Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-06 / 4. szám
Szőlőnemesftök otthona A Szí _éti és Borászati Kutató Intézet homoki telepeinek — o szervezeti változás után is — a negyedik ötéves tervbe illeszkedő témák adják a fő feladatot. A hatékonyságot növelő, nagyobb specializáció lehetőségével Miklóstelepen továbbra is a borszőlők nemesítésével foglalkoznak, Lakiteleken az új fajtákat szaporítják és laboratóriumközpontot hoznak létre. Katonatelepen pedig a csemegeszőlő-fajtákat nemesítik, ezek agrotechnikai és technológiai igényeit kutatják. Az utóbbi helyen épp a különféle kezeléseknek alávetett fajták kromoszómaszám-elléréseit vizsgálják. A szőlő öntözéses termesztésének kísérleteihez — 5 fajta vizsgálatával — ugyanúgy méréseket végez a Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium, ahogy az intézet épületének szomszédságában folyó paradicsomne- inesítési munkákat is segítik. Tavasszal „vetik be” a képen látható talajhőmérsékletet regisztráló íróműszereket, amelyeknek a beállítását és ellenőrzését végzi dr. Kozma Ferenc tudományos főmunkatárs. (Tóth Sándor felvételei) Országosan felelősek A paradicsomnemesnes- nek és agrotechnikai kutatásnak országosan is a Zöldségtermesztési Kutató Intézet a programvezetője. A témafelelősi szerepkör nem zárul be az elméleti kérdések vizsgálatával. A rendelkezésre álló eszközökkel a feldolgozás tökéletesítését is elősegíti az intézet. Bontovits Lajosné vegyészlaboráns a Beckman DU-típusú spektralfotomé- terrel azoknak a sűrítményeknek a minőségi értékelését végzi, amelyeket a Kecskeméti Konzervgyár ll-es telepén a paradicsom- borításhoz használ fel a .Vállalat. Csemeték — fóliában 1972. január 6. Russian landing on Mars Szemléltető ábra Sinka József csillagász — mellékletünkben közölt — Írásához: a Mars—3 leszállási helye a bolygó déli szélesség 45., a nyugati hosszúság 159. fokán. Egy korszerűsített technológia kidolgozásával régi gond száműzésén fáradozik az Erdészeti Tudományos Intézet Duna—Tisza közi Kísérleti Állomása. Az időjárási tényezőkre kényes nevelés, a körülményes és kockázatos előállítás miatt ugyanis igen változatos eredménnyel jár annak a 230 millió fenyőcsemetének az előteremtése, amire az országnak évente szüksége van. Az utóbbi időszakban is a hiány és a fölösleg végletei váltották egymást. Az egyenletes ellátáshoz az eddiginél belterjesebb technológia szükséges. A magvetésről történő neveléssel, hídegágyas módszerrel az eddigi mennyiségnek többszöröséhez, hektáronként 10 —15 millió csemetéhez is hozzájutnak. Ilyen eljárásnál még a vetés évében, ősszel alkalmazhatjuk az úgynevezett fóliatekercses módszert, amely hektáronként 6—7 millió csemete „kiiskolázását” teszi lehetővé — az eddigi 1—1,5 millióval szemben. Felvételünk dr. Papp László tudományos főmunkatársat, a hidegágyas vetés módszerének kidolgozóját mutatja be, miközben az egyik to- vábbnevelési mód eredményességét, a fóliatekercsbe göngyölt csemeték méreteit ellenőrzi. Szakemberek nevelői A hazai számítástechnikai program megvalósulása a berendezések megléte mellett feltételezi a hozzáértő szakembergárdát. A képzést szolgálja a Kecskeméti Műszaki Főiskolán a kis teljesítményű, NDK-ból származó Cellatron típusú, valamint a képen megörökített újabb, a középmezőnyhöz tartozó TPA magyar gyártmányú elektro• nikus számítógép. Akik segítenek
