Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-26 / 21. szám
4. oldal 1978. január 88., szerda A helyi tanácsok „alkotmányáról Beszélgetés Csenki Ferenccel, a megyei tanács vb-titkárával n A tanacsstöiv-ny íelhatalmazasa alapján valamennyi városi, .nagyközségi tanács 1971. OKtóber 31-ig eiKészítette önmaga és szervei számára a szervezeti és működési szabályzatot. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a műit év decemberében tartott két ülésén — 8-án és 29-én — jóváhagyta megyénk öt városának és 108 községének ezeket a „helyi alkotmányait” — ahogyan a köznyelv nevezi a szabályzatokat. Azért kerestük fel Csenki Ferencet, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárát, hogy megkérdezzük a szervezeti és működési szabályzatokkal Összefüggő tapasztalatokról, észrevételekről. — E nagy jelentőségű feladat megoldását a helyi tanácsoknál széles körű és alapos munka előzte meg. A tanácsok ügyrendi bizottságai a tervezet elkészítésekor több irányban konzultáltak, munkabizottságokat alakítottak egyes fejezetek kidolgozására, majd egyeztetett megfogalmazásban tettek javaslatot a szervezeti és működési szabályzatra. A szabályzatok kidolgozásánál a helyi tanácsok követték a tanács- törvény legfontosabb alapelveit. A törvény a tanácsok helyét úgy határozza meg, hogy azok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti, önkormányzati és állam- igazgatási szervei. — A szocialista állam legfontosabb szervezeti, működési alapelve a demokratikus centralizmus. A tanácstörvény alapgondolata és fő törekvése a tanácsrendszer továbbfejlesztésében az, hogy fokozatosan növekedjék a tanácsok önállósága, a tanácsi munka hatékonysága, szélesedjék a szocialista demokratizmus. Ugyanakkor erősödjön a központi irányítás és a fő kérdésekben érvényesüljön az egységes állami politika. A törvényalkotás alapvető jelentőséget tulajdonított a tanácsok feladatai és az azok ellátásához szükséges határkörök meghatározásának. Ezek azok a fontosabb alapelvek, amelyeket a helyi tanácsok követtek a szervezeti és működési szabályzatok elkészítésénél — mondja Csenki elvtárs. — Milyen tartalommal töltötték meg a helyi tanácsok a törvényben megfogalmazott alapelveket? — A tanácsi testületek és az azokban dolgozó emberek megfontoltságát, szakértelmét, felelősségérzetét hűen dokumentálják a szabályzatok fejezetei, szakaszai. Megnyugtatóan igazolják azt a bizalmat, amelyet a központi vezetés nyújtott a tanácsi munka korszerűsítéséhez azzal, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően rendeletileg maguk határozhatják meg saját tevékenységüket, szerveik működését. Ezek a „helyi alkotmányok” tükrözik az egyes tanácsoknak a település, terület életében betöltött sajátos szerepét, a gazdaságirányítási rendszer megváltozásából eredő újszerű gazdasági és hatósági feladatokat, a végrehajtáshoz szükséges és legjobban megfelelő szervezeti, működési igényt és cselekvést. — Szembetűnő és örvendetes — folytatta a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára —, hogy a szabályzatokban végig az a gondolat és'célkitűzés dominál, amely szerint társadalmunk, népgazdaságunk lehetőségeinek mindenkori reális számbavételével lehetséges csak a tanácstörvény kereteit is kitölteni tartalommal. Feladataink végrehajtása egyaránt közös érdeke a lakosságnak, a tanácsoknak és ezek megoldásához legjobb biztosíték az együttműködés, az összhang. Ismertek ma már a közösség érdekében munkálkodni kész összefogásból kibontakozó eredmények. Ilyen szándékok munkálkodnak az óvodai helyek számának gyarapításában, a lakásépítési akciókban, a települések fejlesztésében, ellátási, művelődési körülményeinek javításában, a jobb feltételek megteremtésében. Tulajdonképpen ez is a szocialista demokrácia élő erejének gyümölcsöztetése az állampolgárok közreműködésével. A szabályzatok jellemző vonását úgy foglalhatnánk össze, hogy az a településpolitika, ellátás, fej lesztés, szolgáltatás, célszerű, gazdaságos és a jelenleginél jobb kielégítését a helyi ügyek, feladatok megalapozott eldöntését, a tanácsi tevékenység folyamatos társadalmi ellenőrzését, az állampolgárok jogainak, biztonságának védelmét, a szocialista törvényesség érvényre juttatását szolgálja elsősorban. — Nagy gonddal dolgozták ki a helyi tanácsok az államigazgatás hatékonyságának fokozására, a gyors és szakszerű ügyintézésre utaló rendelkezéseket. E tevékenység céljaként a szabályzatok a lakosság szolgálatát ismerik el és erősítik meg. Ez adja a tanácsi munka társadalmi jelentőségét, politikai tartalmát. Ennek érdekében határoztak meg hivatali szerveik munkájában az olyan fő előírásokat, amelyekkel növekedhet az igazgatási tevékenység kulturáltsága, szakszerűsége, gyorsulhat az ügyintézés, szilárdulhat a törvényesség, az egész apparátus felelőssége, közéleti szerepe és annak elismerése. — Nem lehet kétséges —, hogy e célok valóra váltása, elérése a tanácstagok, a tanácsi vezetés, az apparátus dolgozói, az állampolgárok, és szervezeteik közreműködésével lehetséges csak. A szabályzatok megalkotása, azok tartalma azt jelzi, hogy a bennük foglaltak jól szolgálhatják társadalmi céljaink elérését, a lakosság és az egész társadalom egészének javát szolgáló munkát — mondotta végül Csenki Ferenc, a megyei tanács vb-titkára. Forintban mérhető A beszámolót élénk vita követte a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet párt- taggyűlésén. — Nagyon tetszett az elmúlt év értékelésének módja, talán azért is, mert egy kicsit rendhagyó volt, — így kezdte hozzászólását Molnár János, az I-es számú üzemegység vezetője. — A gazdasági eredményekkel csak a legszüksé gesebb vonatkozásokban foglalkozott, ügyesen hozta összefüggésbe a tudatformáló tevékenységgel, a politikai munkával. Szecsei Teréz a pártalap- szervezet titkára éppen emiatt „izgult”, hogy a beszámolót más hangvétele miatt esetleg túlságosan el vontnak tartják a kommunisták. Igaz, az elvi megállapítások során minden esetben egy-egy példát is említett, nemegyszer személyekre szólóan dicsért, vagy bírált a vezetőség beszámolója. Szakosítás A beszámoló és a vita is tükrözte azokat a változásokat, amelyek az utóbbi években jellemezték a termelőszövetkezetet. Szakosították a növénytermesztést. Huszonöt-harminc növényféleség helyett öt-hat kultúrával foglalkoznak. Az ehhez szükséges legfontosabb erő- és munkagépeket beszerezték. Megvalósították a kenyérgabonának végtermékig történő feldolgozását. Saját malmuk, sütödéjük van. Az állattenyésztésre ugyanez a jellemző. Befejezés előtt áll a szakosított szarvasmarhatelep. Ezenkívül a sportlótenyésztést fejlesztik. A korszerűsítések eredményei az elmúlt évi gazdálkodás során már jelentkeztek. A növénytermesztés és állattenyésztés tervét túlteljesítették. Ahogy a beszámoló megállapította: joggal remélik, hogy eredményeik az előző évinél jobbak és a termelési versenyben ismét az elsők között van a szövetkezet. Az elmúlt esztendőt értékelő taggyűlés kritikus légkörben folyt. Többen megállapították, hogy az alapszervezet tagjainak erkölcsi magatartása nagyrészt megfelelő, az elvtársak többsége munkahelyeiken az átlagosnál többet igyekeznek teljesíteni. Szóvá tették azonban, hogy az alapszervezet két tagjánál még gyakran előfordul jelenleg is, hogy felöntenek a garatra, elmaradnak a munkában. Magatartásuk rontja a kommunisták tekintélyét. Okok Megjegyzendő, az alapszervezeten belül előfordult mértéktelen italozások, a pártszerűtlen magatartás voltak a fő okai annak, hogy a korábbi években nem történt tagfelvétel. Tavaly a párthoz közeledő józan, megbecsült emberekkel történő foglalkozás során hárman jelentkeztek az alapszervezetbe, akiket fel is vettek. A negyedik jelentkezőt a pártvezetőség az év végén fogadta el. Az alapszervezet tagjai kellő politikai felkészültséggel, józan tárgyilagossággal nagy befolyást gyakorolnak a munkahelyekre. A jó közérzet kialakításában jelentős szerepük van. A termelőszövetkezet fejlesztési céljainak szinte naponta meg kell nyerni az embereket. A párttaggyűlésen túl a brigádértekezletek is alkalmasak arra, hogy kicseréljék a gondolatokat, felszínre kerüljenek a gazdálkodás közben jelentkező hibák. A fatelep és a sütőüzem eredményeit rontotta, hogy elégtelen volt a politikai munka. A beszámoló és a felszólalások egyaránt utaltak arra, hogy megváltozott a viták tartalma. A munkahelyi megbeszéléseken azelőtt jellemző volt az esetenként veszekedésig fajuló torzsalkodás. Ma a közösség alapvető érdekeit szolgáló ügyek képezik a megbeszélések tárgyát. Tájékoztatás A megváltozott légkörnek forintban mérhető eredményei vannak. Részlet a beszámolóból: KI hitte volna el közülünk öt évvel ezelőtt, hogy gazdaságunk 1971-ben 100 millió forint termelési értéket tud felmutatni, hogy több mint száz család új otthont tud teremteni. A közös érdekeket jól tudtuk egyeztetni az egyéni törekvésekkel. Termelőszövetkezeti tagjaink lakásépítését mi kezdeményeztük, segítettünk az előfeltételek megteremtésében. A tagság tájékoztatása igen fontos feladat. Ezért határozták el. hogy megteremtik a feltételeit az üzemi híradó megjelenésének. A szövetkezet belső életének hírei jelenleg nehezen jutnak el az öt-nyolc kilométerre lakó tagokhoz. A tanyavilág gazdáinak tájékoztatása politikai feladat. A kritikus megjegyzések, javaslatok hozzájárultak ahhoz, hogy a Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet pártalapszerve- zetének kommunistái az idén tovább lépjenek előre az agitációs módszerek javításában. K. S. Újjáválasztják a kereskedelem társadalmi ellenőreit A tavaly lezajlott szakszervezeti választásokhoz kapcsolódóan ez év első negyedében a kereskedelem társadalmi ellenőreit is újjáválasztják. Az ellenőrök mintegy kétharmada — körülbelül 10 ezer dolgozó — szakszervezeti aktivista, akit az üzemi kollektívák javaslata alapján a különböző szintű szakszervezeti szervek bíznak meg az ellenőrző fel-t adatokkal. Őket választják most újjá az üzemi össz- bizalmi értekezleteken, szakszervezeti taggyűléseken. Általában ott választanak társadalmi ellenőrt, ahol ilyen aktivisták már eddig is működtek, nincs akadálya azonban annak sem, hogy bármely más üzem vagy intézmény is létrehozza társadalmi ellenőri hálózatát, ahol azt a szakszervezeti bizottság szükségesnek tartja. A megválasztottak számára az igazolványokat az ágazati szakszervezetek, a szakszervezetek megyei tanácsai, a szakszervezetek budapesti tanácsa, vagy a SZOT adja ki, aszerint, hogy ellenőri feladatuk néhány boltra, a főváros, egy- egy megye, vagy esetleg az ország egész területére kiterjed-e. (MTI) i mechanizmus lelke Könyvekről — röviden A Szovjetunióban percenként körülbelül 2500 példányban adnak ki könyveket. A világban kiadott minden negyedik könyv a Szovjetunióban jelenik meg. * A Gallimard kiadó az úi évben új zsebkönyvsorozattal jelentkezik. Elegáns, 10x18 centiméteres formátumú, színes fedőlappal készült sorozatban ebben a hónapban 23 kötetet kíván megjelentetni. E művek szerzői a nagy klasszikusok közül kerülnek ki. A sorozat neve: „Folio” a tervek szerint a sorozatban körülbelül 20 mű jelenik meg havonta, A tudomány történetének is voltak fantomjai. Az ember mindig vágyott olyan bűvös megoldásokra, amelyek fáradság nélkül gondtalanná teszik az életét. A középkor alkimistája az aranycsinálás titkának föltalálásától várta a csodát. Nem kevésbé kedvelt célja volt a feltalálóknak az örökmozgó. Egy olyan mechanizmus, amely fáradság nélkül megold mindent. Amiről gyakran elfeledkezünk Ügy tetszik, az örökmozgó fantomja még ma is kísért. Kényelemszereteti nk hajlamos azt várni az új megoldásoktól, hogy ujjunk mozdítása nélkül boldogítanak bennünket. Igv a gazdaság reformját, amit új gazdasági mechanizmusnak is nevezünk, sokan ilyen örökmozgó mechanizmusnak szeretnék látni. Pedig a gazdaság szerkezetének új vonásait éppen azzal a céllal alakították ki, hogy az ember ne gépiesen szolgálja ki ezt a gépezetet, hanem érdekeitől sarkallva tehetségét, találékonyságát, szorgalmát adja a munkájába. S gyakran éppen a mechanizmus leikéről: a tehetség és szorgalom forrásáról, az emberről feledkezünk meg! Ha az üzemben simán mennek a dolgok, a vállalat vezetése nem jelez hibát, a művezető gépiesen beírja a létszámot, kiadja a munkát formálisan eleget tesz. feladatának. A raktáros norma szerint megrendeli a szükséges anyagokat, alkatrészeket. A munkás maga, ha egy kis hibával kapja a munkadarabot, vállat von. nem adja vissza, hanem elvégzi a maga műveletét. És így tovább, sorolhatnánk a példákat a gépies munkavégzésre. A vállalat gazdasási és társadalmi vezetői ugyan mondják, hogy törődni kell az emberekkel, a brigádokkal, kikérni véleményüket, feladatot adni, de hiszen úgyis mennek a dolgok, minek a külön erőfeszítés, ha nem szükséges... Ne csak a szükségben Bezzeg, ha szorítani kezd a cipő, ha kiderül, hogy a vállalati nyereség elmarad a tervezettől, ha reklamálnak a minőség miatt, ha a termelékenység romlik, akkor nemcsak beszélünk a brigádokról, az emberekről. hanem hozzájuk is fordulunk. Nem lehetne ezt állandósítani? Ügy, hogy mindig elevenen tartsuk az emberek érdeklődését és érdekeltségét a vállalati gépezet működésében? Hogy ne maradjon kihasználatlanul az a gazdasági erőforrás, amivel rendelkezünk, hogv a legtöbb hasznot hajtsál a gépek, mindent kihozzunk az anyagokból, és ha már munkában vagyunk, ne hiába teljék az idő. De hogyan érjük ezt el? Mhídenütt a folyamatos munka lehetőségével, a szorgalommal, az anyagok okos fel- használásával, a gondos minőségi munkával és ezer ötlettel, ami ezeken javíthat. Persze, nincs az a vállalatvezető, aki minden emberének képességét Ismerheti, javaslatát meghallgathatja, a feladatokat vele megbeszélheti. Erre kis közösségek alkalmasak. Olyan brigádok, amelyekben nemcsak egymás mellett dolgoznak az emberek, hanem közösen megvitatják helyzetüket, feladataikat, támogatják és serkentik egymást a találékonyságban, a gondosságban. Két szóval: szocialista brigádok. Kimeríthetetlen erőforrás Idestova közel másfélmillió ember vesz részt a szocialista brigádmozgalomban, immár két évvé1 ezelőtt meghaladta a bűvíV százezret a brigádok száma. Ha ezt a hatalma ^ szervezeti erőt állandóan elevenen tartjuk, az egész gazdasági mechanizmus olajozottabban, kiegyenlí tettebben működhet! Mi kell ehhez? Ma mindenekelőtt az, hogy a „közbülső fogaskerekek”, azol az emberek, akik a vállalatvezetés és a brigádot között a munkát közéj szinten vagy közvetlenül irányítják, vegyék észre ezi a nagy erőforrást. Ne mechanikusan közvetítsél a feladatokat, hanem a brigádok érdekeltségére, alkotóképességére támaszkodva, velük megbeszélve és javaslataikat megfontolva. Továbbá — villamos- sági szakkifejezéssel élve — ne csak egyirányú vezetők legyenek, hanem két- Irányúak, a brigádok lcöz- veti tői is a felsőbb vezetés felé. Jelentős mértékben múlik rajtuk az, hom a százezret jóval meghaladó — és több mint eev és negyedmillió embert akkumuláló — brisádkollek- tfvákat állandóan bekapcsolva elevenebb áramkör alakuljon ki a vállalatok s általában a gazdasó" r-sepnet sem mechanikus mechanizmusában. N. F.
