Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-14 / 62. szám
I oldal 1973. március 14, tedd Változások Bösztörön Alig múlt 12 esztendeje, hogy a kunszentmiklósi tanyavilágban szövetkezetei alakítottak a gazdák. A bösztöri mezőgazdasági termelőszövetkezet nehéz körülmények között, kedvezőtlen adottságokkal indult. A lakott területektől 9—13 kilométerre van ez a puszta. Kunszentmiklós, Szabadszállás, Szalkszent- márton eléggé nehezen megközelíthető községek. A talaj nagyobb része akkoriban igen gyenge termőképességű volt, tele szikfolttal. Nehezen bukdácsolt a gazdálkodás az első években. Rendszeresen mérleghiánnyal zártak. Változás 1966 óta kezdődött. Évről évre gyorsabban léptek előre. Az elmúlt esztendei zárszámadás nagy fejlődést tükröz, különösen, ha ősz szehasonlítjuk a főbb adatokat az első évek eredményeivel. A közös vagyon csaknem háromszorosára emelkedett 1961-hez képest. A tiszta vagyon az említeti esztendőtől másfél millióról hat és fél millióra növekedett. Hasonló változásokat mutat a termelési érték és az árbevétel is. A fejlődést jól mutatja a keresetek alakulása. Az egy dolgozó tagra jutó átlagos munkadíj 1960-ban évi 8 ezer forint volt, tavaly 27 ezer 300 forint körül mozgott a 2300 holdas gazdaságban. Szakosítás Katona Miklós elnök 19ö6-ban jött ide, mint fő- agronómus több mint fél évtizedes nagyüzemi gyakorlattal. Két évvel később került a jelenlegi funkcióba. Arról beszélgettünk, miként sikerült ilyen számottevő változásokat elérni a pusztán. Hat év óta nincs mérleghiány, eredményesen zárják az esztendőket, annak ellenére, hogy semmiféle állami támogatásban nem részesülnek. — Első lépésünk a szakosítást célozta. Huszonkét féle növény helyett csak négyet, jövőre pedig már hármat termesztünk. A búza és a lucerna a vetéstől a betakarításig teljesen gépesített. A kukorica termesztésének korszerűsítését az idén kezdjük m'eg. Alkalmazzuk a vegyszeres irtást s fokozatosan teljesen gépesítjük a betakarítást is. Az állattenyésztésben ugyanilyen intézkedéseket tettek. Csak a juhászatot hagyták, a többi ágazatot felszámolták. Ezerkétszázas állományuk van. Az elmúlt évben egy anyajuhra jutó tiszta nyereségük meghaladta a száz forintot. — Űjabb nagy lépésre szánjuk el magunkat. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal együttműködve korszerű juhhodályt szeretnénk építeni. Ismeretes, hogy hazánkban a nagyüzemi tenyésztés még csak kialakulóban van, ezért mondják sok helyen veszteségesnek ezt az üzemágat. Mi a legújabb módszerekkel még nyereségesebbé kívánjuk tenni a juhászatot. termése 8,1-ről 24,2 mázsára emelkedett, májusi mor- zsoltban számítva. A lucerna termésátlaga szintén háromszorosára nőtt. A javuláshoz hozzájárult a rendszeres elemző munka. A gazdasági költségeket hónapról hónapra figye lemmel kísérik és szükség esetén azonnal intézkednek. A gazdasági változások hatnak az emberek gondolkozására is. A tanyai lakosság egyre-másra építi az új házakat. Ezek egy része a gazdaság területén alkot lakótelepet. Hosszas huzavona után, a termelőszövetkezet vezetőségének közreműködésével, sikerült villamosítani ezt a tanyaközpontot, ahol 12 termelőszövetkezeti család éL Azóta minden háztetőre televíziós antenna került, villamosították a háztartást. Modern körülményeket teremtettek az elhagyott tanyavilágban. Kónya Julianna megbízott főkönyvelő, aki egyúttal a pártvezetőség nőfelelőse is, elmondja, hogy a tanyákon lakó asszonyok nagyobb része jelenleg is az állattenyésztéssel foglalkozik. A férfiak dolgoznak csak a szövetkezetben Asszonyok — Sokat jelentett az üzemi konyha létrehozása. A messzebb lakók itt étkeznek. A nagy munkák idején pedig a tagság jelentős része itt kap ebédet. Ha szükséges besegítenek az asszonyok is a közös munkába. A nagy családhoz tartozónak érzik magukat. A nemrég tartott nőnapi ünnepségen több mint húszán vállalták, hogy a kukorica megműveléséből származó jövedelem egy részét közös kasszába gyűjtik, a pénzből országjáró kirándulásra mennek. Tágul a horizont a pusztán is. K. S. Export, versenyképesen Közhelynek számít, hogy hazánk gazdasági fejlődése erősen függ a külkereskedelmi kapcsolatok alakulásától. A megtermelt új értéknek például rendszeren mintegy 40 százaléka a világpiacon kicserélődik. Hazai ipari és mezőgazdasági termelvényeink számottevő részét exportálnunk kell a szükséges nyersanyagokért, berendezésekért, a választékot bővítő fogyasztási cikkekért cserében. így produktumaink java tehát a világpiac mérlegére kerül, részt vesz a nemzetközi versenyben. Az elért helyezés, a piaci rangsorolás a devizabevételekben összegszerűen is kifejeződik. Mérleghiány az elmúlt évben A Made in Hungary feliratú termékek árszintje, külkereskedelmi cserearánya a gazdasági hatékonyság egyik fontos mércéje. A reform anyagilag érdekeltté tette a vállalatokat a kedvező devizaárak elérésében. termékeik verseny- képességének növelésében, így jól hasznosították például a tőkés világpiaci konjunktúra 1970-ben kicsúcsosodott lehetőségeit. A kialakult magas árak, a viszonylag könnyű értékesítési feltételek a kivitel fokozására ösztönözték a vállalatokat. Növekedett az ország devizabevétele és a vállalatok nyeresége. Tavaly viszont a konjunktúrával együtt a kivitel is mérséklődött. a behozatal ugyanakkor tovább fokozódott így jelentős külkereskedelmi hiány (deficit) keletkezett Az egyensúlyra törekvést szolgálják a behozatalt fékező újkeletű intézkedések, amelyek főként az import vám- és egyéb kedvezményeit korlátozzák. Tartós megoldást viszont csak a kivitel dinamikus fejlesztése hozhat. Ehhez pedig — főként ilyenkor, amikor az árukínálat messze meghaladja a keresletet — kevés a jószándék. A felfokozott piaci igényesség kiélezi a versenyt s a termékek egy része még nagyobb veszteség árán is eladhatatlan. Nő az igényesség, a konkurrencia A versenyképesség fokozását elsősorban a nyugati exportnál szorgalmazzuk. Termékeinknek ugyanis rendkívül éles konkurren- ciaharcban kell helytáUniok a tőkés piacokon. Teljes kivitelünknek viszont a több, mint kétharmadrészét tervszerűen a szocialista országokban értékesítjük. A vevők igényessége és a verseny azonban — bár merőben más formák között — a szocialista világpiacon is erősödik. Ahogy mérséklődik az áruhiány, úgy válnak eladhatatlanná a korszerűtlen és drága termékek. A magyar ruházati cikkek nimbusza például megszűnt Moszkvában, miután a nyugati konfekcionáló ipar is betört a szovjet piacra. Ezért az éles nyugati konkurrenciaharc vállalása egyrészt hozzájuttatja országunkat a szükséges dollárbevételekhez, másrészt hosszútávon piacképessé teszi áruinkat a szocialista országokban. A hazai ellátás színvonalának emeléséről nem is szólva. Palántanevelés-új módszerekkel AZ EGYNYÁRI virágok és a zöldségnövények többsége előbb bont virágot és korábban kezd el teremni is, ha már leveles, esetleg bimbós állapotban — palántaként — ültetik állandó helyére. A palántázás annál eredményesebb, minél kevesebb sérülés éri a gyökereket a ki ültetéskor. A gyökérsérülésre különösen érzékeny uborka, tök és dinnyefélék rrtagját sok helyen tömött gyepfelületből kivágott és gyökeres részével felfelé fordított kis gyepkockákba vetik, mert a í kifejlett palánták a gyep- j kockával együtt, tehát a I gyökerek megsértése nélkül kiültethetők. A fűfélék gyökerei olyan sűrűn átszövik a földet, hogy ha hat-nyolc centiméteres oldalú kockákra felvágják a gyepfelszínt, egybetartják, ugyanakkor levegőssé és jó víztartóvá is teszik a földet, ami kedvező a palánták fejlődéséhez. Előnyei miatt már paprika-, paradlcsom- és korai káposztapalántákat is nevelnek gyepkockában. ....r. P alánta hagyományos cserép-, tőzeg- és műanyag edényben. Kapcsolataink egymásra hatása MIVEL a gyepkockaké- szítéshez sok gyepes terület kell. erre a célra is létesítenek gyepfelületet, amiből géppel viszonylag kis költséggel felvágható a gyepkocka. Nagyobb zöldségtermesztő terület számára azonban annyi gyepkocka kellene, aminek előállítása szinte megoldhatatlan. Ugyanakkor a hagyományos virágcserép sem helyettesítheti a gyepkockát a palántanevelésben, mert az agyagból készült cserép súlyos, sok helyet foglal el, törékeny és aránylag drága. Ezért került előtérbe a préselt földkockákban — tápkockákban — való palántanevelés. Villany A szakosításon túl következetesen törekedtek a talaj állandó javítására. Évről évre több műtrágyát használnak fel. Ennek is köszönhető, hogy az átlagtermések tíz esztendő alat' többszörösére emelkedtek. 1961-ben 1 hold búza 6,9 mázsát adott, tavaly 16,8 mázsát. A kukorica átlagA különböző földfélékből összeállított földkeverékekből kezdetben egyszerű, kézi működtetésű eszközökkel préseltek arasznyi nagyságú hasáb, henger, vagy egyéb alakú földkockákat. A földkockák közepén fúrt kis lyukba vetették el a magot, vagy beültették a még apró növényt. ŰJABB LEHETŐSÉGEK után kutatva dolgozták ki a tőzegcserepes palántanevelés módszerét. Rostos szerkezetű tőzegből (ami főleg lápi növények elhalt teste) különböző eljárásokkal a hagyományos cserepekhez hasonló kis cserepeket préselnek. A tőzegcserépben ugyanúgy nevelhetők fel a palánták, mint a hagyományos cserépben, de a gyökerek a tőzegcserép falát Is átszövik, és a cseréppel együtt ültethetők lei a palánták, mert a talajnedvesség hatására szét- málik a tőzegfal. tehát nem gátolja a gyökerek szétterjedését. Egyre kedveltebbek a tojástartó tálcához hasonlítható sok cserépből álló tőzegcseréptálcák is, mivel ezekben egyszerre több palánta nevelhető együttesen. A kiültetéskor egyszerűen szétválasztha- tók a tálcák annyi felé, ahány cserépből állnak. A NEDVESSÉG ELLEN tartósító anyaggal átitatott és egyszerű papírból, ezenkívül műanyagfóliából is készítenek palántanevelő cserepeket. Ezek olcsón, akár házilag is előállíthatok, azonban gyakran szétesik bennük a földlabda még a palánták kiültetése előtt amikor mozgatják őket Tőzeg helyett vékony műanyaglemez is felhasználható palántaneveló cserép és cseréptáIca előállításához. Ezek olyanok, mint a műanyag tejfeles poharak, de aljukon rendszerint kis vízelvezető nyílást ] szúrnak. A műnyagcserép egyesíti a hagyományos — és a tőzegcserép előnyeit. Ugyanis könnyű és többször felhasználható, mert kiültetéskor egyszerűen kiemelhető belőle az előnevelt palánta gyökérlabdája, akár az agyagcserépből. Tárolása és fertőtlenítése is egyszerű. A jövőben tehát várható a müanyagcserepek széles körű elterjedése, különösen a palántanevelésnél. A szocialista nemzetközi munkamegosztás szerepe is egyre növekszik iparunk versenyképességének fokozásában műszaki, gazdasági, szintjének emelésében. A hosszútávra szóló tervszerű alkatrészszerelési egység — valamint a gyártmányszakosítás és kooperáció ugyanis lehetővé teszi nagy, gazdaságos sorozatok gyártását, korszerű technológiák és nagy teljesítményű termelőberendezések alkalmazását, a minőség javítását. Nem véletlen például, hogy a győri hátsó hidakat, amelyek a magyar, a szovjet, a lengyel, a csehszlovák közúti járművekbe egyaránt beépítésre kerülnek, mindinkább márkás nyugati autógyárak is vásárolják. A szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink fejlődése kihat a tőkés export alakulására, ez utóbbi az előbbire és mindkettő a belföldi ellátás színvonalára, gazdasági haladásunk ütemére. K. J. Hol tartok én.,.? Lassan véget érnek a szocialista brigádvezetők ágazatonkénti, szakmacsoportonkénti tanácskozásai; a készülődés a szocialista brigádvezetők legújabb, tavaszi országos találkozójára. Az eddig lezajlott tanácskozásokon mindenütt napirendi pont volt a munkaverseny finomításának, korszerűsítésének időszerű témája is. Nem véletlenül. A Központi Bizottság múlt év decemberi határozata kiemeli, hogy a munkaverseny hatékonyságának tokozásában a főszerep változatlanul a szocialista brigádoké. A szocialista brigádmozgalom mindig tudott újítani. Ez az erő a mozgalom lényegéből ered. Abból, hogy ebben a tormában — a korábbi munkaverseny mozgalmakhoz, általában a brigádmunkához képest — az egyén szerepe a csoporton belül, és a csoporté egy-egy nagyobb gazdasági egység keretei között rendkívül megnövekedett, A munkaverseny hatékonyságának javításáért ez az erő változatlanul a népgazdaság rendelkezésére áll, ha a munkaverseny keretein, körén, szemléletén érdemes is finomítani. S kell is: a megváltozott technikai, társadalmi, gazdasági körülményekkel lépést tartani csak e finomítások elvégzésével lehetséges. Hiszen gyáranként más és más tevékenységben lelhető csak fel a korábbinál hatékonyabb, értékesebb munka lehetősége. Van, ahol a termelékenységgel kell elégedetlennek lenni. Igen ám, de a termelékenység javítása is többféle úton lehetséges; vagy úgy, hogy többet gyártanak, azonos idő alatt, vagy úgy, hogy értékesebbet, esetleg pedig olcsóbban gyártanak ugyanannyit valamiből. Melyik a legcélravezetőbb, ezt ma már csak gyáranként szabad eldönteni. Másutt az állóeszköz-gazdálkodáson kell elsősorban javítani, és így tovább ... Ezek azok a bizonyos, sokat emlegetett bel • ső tartalékok, amelyeket pontosan meglátni, felmérni, a bennük rejlő, a hatékonyságot javító lehetőséget kiaknázni csak a gyárakban lehet. Sőt, a gyáregységben, a műhelyben. A szocialista brigádok, a munkacsoportok közvetlen háza táján. Ha most a munkaversenyek tartalmának és formájának finomítása kapcsán ezt meglátjak, hogy a tartalékok összetétele mindenütt más és a többletet mindenki a saját munkahelyén találja meg a legkönnyebben, akkor a vállalatokon belül folyó munkaverseny napjainkhoz illeszkedő logikájának és érteimének jutnak a nyomára. A környezet — a külvilág— a vállalat rentabilitásából. a jó légkörből, az alacsony fluktuációból, a magas és egyenletesen növekvő bérekből értesül majd arról, hogy ennél és ennél a vállalatnál jó a munkaverseny. A finomítás célja tehát, hogy a munkaverseny a lényegre koncentráljon és mivel ez gazdasági egységenként változik, „házi versenyeken” kell inkább gondolkodni. Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy legújabban a munkaverseny egyértelműen a gazdasági vezetés feladata is lett. Valóban, a gazdasági vezetők láthatják mindenütt a legjobban, mire van szükség, hol, mikor kell több, s mikor kevesebb fáradozás. Nem úgy persze, hogy a munkaverseny „tűzoltás”. Nem az éppen kátyúba ragadt terv megsegítéséről van szó a továbbiakban, hanem arról, hogy a munkaverseny a terv — az éves és a középtávú terv — részévé váljon. Jó, hogy a Központi Bizottság útmutatása nyomán a munkaverseny a gazdálkodás folyamatosan számításba vehető részévé válhat. Versennyé önmagunkkal, amelyben nem csak azt kell nézni, méricskélni, hol tart a másik, hanem először — és mindenekelőtt — azt, hol tartok én, s még mire lehetnék képes. G. í.
