Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-12 / 36. szám

1972. február 12, szombat 3. oldal Jövőre készen áll Mintegy fél esztendeje dolgoznak a Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelő­ipari Vállalat munkásai Kecskeméten, a hunyadi- városi általános iskola épít­kezésén. A tervek 1973-ra Ígérik a művelődési intéz­mény átadását, amely 12 tanteremmel várja majd az északi városrész diák­jait. A szellem gyarapodá­sát szolgáló tanulóhclyisá- gek mellé a szokottnál na­gyobb területű tornaterem Is épül. Képünk az épít­kezést mutatja, február el­ső hetében. (Pásztor Zoltán felvétele) Hasznosak a szakmai tapasztalatcserék Tanácskozás a bel- és külföldi tanulmányutakról Népfront-nagygyűlések »«a rr I . ■ ■ I rr | ■ jövő heti időrendje Az élelmiszer-gazdaság fejlődése, szakosodása, az új technológiai eljárások elterjedésének szükségessé­ge mindinkább sürgeti az információk áramlásának gyorsítását. Ezt segítik elő a különféle bel- és külföl­di tapasztalatcserék, utazá­sok is. i v: Up « jFjr­f r ' ' .. ' m I s # # ip'&w*:*; ... a***­Pffv I ^ Tekintettel a téma fon­tosságára, pénteken tanács­kozást tartottak Kecske­méten. A megbeszélésen részt vettek a városi ta­nácsok, a járási hivatalok, az élelmiszer-gazdasággal foglalkozó intézmények, a termelőszövetkezeti terü­leti szövetségek képviselői. Dr. Glied Károly, a me­gyei tanács elnökhelyette­se megnyitójában rámuta­tott: — A tanulmányutak szervezésekor a megye adottságaiból kell kiindul­nunk, s természetesen nem hagyhatók figyelmen kívül legfontosabb célkitűzése­ink. Nálunk fontos a zöld­ségtermesztés, a szőlő- és gyümölcstermesztés továb­bi korszerűsítése. Az állat­tenyésztő telepek gépesíté­se a korszerűbb, termelé­kenyebb fajták megisme­rése és tenyésztésbe voná­sa. Sok a tennivalónk a takarmánytermesztésben, az öntözésben. Elsősorban tehát e célokat kell szol­gálniuk a tanulmányutak­nak, tapasztalatcseréknek. A megnyitót követően Komjáthy Lajos, a MÉM információs központ szak- tanácsadási osztályának helyettes vezetője tartott beszámolót az eddigi szak­mai utakról, a további el­képzelésekről és tervekről. Horváth Attila, az IBUSZ mezőgazdasági irodájának vezetője az utak gyakorla­ti lebonyolítását ismertet­te. A vitában felszólalók be­számoltak az eddigi ta­pasztalatokról. Általában elismerőleg nyilatkoztak a szakmai tapasztalatcserék megszervezéséről, ugyanak­kor néhány tennivalóra is felhívták a figyelmet A tanácskozás Sándor Imrénének, a kecskeméti IBUSZ Utazási Iroda ve­zetőjének a zárszavával ért véget. Szeszmentes italok Bár nevéről nem tűnik ki, a Szeszipari Vállalat az üdítőital-ellátásban is részt vállal. Az igények figyelembevételével a sztár üdítőkből — tonik, narancs és citrom — idén 55 millió palackot tölte­nek meg, a tavalyi 32 mil­lióval szemben, Coca-Colá- ból pedig 60 millió üveg­gel gyártanak, több mint kétszeresét az elmúlt évi­nek. Növekszik a kereslet az alacsony alkoholtartal­mú italok iránt is. Ennek megfelelően az idei 15 szá­zalékos termelésnövekedés több mint egyharmadát a vermuthfélék alkotják. Több ital új formájú üve­geikben kerül a boltokba, így a harmincas években népszerűvé vált korsóalakú palackban Hubertus. Az üzemegészségügy az SZMT elnökségi ülése előtt A dolgozók egészségvé­delme jegyében zajlott le az SZMT elnökségének teg­napi ülése, amelyen részt vett dr. Rajz György, a SZOT Társadalombiztosítá­si Főigazgatóságának főor­vosa is. Az első napirendi pont keretében a megye üzemegészségügyi helyzetét vitatták meg. Az erről szó­ló beszámoló adatai szerint az utóbbi egy év alatt 30- ról 40-re emelkedett az üzemi orvosok száma. A szakszervezeti bizott­ságok különösen a beteg­ségeket, baleseteket meg­előző munkából vették ki részüket. Nem kis érdeme­ik vannak abban, hogy 1971-ben a beteglétszám 9,4 a táppénzes napok száma 9,3 százalékkal csökkent az 1970. évihez viszonyítva. Az előterjesztés azonban azt is megállapította, hogy az üzemegészségügyre — amely igen szerteágazó fel­adat — a jövőben még na­gyobb gondot kell fordíta­ni. Helytelennek ítélte meg az elnökség, hogy az üze­mi orvosok rendelési ide­jük nagy részében csak re- eeptírással foglalkoznak, mert a legtöbb esetben a betegek megvizsgálására, a munkahelyi körülmények ellenőrzésére már csak ke­vés idejük jut. örvendetes viszont, hogy a negyedik ötéves terv időszakában 117 órával növelik az üzemor­vosi rendelési órák számát Ezután az elnökség a munkahelyi testnevelés ta­pasztalatairól tárgyalt. Megállapította, hogy az üze­mek vezetői, sőt a dolgozók egy része is idegenkedik még a munkahelyi torná­tól. Ahol viszont bevezet­ték már a testnevelésnek ezt a formáját — mint pél­dául a kecskeméti magne­tofongyárban —, ott ma­guk a dolgozók érzik, meny­nyire felfrissíti őket, s fo­kozza munkakedvüket. Az elnökség ütemtervet foga­dott el a munkahelyi test­nevelés üzemekben való bevezetésére. Végül az SZMT elnöksé­ge tájékoztatót hallgatott meg a megyében folyó be­ruházásokról. A jelentés több példát sorolt fel, kü­lönösen az egészségügyi és szociális létesítmények be­fejezésének elhúzódásáról. Ezek közé tartozik a kis­kunhalasi városi kórház — amely a tervezéstől az át­adásig 10 esztendőt vesz igénybe —, valamint a kiskőrösi új rendelőintézet építése, b egy sor üzemi egészségügyi és szociális beruházás kivitelezése. N. O. Százéves a hazai műemlékvédelem Jubileumi évéhez érke­zett a magyar műemlékvé­delem: száz éve, 1872. áp­rilis 4-én alakult meg a magyarországi műemlékek ideiglenes bizottsága, amely először vetette fel tudomá­nyosan a műemlékek ápo­lásának, régi épületeink védelmének szükségessé­gét. A centenáriumról az Akadémián áprilisban ün­nepi ülésen emlékeznek meg, s a jubileumi meg­emlékezések Székesfehér­várott. a város fennállá­sának ezredik évfordulójá­hoz csatlakozva folytatód­nak. A százéves múlt elis­meréseként az UNESCO nemzetközi műemlékvédel­mi szervezete is nálunk tartja ülését, amelyre több mint 300 külföldi vendég érkezik a világ minden tá­járól. Ezzel egy időben a Budapesti Történeti Mú­zeumban kiállítást láthat­nak az érdeklődők a te­kintélyes múlt legjelentő­sebb, legjellemzőbb epizód­jaiból. A február 13—20-a kö­zötti héten a következő helyeken, illetve időpon­tokban tartják meg a Ha­zafias Népfront helyi bi­zottságait újjáválasztó nagygyűléseket: Február 13-án: Ágasegy­háza, 9 órakor, művelődési ház; Fülöpháza, 14 órakor, művelődési ház. Február 14-én: Dunaegy- háza, 18 órakor, művelő­dési ház; Dunatetétlen, 19 órakor, művelődési ház; Felsőcsábor, (tanyai bizott­ság), 18 órakor, általános iskola; Foktő, 17 órakor, művelődési ház; Jászszent- lászló, 17 órakor, műve­lődési ház; Kunszentmik- lós, 15 órakor, műve­lődési ház; Miklósiéi ep (tanyai bizottság), 16 óra­kor, általános iskola; La- josmizse, 15 órakor, műve­lődési ház; Zsana, 14 óra­kor, művelődési ház. Február 15-én: Bátya, 15 órakor, művelődési ház; Dávod, 18 órakor, művelő­dési ház; Csátalja 18 óra­kor, művelődési ház; Ja- kabszállás, 17 órakor, mű­velődési ház; Kunbaracs, 14 órakor, művelődési ház; öregcsertő, 10 órakor, pártszékház. Február 16-án: Bácsal­más 18 órakor, művelődési ház; Dunavecse, 18 órakor, művelődési ház; Csengőd, 16 órakor, művelődési ház; Hercegszántó, 18 órakor, művelődési ház; Katymár, 18 órakor, művelődési ház; Ladánybene, 16 órakor, művelődési ház. Február 17-én: Bács­szőllős, 14 órakor, műve­lődési ház; Csikéria, 14 órakor, művelődési ház; Harta, 9 órakor, művelő­dési ház; Kaskan fyú, 15 órakor, művelődési ház; Kecel 18 órakor, művelő­dési ház; Orgovány, 15 órakor, művelődési ház; Tabdi, 9 órakor, művelő­dési ház; Tázlár, 9 órakor, művelődési ház; Városföld, 14 órakor, Á. G. kultúrház; Csólyospálos, 14 órától, művelődési ház; Érsekcsa- nád, 15 órakor, pártszék­ház. Február 18-án: Akasztó, 17 órakor, tűzoltó klub; Bátmonostor, 18 órakor, mozi; Kisfái (tanyai bi­zottság), 16 órakor, általá­nos iskola; Kunbaja, 18 órakor, művelődési ház; Szeretnie, 18 órakor, mozi; Tompa, 17 órakor, mozi. Február 19-én: Bocsa, 16 órakor, tanácsháza; Pá- hi, 19 órakor, tűzoltó klub. „Vöröskereszt,J brigád a tiszakécskei VEGYÉPSZER-ben Felhívás a járás ipari üzemeihez A már meglevő 34 bri­gád mellé, amely Tisza- kécskén a Vegyipari Építő és Szerelő Vállalat gyár­egységében a szocialista cím elnyeréséért verseng, e héten újabb kollektíva ala­kult A forgácsoló műhely kilenc dolgozója brigád­alakításkor úgy határozott, hogy a szocialista munka­verseny általános pontjai­hoz újabbakat is fűz. Így helyet kapott a most ala­kult és a „Vöröskereszt” nevet felvett brigád fel- ajnálásai között a véradás­ban való részvétel, illetve az akciók megszervezése, az idősebbek érdekében vég­zendő társadalmi munka és a védnökség állami gondo­zott gyermekek felett. Már a brigád létrejötté­nek első perceiben elhatá­rozás született, hogy vállal­ják négy állami gondozott kisgyermek nyaraitatását. A megalakulást kimondó brigádgyűlésen egyébként felhívást fogadtak el, a kecskeméti járás valameny- nyi ipari üzemének dolgo­zóihoz címezve, az alábbi szöveggel: „Mi, a VEGYÉPSZER tiszakécskei gyáregységé­nek most alakult „Vörös- kereszt” brigádjának tag­ja, felhívjuk a kecskeméti járás ipari üzemeinek dol­gozóit, hogy a Vöröskereszt humanista eszméinek szel­lemében alakítsanak pél­dánk nyomán szocialista címért küzdő, „Vöröske­reszt” brigádokat. Egyút­tal versenyre hívjuk ki az ezután brigádokba tömörü­lő „névrokonainkat”. Cseh liéláné brigádvezető Az új „Vöröskereszt” bri­gád tagjai érdeklődéssel és lelkes bizalommal várják a versenytársak mielőbbi je­lentkezését, s a minél na­gyobb számban való csat­lakozást a szép és önzet­len akcióhoz. J. T. A telekpolitika módosításáról határozott a Kecskeméti Városi Tanács V. B. A telekellátás helyzeté­ről, problémáiról, vala­mint a peremszéli telepü­lések lehetőségeiről szóló tájékoztató jelentéssel szé­les körű érdeklődésre szá­mot tartó téma került teg­nap Kecskeméten a váro­si tanács végrehajtó bi­zottsága elé. Nem keve­sebbről van ugyanis szó, mint hogy a megyeszék­hely családiház-építésre al­kalmas telekellátása egyre nagyobb nehézségekbe üt­közik. Ezzel egyidejűleg mind több gondot vet fel az építésre alkalmas terü­leteknek a város szerkeze­tébe való egészséges beil­leszkedése is. Kecskemét negyedik öt­éves lakásépítési tervfel­adatainak teljesítéséhez — a város nyolc különböző pontján — hiánytalanul rendelkezésre áll a több­szintes beépítéshez szüksé­ges terület Megközelítően sem ilyen kedvező viszont a családi házak céljára al­kalmas telekellátottság, ami miatt immár évek óta burjánzík az engedély nél­küli építkezés. Éppen en­nek a helyzetnek a tart­hatatlansága vezette a ta­nácsi vezetést a felisme­résre: szükség van a telek- politika eddig alkalmazott irányelveinek módosításá­ra. A földszintes beépítésre alkalmas telkek hiányá­nak felszámolására és az engedély nélküli építkezé­sek megakadályozására fontos döntéseket hozott a végrehajtó bizottság. Az egyik ilyen határozat, hogy sürgősen meg kell terem­teni a telekosztás feltéte­leit azokon a területeken, amelyekre már van rész­letes rendezési terv, illetve ahol a tervek jól beilleszt­hetők a város szerkezeté­be. Az olyan területek köze­lében pedig, ahol az el­múlt években a legna­gyobb volt az engedély nél­küli építkezés, úgynevezett laza rendezési terv készí­tésére utasította építési- közlekedési szakosztályát a végrehajtó bizottság. E ter­vek az adott területen egyelőre csupán az utcák nyomvonalát jelölik meg olyan telekmérettel, amely később lehetővé teszi a te­lek további parcellázását. Az ezzel összefüggő továb­bi döntések között az en­gedély nélküli építkezőkkel szembeni fellépés megszi­gorításáról is határozatot hozott a vb. E közérdekű témára a későbbiekben részleteiben is visszatérünk. A városi tanács végre­hajtó bizottsága ülésének további részében néhány bejelentést hagyott jóvá. e. l

Next

/
Oldalképek
Tartalom