Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-06 / 4. szám
Kör interjú — kutatókkal Tudományos intézetok 1972-ben Január első teljes hetében még föltétlenül megilleti az új esztendő rangja az 1972-es évet. A tudományos intézeteket újabb elképzelések ösztönzik a további munkára, a kutatókat pedig a megvalósítás ambicionálja. Van, aki külföldi ösztöndíjas tanulmányait és tájékozódását folytatja, mint a Párizsban tartózkodó dr. Ili Márton kandidátus, a Csillagvizsgáló Intézet bajai obszervatóriumának igazgatója; dr. Maár András, a Kertészeti Egyetem kecskeméti karának tanszékvezető főiskolai tanára a kandidátusi értekezésének rövidesen bekövetkező megvédésére készül, az alig egy éve sikeresen doktorált- Rékási József, a bácsalmási gimnázium igazgatóhelyettese pedig a legközelebbi tudományos elismerést meghozó publikációit alapozza meg madártani és emésztésbiológiai témáiban. Amennyire eltérő munkahelyen, területen — ideértve a természet-, az orvos-, a humán- és társadalomtudományokat is —, s a különböző tudományos fokozatok várományosaiként dolgoznak a Bács- Kiskunban élő kutatók, legalább annyira azono.s cél mozgatja az erőket: egy vagy több téglával szilárdítani a világ megbízható megismerésének előretolt bástyáit. Az eredményeket reprezentálja egyebek között a Baján történő mes- terségeshold-követés nemzetközi visszhangja, a szőlőn, a paradicsom, vagy a' búza és rozs keresztezéséből származó triticale nemesítésének sikeressége, illetve az a tény, amikor egy angol nyelvű ornitológiái szakfolyóirat tartalomjegyzékében a szerzők lakóhelyei így követik egymást: Varsó, Tokió, Bácsalmás ... Ez alkalommal a megye kutatóállomásainak elismert központjában, Kecskeméten tájékozódtunk arról, hogy miképpen fejlesztik tovább munkájukat az intézetek. Az elmúlt hónapokban mindenütt befejeződött a leltározás — a szó valódi és átvitt értelmében is. Az álló. és fogyóeszközök '' ’ mőrzése mellett számba v ; a tavalyi évre kitűz, x célok teljesítését. A mérlegek olyan képet mutatnak, hogy kivétel nélkül létrejött a továbblépés alapja. Visszatértek az általános év végi szabadságaikról a szakemberek, tudományos vezetők — kezdődhet a munka, ami néhol folytatást, másutt épp minőségi változást jelent; Itt egy kísérleti időszakot összesíte- nek, ott a középtávú időszak előre elkészített ütemezésének megfelelően módszeresen továbbfejlesztik a tevékenységet. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézeten belül szervezeti változás következik be. DR. SZEGEDI SÁNDOR a Mathiász-telep vezetője így nyilatkozik: — A három homoki telep — Katonatelep, Mik- lóstelep és Lakitelek — egy állomássá szerveződve, kecskeméti központtal folytatja a munkát. Az intézkedéstől a gazdálkodás egységesítése révén hatékonyabb tevékenységet várunk, hiszen a nagy számú kvalifikált szakembernek módja lesz a szakosodásra. A negyedik ötéves terv által kijelölt feladatok közül különösen a fajtakutatás kerül előtérbe. Hangsúlyozottan foglalkozunk a pe- ronoszpóra-rezisztens fajták előállításával, amelyek egyrészt a házikerti, hétvé- giház-tulajdonosok igényeit elégítik ki, de újabb távlatokat nyitnak a nagyüzemi termesztésben is. A korai érést, íz-zamat anyagokat, szállíthatóságot, tetszetősséget tekintve hétezer peronoszpóra-rezisz- tens hibridből tudunk ma mór értékes csemegeszőlőfajtákat kiválogatni. Tavaly huszonkettőt emeltünk ki, s ezeknek a részletesebb elemzése lesz a legnagyobb feladatunk. Ügynevezett vinifikációs laboratóriumot hozunk lére, ahol a kis tételű borokat kezelve és tanulmányozva a végterméken keresztül vonunk le követ- keztetéseekt a fajták technológiai értékére. Tanulmányozzuk a szőlő öntözéses termesztésének lehetőségeit. A szolgáltatási tevékenységen belül pedig a talajvizsgálatok és levélanalízisek alapján korszerű talajerő-utánpótlási, műtrágyázási szaktanácsokat adunk a gazdaságoknak. DR. KISS ÁRPÁD, a kecskeméti központú Zöldségtermesztési Kutató Intézet Igazgatóhelyettese: — Az intézet átszervezése óta mi már a második esztendőt kezdtük meg január 1-vel. Az elsőrendűen fontos paradicsom, a fűszer- paprika és uborka, illetve tojásnövény és görögdiny- nye mellett kibővül a ne- mesítési, agrotechnikai kutatómunkánk a paradicsompaprikával, illetve a konzerv- és a hűtőipar érdeklődésére számottartó csemegekukoricával. Az 1972-es program legfontosabb célkitűzése, hogy a tudomány eszközeivel segítsünk a zöldségtermesztési gondokon, amelyek tavaly az árakban is megnyilvánultak. A jobb agrotechnikával a gazdálkodás költségei csökkennek; a bő termő, betegség-ellenálló fajták nemesítésével a nagyobb hozamokhoz, a növényvédelmi módszerek kidolgozásával pedig a biztonságosabb termesztéshez járulhatunk hozzá. Létkérdés a gépi aratás meghonosítása is, hiszen a mező- gazdaságban mind kevesebb a kézi munkaerő. Az intézet adja a gépi betakarításra alkalmas paradicsom-, fűszerpaprika-, uborka- és csemegekukorica-fajtákat, amelyeket üzemi méretű kísérleteknek vetünk alá az idén. A legnagyobb szabású próba a paradicsomra, illetve a különféle rendszerű, főleg amerikai típusú szedőberendezésekre vár a Kecs- kemét-Szikrai Állami Gazdaság területén. A tájproblémákkal, főleg a vetésváltás kérdéseivel foglalkozó növénytermesztési osztályunk ugyanakkor 12 évig tartó kísérletsorozatot fejezett be tavaly, most értékelik az eredményeket, amelyeket közreadnak a homokterületek gazdaságainak. DR. KOZMA FERENC, a Meteorológiai Intézet kecskeméti agrometeorológiai obszervatóriumának tudományos főmunkatársa mondja, aki nemrég tért vissza öt hétig tartó bécsi ösztöndíjas útjáról: — Együtt dolgozunk — közös területről lévén szó — az ausztriai hidrometeo- rológusokkal a Fertő-tó hő- és vízháztartásának vizsgálatában. *•- munkát. annak az ENSZ-program- nak a keretében végezzük, amely az állóvizek, víztározók párolgásával, csapadékvizeivel foglalkozik. Az osztrák meteorológiai szolgálatnál a módszereket, műveleteket egységesítettük. és az adatcserét szerveztük meg. Itt, helyben mind a két előbbi intézetnek segítünk különböző elemzésekkel. Katonatelep számára az új fajták öntözéséhez szükséges, megfe- . lelő vízmennyiséget állapítjuk meg, illetve az egyes paradicsombetegségek és az időjáráselemek közti összefüggéseket vizsgáljuk. DR. SZODFRIDT ISTVÁN, az Erdészeti Tudományos Intézet Duna—Tisza közi Kísérleti Állomásának vezetője: — Három éve tartó öntözési vizsgálatsorozat fejeződik be a kecskemét-mé- heslaposi és a kunadacsi csemetekertekben, s az esztendő végére számot adunk az eredményekről. Folyamatban marad viszont a korszerűsített fenyőcsemete termesztési technológia kidolgozása. Tavaly. elkészült a kétmunkahengeres vibrációs ollónk is, s így a korábbi kézi fűrész helyett nyíróolló választja el a fiatalosokban a fácskákat a tövektől. Most azt kell kidolgozni, hogy a tisztítás során a berendezést vontató bolgár kistraktor maga mögé juttassa a fácskákat. A gépi technológiai sor befejező mozzanatai — a kötegelés és a kivontatás — ugyanis már megoldott dolog. A művelés gépesítése terén a homoki erdősítésekkel összefüggő különböző talajelőkészítési kísérleteket indítunk. A fiatal fenyvesekben és nyájasokban a műtrágyázás hatását vizsgáljuk. Tavasszal Baján 20 hektáros területen nyár- jast telepítünk, amivel a nyárfahálózati kísérleteink veszik kezdetüket. A távlati tervezésekhez szolgáltat majd alapot az a táblázat, amelyet a feketedió-állo- mányról készítünk el. A kártevők elleni védekezés pedig a szúfélék biológiájának vizsgálatára összpontosul az idén. Közben felkészülünk 1973-ra is, amikor előreláthatóan két FAO-rendezvénybe kapcsolódunk be, amelyeknek a termőhely-hasznosítás lesz a témája. Halász Ferenc AZ ŰRKUTATÁS SZAKEMBEREI MESSZEMENŐEN FELHASZNÁLTÁK AZOKAT A KEDVEZŐ LEHETŐSÉGEKET, AMELYET A FÖLD ÉS A MARS RITKÁN ELŐFORDULÓ NAGY EGYÜTTÁLLÁSAI NYÚJTANAK: EGY AMERIKAI ÉS KÉT SZOVJET RAKÉTA MÜSZERTARTÁLYAI TEVÉKENYKEDNEK A MARS TÉRSÉGÉBEN. MOST ELSŐ ALKALOMMAL KERÜLT SOR ARRA, HOGY MESTERSÉGES HOLDAKAT TELEPÍTENEK MARS KÖRÜLI PÁLYÁRA, ILLETŐLEG, HOGY KUTATÓRENDSZERT ÉPSÉGBEN SZÁLLÍTSANAK LE BOLYGÖ- TESTVÉRÜNK FELSZÍNÉRE. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította: Halász FerentJ Ifi lenzet a Mars felderítésében Az amerikai Mariner— 9, valamint a szovjet Mars—2 és —3 egyaránt Mars kprüli pályára tért. A Mars—3 azonban december 2-án kutató automatát küldött a bolygó felszínére, amely ott — épségben — leszállt. Ezzel megvalósult a lágy leszállás a naprendszer második idegen bolygóján, a Venus után a Marson is. A Mars—2 és —3 felhasználásával folyó kutatások igen érdekesek, annak ellenére, hogy röviddel a lágy leszállás után váratlanul megszakadtak a felszínről továbbított képjelek. A bolygó körül keringő két mesterséges hold pályája ugyanis jelentősen különbözik. A Mars—2 keringési ideje mintegy 12 óra, a Mars— 3 viszont 11 nap alatt tesz meg egy fordulatot. A pályák ilyen erősen eltérő voila lehetőséget ad arra, hogy például részletesen elemezzék a Mars és a napszél kölcsönhatását, azáltal, hogy azonos időpillanatokban a bolygótól jelentősen különböző távolságokban mérik a napszél adatait. Ez különben szovjet— francia együttműködés keretében folyó munka, amelynek során francia gyártmányú műszerek is felhasználásra kerültek. A Mars—3 erősen megnyúlt pályaalakjának egyik oka az, hogy az ebből az egységből útnak indított leszálló rekesz nem volt felszerelve nagy teljesítményű rádióadóval és irányító tükörantennával. Célszerűbbnek látszott az a megoldás, hogy a felszíni egység jelzéseit a pályán maradt, s a Földdel való összeköttetésre alkalmas rádiótechnikai rendszerrel amúgy is felszerelt egység biztosítsa. Ahhoz, hogy az átjátszás során a felszínen felvett adatok a keringő adóhoz, s onnan a Földre folyamatosan eljuthassanak, szükség volt arra, hogy az átjátszó hold egész idő alatt kapcsolatot tarthasson a felszíni egységgel, akkor is, amikor a Mars nincs a földi központ látóterében. Ezt a legegyszerűbben úgy lehetett megoldani, hogy az átjátszó holdat rendkívül megnyúlt, ezáltal igen hosszú keringésidejű pályára állítják. Ez a megoldás hasonlít a földi gyakorlatban már jól bevált Molnyija—1 típusú hírközlő holdaknál alkalmazottakhoz. Különös érdekessége a most folyó kísérleteknek, hogy a Mars térségében végrehajtott valamennyi manőver — a bolygó körüli pályára állás, valamint a leszállás — autonóm rendszerek segítségével, vagyis a földi irányítóközpont részvétele nélkül ment végbe. A korábbiakban, a Venushoz érkező, és árrá leszálló szovjet Venera „menetből”, vagyis mesterséges holdpálya közbe, iktatása nélkül hajtottta végre a leszállást. Most viszont ilyen pálya köz- beiktatásával került sor, a Marsra történő leszállásra. Az új módszer általánosan alkalmazható, mind a Hold, mind a bolygók esetében, s éppen ezért a felszín elérésének ez a technikája új. perspektivikus lehetőségek forrása a bolygókutatásban. Sinka József A számítógép-korszak időszámítása A technika története úgy tartja számon, hogy számítógépek már a középkorban működtek, legalábbis a fogaskerék feltalálása óta. Majd pedig az önműködő sakkozó berendezést említik, mint a számítógép ősét. Ezek azonban legfeljebb összeadó masinák voltak, vagy — mint például az önműködő zenegépek — állandó programmal működtek. Igaz, volt „memóriájuk” is, rendszerint egy fahenger, szögekkel kiverve, s ezek húrolcat pengettek, vagy lengő fémnyelvet pendítettek meg, avagy sakkfigurákat mozgattak. A mai korszerű elektronikus számítógépek megalkotói között több magyar tudós szerepel, fizikusok és matematikusok. Ha egy olyan találmányról szólunk, amely kézdi meghatározni korunk tudományos-technikai fejlődését, hadd emlékezzünk meg többek között Név.mann Jánosról, aki a számítógépek és automaták elméleti kérdéseivel foglalkozott élete utolsó 12 évében; őt tekinthetjük a mai rendszerű elektronikus számítógépek tudományos felfedezőjének. Neumann János a pennsylvaniai egyetemen (Egyesült Államok) dolgozott, itt építették meg a második világháború alatt, az E NIAC elnevezésű elektronikus számítógépet, amely nagy teljesítményű volt a maga idejében, tízjegyű számokkal dolgozott és csak úgy „falta” azokat: másodpercenként ötezret adott össze, vagy 350-et szorzott meg egymással. Ehhez sok elektroncsövet és áramköri egységet kellett működtetni. Minden további feladatot újabb elektroncsövek százaival, ezreivel oldhattak csak meg. A részeredményeket az elektroncsövek bekapcsolásával tárolták: és megint elektroncsövek léptek működésbe, amikor a gép kezelői — a számítás menete szerint — a megfelelő dugaszokat a kav- csolótáhlán a helyükre illesztették. Minden számítási funkciót elektroncsövek végeztek. A technikai nehézségek — a kézi kezes lés lassúsága mellett — ebből adódtak. Meg kellett tehát oldani — a kézi kezelés gépesíj tését, — o gép energiaigényének csökkentését. Nemcsak az VSA-ban, hanem például Angliában és a Szovjetunióban is készültek elektronikus számítógépek. 1950-ben épül meg a Szovjetunióban r Kijev elnevezésű gép, 1953- ban építették meg Lebe- gyev akadémikus irányításával a BESZM, majd Bazlevszkij mérnök tervei alapján a Sztrela számítógépeket, az Ural gépcsaládot, továbbá a Pagoda és a Krir.ztáll különleges rendeltetésű gépeket alkották meg. Mindezeknek a géneknek felépítése, áramköreire ek elrendezése és működése új, nagy lehetőségeket tárt fel a néven belül az információ feldolgozás,"' ban. A „számítógép-korszaki megkezdődött. i ? : F. 1
