé- j sének ötszázadik évforduló­ján itt rendezik meg a köz­ponti ünnepséget, itt avat­ják fel a nagy forradalmár új, többalakos, nagyméretű emlékművét, Somogyi Jó-, zsef munkáját. A város ve­zetői úgy tervezték, hogy a j régi — ugyancsak a neves Kossuth-díjas szobrász ál- j tál készített alkotást az új monumentum felavatása után Szentendrén helye­zik el. A képzőművészeti alkotá­sokban szegény Kiskunfél­egyháza párt- és tanácsi vezetői úgy vélték, hogy az értékes műtárgynak a fej­lődő kiskun városban jobb helye lenne. Dózsa György mezítlábasainak késői utó­dai az elődökhöz méltó bá­torsággal és erővel szálltak szembe itt a kiegyezés után az elnyomó hatalommal. Csak sortűzzel tudták le­verni az Asztalos János kö­ré tömörült kétkezieket, agrárproletárokat. Erre hivatkozva kérték Pest megye illetékes veze­tőit, hogy a híres, egész ala­kos szobrot ajándékozzák Kiskunfélegyházának. Ezt a javaslatot messzemenően támogatta dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára is. A napokban érkezett meg a kedvező válasz. Közük, hogy — az indokokat mér­legelve —■ teljesítik a ké­relmet E döntést Somogyi József is tetszéssel fogadta, „Kívánjuk városuk min­den lakosának, hogy szol­gáljon örömére a haladó hagyományokat reprezen­táló műalkotás. Biztosak vagyunk abban, hogy Kis­kunfélegyházán a Dézsa- szobor méltó helyére kerül" — így fejeződött be a Cser- venka Ferencné Pest me­gyei első titkár és dr. Mon­dok Pál tanácselnök által aláírt levél, a nemes gesz­tus ' dokumentuma. Értesüléseink szerint az Állami Képzőművészeti Lektorátus vezetője is he­lyesli e terveket és így most már bizonyosra vehető, hogy Bács-Kiskun megye értékes képzőművészeti al­kotással gazdagodik, A ter­vek szerint augusztus 20-án adják át Móra Ferenc, Pe­tőfi Sándor városában a nagyközönségnek Somogyi József Dózsa-szobrát. H. N. Az igazgatók döntenek a középiskolai felvételekről Felvételi beszélgetések: április 15-ig a pályaválasztási frontról Az idén 138 800-an feje­zik be az általános iskola nyolcadik osztályát, a kö­zépiskolákban 56 ezren érettségiznek. A tanulmá­nyaikat korábban befeje­zőkkel együtt több mint 200 ezer diák készül élethiva­tására ezekben a napokban. Az általános iskolákban befejeződöt a pályaválasz­tás első szakasza: ország­szerte továbbították az ál­talános iskolákból a jelent­kezési lapokat a középisko­lákba, a szakmunkásképző iskolákba, valamint a gép- és gyorsíróiskolákba. Az első gyorsmérleg sze­rint a szakközépiskolákba jó néhány ezerrel többen je­réből, van érzéke a reali­tásokhoz. S tudja, hogy vannak eszközök, amelyek használhatatlanná váltak. Sajnos, ekkora józansá­got úgy látszik egyelőre nem lehet elvárni az ame­rikai politika irányítóitól. Vasárnap érkezett a hír: a kormány nyomására az amerikai törvényhozás az utolsó pillanatban meg­mentette a két uszító adót az állami támogatás fel­függesztésétől. A kongresz- szus hozzájárult, hogy jú­nius . 30-ig, a pénzügyi év lejártáig élvezhessék az adófizetők pénzéből az ál­lam támogatását. Ezután azonban már csak újabb törvényjavaslat elfogadásá­val lehet állami pénzből fenntartani a Münchenből sugárzó két adót. Az ügyet tehát csak el­odázták. A nemzetközi eny­hülést szolgálná minden­képpen, ha végre pontot tennének a lejárt lemezű müncheni prooagandisták dicstelen pályafutásának a végére, —r —n lentkeztek, mint korábban, így várható, hogy a tanu­lók egy részének azt ajánl­ják: a szakközépiskola he­lyett más iskolafajtába je­lentkezzenek. A legjobb ta­nulmányi átlagú növendé­kek gimnáziumba, a kevés­bé jó átlagú tanulók pedig a szakközépiskola jellegének megfelelő szakmunkástanu­ló intézetbe. Az általános iskolát be­fejezők közül 63—64 ezer fiatalt várnak a szakmun­kásképzők. Legtöbben — szám szerint 24 ezren — a gépgyártás, illetve a gép­ipar területén készülhetnek élethivatásukra. Ezután kö­vetkezik létszámban az épí­tőipar, csaknem 8 ezer új szakmunkástanulót képez a kereskedelem és a vendég­látóipar. A textil-, illetve a ruhaiparban 4,5 ezren, az élelmiszeriparban és a me­zőgazdaságban pedig kö­rülbelül hétezren helyez­kedhetnek el. A tanulók felvételéről az iskolák igazgatói döntenk. A felvételi beszélgetése­ket — ahol ez szükségessé válik —, április 15-ig tart­ják. A szakközépiskolákban, valamint a gimnáziumok úgynevezett szakosított tantervű osztályaiban ápri­lis 25-ig befejezik az érté­kelést, s eddig el is küldik azoknak a tanulóknak a felvételi lapjait a másod­sorban megjelölt iskolák­hoz, akiket nem tudnak fel­verni!. A gimnáziumokban, valamint a gép- és gyorsíró iskolákban a fel­vételekről május 8-ig dön­tenek — a fővárosban ez a határidő május 15 —, s ekkor küldik el a fel nem vett tanulók lapjait a má- i sodik helyen megjelölt is-1 kólához. Ha a tanuló két I azonos iskolatípust, vagy I elsősorban gimnáziumot és másodsorban szakközépis­kolát jelölt meg, a döntést április 12-ig kell meghozni. Júniusban mintegy 56 ezer diák érettségizik a kö­zépiskolák nappali tagoza­tain, 29 ezren a gimnáziu­mokban, 27 ezren pedig a szakközépiskolákban. Kö­zülük és a korábban érett­ségizők közül 14 500 elsős „gólyát” várnak az 1972— 73-as tanév nappali tago­zataira a felsőoktatási in­tézményekben. A pályázók kérelmét a középiskolák március 1. és 15. között fo­gadják el, a felsőoktatási intézmények pedig május 3-ig. A tanító- és óvónő­képző intézetekben ez a határidő: március 25. Esti és levelező tagozatokra a jelentkezés határideje má­jus 15-e. A felvételi vizs­gákat június 26-a és július 31-e között tartják. Bár a középiskolások ezekben a napokban töltik ki egyetemi, főiskolai je­lentkezési lapjaikat, az első összegezésekből máris ki­derül, hogy a gimnazisták zöme az idén is tovább kí­ván tanulni, s a szakközép- iskolásoknak is csak alig több mint fele szándékozik munkába állni. A pályaválasztási szak­emberek felhívják a figyel­met, hogy változatlanul aránytalan, egyenetlen a pályázók érdeklődése. Irre­álisan sokan jelentkeznek például az orvosi, a jogi és egyes bölcsész karokra. Kí­vánatos lenne, hogy mind a műszaki, mind az agrár­mérnökök száma növeked­jék. de szükséges, hogy a felsőfokú végzettségű üzemmérnökök, közgazdá­szok, technikusok is egyre többen legyenek. Ezek ugyanis hiányzó szakem­bertípusok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom