Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-20 / 43. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 'Peron Bács-Kisknn megye Budapesten Képzőművészeti kiállítás a fővárosbais Régen gyűltek össze any- nyian az Emst Múzeumban, mint tegnap délután láttuk művészeti életünk több kiválóságát, a megye kulturális intézményeinek kei az ország legnagyobb megyéjében éló képzőművészek sikereiről, gondjaiA BÁCS-KISKUN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG NAPILAPJA Utolsó szakaszban a szövetkezetek zárszámadása A ma véget érő héten lényegében befejeződtek a megye mezőgazdasági és halászati szövetkezeteiben a mérlegbeszámoló, a küldött- és helyenként a vezetőségválasztó közgyűlések. Eddig kétszáznegyvenkét termelőközösségben zárták le az évet. Február utolsó hetére csupán a pir- tői Béke, a kunszentmik- lósi Bösztöri, a dunapataji és a kéleshalmi Petőfi Tsz halasztotta az 1971-es évi gazdálkodást elemző közgyűlést Nincsenek még végleges megyei adatok a mezőgazdasági és halászati szövetkezetek 1971-es tevékenységének pontos értékelésére. Annyi bizonyos, hogy a legtöbb közösségben az 1970-es zárszámadásénál valamivel kedvezőbb a helyzet. Tavaly sikerült pótolni az 1970-ben felhasznált tartalékokat, pénzügyi alapokat. A termelés növekedése ellenére a jövedelmek eléggé mértéktartóak. Az új közterhek, jövedelemszabályzók életbe léptetése, g a termelési költségek növekedése kihatott a keresetek alakulására. A bácskai körzetben például az idén nincs mérleg-, illetve alaphiányos gazdaság, de néhány szövetkezetben a tervezetthez képest 90 százalékos részesedéshez jutott a tagság, annak ellenére, hogy a növénytermesztés hozama átlagosan 15—20 százalékkal haladta meg az 1970-es esztendeit. Rohamosan nőtt tavaly a sertéstenyésztés ás hizlalás eredménye. A Bácskában például a körzet szövetkezetei a közösből és a háztájiból 70 ezer vágósertést adtak közfogyasztásra. Többet, mint bármikor. A megye homokhátság! körzeteiben viszont néhány gazdaság mérleg-, illetve alaohiányos lett A veszteségek részben az aszálykárokkal, a szőlőt, s gyümölcsöst ért természeti csapásokkal magyarázhatók. Egy-két helyen a túlságosan is nagyvonalú gazdálkodás vezette a mélypontra sí közösséget, vagy azért kerültek a jelenlegi helyzetbe, mert a korábbi években, az akkor érvényes közgazdasági szabályozók alapján megkezdett beruházásaik nem hozták meg a kívánt eredményt Biztató jelenség, hogy a tsz-, vagy szövetkezeti tagságot mennyire foglalkoztatja a közösség gazdálkodása. Szinte minden zárszámadáson sok százan jelentek meg, hogy megés véleményt nyilvánítsanak. A közgyűléseken megválasztott kongresszusi küldöttek bőséges útrava- lót kaptak. A legtöbb szövetkezetben az ipari és mezőgazdasági nyugdíjak, a társadalombiztosítási szolgáltatások egyensúlyba hozatalát tették szóvá és az idősebbekről való gondoskodás újabb módozatainak keresésére hívták fel a figyelmet. A zárszámadáskor döntött a tagság arról is, hogy elfogadja-e a szövetkezetek kölcsönös támogatási alapja megteremtésére tett javaslatot. Az eddig megtartott közgyűléseken hasznos kezdeményezésnek tekintették és jóváhagyták a tsz-gazdák ezt a társulási formát. K. A. Katanics Sándor megnyitja a tárlatot, a Ma! képzőművészet Bács-Kiskun megyében című kiállítás megnyitására. A közönség soraiban ott A jovfire késsülnek A termelés! adatik saladig sokatmondóén jelzik egy-egy üzem fejlődését 'A Pamutnyomóipari Vállalat kiskunhalasi gyáregységében 1971-ben 4700 toe>- na fonalat csévéltek, ss idén ezt 184 .tonnával toldják meg. Szén túl a jövőben jelentős szerephez jut az özem a fianeHszövés- bew. Erre is megtették m előkészületeket Még a múlt év BapteabcréMtt Özembe helyeztek eggr taa- saővődét amelyben köröné műszakban képeűk a szövőnőket Azért • nagy sietség, mert rövidese» tí~ készGl az új szövőssamek. A gyáregységben — aladL nagy gondoi fordítanak a szakmunkásképzésre — jelenleg 25 ipari tanúié van, és újabb SS fiatalt kívánnak felvenni az idén. Ezenkívül Keeelről 100 mun- kásnőt toboroznak, akiket autóbuszokkal szállítanak majd naponta Szegedre, hogy az ottani szövőgyárban megtanulják a szakmát Közlekedésükről természetesen akkor is hasonlóképpen gondoskodnak majd, amikor a halasi üzemben kabatotaidé)" ■friftönaitaft; vezetőit, a fővárosban élő egykori kecskeméti, bajai, halasi lakosokat Vízi Ottó, a Műcsarnok osztályvezetője köszöntötte a vendégeket — köztük dr. Romány Pált, a megyei pártbizottság első titkárát, Buda Gábort, a Miniszter- tanács tanácsi hivatalának helyettes vezetőjét, Madarász Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét, Reile Gézát, Kecskemét tanácselnökét, majd felkérte Katanics Sándo% a tárlat megnyitására. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára méltatta a Bács-Kiskun megye Budapesten akció jelentőségét és röviden tájékoztatta a megjelentéről, kulturális törekvései^ rőL A Nagymező utca S-as számú épületben levő kiál-; lítási intézmény belső, nagyobb termeiben 35 művésa mintegy száz alkotását helyezték el a rendezők, Marcii Andorné és Sümegé György. A fővárosban újabb műveikkel most bemutatkozó művészek több» sége jelenleg is Bács-Kiskun megyében dolgozik, vagy itt született, de helyei kaptak a kecskeméti művésztelepet rendszerese» felkereső szobrászok, festők, grafikusok is. A tárlak tot március 10-ig tekinth®» tik meg az érdeklődők. H. HL »nwtw« elsőéves fpari tanuló a aséváliés fado- saáayával ismerkedik. ßSääätäi, SfiiíájSL JÖisáíöeŐíSl BIZALOM ÉS LEHETŐSÉG ff Írom érvei ezelőtt a Idszlófalvi Űj Tavasz Ten- ” melőszövetkezetnek 900 ezer forintra volt szüksége. Gépeket akartak vásárolni. Bankkölcsönre nem volt lehetőség. Gondolt egyet a termelőszövetkezet re- zetősége, összehívta a tagságot és vázolta a helyzetei. A gazdák megértették, hogy közös érdek a gépvá- sáriás, szinte percek alatt összeadták a pénzt, Akkoriban erről sokat beszéltek más gazdaságodban, s a módszer terjedni kezdett. Azóta a megye szármos termelőszövetkezetében működik a házi takaród pénztár. A több éves gyakorlat alapján a lászlófat- vi Üj Tavasz Termelőszövetkezetben foglalták előszói1 rendszerbe a tagok áltál a közösnek adott kölcsönök feltételeit a Homokhátsági Termelőszövetkezetek To- rüleU Szövetsége szakembereinek közreműködésével. f étrehozt&k a tagok támogatási alapját, ame'lp- “ nek eél ja hasznosítani a szövetkezeti tagság kihasználatlan pénzeszközeit, a tagság és a szövetkezéé között az anyagi javák áramlását szervezett keretbe foglalni, a háztáji és a közös gazdaság termelésének elősegítése érdekében. Külön intéző bizottságot hoztak létre, amelynek feladata a tagok szabad pénzeszközei* nek összegyűjtése, a bank számára történő befizetése^ a betétkihelyezés alapelveinek kidolgozása, a kölcsönigények elbírálása, & titkosság szavatolása, a käme»-, láb megállapítása, általában az adminisztráció megszep- vesét», a működés összes feltételeinek megteremtés». A népgazdaság ét a társadalom szempontjából egyaránt figyelemre méltó & kezdeményezés. Bővülnek általa a termelőszövetkezetek fejlesztési forrásai. A termelést olyan összegekkel segítik, amelyek egyébként kihasználatlanul maradnának, felentösége még ennél is nagyobb, hiszen ‘nőve'S! <S a tagok közvetlen érdekeltségét a szövetkezetek működésében. Természetesen ehhez az is kell, hogy a tagság bízzon a vezetőségben, a mozgalomban. Végül pedig olyan anyagi helyzetben legyenek a gazdák, hogy könnyűszerrel tudjanak nélkülözni jelentősebb, pénzösszegeket. Magától értetődik, hogy mindez csak önké-iües eíla- pon történhet. A kölcsönzés demokratizmusát jelzi, hogy betétet bármely összegben, bármikor be lehet fizetni határozott, vagy határozatlan időre. A tagok 'támogatási alapjának létrehozásáról és működésének szabályairól a közgyűlés dönt. Egyre több közős gazdaságban teremtődnek meg ni “ lehetőségek a lászlófalvi kezdeményezés követétxS'Kov éf/lgm.g« innlnllrmmi a iÁmjíruil 1ST fi DVH. évf. 43o szám 1972. február 2®, VASÁRNAP a Arat 1 forint A tetcmöbalSj, ssSasU s es&v&BSkett ki^ssäk.
