Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-01 / 26. szám

1072. február 1, kedd 8. oldal Gépészeti szakközépiskola létesül Kiskunfélegyházán Az egész megyéből lehet jelentkezni Az 1972—73-as tanévtől új profillal gazdagodik me­gyénk középiskolai hálóza­ta. Ugyanis ez év szeptem­berétől a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gimnázium fokozatosan átalakul gépé­szeti szakközépiskolává. Az új típusú középiskola há­rom első osztállyal indul, s az első évben száz tanu­lót vesz fel. Mivel az iskola megyei beiskolázású, tájékoztatjuk a szülőket, hogy milyen tárgyakat tanulnak a kö­zépiskolában. A közismereti tárgyak a nyelvek és az ének kivéte­lével megegyeznek a gim­náziumban tanultakkal. A szakmai tantárgyak: mun­kavédelem, elektrotechni­ka, üzemgazdaságtan, mű­szaki rajz, mechanika, anyag- és gyártásismeret, szakrajz, gépelemek és gép­tan. Az elméleti órák heti óraszáma osztályonként harminc. Ezenkívül a heti szakmai gyakorlati órák száma nyolc, illetve kilenc, mely műhelygyakorlatokból és műszaki mérések gya­korlatából tevődik össze. A tanulók minden nyá­ron 2—4 hetes nyári szak­mai gyakorlaton vesznek részt. Mind az évközi, mind a tanév végi gyakor­latokat a már épülő 16 millió forintos új, korszerű tanműhelyben végzik. A gépészeti szakközépis­kolai végzettséggel betölt­hető az időelemző, időutal- ványozó, beosztott gépésze­ti előadó, beosztott metal­lográfiái előadó, újítási elő­adó, műszaki rajzoló és rajzkezelő, darabjegyzék- készltő, szerszám- és rész­letszerkesztő, szabványügyi előadó, beosztott műhely­diszpécser, beosztott határ­időző, gyártóeszköz-gazdál­kodó, kooperációs előadó, rezsigazdálkodási előadó, minőségi ellenőr, emellett középfokú szakmai kép­zettséget kapnak esztergá­lyos, marós, köszörűs, auto­mata és szerszámgép-beál- lító, fémnyomó, és gépla­katos szakmában, ahol mint szakmunkások alkalmazha­tók. Az érettségi, illetve az oklevél megszerzése után tovább tanulhatnak felső- oktatási intézményekben. Ha nem akarnak tovább ta­nulni, üzemekben helyez­kedhetnek el, ahonnan meghatározott üzemi gya­korlat után, az üzem ja­vaslatára technikusi vizs­gára jelentkezhetnek. Az új középiskola tehát az érettségi mellett közép­fokú szakmai képzést nyújt és továbbtanulásra jogosít. Jelentkezni a szokásos mó­don az általános iskolák­ban lehet. A jelentkezési laphoz előzetes orvosi vizs­gálat szükséges. Vidéki ta­nulók számára kollégiumot biztosítunk. Készülnek a vasasok szocialista brigádvezeti! Február 18—19-én rende­zik a vasas szocialista bri­gádvezetők tanácskozását a Csepel Vas- és Fémmű­vekben — jelentették be hétfőn a Vasas Szakszerve­zet Székházában tartott sajtótájékoztatón. A Vasas Szakszervezet­hez tartozó 135 vállalatnál, intézetnél és a két tröszt­nél már lezajlottak a bri­gádvezetői tanácskozások. Februárban a Vasas Szak- szervezet csaknem negyed- millió szocialista brigád­tagját és annak 15 600 ve­zetőjét 400-an képviselik. Megvitatják az iparág szo­cialista brigádmozgalmá­nak eddig elért eredmé­nyeit, a további tennivaló­kat, és felkészülnek az or­szágos tanácskozásra, aho­vá 214 küldöttet választa­nak. Harminchat mezőgazdasági nagyüzem társulása A Bácskai Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetek területi Szövetsége hétfőn délután elnökségi ülést tar­tott bajai székházában. A résztvevők többek között megtárgyalták a Bácskai Vágó- és Húsfel­dolgozó Társulás létreho­zásának előkészületeit és az ezzel kapcsolatos mun­kát. Beszámoltak az el­múlt év decemberében megalakított előkészítő bi­zottság tevékenységéről. A bizottság feladata az, hogy a körzetben levő 33 terme­lőszövetkezet és 3 állami gazdaság részvételével léte­sülő társulás munkálatait koordinálja. Decemberben továbbították a megyei ta­nácshoz a húsfeldolgozó pályázat tervezetét, kidol­gozták a társasági szerző­désszabályzatot. A terve­zetben részletesen megál­lapították a társulásban való részvétel pénzügyi feltételeit, a saját anyagi fedezet összegét és a hitel­igényt. Ez utóbbit további- tották az MNB-nek. A 134 Tájékoztatás az egészségügyi törvénytervezetről Napirendre tűzik az új jogszabályt Szocialista jogrendsze­rünk a közeljövőben nagy jelentőségű új jogszabállyal gyarapodik: befej ezéshez közelednek az új egészség- ügyi törvény előkészítő munkálatai. Mi tette szük­ségessé és időszerűvé a tör­vénytervezet kidolgozását? — kérdezte az Egészségügyi Minisztérium illetékeseitől Vágó Tibor, az MTI mun­katársa. A szakemberek válaszuk­ban emlékeztettek arra, hogy a felszabadulást köve­tően fokozatosan megindult a szocialista egészségügy alapelveire épülő egészség- ügyi jogszabályok megal­kotása. A társadalmi, gazdasági fejlődés, a korszerű tudo­mányos eredmények hasz­nosítása azonban szüksé­gessé tette a korábban megalkotott jogszabályok rendszeres felülvizsgálatát. A jelenlegi szabályozási módszer fenntartása vi­szont azzal a veszéllyel jár, hogy áttekinthetetlenné válnak a különböző jogsza­bályokban foglalt egészség- ügyi rendelkezések, s nem lenne mód a jogi szabályo­zás egységes alapelveinek megfogalmazására sem. Ez indokolja, hogy az ország- gyűlés megalkossa az új egészségügyi törvényt, amely nemcsak az egész­ségügy terén elért eddigi eredményeket foglalja majd össze, hanem tartalmazza az egészségügyre vonatko­zó alapvető rendelkezése­ket is. A felvetődött észrevéte­lek szem előtt tartásával készítette azután el az Egészségügyi és az Igaz­ságügyi Minisztérium kép­viselőiből alakult munka- bizottság a törvényterveze­tet. Az így formába öntött jogszabálytervezet össze­foglalja azokat az elvi és általános jellegű rendelke­zéseket, amelyek az állami szerveknek, a szövetkeze­teknek, a társadalmi szer­vezeteknek, más jogi sze­mélyeknek és az állampol­gároknak a lakosság egész­ségének védelmével kap­csolatos jogait és kötele­zettségeit szabályozák. A törvénytervezetet elő­reláthatólag az országgyű­lés tavaszi ülésszakán tűkik napirendre. több francia mérnök is dol­gozik bennük. A szakembe­rek gárdájának tagjai kö­zött azonban már vannak kongóiak is. A nyugati tőke jelenlé­te még inkább észlelhető a saját kórházzal is rendelke­ző Holle-i káliumgyárban, ahová — egészen a gyár területére — az óceáni ki­kötővárosból. Pointe Noire- ból két kocsiból álló kü- lönvonaton érkezünk. Az 1100 munkást foglalkoztató gyárat francia tőkések és a Világbank kölcsönéből hét esztendeje 100 millió dollárért építették. Évente 430 ezer tonna, háromféle szemcséjű káliumot állíta­nak itt elő. E mennyiség­ből a Nemzetközi Kálisó Kartell közreműködésével 420 ezer tonnát exportál­nak. Hogy hová? A tőkés szervezet ténykedése egye­lőre nehezen ellenőrizhető. A gyár igazgatója azonban már külföldi egyetemet végzett kongói, a főmérnök, s vagy tucatnyi mérnök vi­szont még francia. Tavaly­előtt mintegy 200 honfitár­suk dolgozott itt alacso­nyabb beosztásban, de az­óta csökkent a számuk. A hazájukba visszatértek he­lyet NDK-beli és kongói nak szervezett formában történő szakoktatásával is. A 86 hektárnyi területen berendezett, évente 3 mil­lió tonnás áruforgalmat le­bonyolító Pointe Noire-i ki­kötő igazgatóságában már a kongóiak vannak túlsúly­ban. Egyikük, egy körülbe­lül 25 esztendős elegáns fiatalember lelkesen tájé­koztat bennünket arról, hogy nemsokára hozzáfog­nak a kikötő területének bővítéséhez. A többi közt halfeldolgozó üzemet is lé­tesítenek rajta. A nyugati tőke tehát, bár jelen van a Kongói Népi Köztársaság gazdasági éle­tében, évről évre csökken­tik a befolyását — a szo­cialista országok egyre nö­vekvő segítségével is. Amikor brazzaville-i szállodánkból a hazánkba visszahozó repülőgéphez indulunk, a csillebérci út­törőtáborban járt leányka | ismét csak így búcsúzik tő lünk: „Szervusztok magya rok!” Szívből mondjuk neki, ! üdvözlésképpen a függet­lenségével jól sáfárkodc derék népnek is: „Szer­vusztok, kongóiak!” Tarján István (Vége) és fél millió forint ráfor­dítást igénylő húskombi­nát részletes tervei ez év­ben készülnének el, az épí­tési munkák 1972-ben kez­dődnek és a IV. ötéves terv utolsó esztendejében fejeződnének be. A számí­tások szerint 1975-ben már üzempróbákat tartanának. Ugyancsak hétfőn vitat­ták meg a KISZ járási és városi bizottságával köten­dő együttműködési megál­lapodás tervezetét, vala­mint a kukoricatermesztés­sel kapcsolatos állami gaz­dasági és termelőszövetke­zeti kooperációk helyzetét is. Részletesen szabályozza a szövetkezetek telszámotását a pénzügyminiszter rendelete A Magyar Közlöny 7. számában megjelent a pénzügyminiszter rendele­te, amely a szövetkezetek felszámolásával kapcsola­tos részletes szabályokat tartalmazza. A rendeletre azért volt szükség, mert a szövetke­zetek megalakulásának részletes jogi feltételeit a szövetkezetekről szóló 1971. évi törvény és az annak alapján kidolgozott ágazati jogszabályok, valamint az ide vonatkozó kormányren­delet már előírta, a szövet­kezetek felszámolását azon­ban — a mezőgazdasági szövetkezetek kivételével — eddig részletesen nem szabályozták. Ezt a hiányt pótolta most a rendelet, amely az ipari, a fogyasz­tási, a lakás- és a takarék­szövetkezetekre vonatkozik. A rendelet egyebek kö­zött kimondja, hogy a szö­vetkezet megszűnéséről szó­ló határozatban meg kell jelölni a felszámolás hatá­lyának kezdetét, valamint a befejezés várható idő­pontját. A szövetkezet meg­szűnésekor felszámoló bi­zottságot hoznak létre. A jogszabály kétféle fel- számolási eljárást ismer el, az egyik az úgynevezett aktív szövetkezetekre szól, a másik pedig azoknak a szövetkezeteknek a meg­szűnését szabályozza, ame­lyeknek tartozásai nagyob­bak, mint vagyonuk. Ilyen esetekben kényszerfelszá­molásra kerül sor. A rendel­kezés vegyes és hatályba- léptető előírásai többek kö­zött azokat a szabályokat tartalmazzák, amelyeket a takarék- és lakásszövetke­zetek felszámolásakor kell alkalmazni. UBORKAFA Pénteken este mutatta be a televízió Urbán Ernő színművét az Uborkafát. Az ötvenes években kelet­kezett mű felújítását a mű­sor előtt az író és a ren­dező „magyarázta”. Míg korábban a kitűnő Sarka- di-mű, A gyáva értékelé­séről vitatkoztak a tv-vál- tozat kapcsán (pl. Hámos György), most indokoltan vethetjük fel a kérdést: megérdemelte-e a televí­zió-feldolgozást Urbán Er­nő színműve? Azt hisszük, nem. TALÁLKOZÁS INDIÁVAL Most Bombaybe vezetett el minket a magyar úti­rajzfilm új része szomba­ton délután. Dokumentum­szerű hitelességgel és a ri­portfilm frisseségével is­merhettük meg a kikötőt, a piacot, egy textilgyárat, egy tejüzemet. A várost jellemző ellentétekre is fi­gyelhettünk: a rettenetes nyomornegyedtől nincs messze a tengerparti Sun and Sand szálló pompája. S a félig kivilágított parti lámpasor már az indiai— pakisztáni háború előtti pillanatokat éreztette. Sok­színű, érdekes film volt. Különösen vonzó volt a film életközelsége. BASTI LAJOS KEDVES VERSEI A műsort maga az Is­mert színművész, Básti La­jos rendezte. Az íróasztal mögött ülve vallott a vers keletkezéséről, a költők fel­adatáról. Azt hisszük, ez a rész: felesleges volt. (Mel­lesleg jegyezzük meg, hogy két verseimet pontatlanul mondott.) Talán a kettős megoldásban hallott Ady- vers, Az értől*az óceánig, Népitánc-bemutató. „középkáderek” foglalták lezte a tőkések szakembe- el. S ami szintén nem lé- reit, hogy foglalkozzanak nyegtelen: a kormány köte- az üzem kongói munkásai­sikerült legjobban. A leg­több vers kicsit emelkedet- tebb hangon, stílusban szó­lalt meg. Básti színészi mo­dorában. PERCEINK MEG VOLTAK SZÁMLÁLVA... A nagyközönségnek szánt szombat esti könnyű szó­rakozás közepes színvonalú volt. Peterdi Pál ötletei, pl. a Pótnyomozás: viccnívój úak voltak, még a színészek sem tudták mássá formálni Kállai István „minirémei’’ közül Tolnay Klári és Pécsi Sándor jelenete tetszett legjobban. De a legszelle­mesebbnek a „Szuperkri- mi”-t éreztük, melyben ki­bogozhatatlanul keveredett össze az Angyal kalandja pl. „A különleges ügyosz­tállyal”. ÖT NAP AZ ALPOK LEGHOSSZABB SZIKLAGERIN CÉN Ügy hisszük, a televízió egyik legnagyobb lehető­sége az, ha szobánkba „hozza” a világ legkülönbö­zőbb tájait. Ezen a héten Indiában, az Alpokban jár­tunk, s még a vasárnap esti Hét műsorában is lát­hattunk egy rövid film­összeállítást az NDK-ról. Kurt Diemberger filmje csodálatos volt. Nemcsak azért, mert az Alpok fenséges látványával káp­ráztatott el, hanem azért, mert a személyes élmény bravúrosságával, félelmetes pillanataival lepte meg né­zőit. A kamera ott volt a meredek sziklafalak meg­mászásakor. láttuk a vég­telen mélységet és a félel­mes magasságot. Operatőri bravúr volt. S nagy élmén v. Szekér Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom