Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-26 / 21. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXVII. évi. 21. szám 1972. január 26, SZERDA Ara: 90 fillér Növekszik A Varsói Szerződés 4 jó szó ereje a szakmunkások aránya a megye iparában Bács-Kiskun megyében az elmúlt másfél évtized alatt rendkívül gyors ipari fejlődés ment végbe. Az ex- tenzív jellegű fejlődés természetesen azzal jár, hogy a mezőgazdaságból, a háztartásokból és egyéb területekről kerülnek a munkaerők az üzemekbe. Ilyenkor arra nincs mód, hogy különösebb szakmai igényeket támasszanak a munkaerőkkel szemben, és hosszú ideig legfeljebb a munkafázisok betanítására szorítkozik az újonnan alakuló vállalatok vezetősége. Jelenleg azonban már teljesen mások a követelmények. Az új technikához, a kor követelményeinek megfelelő bonyolultabb gyártási eljárásokhoz nem lehet a régi módszerekkel munkaerőket toborozni. A sok millió forintba kerülő modern géppark gazdaságos üzemeltetéséhez és korszerű áru előállításához magasabb szintű szakmai képzettséggel rendelkező munkások kellenek. A megye iparfejlesztésével foglalkozó párt- és tanácsi szervek idejében figyelmet fordítottak az intenzív termelésnek erre az oldalára is. Már a 60-as évek elején egymás után létesítettek szakmunkásképző intézeteket a megye különböző területein, a meglevőket bővítették, s jelenleg évente megközelítőleg négyezer szakmunkástanulót iskoláznak be. Míg a harmadik ötéves terv elején 37 százalék volt a megye iparában a szakmunkás, 34 a betanított és 29 a segédmunkások aránya, addig a jelenlegi tervidőszak elején már 39 a szakmunkás, 37 a betanított munkás és 24 százalék a segédmunkásarány. Ez a változás látszólag nem nagy, de ha figyelembe vesszük, hogy közben 25 százalékkal (mintegy 16 ezerrel) növekedett az iparban foglalkoztatottak száma, akkor ezt igen jelentős — termelékenységnövelő — eredménynek könyvelhetjük el. Hogy ez mennyire így van, azt az építőipar példája is igazolja. Ebben az iparágban a nagy kapacitás- igényeket elsősorban exten- zív módszerekkel — új munkaerők alkalmazásával — igyekeztek kielégíteni, s a szakmunkások aránya az 1966 évi 54 százalékról 45 százalékra csökkent. Elsősorban ez idézte elő az építőiparban a termelékenység bizonyos mértékű visz- szaesését. A jövőre nézve már jobb képet kapunk mind az ipar, mind az építőipar vonatkozásában Már az elmúlt években is az országnak azon területei közé tartoztunk, ahol a legnagyobb arányú az iparitanuló-kép- zés. Igaz. az ipar az idén hatezer szakmunkástanuló felvételét igényli, s jó ha négyezret be tudnak iskolázni. Ám nem elhanyagolható tény, hogy az emelt szintű (B-tagozatos) szakmunkásképzés egyre növekvő arányát tapasztalhatjuk. Néhány évvel ezelőtt még csak 100—200 volt a B-tagozatos ipari tanulók száma, az idén pedig már csaknem 40 százalékuk emelt szintű képzésben vesz részt. N. O. Politikai Tanácskozó Testületének ülése Prágában A prágai Várban kedden délelőtt 10 órakor megkezdődött a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésszaka, amelyen részt vesznek a tagállamok pártjainak és kormányainak vezető képviselői. A Szovjetunió küldöttségét Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a bolgár delegációt Todor Zsiv- kov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke, a magyart Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az NDK-t Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, a lengyelt Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, a románt Nicolae Ceausescu, UCENCET VÁSÁROLTAK Vegyipari gépújdonságok Nem is nagy távolság | rintol kitevő termelési érválaszt el egymástól két tékhez. olyan üzemet a megyében, Megkezdik például az amelyek főleg a vegy- és | úgynevezett aszeptikus tarNémeth János egy angol sík-tükrösítőgéppel a tömítő felületek megmunkálását végzi. (Pásztor Zoltán felvételei) az élelmiszeripar igényeit elégítik ki különféle berendezések készítésével, és a helyszíni felszereléssel. Tiszakécskén a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat gyáregysége dolgozik, amelynél a tavalyi esztendőben már éreztették jótékony hatásukat a külső telepen megvalósított beruházások. s ezek a munka- szervezési. ésszerűsítési változtatásokkal együtt 20,5 millió forintos nyereségű termelést eredményeztek, ami több mint 4 millióval meghaladja a tervezettet. A másik üzemet, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárat a piaci igények módosulása arra késztette, hogy változtasson a termelés szerkezetén. Több olyan új gyártmány készítéséhez fognak hozzá az idén, ami meg is határozza a munkájukat. A vállalat a jelenlegi ötéves terv második esztendejében annak a „házi programnak” az útján halad, ami 1975- re elvezet a félmilliárd fo^ tályok sorozatgyártását rozsdamentes anyagból. A 16 köbméteres berendezéseket 300—400-as szériában szállítják a Szovjetunióba. A második félévben készül el továbbá két — egyenként 6,5 millió forintba kerülő — folyamatos sterilizátor. A Kiskunfálegyházi Vegyipari Gépgyár a IV. ötéves tervre ütemezte be a csúszógyűrűs tömítések előállításának meghonosítását, ami egy eddigi import terméket pótol hazaival, a jövőben. A vegyipari reakciók ugyanis tűzés robbanásvesszéllyel, valamint mérgező anyagok felhasználásával járnak együtt, s emiatt egyre nagyobb gondot okozott a különféle készülékek forgótengelyeinek hagyományos tömítése. A Német Szövetségi Köztársaságból vásárolt licence alapján a második félévtől nagy mennyiségben és széles választékban készítik a csúszógyűrűs tömszelencéket. A termékek ára 6 ezer forinttól 150 ezerig terjed, s egyaránt alkalmasak — nagy és kis nyomás alkalmazása mellett — savas, lúgos anyagokat feldolgozó berendezésekhez vagy szivattyúkhoz és kompresszorokhoz. A gyártásra új műhelyt rendeznek be. H. F. az RKP főtitkára, az államtanács elnöke, a vendéglátó csehszlovák delegációt pedig Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára vezeti. Az ülésszakon hasonlóképpen részt vesz a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek küldöttsége, amelyet Ivan Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka vezet. MOSZKVA A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének kedden Prágában megnyílt ülése a Kraszna- ja Zvezda című moszkvai lap szerint nagy jelentőségű „a testvéri szocialista országok további együttműködésének megszilárdítására, külpolitikai tevékenységük koordinációja szempontjából”. A Varsói Szerződés szervezetének a szovjet katonai lap szerint rendkívül fontos szerepe van a szocialista országok európai béke és biztonsági politikájának realizálásában. A Krasznaja Zvezda emlékeztet az 1966-os bukaresti deklarációra, amely javasolta az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívását, valamint az 1969 márciusi budapesti ülésre, amely felhívással fordult a kontinens országaihoz, hogy konkrét lépésekkel törekedjenek az enyhülésre és a leszerelésre, a biztonsági értekezlet előkészítésére. A szerződéshez tartozó országok gazdasági és politikai együttműködése szüntelenül fejlődik és szilárdul. „Elsőrendű figyelmet szentelnek ezen belül a katonai együttműködés tökéletesítésére, a szocialista államok közössége védelmi képességének és biztonságának szilárdítására”. A Krasznaja Zvezda végül a Varsói Szerződés tevékenységének az európai helyzetre gyakorolt pozitív befolyását méltatja. A képen látható aszeptikus tartályok az NDK-ba utaznak. 'W'anácselnök ismerő-* söm, barátom újságolta, ritka találkozásaink egyikén. Űj, fiatal, gyakorlatlan munkaerő került nemrég az apparátusba. Megbízatást kapott valamilyen feladat megoldására. Amikor az elnök asztalára letette a kész ügyiratot, az dicséretben részesítette. „Magam sem csináltam volna meg különbül” — hangzott az őszinte elismerés. „Komolyan mondja az elnök elv- iárs?” „Igen, és köszönöm az alapos munkát, csak így további” Ez a néhány közvetlen szó, és az elismerés a friss munkaerőnek valószínűleg olyan indítást adott további tevékenységéhez, amely lendítő erőként nyilvánul meg, hosszabb távon is. Bizonyára majd akkor is, amikor a jelenlegi kezdőt már mint gyakorlott, rutinos dolgozót emlegetik. H'idd el, .— mondotta később négyszemközti beszélgetésünk során a község első tisztségviselője — ha pár darab százassal akartam volna honorálni, nem vette volna olyan jónéven, mint a munkáját értékelő s egyben a további hasonló teljesítményekre buzdító baráti jó szót. KjHbiszem, megértem. És habár széles körben ismert az a cinikus szemléletmód, amely szerint „inkább a froncsi, mint a pleesni”, — az erkölcsi elismerés azért sokkokat a jobbak közül mindennél inkább lelkesíteni, mozgósítani tud. Nem vonva kétségbe az anyagiak ösztönző erejét, sem, gondoljunk arra, hogy a rendszeresen, de „kommentár nélkül” kapott — bár tagadhatatlanul mindig jókor jövő — jutalom előbb-utóbb megszokottá válik, és nem fejti ki azt a hatást, amelynek szándékával adódott. Szükség van az őszintén elismerő szavakra; a jó munkának nem a néma tudomásulvételére, hanem az elkövetkező napokra, hetekre is kisugárzó elvtársi- as dicséretre. Amennyire természetesnek vesszük a hibákat nyomon követő bírálatot, annyira nem nevezhető pozitívnak a hiba- mentesség „elkönyvelése” pusztán úgy hogy — a rne"i*'tés ezúttal, elmarad...’ WA ell a sikerélmény! Kell, ha nem is nélkülözhetetlen voltunk, de legalább fontosságunk tudata; az az érzés, hogy a társadalomnak, a közösségnek szükséoe van ránk, az a pár mondat, amellyel feletteseink, vezetőink méltányolnák a jól elvégzett munkát. Korántsem a hiúság le- gyezgetesét kérjük itt számon. hanem a bátorítást, az elkövetkező feladatokra. Higgyék el a bármilu°n fokon vezető beosztásban levők, hogy mindez busásan kamatozik, majd. Nemcsak a munkahely jó lénk őrét senit megteremteni, hanem véoső snron zálooa az egyre jobb munkatelje~tfmé- nyeknek is! J. T.
