Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-05 / 3. szám
4. oldal 1972. január 5., merd» Nélkülözhetetlen segítőtárs A gépeik egyre inkább kiszorítják a lófogatokat a mezőgazdaságból. Ez persze nem jelenti, hogy teljesen feleslegessé válnak, sőt. Az ember régi segítőtársára még hosszú ideig szükség lesz. Ez a véleménye Deák Istvánnak, a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet elnökének is. — ötezer-kétszáz holdas gazdaságunkban 37 lófogatot tudunk egész évben foglalkoztatni. A hagyományos telepítésű szőlőkben a nyitástól a takarásig szinte minden munkát lovaik segítségével végzünk. A zöldségesekben a kapálásokat szintén az „ő közreműködésükkel” oldjuk meg. A belső talkarmány- szállítást öt fogat végzi. Két fogat állandó ügyeletet tart a tanyavilágban, gyors segítségadásra. Egyes időszakokban más járművel nem közelíthetők meg a tanyák és ilyenkor nem egyszer életet mentünk a lovakkal. A számítások szerint egy fogat teljes napi költsége 200 forint körül van, vagyis évente 72—75 ezer forintba kerül. A gazdaság vezetői határozottan állítják, hogy 8 kilométeren belüli szállításoknál gazdaságosabb a lófogat, mint a gépi erejű szállítóeszköz. A lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet tagságának mintegy 40 százaléka lakik a tanyákon. A lófogatokra legalább addig szükség lesz, míg a tanyavilág meg nem szűnik. Újjászületoben A tanyás gazdaságokban a jelenlegi lóállományt tartani akarják, sőt több szövetkezetben tenyésztési munka is folyik. A Duna menti vidékeken, a szak- szövetkezetekben a lóállománynak főként az igavonás szempontjából van jelentősége, a Homokhátságon viszont néhány gazdaságban foglalkoznak a sportlótenyésztéssel is. Az állomány nagyrészt magyar félvér. A megye déli ' részén a bácskai körzetben a nonius fajta terjedt el. A sportlótenyésztés a jelek szerint újjászületőben van. A kiskunfélegyházi Egyesült Lenin—Rákóczi Tennelőszövetkezet 1971- ben másfél millió forint jövedelemre tett szert a lovak értékesítéséből. Nemrég Angliába szállítottak hat félvért, darabonként 60 ezer forintért. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet ló- tenyésztése nemzetközi hírű. A tenyésztést Abonyi Imre vezeti, aki mint ismeretes, több fogatversenyen ért el kiváló eredményeket Utánpótlás A lovaglás mindinkább j hobbyvá válik egyes nyugati országokban. A hét végi kikapcsolódásnak egyre terjedő formája. Ez egyúttal növeli az érdeklődést a jóhírű magyar sportlovak iránt. Exportra történő eladásból a megye termelőszövetkezeteinek 1971-ben több mint 8 millió forint bevétele volt A jelenlegi állomány te- nyészcéloknak megfelel, kettős hasznosításra alkalmas, vágj'is igás és sportcélokra egyaránt. Az állomány utánpótlására az Országos Lótenyésztési Felügyelőség bajai területi ki- rendeltsége minden év tavaszán az igényekhez igazodva 30—35 fedeztető állomásra helyezi ki a méneket Harminc üzemben Ha a statisztikát nézzük, az utóbbi években folyamatosan csökkent a megye lóállománya. 1966-ban 34 ezer volt, 1971-ben már csak 26 és fél ezer. A tanyavilágban, a mezőgazdasági nagyüzemekben szükséges fenntartani egy bizonyos létszámú fogatot. Sem a gépesítés, sem az útviszonyok nem indokolják a további csökkentést A sportlótenyésztés pedig várhatóan tovább fejlődik. Az utóbbi években mintegy harminc mezőgazdasági nagyüzemben céltudatos tenyésztői munka folyik, ami egyúttal azt is jelenti, hogy mind többen felismerik: a lóállomány túlzott csökkentése mérhetetlen károkat okozhat. Még csak annyit, hogy a fogatok az idegenforgalomban is segítenek. Bugacon tavasztól őszig sok ezer külföldi és hazai turistát cipeltek, szórakozást nyújtva a természet szépségei iránt áhítozóknak. K. S. * * FOGALMAK - FÓKUSZBAN Gazdasági növekedés A világszerte használt fogalom, a gazdasági növekedés nem más, mint a hosszú távú bővített újratermelés. Ha ily gyorsan summázhattuk a lényeget, aligha bonyolult dologról van szó. A gazdasági növekedés azonban minden ország fejlődésének legbonyolultabb folyamata. Mérce, hosszú távra Egy, vagy néhány esztendő nem szolgáltat reális alapot a növekedés mértékére. A gazdasági növekedést tartós folyamatként hosszú távon lehet — helyes — értékelni. Mércéje a társadalmi össztermék és a nemzeti jövedelem mennyiségének emelkedése, de szemléletesebb, ha az egy főre jutó nemzeti jövedelem bővülésén mérjük. Utóbbinál maradva: hazánkban az egy főre jutó nemzeti jövedelem megközelíti a 800 dollárt, ami nemzetközi méretekben a közepes fejlettségű országok között jelöli ki helyünket. A gazdasági növekedés üteme Magyarország esetében gyorsuló: 1950— 1958 között évi átlagban 4,6, 1959—1967 között 5,7, de 1965—1970 között már 6,4 százalékkal nőtt az egy főre jutó nemzeti jövedelem. Ami a felszabadulás előtti többszöröse, mert akkor ez a mutató hosszú évek átlagában 1,5 százalék volt. Jogos kérdés: egyáltalán miért fontos a gazdasági növekedés mérése, számontartása? A gazdasági növekedés hozza létre azokat az anyagi alapokat, amelyek a társadalom minden más tevékenységének szükségszerű — elengedhetetlen — forrásai. Mércéje a szocializmus és a kapitalizmus közötti gazdasági versenynek, ugyanakkor megmutatja az egy-egy országon belül követett gazdaságpolitika helyességét és gyengeségeit, ezzel döntő tényeket szolgáltat a további gazdaságfejlesztési koncepciók kimunkálásához ruházás), a munkaiolyama- tokban felhasznált termelési eszközökben elért megtakarítás. Ezek a szűkebb érteleimben vett alkotóelemek. A gazdasági növekedésben ugyanakkor szerepet játszanak más tényezők is. így a termelő felhalmozás és az állóalapok hatékonysága. a népgazdaság szerkezetváltozásai, a tudományos kutatás, az oktatás (a munkaerő kvalifikáltsága), a földrajzi és a társadalmi környezet. E két utóbbinál maradva: a földrajzi környezet szerepe fontos — hazánkban például a kibányászott szén átlagosan 3400 kalóriás, a szénbányászat vezető országaiban 6000, de elsősorban adottság, amely nem automatizmusként működik. Ami pedig a társadalmi környezet jelentőségét illeti: a szocialista országokban a gazdasági növekedés egyenletesebb, fejlődésvonala kisebb törésekkel tarkított, mint a tőkés államoké, hogy csak egyetlen jellemzőt emeljünk ki a társadalmi környezetből származó, s idevágó sok közül. Szilárd alapokon A hosszú távú bővített újratermelésben — mint leírtuk — nagy szerepe van a foglalkoztatottságnak, s a nemzeti jövedelem felosztásának. Szilárdak-e hazánk esetében a gazdasági növekedés ilyesfajta tényezői? Magyarországon a foglalkoztatás magas fokú, megfelel a fejlett ipari országokban elértnek. 1950 és 1970 között a nemzeti jövedelem növekedésének 20 százaléka a foglalkoztatás, 80 százaléka a termelékenység emelkedéséből származott. Az említett időszakban ugyanis az aktív keresők száma csupán 870 ezer fővel nőtt, ám ezen belül jelentős átrétegeződés ment végbe, a kevésbé termelékeny ágazatokból a termelékenyebb területekre áramlott a munkaerő. Ami pedig a nemzeti jövedelem felosztását illeti: 1945 előtt a felhalmozás mindössze hat-hét százalékra rúgott. A felszabadulás után 18 és 30 százalék közötti értékeket találni, míg a legutóbbi években a felhalmozás és fogyasztás aránya stabilizálódott, a felhalmozás 22—24 százalékos részesedésével. A negyedik ötéves terv lényegében hasonló megoszlást tart kívánatosnak: a felhalmozást 23J—25 százalék között rögzíti. Szilárd alapokon nyugszanak tehát a gazdaságfejlesztési tervek, kiegyensúlyozott, tervszerű gazdasági növekedésre nyílik lehetőség. S hogy érzékeljük értelmét mindennek, váltsuk át forintra az elmondottakat. Összehasonlítható árak alapján számítva 1960-ban 153 milliárd forint volt a nemzeti jövedelem, s ebből a lakosság anyagi fogyasztása 114 milliárdot emésztett fel. 1970-ben a nemzeti jövedelem 260 milliárdra rúgott, s ebből a lakosság már 178 milliárdot fordíthatott anyagi fogyasztása fedezésére, azaz 64 milli- árddal többet, mint tíz esztendeje. Mert a hosszú távú bővített újratermelés értelme és célja nem más, mint az életszínvonal emelése. M. a Tényezők, összegezve Mind hazai, mind nemzetközi tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a gazdasági növekedés tényezőinek figyelmen kívül hagyása az egyensúly meg- : bomlásához, illetve az egyensúlyzavarok fokozó- I dúsához vezet. Nem lehet tehát önkényesen, az objektív adottságoktól független növekedési iramot diktálná j Milyen főbb tényezők játszanak szerepet a gazdasági növekedésben, annak gyorsabb vagy lassúbb ütemében, esetleg megrekedésében? Anélkül, hogy részletesebb taglalásba bocsátkoznánk, a következők: i az anyagi javak termelésé- j re fordított munkaerő mennyisége, a népesség növekedése, mind termelői, ; mind fogyasztói szemszög- j bői. Az anyagi javak ter- j melésében résztvevők mun- | kájának hatékonysága, a műszaki fejlődés, a ter- i melőeszközök bővítése (beAz újító jutalma Kígyóspuszta szétszórt tanyavilág a Kiskunság délkeleti sarkában, távol a lakott helyektől, Kis- kunmajsától, ahová közigazgatásilag tartozik, 14 kilométer, de ennél mesz- szebbnek tűnik, mert rossz a közlekedés. Alaposan fel- tarisznyázhat az, akit valamilyen betegség a szak- ox'vosi rendelőbe kényszerít. Utazhat Félegyházára, ahová télidőben Kígyósról istenkísértés elindulni. A körzeti orvos is csak havonta háromszor jut él Majsáról a pusztára. A Csongrád megyei Pusztamérges a legközelebbi község, mindössze egy órai gyaloglás. Ha valakinek sürgős orvosi segítségre van szüksége, inkább ezt az utat és az ottani magánrendelést választja. Elképzelhető ezek után, menynyire várják a pusztai emberek, hogy felépüljön a kiskunhalasi kórház. Olyan ígéretet kaptak ugyanis, hogy akkor a szakorvosi körzetüket áthelyezik Kiskunfélegyházáról a járási székhelyre. Kiskunhalas 21 kilométernyire van a településtől, de sűrűbb az autóbuszforgalom, szinte óránként indul oda, vagy Szegedre valamelyik járat. Ötödik esztendeje dolgozik Kigyóspusztán, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság kerületében Rajnai István gépesítési agronó- mus. Amióta a szakképesítését megszerezte, ez az első munkahelye, hiszen a gyakornoki időt is a halasi gazdaságban töltötte. Hamar feltalálta magát ebben a környezetben. 1967 óta többször kapott Kiváló dolgozó oklevelet, jelvényt. A fiatal agronómus munkásságához számos újítás, ésszerűsítés bevezetése fűződik. A kígyósi kerület modern és jól felszerelt tmk-műhelyében munkatársaival együtt olyan gépeket szerkesztett, amelyek segítségével nemcsak gyorsabbá, olcsóbbá vált a termelés, hanem a velük dolgozó emberek munkáját is leegyszerűsítette. Az állami gazdaság kígyósi kerületében öt évvel ezelőtt kezdték meg a cellulóznyár telepítését. A munka teljes egészében kézzel történt, csupán a talaj forgatására volt alkalmas gépe a gazdaságnak. Akkor egyetlen hold nyár elültetéséhez 7—8 napra volt szükség. Rajnai István kiselejtezett talajművelő eszközökből jelölő-, kitűző-, ültetőgépet konstruált, amelyet a kerület tmk-műhelyében állítottak össze, csupán a gödörfúró gépet kellett a gazdaság központi műhelyében elkészíttetni. 1969 óta a nyártelepítés teljesen gépesítve van. A Rajnai elvtárs által megalakított kilenc erőgépes komplex brigád naponta száz ember munkáját tudja elvégezni. * A kígyósi kerületnek 272 hold nagyüzemi telepítésű, nemrég termőre fordult szőlőültetvénye van. A szőlőművelés különböző részfeladatainak a gépesítése, az előnyitó munkagép megszerkesztése volt a következő lépés. Rajnai István társaival együtt tavaly egy mechanikus működtetésű szőlőnyitót készített, amely előnyitóként alkalmazva, a kereskedelemben kapható pneumatikus gépek teljesítményét megháromszorozza. A tavalyi szüret alkalmával próbálták ki először a kerületben a harmadik újítást, a permetezőgép és az úgynevezett tarcali kád kombinációjából megszerkesztett gépi vontatású szőlőgyűjtő kocsit. Ez a „gépputtony” harminc szüreteiét tud kiszolgálni. A szőlőkben, gyümölcsösökben alkalmazott zöldtrá- gyanövények vetésének meggyorsítására sajátos módszert alkalmazott a gépesítési agronómus. A szokásos vetőgépek helyett, amelyekben 40—50 kilogramm mag fér, az RCV típusú műtrágyaszórót töltette meg vetőmaggal, megkönnyítve ezzel az erőgépvezető munkáját. Raínai Istvánt, a hivatásának, a mozgalomnak és a családjának élő kommunista szakembert, aki Kígyóson a szakszervezet üzemi bizottságának a titkára, kiváló újító tevékenységéért a MEDOSZ országos központja megjutalmazta. öt napig Moszkvában üdült, az új esztendőt a szovjet fővárosban köszöntötte. Január 2-án érkezett haza repülőgéppel a több ezer kilométeres kirándulásról, amelynek költségeit a MEDOSZ-központ fedezte. Amikor újításairól faggattam, szerényen csak annyit mondott: — Itt Kígyóspusztán igazán a munkájának élhet az ember. A kerület és a gazdaság vezetősége minden támogatást megad hozzá. — Arra a kérdésre, hogy mi ösztönözte az újításokra, ész- szerűsítésekre, amelyeknek hosszú listájából csupán néhányat lehetett felsorolni, elmondta, hogy az 1700 holdas kerületben még mindig 124 tanyában élnek emberek, villany, egészséges ivóvíz, a társadalmi élet lehetőségei nélkül. Az újítások bevezetésével az ő munkájuk is könnyebbé válik. A kerület központjában, ahol a gazdaság 10 holdas területet adott át házhelyeknek, 1970 óta hét új lakásba költöztek be az eddig a tanyavilágban élő emberek. Három ház most épül, azokat jövőre veszik birtokukba tulajdonosaik A kerület központjában villany, víz, és telefon van. Nem messze az autóbusz- megálló és könnyen elérhető az ÁFÉSZ vegyesboltja. A tanyán lakó emberek életének átalakulását segíti Rajnai István, a kiváló újító. K. A. Tiszai msdellkísérEetek A Budapesti Műszaki Egyetem vízépítési tanszékének laboratóriumában felépítették a Tisza csongrádi szakaszának modelljét. A csongrádi vegyesforgalmú vasúti híd mellé új közúti hidat építenek, ezért végeznek modellkísérleteket. A műszeres mérések megkönnyítik a tervezés munkáját. (MTI Foto — Fényes Tamás felv. — KS)
