Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
1072. február 1, kedd 8. oldal Gépészeti szakközépiskola létesül Kiskunfélegyházán Az egész megyéből lehet jelentkezni Az 1972—73-as tanévtől új profillal gazdagodik megyénk középiskolai hálózata. Ugyanis ez év szeptemberétől a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gimnázium fokozatosan átalakul gépészeti szakközépiskolává. Az új típusú középiskola három első osztállyal indul, s az első évben száz tanulót vesz fel. Mivel az iskola megyei beiskolázású, tájékoztatjuk a szülőket, hogy milyen tárgyakat tanulnak a középiskolában. A közismereti tárgyak a nyelvek és az ének kivételével megegyeznek a gimnáziumban tanultakkal. A szakmai tantárgyak: munkavédelem, elektrotechnika, üzemgazdaságtan, műszaki rajz, mechanika, anyag- és gyártásismeret, szakrajz, gépelemek és géptan. Az elméleti órák heti óraszáma osztályonként harminc. Ezenkívül a heti szakmai gyakorlati órák száma nyolc, illetve kilenc, mely műhelygyakorlatokból és műszaki mérések gyakorlatából tevődik össze. A tanulók minden nyáron 2—4 hetes nyári szakmai gyakorlaton vesznek részt. Mind az évközi, mind a tanév végi gyakorlatokat a már épülő 16 millió forintos új, korszerű tanműhelyben végzik. A gépészeti szakközépiskolai végzettséggel betölthető az időelemző, időutal- ványozó, beosztott gépészeti előadó, beosztott metallográfiái előadó, újítási előadó, műszaki rajzoló és rajzkezelő, darabjegyzék- készltő, szerszám- és részletszerkesztő, szabványügyi előadó, beosztott műhelydiszpécser, beosztott határidőző, gyártóeszköz-gazdálkodó, kooperációs előadó, rezsigazdálkodási előadó, minőségi ellenőr, emellett középfokú szakmai képzettséget kapnak esztergályos, marós, köszörűs, automata és szerszámgép-beál- lító, fémnyomó, és géplakatos szakmában, ahol mint szakmunkások alkalmazhatók. Az érettségi, illetve az oklevél megszerzése után tovább tanulhatnak felső- oktatási intézményekben. Ha nem akarnak tovább tanulni, üzemekben helyezkedhetnek el, ahonnan meghatározott üzemi gyakorlat után, az üzem javaslatára technikusi vizsgára jelentkezhetnek. Az új középiskola tehát az érettségi mellett középfokú szakmai képzést nyújt és továbbtanulásra jogosít. Jelentkezni a szokásos módon az általános iskolákban lehet. A jelentkezési laphoz előzetes orvosi vizsgálat szükséges. Vidéki tanulók számára kollégiumot biztosítunk. Készülnek a vasasok szocialista brigádvezeti! Február 18—19-én rendezik a vasas szocialista brigádvezetők tanácskozását a Csepel Vas- és Fémművekben — jelentették be hétfőn a Vasas Szakszervezet Székházában tartott sajtótájékoztatón. A Vasas Szakszervezethez tartozó 135 vállalatnál, intézetnél és a két trösztnél már lezajlottak a brigádvezetői tanácskozások. Februárban a Vasas Szak- szervezet csaknem negyed- millió szocialista brigádtagját és annak 15 600 vezetőjét 400-an képviselik. Megvitatják az iparág szocialista brigádmozgalmának eddig elért eredményeit, a további tennivalókat, és felkészülnek az országos tanácskozásra, ahová 214 küldöttet választanak. Harminchat mezőgazdasági nagyüzem társulása A Bácskai Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek területi Szövetsége hétfőn délután elnökségi ülést tartott bajai székházában. A résztvevők többek között megtárgyalták a Bácskai Vágó- és Húsfeldolgozó Társulás létrehozásának előkészületeit és az ezzel kapcsolatos munkát. Beszámoltak az elmúlt év decemberében megalakított előkészítő bizottság tevékenységéről. A bizottság feladata az, hogy a körzetben levő 33 termelőszövetkezet és 3 állami gazdaság részvételével létesülő társulás munkálatait koordinálja. Decemberben továbbították a megyei tanácshoz a húsfeldolgozó pályázat tervezetét, kidolgozták a társasági szerződésszabályzatot. A tervezetben részletesen megállapították a társulásban való részvétel pénzügyi feltételeit, a saját anyagi fedezet összegét és a hiteligényt. Ez utóbbit további- tották az MNB-nek. A 134 Tájékoztatás az egészségügyi törvénytervezetről Napirendre tűzik az új jogszabályt Szocialista jogrendszerünk a közeljövőben nagy jelentőségű új jogszabállyal gyarapodik: befej ezéshez közelednek az új egészség- ügyi törvény előkészítő munkálatai. Mi tette szükségessé és időszerűvé a törvénytervezet kidolgozását? — kérdezte az Egészségügyi Minisztérium illetékeseitől Vágó Tibor, az MTI munkatársa. A szakemberek válaszukban emlékeztettek arra, hogy a felszabadulást követően fokozatosan megindult a szocialista egészségügy alapelveire épülő egészség- ügyi jogszabályok megalkotása. A társadalmi, gazdasági fejlődés, a korszerű tudományos eredmények hasznosítása azonban szükségessé tette a korábban megalkotott jogszabályok rendszeres felülvizsgálatát. A jelenlegi szabályozási módszer fenntartása viszont azzal a veszéllyel jár, hogy áttekinthetetlenné válnak a különböző jogszabályokban foglalt egészség- ügyi rendelkezések, s nem lenne mód a jogi szabályozás egységes alapelveinek megfogalmazására sem. Ez indokolja, hogy az ország- gyűlés megalkossa az új egészségügyi törvényt, amely nemcsak az egészségügy terén elért eddigi eredményeket foglalja majd össze, hanem tartalmazza az egészségügyre vonatkozó alapvető rendelkezéseket is. A felvetődött észrevételek szem előtt tartásával készítette azután el az Egészségügyi és az Igazságügyi Minisztérium képviselőiből alakult munka- bizottság a törvénytervezetet. Az így formába öntött jogszabálytervezet összefoglalja azokat az elvi és általános jellegű rendelkezéseket, amelyek az állami szerveknek, a szövetkezeteknek, a társadalmi szervezeteknek, más jogi személyeknek és az állampolgároknak a lakosság egészségének védelmével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit szabályozák. A törvénytervezetet előreláthatólag az országgyűlés tavaszi ülésszakán tűkik napirendre. több francia mérnök is dolgozik bennük. A szakemberek gárdájának tagjai között azonban már vannak kongóiak is. A nyugati tőke jelenléte még inkább észlelhető a saját kórházzal is rendelkező Holle-i káliumgyárban, ahová — egészen a gyár területére — az óceáni kikötővárosból. Pointe Noire- ból két kocsiból álló kü- lönvonaton érkezünk. Az 1100 munkást foglalkoztató gyárat francia tőkések és a Világbank kölcsönéből hét esztendeje 100 millió dollárért építették. Évente 430 ezer tonna, háromféle szemcséjű káliumot állítanak itt elő. E mennyiségből a Nemzetközi Kálisó Kartell közreműködésével 420 ezer tonnát exportálnak. Hogy hová? A tőkés szervezet ténykedése egyelőre nehezen ellenőrizhető. A gyár igazgatója azonban már külföldi egyetemet végzett kongói, a főmérnök, s vagy tucatnyi mérnök viszont még francia. Tavalyelőtt mintegy 200 honfitársuk dolgozott itt alacsonyabb beosztásban, de azóta csökkent a számuk. A hazájukba visszatértek helyet NDK-beli és kongói nak szervezett formában történő szakoktatásával is. A 86 hektárnyi területen berendezett, évente 3 millió tonnás áruforgalmat lebonyolító Pointe Noire-i kikötő igazgatóságában már a kongóiak vannak túlsúlyban. Egyikük, egy körülbelül 25 esztendős elegáns fiatalember lelkesen tájékoztat bennünket arról, hogy nemsokára hozzáfognak a kikötő területének bővítéséhez. A többi közt halfeldolgozó üzemet is létesítenek rajta. A nyugati tőke tehát, bár jelen van a Kongói Népi Köztársaság gazdasági életében, évről évre csökkentik a befolyását — a szocialista országok egyre növekvő segítségével is. Amikor brazzaville-i szállodánkból a hazánkba visszahozó repülőgéphez indulunk, a csillebérci úttörőtáborban járt leányka | ismét csak így búcsúzik tő lünk: „Szervusztok magya rok!” Szívből mondjuk neki, ! üdvözlésképpen a függetlenségével jól sáfárkodc derék népnek is: „Szervusztok, kongóiak!” Tarján István (Vége) és fél millió forint ráfordítást igénylő húskombinát részletes tervei ez évben készülnének el, az építési munkák 1972-ben kezdődnek és a IV. ötéves terv utolsó esztendejében fejeződnének be. A számítások szerint 1975-ben már üzempróbákat tartanának. Ugyancsak hétfőn vitatták meg a KISZ járási és városi bizottságával kötendő együttműködési megállapodás tervezetét, valamint a kukoricatermesztéssel kapcsolatos állami gazdasági és termelőszövetkezeti kooperációk helyzetét is. Részletesen szabályozza a szövetkezetek telszámotását a pénzügyminiszter rendelete A Magyar Közlöny 7. számában megjelent a pénzügyminiszter rendelete, amely a szövetkezetek felszámolásával kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazza. A rendeletre azért volt szükség, mert a szövetkezetek megalakulásának részletes jogi feltételeit a szövetkezetekről szóló 1971. évi törvény és az annak alapján kidolgozott ágazati jogszabályok, valamint az ide vonatkozó kormányrendelet már előírta, a szövetkezetek felszámolását azonban — a mezőgazdasági szövetkezetek kivételével — eddig részletesen nem szabályozták. Ezt a hiányt pótolta most a rendelet, amely az ipari, a fogyasztási, a lakás- és a takarékszövetkezetekre vonatkozik. A rendelet egyebek között kimondja, hogy a szövetkezet megszűnéséről szóló határozatban meg kell jelölni a felszámolás hatályának kezdetét, valamint a befejezés várható időpontját. A szövetkezet megszűnésekor felszámoló bizottságot hoznak létre. A jogszabály kétféle fel- számolási eljárást ismer el, az egyik az úgynevezett aktív szövetkezetekre szól, a másik pedig azoknak a szövetkezeteknek a megszűnését szabályozza, amelyeknek tartozásai nagyobbak, mint vagyonuk. Ilyen esetekben kényszerfelszámolásra kerül sor. A rendelkezés vegyes és hatályba- léptető előírásai többek között azokat a szabályokat tartalmazzák, amelyeket a takarék- és lakásszövetkezetek felszámolásakor kell alkalmazni. UBORKAFA Pénteken este mutatta be a televízió Urbán Ernő színművét az Uborkafát. Az ötvenes években keletkezett mű felújítását a műsor előtt az író és a rendező „magyarázta”. Míg korábban a kitűnő Sarka- di-mű, A gyáva értékeléséről vitatkoztak a tv-vál- tozat kapcsán (pl. Hámos György), most indokoltan vethetjük fel a kérdést: megérdemelte-e a televízió-feldolgozást Urbán Ernő színműve? Azt hisszük, nem. TALÁLKOZÁS INDIÁVAL Most Bombaybe vezetett el minket a magyar útirajzfilm új része szombaton délután. Dokumentumszerű hitelességgel és a riportfilm frisseségével ismerhettük meg a kikötőt, a piacot, egy textilgyárat, egy tejüzemet. A várost jellemző ellentétekre is figyelhettünk: a rettenetes nyomornegyedtől nincs messze a tengerparti Sun and Sand szálló pompája. S a félig kivilágított parti lámpasor már az indiai— pakisztáni háború előtti pillanatokat éreztette. Sokszínű, érdekes film volt. Különösen vonzó volt a film életközelsége. BASTI LAJOS KEDVES VERSEI A műsort maga az Ismert színművész, Básti Lajos rendezte. Az íróasztal mögött ülve vallott a vers keletkezéséről, a költők feladatáról. Azt hisszük, ez a rész: felesleges volt. (Mellesleg jegyezzük meg, hogy két verseimet pontatlanul mondott.) Talán a kettős megoldásban hallott Ady- vers, Az értől*az óceánig, Népitánc-bemutató. „középkáderek” foglalták lezte a tőkések szakembe- el. S ami szintén nem lé- reit, hogy foglalkozzanak nyegtelen: a kormány köte- az üzem kongói munkásaisikerült legjobban. A legtöbb vers kicsit emelkedet- tebb hangon, stílusban szólalt meg. Básti színészi modorában. PERCEINK MEG VOLTAK SZÁMLÁLVA... A nagyközönségnek szánt szombat esti könnyű szórakozás közepes színvonalú volt. Peterdi Pál ötletei, pl. a Pótnyomozás: viccnívój úak voltak, még a színészek sem tudták mássá formálni Kállai István „minirémei’’ közül Tolnay Klári és Pécsi Sándor jelenete tetszett legjobban. De a legszellemesebbnek a „Szuperkri- mi”-t éreztük, melyben kibogozhatatlanul keveredett össze az Angyal kalandja pl. „A különleges ügyosztállyal”. ÖT NAP AZ ALPOK LEGHOSSZABB SZIKLAGERIN CÉN Ügy hisszük, a televízió egyik legnagyobb lehetősége az, ha szobánkba „hozza” a világ legkülönbözőbb tájait. Ezen a héten Indiában, az Alpokban jártunk, s még a vasárnap esti Hét műsorában is láthattunk egy rövid filmösszeállítást az NDK-ról. Kurt Diemberger filmje csodálatos volt. Nemcsak azért, mert az Alpok fenséges látványával kápráztatott el, hanem azért, mert a személyes élmény bravúrosságával, félelmetes pillanataival lepte meg nézőit. A kamera ott volt a meredek sziklafalak megmászásakor. láttuk a végtelen mélységet és a félelmes magasságot. Operatőri bravúr volt. S nagy élmén v. Szekér Endre
