Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-03 / 28. szám
4. oldal 1972. február 3, csütSrtök Tavaszi előkészületek f Hol épül vízvezeték Vaskúton és csatorna Kecskeméten? Még a fagytól dermedt a határ, a vaskúti Bácska Termelőszövetkezetben már a tavaszi munkák jobb megszervezésének lehetőségeit latolgatják. Most éppen arról tárgyalnak a termelőszövetkezet székhazában, miképp lehetne a kertészetben eredményesebben dolgozni. Takács Pál főkertész: — A tavalyi tapasztalatok alapján megbeszéltük a tagsággal, hogy a brigádokon belül munkacsapatokat szervezünk. Egy-egy munkacsapat-vezetőre ti- zennégy-tizenhat személy jut. Ily módon könnyebb az ellenőrzés, nagyobb a felelősség. Az idősebbek brigádjában három, a fia- talabbakéban pedig hat munkacsapatot alakítottunk. Schadt István üzemgazdász: — Nem a jövedelmezőség miatt foglalkozunk zöldségfélékkel, hanem elsősorban a község lakosságának ellátása céljából. Tavaly is több mint 3 millió forintot forgalmaztunk vaskúti zöldségboltunkban. Jutott a bajai standra is termékeinkből. Az üzletet és a standot is egyaránt megszokta a lakosság, keresik áruinkat. A zöldségtermesztés nem gazdaságos főként akkor, ha kisüzemileg végzik. Mi tavaly 30 holdon csaknem ennyi fajta növényt ültettünk. A tervezett bruttó bevételt nem értük el. A veszteséget csökkenti, hogy termékeink, jelentős részét közvetlen értékesítjük. Egyes zöldségfélék termesztésével nagyobb területen foglalkozunk. Többek között fűszer- és prita- minpaprika, konzervborsó kerül a nagyüzemi táblákba. A sok zöldségféle termesztése jelentős kézi munkát igényel, éppen úgy, mint a 160 hold hagyományos ültetésű szőlő. Vámos Ferenc elnök: A kertészetben kötjük le a szabad munkaerőket, az asszonyokat. A majdnem négyszázötven dolgozó tagnak ugyanis mintegy 40 százaléka nő. Elsősorban nekik nyújt biztos keresetet ez az üzemág, tekintettel arra, hogy a termelőszövetkezetnek számottevő melléktevékenysége nincs. Községünkben hagyományai vannak a zöldségtermesztésnek, ezért is végzik szívesen a tagok. Ügy érezzük, hogy a munkaszervezés javításával, a munkacsapatok létrehozásával sikerül nagyobb termelékenységet elérni. A hozamok növelését segíti, hogy ahol lehet, öntözzük a növényeket. Megjegyzem, a nagyüzemi zöldségtermesztés, ahol a gépesítés); meg tudjuk valósítani, megfelelőek a hozamok is, — jövedelmező. : Mint ismeretes., a kormány nemrég határozatot hozott a termesztés fellendítésére. Mint ahogy, az előbbiekben szó vált róla, mi kis területeken is foglalkozunk egyes keresett zöldségfélékkel. A termesztés ily módon veszteséges. A kiesést más üzemágak nyereségével tudjuk pótolni. Az elmúlt esztendőben 57-en léptek a termelőszövetkezetbe. A csökkenés aránya ennél kisebb mértékű volt. Tehát új erőkkel gyarapodott a gazdaság. Foglalkoztatásuk érdekében az idén növelik . a zöldségtermő területet. Hasznosan tevékenykednek a nyugdíjasok is ebben az üzemágban. K. S. A MEGYESZÉKHELY ez évi közműfejlesztését meg- hátározó városi tanácsi állásfoglalás nyomán tételesen ismertettük már az út- és járdaépítésre vonatkozó tervezetet. A tanácsülés által történő végleges jóváhagyása előtt hadd szóljunk ezúttal a víz- és csatornaellátással kapcsolatos idei törekvésekről. Közismert, hogy a város közművesítése fogalomkörében a víz- és csatorna- hálózat építése körül is rendkívül sok a tennivaló. A városépítés diktálta új feladatok mellett számos régi gond vár ugyanis megoldásra, az ivóvízhálózat építése éppúgy, mint a csapadék- és szennyvízelvezetés. Az erre szolgáló pénzből fejeződik be a Zöldfa, Fehér, Duna, Fürdő, Szép Ilonka, Magyar, Rába és a -Szinyei Merse Pál utca vízellátása, valamint a Műkertváros D 2 és D 3. utcai hálózatépítés. A célcsoportos lakásépítési keret terhére a Széche- nyiváros 4., 5. és 6-os tömbjében létesül vízhálózat. A régi lakóterületek közül pedig a Tinódi és a Csongrádi utca mintegy 300 méteres szakaszán, a Kiskőrösi úton (a Délibáb utca sarkától délre haladva mintegy 500 méteres hosz- szon), a Felsőkomárnok, a Pásztor utcában, valamint a Műkertváros VIII. és a X. utcájában várható a vízellátás megoldása. ITT EMLÍTENDŐ, hogy előreláthatóan az idén befejeződik a város általános vízellátását biztosító 2. száOtt többet fizetnek? Számítógép „szeme“ Napjainkban több olyan feladat merül fel, s ezekre mind több olyan számító- gépes megoldást dolgoznak ki, amelyek nemcsak megkívánják, hanem lehetővé is teszik, hogy az ember menet közben beavatkozzék a számítógép informágépnek „szemet” kell gyártani, amellyel olvasni tud, illetőleg amelyben megjelenhet minden, amit a számítógép „tud”, akárcsak szemünkben, „a lélek tükrében”. Ez utóbbi eszközt, az úgynevezett katódsugárcsöves megjelenítőt képciófeldolgozó munkafolyamatába. A számítógép többek között minden olyan munkához is hozzájárulhat, amelynek elvégzése során nagy mennyiségű adat áttekintésére és kezelésére, hosszadalmas számítgaxá sok gyakori ismétlésére vagy más szellemi rutinmunkára van szükség. A favágást ilyenkor nyilván a gép végzi, az emberre pedig az alkotó, a kezdeményező, illetőleg csak az emberi döntést kívánó fázisok maradnak. Olyan összekötő berende zésre van ilyenkor szükség, amely rugalmasan kapcsolja össze az embert és a gr pet. ugyanakkor gyors is. áttekinthető is, könnyen kezelhető is. Azt is won ' hatnánlc. hoau a számítóműnek (displaynak) is nevezik. Az egyszerűbb változat betűk, számok, szöveges üzenetek közvetítésére alkalmas. Bonyolultabb berendezés és a számítógépre is nagyobb terhet ró a vonalas ábrát, a tónusos rajzot megjelenítő grafikus kijelző. A szövegmegjelenítő számos változatban készült a világ minden táján. Hazánkban is gyártanak már az Orion Rádió- és Villamossági Gyárban szövegkijelzőt, amelyet az MTA Automatizálási Kutató Intézete fejlesztett ki. (Lásd képünket.) Valamennyi megoldásnak közös az őse: katódsugárcsöves oszoil- luszkúa. SOKAN ÉS SOKSZOR írtak már — nem éppen elismerő szavakkal — a vállalatok bérezési gyakorlatáról, a vállalati bérpolitikáról. Az egyre erősödő kritikai hang ellenére a vállalati bérezést mindmáig alapjában véve a szigorú egyenlősdi, az - ötlettelen „megfontoltság’’ jellemzi. Elég fellapozni egy-egy kollektív szerződést: milyen lapos általánosságok, menynyire homályos fogalmazások állnak a „bérpolitika” fejezet cím alatt! S mivel a jelenség általánosítható, az emberben felmerül a kérdés: miként lehet, hogy szinte kivétel nélkül minden iparágban csaknem minden vállalatnál hasonló óvatosság tapasztalható? Miként lehet, hogy nálunk — talán á bányászat kivételével — minden iparágban közel azonos a kereseti színvonal? A Központi Statisztikai Hivatal decemberi adatai szerint az egyes iparcsoportokban elérhető átlagkeresetek között csekély különbség van. Vezet a bányászat 3054 forinttal. A többi iparág között nehéz lenne érdemleges rangsort felállítani. A hazai vegyipar, gyógyszeripar kiugró teljesítményei világviszonylatban is közismertek. Az átlagkereset: 2100 forint. A textilipar mérsékelt produktumai szintén közismertek. Az átlagkereset: 1900 forint. A cipőipar ugyan-' csak mérsékelt teljesítményéhez nem kell magyarázó kommentár. Az átlagkereset: 1870 forint. Á rendkívül nehéz körülmények között dolgozó kohászok, átlagkeresete 2300 forint. Az összehasonlíthatatlanul kedvezőbb munkafeltételeket élvező műszeripari munkások és alkalmazottak átlagkeresete 2023 forint. AZ ÖNTÖK a kohászathoz hasonló körülmények között dolgoznak. Átlagbérüket most emelik 6, illetve 8 százalékkal, mert akadt olyan öntöda. ahol a havi átlagkereset 2—300 forinttal volt alacsonyabb, mint a hido(Tüzemi szakmunkásoké Furcsa ős meglehetősen érthetetlen aránvok. Melvik az az ínarág. me Ívik - az a foglalkozás — az állami inarbap —. amelyik -Jól üzaL”J -Hu-üan lei hét a keresetek alapján | -megállapítani, hogy egy ! iparág jövedelmező-e, vagy | csak állami dotációk, szubvenciók mankójával létezik-e?. A bérrendszer az j egyenlősdire alapozó, te- ; hát' torz bérpolitika min- : dent eltakar, s az iménti ! kérdésekre naf; on nehéz, | majdnem lehetetlen vála- • szelni: A választ egyébként !— furcsa mód —s a munkások találták meg. Kár lenne tagadni, vagy nem észrevenni, hogy Magyarországon kialakult a béremelés egy sajátságos formája. A munkás otthagyja az egyenlősdi alapján bérező gyárakat és elmegy a magasabb, — s talán differenciáltabb — kereseti lehetőségeket biztosító szövetké- .zeti iparim. |yagy az agrár- területek iparági vállalkozásaiba. . MINDEZEKÉRT sokan a kötött átlágbér-gázdálko- dást hibáztatják, ami miatt az ipari vezetője eszközei, lehetőségei ebben a mérkőzésben eléggé korlátozottak: Kedvezőbb szociális juttatásokat nyújthatnak, szebb lehet az öltöző, vagy 1 fürdő, nagyobb lehet a j sportpálya, ám ezzel, úgy tűnik, nem ellensúlyozhatják például a tsz kiegészítő üzérnek magas órabéreit. S ha csak a béreket vizsgáljuk, akkor el kell jutni a furcsa felismeréshez'; érdemesebb a primitív ■ körülmények között működő tsz kiegészítő üzemben j dolgozni, mint egy mo- j dem ' gépekkel felszerelt, a j világpiacon' is számon tartott iparág korszerű gyáréiban. S úgy tűnik, a munkások egy része a bér kedvéért inkább a manufaktúrát választja, s legyint a világszínvonalra, a korszerű gépre, nehéz helyzetbe hozva műhelyeket, gyárakat, gváregységeket. (Csak zárójelben: valami hiba lehet a fluktuációs vizsgálatok körül, amelyek azt bizonygatják, hogy a kilépők legnagyobb része nem a magasabb fizetés reményében változtat munkahelyet.) Említettem már: a vál. v^zotöi b.TVr',f1' ni’ fj 'Váikod As bizonyos kötött- I Am [ fznn köb fo- -rvteirt fiion fretn { ni u ín ^ VÁ1.1 j tok a meglevő lehetőségekkel sem élnek okosan. A béregyenlősdi nem elsősorban iparágak közötti, hanem vállalatokon belüli probléma. Amikor az öntőipar már-már a termelési csőd szélére került — nem utolsósorban az alacsony bérek okozta munkaerőhiány miatt — akkor több. öntészeittel fogalkozó vállalat — saját erőből — a korábbi béremelés többszörösére szánta el magát. S EGY TOVÁBBI furcsaság: a havi átlagkeresetek 10—20 százalékát kitevő, úgynevezett mozgóbér lenne hivatott betölteni azt a differenciált anyagi ösztönzést, amiről a 80—90 százalékot kitevő alapbéreknél egyszerűen megfeledkeznek. Egyszóval: az egész iparban jellemző béregyenlősdi nem vezethető vissza valamiféle pénzhiányra, s nem is magyarázható csak a bér- gazdálkodás kötöttségeivel. Sokkal inkább kényelmességről, felesleges óvatosságról, sőt egyes esetekben hozzá nem értésről van szó. A mai bérrendszerben is rengeteg olyan lehetőség rejlik, amelyek felismerésével és kihasználásával a jelenleginél lényegesen ösztönzőbb, differenciáltabb bérezési gyakorlat valósítható meg. V. Cs. mű vizműtelep építésének első üteme. A szennyvízcsatornázásban áthúzódó feladatként befejeződik a Kilián György és a Liszt Ferenc utcának a Daróczi közig történő csatornázása. A Széchenyivárosban a 4-es és a 6-os tömbökben épül meg a hálózat. A Műkertvárosba 3 — a lakásépítő szövetkezettel kötött megállapodás értelmében — a D 2., D 3. és a C úti csatornázás, s ugyancsak az érdekeltekkel való együttműködés révén a repülőtér, a házgyár és a Műkertváros A 1-es úti 204 lakás szennyvizét elvezető csatorna első szakaszának megépítése várható. EGYES ÜZEMEK és intézmények költségére építik meg a Szolnoki úton a kenyérgyárat és a MŰM tanintézetet, valamint a kertészeti főiskolát szolgáló Bethlen körúti csatornaszakasz, s a Beruházási Vállalat irodaházának szennyvizét elvezető Villám István utcai hálózat. A csapadékvíz-elvezetés ez évre célul tűzött feladatai, közül a Ságvári Endre és a Baross utcai vezeték építése a múlt évről áthú- zódottként vár befejezésre. A Széchenyivárosban a szennyvízelvezetéssel együtt a csapadékcsatorna is a 4- es és a 6-os tömbökben épül ki, s hasonlóan a Műkertvárosban is, a D. 2. és a D 3. jelű utcában. Az említetteken kívül még a Juhász és a Kórház utcai belvízelvezetés oldódik meg az idén. Mintegy 700 ezer forintot tartalmaz a végrehajtó bizottság által jóváhagyott tervezet a nyíltárok rendszerű csapadékelvezetők karbantartására. Ebből a Kereszt, Cserép, Czigány János, Cédulaház, Szélmalom, Fürdő és a Zöldfa utcai, valamint az Izsáki úti, a máriavárosi és a műkertvárosi gyűjtőszakaszokat rendezik. Vállalati alapokból építik meg a Jókai utcai és az AFIT-szervizállomást (a | Közép utcán, a Csukásérig) kiszolgáló csapadékcsatornát. VÉGEZETÜL megemlítjük, hogy a sok évvel ezelőtt megkezdett, s a víz- gazdálkodás szempontjából oly fontos szennyvíztisztító mű építése egyelőre szünetel. Nagy költségigényű beruházásaira ugyanis nincs fedezet. P. I. A szaclális oitbosek íj szabályzata Űj „alkotmányt” kapnak a szociális otthonok és intézetek. Az 1960-ban készült első szervezeti és működési szabályzat ugyanis már sok tekintetben elavult. Áz azóta eltelt 12 évben a szociális otthonok lakóinak összetétele alaposan megváltozott: ma már a gondozott öregek mintegy 50 százaléka jövedelemmel rendelkezik: nyugdíjas, tsz-járadékos, özvegyi nyugdíjat kap stb. Korszerűbb formák honosodtak meg az ellátásban, s a korábbihoz képest átalakult a szociális otthoni kollektívák élete. Az idős emberek Szükségeiben is mind jobban előtérbe kerülnek az önigazgatás különböző módszerei. formái. Ami a tartalmi változtatásokat illeti; bizonyos. hogy egyik újdonság lesz az előbeutalási rendszer bevezetése, amit néhány helyen már sikerrel kipróbáltak. Ennek lényege, hogy az otthonok igazgatói a beutalóható rozat birtokában felkeresik és mintegy már előzetesen megismerik az általuk vezetett intézmény leendő lakóit. Egyidejűleg meg is hívják őket: nézzék meg, hova kerülnek, hogy költözéskor ne legyen számukra idegen az új környezet. A szabályozás alapvető célja, hogy az idős gondozottak minden szempontból teljes jogú állampolgároknak érezzék magukat, s hogy ügyeiket, problémáikat a soraikból alakult különféle bizottságok révén maguk intézzék, oldják meg.
