Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

2. oldal 1972. február 29, rMlratf Magyar—NSZK gazdasági tárgyalások A Magyar Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya kö­zött megkötött hosszú lejá­ratú megállapodás alapján február 21-én Bonnban ve­gyesbizottsági tárgyalások kezdődnek a két ország árucsereforgalmának és gazdasági együttműködésé­nek kérdéseiről. (MTI) Elhalasztják Pompidou látogatását A bányászvezetők elfogadták a javaslatokat LONDON (MTI) Maratoni hosszúságú, 15 órás tárgyalások és újabb engedmények kiharcolása után szombaton, hajnali 1.00 órakor az angol bá­nyászvezetők elfogadták a Wilberforce-bizottság aján­Megkésett eskütétel Az Andreotti-kormány hivatalba lépésének mind­járt első napját botrány jellemezte. Carlo Donat- Cattin, az új kormány munkaügyi és népjóléti minisztere ugyanis, az első jelentésekkel ellentétben, nem jelent meg a pénteki hivatalos eskütételen és nem tette le a hivatali es­küt. A példa nélkül álló ese­tet lázas tanácskozások és magyarázkodások követ­ték: Donat-Cattin, aki a kereszténydemokrata párt balszárnyának egyik leg­ismertebb képviselője, a párt szakszervezeti körei­nek vezetője — bár előző­leg hozzájárult ahhoz, hogy tárcát vállal And­reotti kormányában — a kormány végleges összeté­telét túlságosan jobbolda­linak találta és megváltoz­tatta elhatározását. A ta­nácskozások után végül Andreotti miniszterelnök­nek sikerült maradásra bírni a' minisztert egy négyszemközti megbeszé­léssel és a sajtónak is el­juttatott nyilatkozattal, amelyben kifejtette, meny­nyire fontosnak és lénye­gesnek tartja, hogy a párt balszárnya is képviselve legyen „választási kormá­nyában”. így szombaton délelőtt Andreotti jelenlé­tében pótlólag letette a hi­vatali esküt a köztársasági elnök előtt. Az ügyet a sajtóban többnyire gúnyos-humoros hangvételű kommentárok kísérték, nem kétséges azonban, hogy ez az eset is rávilágít Andreotti egy- párti kabinetjének konzer­vatív összetételére és a kormányalakítást kísérő belső vitákra, megosztott­ságra. Az éSlamcsíny oka: a kőolaj Velasco Ibarra megbuk- -tetott ecuadori elnök Bue­nos Airesben kijelentette, hogy azok a katonák, akik négy nappal ezelőtt hata­lomra kerültek „nem nagy szellemek és szeretnék Pe­rut másolni”. Hozzátette: „Ezek (a perui katonák) meglehetősen jól végzik dolgukat.” Ecuadorban a legnagyobb a munkanélküliség a latin­amerikai országok között; a munkaképes lakosság 40 százaléka nem dolgozhat —jelentette ki az ex-el­nök. Az államcsínnyel hata­lomra jutott új ecuadori katonai kormányt pénteken Peru is elismerte. A dél­amerikai sajtó többsége vá­rakozó álláspontot foglal el. Általános vélemény, hogy az államcsíny fő oka a kő­olajkincs felhasználásával kapcsolatos politikai nézet- különbség volt (Prensa La­tina) lásait. A kormány közvetí­tő bizottságának engedmé­nyei súlyos csapást mér­nek Heath-ék bérstratégiá­jára. A szakszervezet szer­dáig megszavaztatja klub­jaikban, szervezeteikben a bányászokat, és a hét vé­gére már végleg rendeződ­het a hathetes bányász­sztrájk ügye. Addig a kor­mány további áramtakaré­kossági intézkedéseket tesz, szerdától kezdve még szigo­rúbbakat is az eddigieknél. A válság miatt Pompidou francia államelnök szom­batra — vasárnapra terv­bevett kétnapos látogatását lemondták; a látogatásra később kerül sor. Miután pénteken Wil­berforce-ék közölték aján­latukat; azonnal összeült a bányászszakszervezet A daccai érsek a Vatikánban VATIKÁNVÁROS .(MTI) VI. Pál pápa szombaton magánkihallgatáson fogadta azt a katolikus egyházi kül­döttséget, amely a daccai érsek vezetésével a Bangla Desh Népi Köztársaságból érkezett a Vatikánba. Megfigyelők szerint a magánkihallgatás ténye a Bangla Desh Népi Köztár­saság vatikáni elismerésé­nek irányába mutat. Te// „bűnös volt” A kairói állambíztonsági bíróság előtt szombaton be­ismerte tettét az á négy pa­lesztin fiatalember, akiket Vaszfi Teli jordániai mi­niszterelnök meggyilkolásá­val vádolnák. A vádlottak hangoztatták, hogy Vaszfi Teli „bűnös volt, s ők csak végrehajtották, amit száz­ezer arab óhajtott”. A tárgyalást vasárnap délelőttre napolták eL végrehajtó bizottsága. A tagok többsége további en­gedményeket akart; úgy látták, hogy az ajánlati túl messze van eredeti követe­léseiktől. Délután a taxi­flotta szállította a bizott­ságot a munkaügyi mi­nisztériumba, ahol Carr munkaügyi miniszter kü- lön-külön termet nyitta­tott nekik és a széntanács ugyancsak meghívott veze­tőinek. Közben a Downing street 10-ben drámai kabinetülés kezdődött és este 9.00 óra­kor a taxik oszlopban haj­tottak át a miniszterelnök­ségre a bányászvezetőkkel és a munkaadókkal. Heath miniszterelnök és Carr mi­niszter egy órán át kapa­citálta a bányászokat a feltételek elfogadására. A miniszterelnökségen ez­után újabb tárgyalási me­net kezdődött és egy óra elteltével a bányászvezetők közölték, hogy elfogadásra ajánlják tagságuknak a Wilberforce-bizottság mó­dosított javaslatait. Az újabb engedmények között pótszabadság, az ün­nepi műszakokra járó pré­mium emelése szerepel, készpénz már nem. Wil- berforce-ék azonban körül­belül 17 százalékos bér­emelést ajánlottak — két­szer annyit, mint amennyit a kormány nem hivatalo­san eltűr az államosított iparban. A legrosszabbul fizetett külszíni munkáso­kat is jobban fogják bé­rezni. Az SZKP üzenete MOSZKVA (MTI) Az SZKP Központi Bi­zottsága üzenetben üdvö­zölte az Egyesült Államok Kommunista Pártjának New Yorkban ülésező XX. országos kongresszusát, A szovjet emberek mélysége­sen tisztelik az amerikai kommunistáknak, az ország demokratikus erőinek a vietnami agressziós háború elleni küzdelmét, a közel- keleti helyzetnek a Bizton­sági Tanács 1967. évi hatá­rozata alapján történő po­litikai rendezéséért, a nem­zetközi biztonság megszi­lárdításáért. a különböző társadalmi rendszerű or­szágok közötti békés egy­más mellett élésért és kap­csolataik fejlesztéséért ví­vott harcát.,. Az Egyesült Államok Kommunista Párt­jának az amerikai—szovjet kapcsolatok megjavítása, a két nép közötti barátság- fejlesztése érdekében ki­fejtett tevékenysége a szov­jet emberek körében nagy­fokú megértésre és támo­gatásra talál — hangzik egyebek között az üzenet. India hajlandó tárgyalni Pakisztánnal ÜJ-DELHI (MTI) Az indiai kormány szom­baton hivatalosan bejelen­tette, hogy „bármely idő­pontban. bármely szinten és minden előfeltétel nél­kül” hajlandó közvetlen béketárgyalásokat folytatni Pakisztánnal az indiai szubkontinens „tartós bé­kéjének és stabilitásának” biztosítása céljából. A közlemény szerint az indiai konnány erről feb­ruár I4-én levélben tájé­koztatta Kurt Waldheimet, a világszervezet főtitkárát. Üzenetében az indokínai kormány annak a meggyőző­désének ad kifejezést, hogy India és Pakisztán között a lehető legrövidebb időn belül helyre kell és hely­re lehet állítani a békét. Az üzenetet továbbították a Biztonsági Tanács tag­jaihoz. Konferencia Írországban DUBLIN (MTI) Az ír Köztársaság fővá­rosában. Dublinban meg­kezdődött az uralmon levő párt — a Fianna Fail 42. évi konferenciája. Munká­jában a helyi pártszerve­zetek csaknem ötezer kül­Harminc ország Bangla Desh-ért Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, szombaton magá­hoz kérette azon 30 ország képviselőit, amelyek beje­lentették, hogy hajlandók anyagi támogatást nyújta­ni Bangla Desh gazdasági életének újjászervezéséhez. A megbeszélésen az ENSZ­főtitkár hangoztatta, hogy Bangla Desh-nek szüksége van minden támogatásra. Az ENSZ-főtitkár közlése szerint a segélyszállítmá­nyok eljuttatását nehezítik az ország közlekedési vi­szonyai. dötte vesz részt. A dele­gátusok elé terjesztett fő napirendi pont a londoni és a belfasti hatóságok el­nyomó politikája következ­tében előállott rendkívüli feszült észak-írországi hely­zet. Mint a konferencia na­pirendjéből kitűnik, a he­lyi pártszervezetek számos olyan határozati javaslatot terjesztettek elő. amelyek felszólítják a dublini kor­mányt, hogy fokozza az ír területek egyesítésére irá­nyuló törekvéseit, továbbá: amíg az angol csapatokat nem vonják ki Észak-íror- szágból, szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat Nagy-Britanniával és fo­kozza az Ulstert megszáll­va tartó brit csapatok bűn­cselekedeteit leleplező kam­pányt (TASZSZ) A Tízek: statisztika kérdőjelekkel Nagy-Britannia, Norvé­gia, Dánia és Írország ja­nuár végén aláírta csatla­kozását a Közös Piachoz, — ezzel a nyugat-európai .integrációs szervezet tíz tagúvá vált. 1958 óta, mióta az úgynevezett római szer­ződés létrehozta a Közös Piacot, a szervezetnek ösz- szesen 6 teljes jogú tag­állama volt: az NSZK, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Lu­xemburg. Tizenkét eszten­dő alatt a Közös Piac meg­valósított gazdasági célki­tűzései közül a leglényege­sebbek: 1. Eltörölték az ipari áruk belső forgalmá­ban az egyes országok kö­zötti vámkorlátokat. 2. A külvilág — azaz harmadik országok — irányába foly­tatott kereskedelemben kö­zös külső vámszintet hatá­roztak meg. 3. Közös mező- gazdasági árrendszert hoz­tak létre. „Külkereskedelmi hasalom” Ennyiből is világos, hogy 12 év alatt a Közös Piac megkülönböztető jellegű, diszkriminációs alakulattá vált, s ez sérti a kívülálló országok kereskedelmi ér­dekéit. Ugyanakkor az említett intézkedések, párosulva az 1958—1970 közötti gazda­sági konjunktúrával, igen előkelő helyet biztosítottak a hattagú Közös Piacnak a világgazdaságban. Az egész nemzetközi kereskedelmi forgalomban a Közös Piac több mint 30 százalékkal részesedett, s ezzel az el­sőrendű „külkereskedelmi hatalommá” vált A Közös Piac lett a világ második legnagyobb fogyasztói pia­ca és harmadik acél- és elektromos áram termelője. A Hatok Tízekké válása és mindenekelőtt a ma is jelentékeny gazdasági erőt képviselő Nagy-Britannia csatlakozása tovább növeli a Közös Piac súlyát a vi­lággazdaságban. Az új helyzetben a Tízek együt­tes lakossága meghaladja a 257 milliót és a bruttó tár­sadalmi össztermék meg­közelíti a 700 milliárd dol­lárt évenként. Ez azt je­lenti, hogy az Egyesült Ál­lamok után elvben a Közös Piac lenne a világ második legnagyobb gazdasági ha­talma. Ugyanakkor megnőj vekszik részesedése a nem­zetközi külkereskedelem­ben is (mintegy 8 százalék­kal), s ebben a vonatkozás­ban megerősíti első helyét. (Ezeknek az adatoknak az értékelésénél azonban hangsúlyozni kell, hogy a Közös Piac országait az előrehaladott gazdasági in­tegráció ellenére jelentős érdek- és nézetkülönbségek választják el egymástól! Az említett, imponáló számok ezért továbbra sem változ­tatnak azon a tényen, hogy gazdasági erő szempontjá­ból az Egyesült Államok továbbra is első helyen áll, majd a Szovjetunió, Japán és Nyugat-Németország kö­vetkezik. Változnak az erüviszonyok Az említett korlátokkal együtt a Közös Piac kibő­vítésével rendkívül erőtel­jes gazdasági komplexum jött létre Nyugat-Európá- ban, amelynek hatásával tényszerűen minden ország gazdaságpolitikájának szá­molnia kell. A Közös Piac kibővítése természetszerűen megvál­toztatja annak a belső gaz­dasági erőviszonyait. A bruttó társadalmi összter­méket tekintve az NSZK továbbra is a Közös Piac első hatalma marad, a má­sodik helyet azonban Fran­ciaországtól Nagy-Britan­nia veszi át, Olaszország pedig a negyedik helyre szorul. (Ebben a vonatko­zásban gazdaságpolitikailag is a Tízek belső fejlődésé­nek egyik legérdekesebb kérdése, hogy nem alakul-e ki egy sajátos gazdasági szövetség a kibővített pia­con belül Anglia és Fran­ciaország között — az NSZK-val szemben.) Lényegesen megváltoz­nak a kibővítés következ­tében a piac tagállamainak külkereskedelmi erőviszo­nyai is. Eddig a teljes Kö­zös Piac belső kereskedel­mi forgalmából körülbelül 31 százalékot az NSZK bonyolított le, 21 százalék jutott Franciaországra és 35 százalék a három Bene- lux-államra. A fennmara­dó 13 százalék volt Olasz­ország részesedése. A je­lenlegi helyzetben termé­szetesen nem lehet szám­szerű jóslatokba bocsátkoz­ni. Miután azonban Nagy- Britannia egymaga az egész világkereskedelem 7 száza­lékát bonyolítja le. nyil­vánvaló, hogy a kibővített Közös Piacon belüli for­galomban részesedése meg fogja közelíteni a rendkí­vül erős Benelux és nyu­gatnémet arányokat. Megváltozik a Közös Pi­ac harmadik országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatainak képe is. Je­lenleg a hat ország teljes külkereskedelmi forgalmá­nak körülbelül 45 százalé­kát bonyolítja le a maga belső piacán és 55 száza­lék jut kívülálló országok­ra. A belépés után — ugyancsak szakértői becs­lések szerint — a Tízek teljes külkereskedelmi for­galmának mintegy 60 szá­zaléka a kibővített európai Közös Piacon belül fog le­zajlani. Ez még csak a kezdet A valóság ezt a statisz­tikai képet nyilvánvalóan korrigálja majd. Teljesen nyílt kérdés például, hogy miképpen hat a Tízek termelési eredmé­nyeire a Nyugat-Európá- ban jelenleg tapasztalható gazdasági stagnálás, vagy a helyzet esetleges további romlása. Éppen így: telje­sen megoldatlan, hogy az Egyesült Államok és a Tí­zek. valamint Japán és a Tízek között várható kül­kereskedelmi ellentétek milyen tényleges részese­dési arányokat hoznak lét­re az egész világkereske­delemben. Végül, de nem utolsó­sorban : figyelembe kell venni azt is, hogy a csat­lakozás jogi aktusával a Közös Piac kibővítésének folyamata nem befejező­dött — hanem csak elkez­dődött! A szerződések 1973. január elsején lépnek élet­be. 1973. április elsején hajtják végre az első 20 százalékos vámcsökkentést az ipari áruk forgalmában a korábbi hatok és a csat­lakozó négy ország között. Ez a folyamat 1977. július 1-ig tart, ekkor szűnik még teljesen minden ipari vám­korlátozás a Tízek piacán belül. Ezzel párhuzamosan zajlik le a mezőgazdasági árak kiegyenlítése, vala­mint a kívülálló országok­kal szembeni közös külső vámtételek meghatározása is. Az utóbbinak elvben 1977. július 1-re, az előb­binek 1977. december 31-re kell „elkészülnie”. A bevezetőben említett statisztikai számításokat te­hát több mint öt év múlva lehet csak szembesíteni a valósággal. — ic —*

Next

/
Oldalképek
Tartalom