Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-03 / 28. szám
A vitaminok természetes forrásai Szervezetünk téli és kora tavaszi felvértezéséhez a vitamin tabletták mellett érdemes még sokkal fokozottabban igénybe venni a természetes vitaminforrásokat: a nyers gyümölcsöt, a zöldségféléket és a belő' ük, a vitamintartalmuk megőrzésével előállított különböző készítményeket. Közismert, hogy a citrom bőven tartalmaz C-vita- mint. 100 g citromlében átlagosan 35 mg C-vitamin van. A zöldségfélék közül azonban több is vetekszik a citrom vitamintartalmával. zőtlen tulajdonságaik miatt jóval kevesebb van belőlük, mint a jonatán-, és a goldenfákból. Viszont a jonatán és a goldenalmák sok értékes tulajdonságuk mellett, kevés C-vitamint tartalmaznak, a citroménak alig egyötödét. Ez a mennyiség is tovább csökken a téli tárolás során. Hasonló a téli körték vitaminértéke is. Ezért ezekből csaknem másfél kilót kellene naponta elfogyasztani, ha csak így kívánnánk kielégíteni a vitamin- szükségletünket. A fogyasztásukkal kapcsolatban azonban különös figyelmet érdemel az a megállapítás, hogy anyaga a karotin, ami a szervezetűnkben A-vita- minná alakul, több zöldségfélében is bőven van. A napi A-vitaminigényünk 15 dkg sült tök, ugyanennyi kelkáposzta és sóska elfogyasztásával kielégíthető. Sárgarépából jóval kevesebb szükséges, mert közismerten magas a karotin- tartalma. A D-vitamin érdekes módon sem a zöldség-, sem a gyümölcsfélékben nem mutatható ki számottevő mennyiségben. A gombában ugyanakkor any- nyi van, hogy másfél dkg csiperkegomba fedezi a gyerekek, egy deka pedig a felnőttek A paprikán kívül a karalábé is kétszer-háromszor több C-vitamint tartalmaz, mint a citrom. Hasonlóan magas a karfiol, a különböző káposztafélék és a kiválóan tárolható, nálunk mégis alig termesztett bimbóskel vitamintartalma. Ezért különösen jó hatású a nyers karalábé, akár feldarabolva. akár reszelve fogyasztjuk, és a nyers fejeskáposztából készített káposztasaláta. A sütőtök C-vitamintartalma csak valamivel marad el a citrométól. s különösen értékessé teszi, hogy megsütve sem csökken nagyobb mértékben a vitamintartalma. A burgonya C-vitaminból ugyancsak 15 mg-ot tartalmaz 100 g-ként, de mivel rendszeresen. jelentős mennyiségben fogyasztjuk, számottevő ez is. ha héjában főzik a burgonyát, és nem hámozva. A tél végi, kora tavaszi hónapokban egyre nagyobb mennyiségben piacra kerülő . — a citrommal ellentétben — a héjrészben van a C-vitamintartalom legalább kétharmada, ám sokszor éppen ezt távo- litjuk el Semmivel sem kisebb jelentőségű a zöldség és gyümölcsfélék egyéb vitamin- tartalma. A paraj, a szá- razborsó. a bab és a dió, a mogyoró, a gesztenye gazdag B- vitaminban. A-vita- mint a növények nem tartalmaznak. viszont előnapi vitaminszükségletét. Mindezek az értékek megfelelő feldolgozással „átmenthetők” a különböző gyümölcs- és zöldségkészítményekbe is. A két legnagyobb C-vitamintartal- mú gyümölcs, a feketeribiszke, aminek vitamin- tartalma közel négyszerese a citroménak, és a csipkebogyó, a vadrózsa begyűjtött termése, ami kereken hússzorta több vitamint tartalmaz, mint a citrom, szintén valamilyen forrnáSzüret — szívógéppel primőr zöldségfélék közül a sóskából és a parajból már 10—15 dkg fedezi a napi C-vitaminszükségle- tünket. Zöldpaprikából még a fele mennyiség sem kell, és a zöldhagymában, hónaposretekben is van C- vitamin. A télen is mind gyakrabban fogyasztott alma egyes fajtáinál a C-vitamintartalom megközelíti a citromét. Ilyen többek között a Téli arany* parmen, és a Boskoop fajta. Ezért is megérdemlik a helyet a kiskertekben. Nagyüzemi gyümölcsösökben ugyanis különböző, üzemi szempontból kedveÉrdekes új gépet mutatta,. ,e a nyugat-németországi Würzburg mellett egy szőlőgazdaságban. A gép külsőleg hatalmas porszívóhoz hasonlít, de nem port szív, hanem — szőlőt. Kezeléséhez négy ember szükséges. Először eltávolítja a levélzetet. Ha ez megvan, ki kell üríteni a tartályt és kezdődhet magának a szőlőnek a beszippantása. A szakemberek nagy várakozással tekintenek a sorozatgyártás elé, mert manapság a szüret a borkészítés egyik legköltségesebb fázisa — nem is beszélve arról, hogy mind nehezebb a szükséges munkaerő előteremtése. (A gépi szüretről, a szállításról és a nyitás korszerű módjáról a másik oldalon adunk áttekintést.) ban feldolgozva fogyasztható legjobban. Ilyen szempontból mindenekelőtt a legfeljebb 70 C-fokos hőkezeléssel tartósított, szűrt vagy rostos gyümölcsleveket érdemes jóval nagyobb mennyiségben fogyasztani. Ezeket folyékony gyümölcsnek is nevezik, mert gyakorlatilag olyan levek. amelyek megőrzik a gyümölcs összetételét. a vitamin- és más hasznos alkotórésztartalmát. Ezért a nyers gyümölccsel egyenértékűek, sőt még előnyösebbek is lehetnek azok fogyasztásánál, mivel gyorsabb az emésztésük. Az étvágytalansággal járó, hosszantartó, lázas betegségeknél al- kalmasak az étvágytalanság leküzdésére, elősegítik a bélműködést, és minden élelmiszernél gyorsabb energiapótlást nyújtanak. Hasonlóan kedvező hatásúak a hideg úton, legfeljebb mérsékelt hőkezelés- előállított gyümölcsszörpök, különösen a C-vi- taminban gazdag szamóca-, feketeribiszke- és csipkebogyószörp, valamint az ugyancsak nagy vitamin- tartalmú zöldségfélékből, a paradicsomból. spenótból és sárgarépából készített ivólevek. A természetes tej savas erjesztéssel kapott savanyúságok, a savanyúuborka, a különböző saláták, de különösen a savanyúkáposzta jelentős vitaminforrások, mert még a C-vitamin élettartamát is fokozza a savanyú közeg. A különböző ízek, jamok, amelyeket a konzervgyárakban légritkított térben végzett főzéssel állítanak elő, a különböző hőálló vitaminok mellett. megőrzik az eredeti C- vitamintartalom 20—35 százalékát Is. A mélvhűtéssel tartósított gyümölcs- és zöldségféléknél is legfeljebb csak a C-vitamin mennyisége csökken kisebb mértékben a tárolás alatt. Miután azonban kikerülnek a hűtővállalat körülbelül mínusz 20 C-fok hőmérsékletű hűtőkamráiból, ne tároljuk otthon hosszabb ideig, még hűtőszekrényben sem, mert. értéküket csökkentő elváltozásokat szenvednek. Komiszár Lajos
